Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996. augusztus 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A nemzetközi jog professzora az államközi egyezményekről A szerződés betartása közös érdek Alighanem csupán egy leleményes névadásnak köszönhető, hogy „alapszerződésekről” zajlanak szenvedélyes viták a közélet fórumain; a jog fogalmai között ugyanis ilyen kifeje­zés nem szerepel - mondja Valki László egyetemi tanár. Az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetőjétől a szü­letőben levő magyar-román dokumentum kapcsán érdek­lődtünk az államközi megálla­podások funkcióiról.-Ha jogilag nem létezik, hogyan került be a köztudatba az alapszerződés fogalma?- A hetvenes évek elején az NSZK és az NDK kötött először egymással olyan nemzetközi szerződést, amely a területi sért­hetetlenséget garantálta. S hogy ennek nagyobb nyomatékot ad­janak, a megállapodást „Grund­vertrag”-nak, alapszerződésnek nevezték el. A Varsói Szerződés felbomlása után ez a fogalom ismét bekerült a nemzetközi po­litika szótárába.- Mi e dokumentumok közös eleme?-Mivel nagyon kevés ilyen megállapodás született, tartal­mukra vonatkozóan nincsenek szabályok. Közös elemnek te­kinthető a területi igényekről való lemondás. Jobbára 10-15 oldalas iratról van szó, amit a kormányfők írnak alá.- Az Ukrajnával, Szlovéniá­val és Szlovákiával megkötött szerződéseink a magyar kisebb­ségek jogairól, továbbá a szer­ződő felek kulturális és gazda­sági együttműködésének for­máiról is rendelkeznek. A ma­gyar-román szerződés pontos címe: Szerződés a Magyar Köz­társaság és Románia között a megértésről, az együttműködés­ről és a jó szomszédságról - ab­ból a szempontból egyedi, hogy függeléket is tartalmaz.-Mi a következménye az egyezmények megsértésének?- Nincsenek szankciók, de az egyezmények tiszteletben tar­tása az aláírók kölcsönös ér­deke. Azért is, mert csak így fe­lelhetnek meg a nemzetközi el­várásoknak. T. M. Még kérdéses Markó Béla parlamenti felszólalása Kedden lesz a rendkívüli ülésnap Gál Zoltán házelnök kedden 13 órára hívja össze az Ország- gyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében - így állapodtak meg a frakciók a Házbizottság teg­napi ülésén. Az nem dőlt el egyelőre, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalhat-e az ülésen. A tárgyalást követően Gál Zol­tán elmondta: úgy döntöttek, hogy a törvényhozás azon a na­pon szavazni is fog az ellenzék által beteijesztett határozati ja­vaslatról. Az ülésen napirend előtti felszólalások és interpellá­ciók nem lesznek. Az előterjesztők nevében Isépy Tamás, a KDNP frakció- vezetője kap elsőként szót, őt követi a kormány képviselője, mindketten 20-20 percet be­szélhetnek. Ezután a bizottsági véleményt ismerhetik meg a honatyák. A vitában felváltva szólalnak meg a koalíció és az ellenzék képviselői, a házsza­bály szerinti időkeretben. Gál Zoltán házelnök kezdeményezni fogja, hogy a televízió legalább addig közvetítse a vitát, amíg minden frakció egy-egy szószó­lója kifejti véleményét. Markó Béla esetleges felszó­lalásával kapcsolatban a Ház el­nöke további konzultációt tart szükségesnek, elsődlegesen az RMDSZ-szel. Mint mondta: egy ilyen megszólalás - a romá­niai viszonyokra való tekintettel - rendkívüli jelentőségű. Né­meth Zsolt, a Fidesz-MPP frak­cióvezető-helyettese, aki az RMDSZ elnökének felszólalá­sát kezdeményezte, megelége­déssel nyilatkozott arról, hogy a koalíció nem utasította el javas­latát. Az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre