Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. aug. 31., szombat ÚJ KÖNYVEK BÁRDOS-SZABÓ-VASY Irodalmi fogalmak A kötetben szereplő ezernél több szócikk valamennyi fontos fogalmat tárgyal az irodalomtörténet, poétika, stilisztika tárgyköréből, mellyel az érdeklődő diák találkozhat. (Korona, 990 Ft) N.TAYLOR ROSENBERG A méltányosság jogán Lara sanderstone bírónő mindent elért, amire csak vágyott. S egyszer kénytelen futni hagyni egy kéjgyilkost. Rövidesen egész jól szervezett élete összeomlik. Segítőtársakat keres, s melléállnak, akikre nem számított. Lara versenyt fut a halállal. (MKK, 690) GYÖRFFY GYÖRGY Budapest története Az Árpád-kor kiváló történésze a honfoglalástól az 1330-as évekig dolgozta fel fővárosunk alakulását, új kutatási eredményeit is beépítve. Egyedülállóan érdekes könyvét a nagyközönségnek írta. (Akadémiai, 1380 Ft) CUTTING IGLESIA Szeretnéd-e tudni? A kicsiknek készült érdekes könyvben sok-sok színes kép és kedves szövegek mutatják be a városi és falusi lakások, udvarok dédelgetett állatkedvenceinek életét. (M. Könyv., 690 Ft) SANDRA BROWN Nász és gyönyör NÁSZyÉS GYÖNYÖR Erin O’Shea gyerekként elveszett és végre megtalált fivéréhez megy San Franciscóba. A boldog egymásratalálás helyett Erin egy szövevényes bűnügy közepébe jut. A történet végére találja meg boldogságát. (Magyar Könyvklub - 520 Ft) Van egy gyűrű Kaposváron, amely állítólag nem valami szép, de eszmei értéke óriási. A Csiky Gergely Színház újkori történetének legendás alakjáról elnevezett Komorgyűrűt minden évben színészek adják színészeknek. Idei gazdája: Tóth Géza. — Mit érzett az átadáskor, amikor a nevét meghallotta? — Ez egy pillanatnyi szere- tetáradat, ami addig tart, amíg megszavazzák, és utána átcsap keserűségbe. Többen akarják, szeretnék ezt a gyűrűt, nem is annyira a pénz miatt, hanem mert ez egy jó érzés. Nekem is jó érzés volt. De bennem tisztelet és sznobéria is van iránta, mert ezt a gyűrűt nagy nevek, köztük a Máté Gábor, a Molnár Piroska kapta meg eddig. — A nagy nevek némelyike másutt vannak már. Lesznek a fiatalokból is nagyágyúk? — Ez a társulat most a sztá- rosodás fázisában van, de nem tudni, mikor kezdenek el a nevek nevesedni. Kaposváron olyasfajta tudást plántál a színház és a Babarczy, ami ez ellen hat. Persze, bennünket hol a kritika, hol a város állandóan attól félt, a nézők nem fogják szeretni, amit csinálunk. De itt van a Tom Paine, amelynél gyerekké, igazi nézővé kell változni ahhoz, hogy élvezhetővé váljon. És a nézők hajlandóak erre. Bármennyire is a látványszínházról szól ma szakma, az emberek szívében mindig ott marad az igény a jóra. Ez egy nagy titok. A színház titka, ami ott van minden ember szívében. Színész Komor-gyűrűvel Tóth Géza fotó: kovács tibor — A 13. évadot kezdi Kaposváron. Miként került a színházba? — Pesten voltam amatőr a Mozgó Színházban, aminek a Mohácsi volt a rendezője. Az Ármányba kellett Ferdinánd- ként beugranom, az előadást aztán látta az Ascher meg a Csákányi, és tetszett nekik. Később megszűnt a csapatunk, viszont a Mohácsi olyan volt, hogy: színházat minden áron. Egyszer aztán a Vígszínház melletti presszóban megjelent két szimpatikus úriember, ez volt a főnök, a Babarczy meg az Ascher, és azzal kezdték, hogy a bajszomat le kell vágnom. Mondtam, hogy azt már nem, inkább sosem leszek színész. Persze, csak vicc volt. Még abban az évadban lejöttünk Kaposvárra. — És a bajusza? — Nem igazán használom, nagyon meghatározza az arcot, bár a Gothár-filmben, a Részlegben megnövesztettem. Azóta nem is ismer meg senki, román színésznek gondolnak. — Lehet mondani, hogy Tóth Géza karakterszínész? — Valóban, beleszontottak a karakterségbe: Nem tudom, mi ennek az oka. Régebben volt egy időszak, amikor nyíltan megmondta valaki, nagyon helyes, okos ember vagy, menjél el. Nagy bajban voltam, de végül egy giccses történetet akartam varázsolni belőle: összeszedem, föltuningo- lom magam, és megmutatom, hogy én erre képes vagyok. — Ma biztos a dolgában ? — Ha a karriert kérdezi, nem tudom. Lehettem volna a Xénia-láz egyik főszereplője. Két évet kértek