hívja meg a Ház elnöke a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Mivel azonban Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, a meghívást valószínűleg az ellenzék kézbe­síti majd a magyar-magyar csúcs külhoni résztvevőinek - mondta a fideszes politikus. Né­zete szerint a vitán a magyaror­szági kisebbségek képviselői­nek is ott lenne a helyük. Az MSZP frakciója egy új szja-táblán dolgozik Mérsékelnék a telkeket Az MSZOSZ üdvözli, hogy a kormány elhalasztotta az energia árának emelését, s precedens értékűnek tekinti, ahogyan a kabinet az árdrá­gítás terveit kezeli. Ezt azon a tájékoztatón jelentette be Sándor László, az MSZOSZ elnöke, amelyen a szakszer­vezeti szövetség és a szocia­lista frakció tegnapi konzul­tációjáról számoltak be. A találkozón a legutóbbi fél év tapasztalatait értékelték, tájékoz­tató hangzott el az alkotmányo­zási folyamatról, és tárgyaltak az adótörvény, illetve a költségve­tés tervezetéről. Szekeres Imre, az MSZP frakciójának vezetője elmondta: a képviselőcsoport új, méltányo- sabb szja-táblát dolgoz ki, mert az a véleménye, hogy a kis- és a közepes jövedelműek adóterhét nagyobb mértékben kell csök­kenteni. Az adózók 89 százaléka ebbe a körbe tartozik, ők adják a teljes szja-bevétel 55 százalékát. A frakció szerint e két réteg már képtelen tovább csökkenteni a fogyasztását. Az MSZOSZ egyetért a szocialisták ez irányú törekvéseivel, és még esélyt lát arra, hogy az első félévi, mint­egy 5 százalékos visszaesés után december végéig a versenyszfé­rában mérséklődjön a reálbér csökkenése. Ugyanakkor aggo­dalommal látja, hogy a köztiszt­viselői-közalkalmazotti terüle­ten sokkal rosszabb a helyzet. Sándor László megállapította, hogy mindkét fél fontosnak tartja a hasonló konzultációk rendszeressé tételét. Bővítették a hárompárti összefogás programját Egységes ellenzéki fellépés Az MDF, a KDNP és a Fidesz- Magyar Polgári Párt parla­menti frakciója kiegészítette az 1996. januárban kötött megállapodását az egységes el­lenzéki fellépés megteremté­sére. Ezt közös tájékoztatón jelentették be tegnap. A frakciók vezetői a jövőben he­tente összehangolják képviselő- csoportjaik tevékenységét, a munkacsoportok, illetve a kabi­netek irányítói pedig folyamatos szakmai egyeztetést végeznek. Jelentős politikai és szakmai kérdésekben a frakciók eseten­ként együttes ülést tartanak, és meghatározzák azokat a tör­vényjavaslatokat, amelyek tár­gyalásakor közös vezérszónokot állítanak. Isépy Tamás, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben nő az ellenzék felelőssége. A kabinet sorozatos ballépései miatt össze kell fog­niuk, hogy alternatívát nyújtsa­nak a társadalomnak. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője elmondta: együtt szorgalmazzák majd az adócsökkentéseket, és azt, hogy a költségvetési vita során az ön- kormányzatok pozíciói megerő­södjenek. Pokorni Zoltán, a Fi­desz frakciójának helyettes ve­zetője a munkaügy, a szociálpo­litika és a kultúra területén ígért közös fellépéseket. • • Összhangban a joggal 1998 elejéig még tizenöt törvény Az állam- és szolgálati titko­kat tartalmazó részek kivéte­lével nyilvánosságra hozható az Európai Unió kérdőíveire adott válasz, ám az csak a do­kumentum hivatalos átadása után történhet meg. Ezt Vastagh Pál igazságügy­miniszter jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: az Európai Unió kér­dőíve tükröt tartott a magyar jogharmonizációban elért ered­mények elé, és a kép alapvetően kedvező. Egyébként az Igazság­ügyi Minisztérium készítette el a választ a versenyjogi, a társasági és a polgári jogi, valamint a szel­lemi tulajdonnal és az adatvéde­lemmel kapcsolatos kérdésekre, de a többi választ is ellenőrizte és véleményezte. Megállapít­ható, hogy a jogterületek töb sé- gének hazai szabályozása meg­felel az európai elvárásoknak. Vastagh Pál a tárca előtt álló jogszabály-előkészítési felada­tokról szólva elmondta: állam- igazgatási egyeztetésen van és hamarosan a kormány elé kerül a Magyar Távirati Iroda jogállásá­ról szóló törvényjavaslat. A szö­vetkezeti törvény normaszöve­gén már dolgoznak és a közeljö­vőben a parlament elé kerülhet a védjegyjogi törvényjavaslat. A jogharmonizációs felada­tokból következően 1998 elejéig még 15 törvény vár kidolgo­zásra, ebből hét hárul az Igaz­ságügyi Minisztériumra. Ma is fiatal a műsormatuzsálem Ritka jubileum: 750-szer üzent a Mit üzen...1? Kerényi Mária Sipos Tamás Dr. Szegő Tamás A múlt vasárnap immár 750. alkalommal csendült fel a Mit üzen a rádió? szignálja. Csak a legkedveltebb, legnagyobb hallgatottságnak örvendő műsorok érnek meg efféle jubileu­mot. Tegyük hozzá: a mindmáig friss és töretlenül népszerű adás kereken hetvenéves. A műsor 1926-ban indult, s 1935-től rövidhullámon is elju­tott a hallgatókhoz. így a Mit üzen... az elsők között teremtett kapcsolatot az emigrált magya­rok és az itthoniak között. A si­keres indulást mintegy három évtizedes szünet követte, s csak 1968-ban hangzottak el ismét az éteri üzenetek. A mai szerkesztő, Kerényi Mária ott bábáskodott a műsor másodszori megszületésénél. Szerkesztőtársaival, előbb Si­pos Tamással, majd a közel­múltban elhunyt Szegő Ta­mással a humánum, a segíteni akarás szellemében formálták szolgáltató jellegűvé a műsort. Rádiós műhelyükben hetente két-háromszáz levélíró jelent­kezett gondjaival, választ sür­gető kérdéseivel. A problémák jellege nem sokat változott. Ha kevesebb a tanácsot, segítséget kérő levél, nem azért van, mert kevesebb a panasz vagy a sérelem, ha­nem mert drága a posta. A műsor szellemisége, pro­filja a jubileum után sem vál­tozik. Kerényi és munkatársai a régi mottón sem változtat­nak: „Ki segíteni akar, hálót adjon, ne halat.” (Szigeti) Szerencseposta |^q Lassan véget ér a nyár, éle­tünk visszazökken a rendes kerékvágásba. Játékos kedvünk azonban az évszaktól független. A nyári szabadságok letelte után kipihenten, újult erővel lehet ismét Fortuna nyomába szegődni. Ezen a héten is ér­demes. Gazdára vár a luxuslakás Különösen vonzó a hatos lottón most megnyerhető 107 milliós főnyeremény. Ez a számsorsjáték az idén bővelkedik telitalálatosok- ban: eddig már kilencen gaz­dagodtak meg mindössze hat szám helyes megtippelése ré­vén. Az augusztus 24-ei hatos lottó ráadássorsolásán nem volt telitalálatos szelvény, így gazdátlanul maradt az Otthonfoglalás akcióban meghirdetett 15 millió forint értékű lakás. De csupán átmenetileg, mert két hét múlva az augusz­tus 24-ei ráadáshúzáson öt ta­lálatot elért játékosok közül sorsolják majd ki e lakás bol­dog tulajdonosát. Hit ér 77 millió? Az ötös lottón 77 millió forintot ér a főnyeremény. Ekkora összegen már jó kör­nyezetben fekvő családi vil­lát lehet venni vagy építtetni, nem kell spórolni a berende­zésen, sőt futja még egy szép autóra, s némi bankbetétre is. De körbe lehet utazni a Föl­det, nekivágni távoli világok felfedezésének. Szóval: so­kan törnék szívesen a fejüket ennek a nyereménypénznek az elköltésén. Jön