tőlem, és nagyon sok pénz adtak volna cserébe. De én attól félek, hogy megkarcolódnék tőle. Van aki egyszerre tud „szom- szédolni” és minőséget csinálni, én nem tudnék. Azt gondolom, hogy eszközileg tönkretenné azt a keveset, amit megtanultam a szakmáról. A színházat akarom csinálni, nekem az fontos, hogy a színpadon bármikor meghalhatok, ölhetek, rossz lehetek, buta és paraszt lehetek, amint melegszívű is. Állandóan arra vágyom, hogy színpadon legyek. — A politika nem érdekli esetleg? — Ó, nem-nem, köszönöm... Balassa Tamás Le Corbusier, Picasso és Vasarely a modern múzeumban Kortárs művek fellegvára Nemzetközi Modem Múzeum nyílik holnap a hajdúvárossá válásának 390. évfordulóját ünneplő Hajdúszoboszlón. A magyar képzőművészeti élet különleges jelentőségű eseményén részt vesz Göncz Árpád köztársasági elnök. Hajdúszoboszló dinamikusan fejlődő fürdőváros, ahol évente több mint egymillióan fordulnak meg. A városvezetés régóta keresi azokat a kapcsolatokat, amelyek révén minden tekintetben igényes kínálattal szolgálhatnak a turistáknak, ezúttal a művészet- barátoknak. A város ezen szándéka találkozott a gyermekkorát Szoboszlón töltő, jelenleg Párizsban élő Joseph Kadar múzeum-alapítási terveivel. A múzeumban tárolt anyag sokrétű, több irányzatot, több műfajt és sokféle technikát képvisel: festmények, szobrok, kollázsok, egyedi és sokszorosított grafikák, elektro- és computer-grafikák, mail art, post-mail-art és pecup'art alkotások, fotók és könyvtárgyak láthatók. A megnyitás napján közel száz művész — köztük a francia Le Corbusier, Pablo Picasso és Victor Vasarely — neve szerepel a műtárgylistán. A szervezők bíznak a további gyarapodásban, a külföldi adományozásokban, és szeretnék, ha Hajdúszoboszló hazánk egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményével rendelkezhetne. Hollywood csodája Nicolas Cage a színészetről, az Oscar-díjról és legújabb filmjéről, A szikláról A Szikla című film egyik izgalmas jelenete Nicolas Cage márciusban Os- cart nyert egy alkoholista megformálásával, ma pedig dollármilliókat keres. Legújabb filmje, A szikla a bemutató hétvégéjén 23,5 millió dollárt jövedelmezett, ami minden idők egyik legnyereségesebb premierjének számít. A filmet augusztus 1-jétől nálunk is játsszák. Ez az apropója a 32 éves sztártól kért interjúnak.- Ön egy FBI vegyészt alakít, egy igazi, botcsinálta hőst. Hogyan választották ki a sok negatív figura után erre a szerepre?- Mindig is különböző jellemeket akartam megformálni. Ebben a filmben egy szimpla kis vegyész volt a szerepem, de én ezt túl unalmasnak találtam. Ezért ötleteket adtam a forgatókönyvírónak és a rendezőnek, hogyan csinálhatnánk a figurából hús-vér embert. Én találtam ki például azt, hogy szeresse a Beatlest, hogy munka után gitározzon, sőt, a stílusát, meg azt is, hogyan fejezze ki a félelmeit. Jobban szeretem az olyan alakokat, akikkel leülnék meginni egy sört, mint azokat, akik az íróasztalon születnek.- A szikla az Egyesült Államokban már több mint 110 millió dolláros nyereséget hozott, és ez az Ön első' akciófilmje. Ezek szerint beáll a többi akcióhős közé?- Semmilyen okot nem látok arra, hogy beskatulyázzanak bármilyen szerepkörbe, magam sem szeretném, ha csak egyféle típust személyesítenék meg. Mindig is szerettem az akciódús filmeket; a vígjátékon kívül ez az egyetlen műfaj, amely világszerte eladható.- Partnere, Sean Connery valóban úgy hat a filmvásznon, mint egy szikla. Hogyan érezte magát mellette?- Az egyik első moziélményem James Bondként ő volt. Már akkor elkezdtem bálványozni őt, de ezt azóta sem mondtam meg neki. Ő számomra a színészmesterség egyik kimagasló alakja. Annál jobban meglepett, hogy neki tetszenek az én filmjeim. A kölcsönös tisztelet miatt valóságos lelki megtisztulás volt együtt dolgozni vele.- Még akkor is, ha kollégája 12, míg Ön csak 4 millió dollárt kapott érte?- Minden centjét megérdemelte. Remélem, az ő korában én is hasonlóan sikeres leszek.- De hisz épp most, eléggé fiatalon kapott Oscar-díjat. Mennyiben változtatta ez meg az életét?- Eddig a reggel azzal kezdődött, hogy leugrottam a sarki kávéházba elolvasni az újságokat. Most öt percig azon kell gondolkodnom, kitegyem- e a lábam a lakásból. A világ összes színésze elismerésről és népszerűségről álmodik, de senki sem tudja, milyen az, amíg nem érzi a saját bőrén. Szerencsére eddig nem volt szükségem testőrre, egyébként is karatézom. Megmaradt régi szenvedélyem, a száguldás is legyen szó autóról vagy motorkerékpárról. Mit csináljak, ha a Ferrariban egy szobrot, egy remekművet látok, és szeretem a súrlódástól égő gumi szagát... Vizsgázik az alapműveltségi Nagy József: a gimnáziumnak érdeke, hogy az oda nem való gyerekeket ne hurcolja magával A jövő évezred 10. évfolyamos tanulói, akik a régi számozás szerint másodikos középiskolások, alapműveltségi vizsgát tesznek az év végén, amennyiben ezt intézményük bevezeti. A közoktatási törvény módosításában megfogalmazott vizsgáról a SOPI-ban tartott előadást Nagy József a József Attila Tudomány- egyetem egyetemi tanára, az alapműveltségi vizsgaközpont igazgatója — Miért nem lesz egységesen kötelező' a vizsga? — A gimnáziumi lobbi — most jó értelemben használom ezt a szót — harcolta ki, hogy ne legyen az. Ha ugyanis kötelező lenne, akkor ez egyértelműen megszüntetné a lineáris tantervet a hagyományos középiskolákban, azt, hogy az első évben elölről kezdhessék a tanítást, és a negyedikben jussanak el a tananyag végére. Minek vizsgázzon a gyerek, kérdezik ők, ha úgy is érettségizik? Végülís a középiskolák a helyi tantervűkben előírhatják, hogy a tovább haladás, a 10. évfolyamból a tizenegyedikbe való belépés feltétele ne csak az év végi bizonyítvány legyen, hanem az alapműveltségi vizsga is. Viszont a törvény jónéhány passzusa — indirekt módon — azt úja elő, a lineáris tanterv nem maradhat: a NAT szerint kell haladni a 10. évfolyam végéig. — A 8. évben félbe marad a tananyag? — így igaz, sem logikailag, sem krono- lógiailag nem zárulnak a tantárgyak, és ha a mohácsi vésznél fejeződött be a tanítás, akkor a középiskolában ott is folytatódik. A NAT kétéves szakaszokra osztja a pedagógiai folyamatokat. Ez viszont sok általános iskolai tanárnak nem tetszik, hogy akkor ő mindig csak a mohácsig jut el. — Akad más érve is az ellenzőiknek? — A másik, amitől félnek, hogy átalakul a rendszer, lesznek alsó- és felsőfokú középiskolák, és ők elveszítik alsó évfolyamaikat. De éppen az a lényeg, hogy a törvény nem akar struktúraváltozást. — A középiskolák számára mi a vizsga előnye? — Egy gimnáziumnak előnyös az, ha az oda nem való gyerekeket nem kell a 3.- 4. évfolyamon magával hurcolnia, és ezek a tanulók még idejében más életpályát választhatnak. Az iskolának, és az országnak is érdeke, hogy a jóképességűeket ne húzza vissza az osztályban öt gyerek. Eddig ez még nem is volt annyira probléma, mivel egy-egy korosztálynak 50 százaléka került érettségit adó középiskolába. Mivel azonban most lecsökken a korosztályok létszáma, 170-180 ezerről lemegy folyamatosan 110 ezerre, idén és jövőre indul meg a zuhanás, ebből következően ugyanezzel a középiskolai kapacitással 70-75 százalékot lehet fölvenni középiskolába. így bekerül a gyönge harmad is. — Az alapműveltségi vizsga utáni két évben mi következik? — A 10. évfolyam után valami olyasmi lesz, ami a nemzetközi érettségi rendszerében működik. A kötelező és a választott érettségi tárgyak alapján egy specializálódás következik, azokat a tárgyakat, amelyekből emelt szintű érettségit akar tenni a diák, nagyobb óraszámban tanulja. — Ön szerint a középiskolák hány százaléka vezeti be a vizsgát? — A középiskolák háromnegyede várhatóan a bevezetés mellett dönt, és 2002- ben megtartják az első alapműveltségi vizsgát, 2004-ben az első kétszintű érettségit. Balassa Tamás Kaposvár Megyei Jogú Város közgyűlése 1996. szeptember 3-án (kedden) 8.00 órától a városháza nagytermében ülést tart, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár. A testület - többek között - megtárgyalja a vásárokról és piacokról szóló rendeletet; a város gazdaságáról szóló tájékoztatót; Nagy Imre emlékének utcanévben történő megörökítéséről szóló előterjesztést. (28340)