a Polo A Jokert most kétszeresen is érdemes megjátszani. Egy­részt mert szerencsés esetben 8 millió forintot fizet, más­részt, mert aki most - a hó­nap utolsó hetében - mond igent rá, az részt vesz a Négy keréken jön a Joker akció­ban, amelynek fő díja egy Volkswagen Polo Fortuna személyautó. A totó plusz 1 találatának helyes megtippelésével a héten 7 milliót lehet nyerni. Ennek az összegnek a felét - 3,5 milliót - ígéri a Góltotó. Érdemes emelni a tétet A múlt héten - az ünnepek miatt - mindössze három na­pon át lehetett kenózni. En­nek ellenére közel 93 ezren nyertek. A legnagyobb nye­reményt, 1,2 millió forintot egy nyolc, 1,5 millió forintot pedig egy hét telitalálatos szelvényre fizette ki a Sze­rencsejáték Rt. Ismét bebizo­nyosodott, hogy megéri többszörös téttel játszani - mint tette azt a héttalálatos szelvény tulajdonosa -, hi­szen akkor a nyeremény is sokszorozódik. „Testközelben” volt a Jackpot Búcsút kellett mondania a televízió Telemázli műsorá­ban annak a játékosnak, aki­nek a hengere a 21,5 milliót érő Jackpoton állt, de azt a lökdösődő feldöntötte. így a jövő hétfőn közel 24 millió­ért szállhatnak ringbe a játé­kosok. (X) Elkelt a Fórum. Az Inter­Continental Corporation vásá­rolhatja meg a budapesti Fórum Szálloda Rt-t. így döntött teg­nap az ÁPV Rt igazgatósága. A vételár 49,4 millió dollár, ami több mint 7,5 milliárd fo­rintos privatizációs bevételt je­lent. Az új tulajdonos 11 millió dollárt fektet a szállodába, és három éven belül ötcsillagossá alakítja. A társaság dolgozói 220 millió forint névértékű részvényt vásárolhatnak. Híveket toboroznának. Együttes ülést kezdett tegnap a Magyar Demokrata Néppárt el­nöksége és frakciója. A párt és a parlamenti képviselőcsoport előtt álló stratégiai feladatokat vitatják meg. A kétnaposra ter­vezett tanácskozáson elsősor­ban arra a kérdésre keresnek választ: hogyan növelhetnék a párt ismertségét és politikai tá­mogatóinak táborát. Újuló Iskolák. Felgyorsultak az oktatási reform munkálatai. Még az idén összeállítják az érettségi vizsga új követel­ményrendszerét - adták hírül szerdán. A tanárokból és kuta­tókból álló munkacsoportok közösen határozzák meg a négy kötelező tantárgy és a további tizenhat szakmai, elméleti tan­tárgy érettségijéhez szükséges ismeretanyagot. Másképp delegálnának. Csak országos, úgynevezett szociális választással szerez­hessenek megfelelő felhatal­mazást a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek arra, hogy képviselőket küldje­nek az 1000 milliárd forinttal gazdálkodó társadalombiztosí­tási önkormányzatokba, vagy a 100 milliárd forintos Munka­erő-piaci Alap önkormányza­tába, illetve az Érdekegyeztető Tanácsba. Ezt szorgalmazták tegnap a LIGA és a Munkásta­nácsok képviselői. Elrettentést sürget. Torgyán József tegnap a gyermekprosti­túció ellen emelt szót. A kis­gazda pártelnök egyebek között szorgalmazta, hogy az Ország- gyűlés gyorsított menetben módosítsa a Btk.-t, s elrettentő, szigorú büntetőjogi szankciók­kal akadályozza meg hazánk­ban a gyermekprostitúciót, a pomófilmforgatást. Maradna a felesleg. Az Amerikai Egyesült Államok Magyarországnak szeretné el­adni a délszláv válság rende­zése során feleslegessé váló kü­lönböző, elsősorban nem kato­nai felszereléseket - közölték szerdán Budapesten. Egyebek között híradási, elektronikus eszközöket, általános gépészeti berendezéseket, orvosi műsze­reket kívánnak versenytárgya­lás útján értékesíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom