Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
1996. augusztus 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Az eddiginél több bemutatót tartanak Kaposváron Színházi műhelytitok Évadnyitó ülését tartotta tegnap a Csiky Gergely Színház társulata. A tagságot Babarczy László üdvözölte, majd a színház feladatáról, a műhelymunka lényegéről szólt. — Föl szokták tenni a kérdést: hogy amióta a színház már nem tud megélni a politikai ellenállásból, miként akarja fenntartani magát, miről akar szólni? Azt gondolom, hogy mi sohasem utaztunk politikai botrányokban — hangsúlyozta a színházigazgató. Mielőtt a színházi műhely legfontosabb éltető eleméről szólt, meglehetősen pontos jellemzést adott a társadalomról, ha úgy tetszik, a mai magyar valóságról. A világot két részre osztotta, az úgynevezett reálszférára, amit ma különösen veszedelmesnek ítélt, és az intimszférára, a kultúra, az igazmondás, a nem megfizethető értékek szférájára. Babarczy László példákat hozva kitért a hanta-kultúra elterebé- lyesedésére, arra, hogy milyen mentalitással, kultúrával lehet Magyarországon sikereket elérni, meggazdagodni. — Nekünk az a dolgunk, hogy tisztességes színházat csináljunk, hogy tudatosan és ösztönösen ragaszkodjunk azokhoz az elvekhez, amelyek a hosszú megmaradás titkai - mondta. - Tisztességesen csinálni egy színházat provokatív, felháborító, nyugtalanító és egyben fantasztikus. Babarczy László fejtegetésében kitért arra, a színház elvárja a fenntartóktól, hogy a kétszázéves szakmához méltó színvonalon biztosítsák a működéshez szükséges forrásokat. Szita Károly polgármester azt mondta: a direktor helyzetelemzése után emberpróbáló feladat valamit is szólni. Ugyanakkor biztosította a társulatot, hogy Kaposvár testületében ma jelentős többségben vannak a színházat támogató képviselők. Dr. Kolber István, a somogyi megyegyűlés elnöke még azt is bevallotta, nemcsak hivatalból jár szívesen a társulati ülésekre, hanem ezekért a tartalmas, pontos gondolatokért is. Az idei évadban több bemutató lesz a megszokottnál; a nagyszínpadon hat, a stúdiónégy előadás kerül színre, és két gyerekdarab is gazdagítja a programot. Az első bemutató szeptember 23-án a Pi- nokkió lesz, két nappal később Agatha Christie Tíz kicsi néger című rémjátékának stúdióbemutatójára kerül sor, majd október 24-én Az üvegcipő következik. A társulathoz három idén végzett hallgató, Varga Zsuzsa, Kocsis Pál és Nyári Oszkár szerződött. Két év múlva már ők is szavazhatnak arról, a néhai színigazgatóról elnevezett Komor-gyűrű viselésére a színészek közül kit tartanak méltónak. A szavazás alapján az elismerés idei tulajdonosa: Tóth Géza. B. T. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Hanta-palinta Igazából sosem féltem attól, hogy a kaposvári színház valamikor is elszürkül, kimerül, s egyszercsak nem lesz mit mondania. Ehhez ugyanis az kellene, hogy a világ egy csapásra tökéletes legyen, s benne szeplőtelen minden férfi és nő. Amire a dolgok mai állása szerint semmi esélye a világnak, s benne a színházlátogatóknak és színházkerülőknek. Kaposvár-jelenség. Ez az a fogalom, amiért mindezeket mondom, s amitől — tudom — egy kaposvári színésznek automatikusan elstartol a hátán a hideg, és amit a toliforgatók a politikai elnyomás megszűntével alkalmasint temetni vagy legalábbis siratni szoktak. Pedig — a társulati ülésen hallottak csak megerősítettek benne — nem kellene, mert van még muníció a társulatban rengeteg, ami a színházcsináló-szakmát, és ami a mondanivalót illeti. Ez utóbbi kapcsán: a színigazgató által a hanta-kultúráról mondottakat akár színre is lehetne vinni, a műfaja lehetne, mondjuk, a tragikomédia, a címe meg Hanta-palinta. Babarczy László az ízléstelenség, a tisztességtelenség, a gengszterség kultúrájáról beszélt, arról a kultúráról, amelyben a bankárok mérleghiányos konszolidációt gyártanak, az üzletemberek nem üzletkötésre szövetkeznek, hanem valami egészen másra. És utána vesznek egy színházjegyet, és bemennek megnézni: önmagukat. Amint mi is ezt tesszük, mindenkor. Finn-magyar szerződés a tudományos eredmények cseréjéről Horgászott a Balatonon Hemilx finn miniszter Közös mezőgazdasági munkacsoportot alapítanak - erről állapodott meg tegnap Lakos László magyar és Kalevi Hemilx finn mezőgazdasági miniszter. Eszerint a legtapasztaltabb szakemberek részvételével lehetőséget teremtenek a legfrissebb tudományos eredmények cseréjére. Miképpen lehet egy tó tisztaságát megőrizni úgy, hogy benne a halállomány ne sérüljön? Miképpen lehet úgy felhasználni a természet kincseit, hogy azok tartós fejlődési lehetőséget biztosítsanak? Erről is tárgyalt tegnap a Balatonon sikló Kelén motoros fedélzetén a finn miniszter Gönczy Jánossal, a Balatoni Halászati Részvénytársaság vezérigazgatójával. Óriási különbség van a két ország halászatában; Finnországban rengeteg a tó, de ott a halászatot csupán szabadidős tevékenységként űzik, s nem pedig állami monopólium. A profik a tengereken teszik próbára képességeiket. Kalevi Hemilx elmondta: a finnek nagyon figyelnek tavaik tisztaságára; sok pénzt fektetnek az ezt biztosító berendezésekre. A kötetlen beszélgetés közben a vendégeket szállító hajó Füred és Tihany közé ért; két halászhajó - a hozzájuk tartozó bárkákkal - éppen a zsákmányt szedte össze. Az 1000 méter hosszú hálóval mintegy 2-300 mázsa halat emeltek ki. A rendkívül közvetlen miniszter egyébként - mint mondta - hobby politikus; szakmájának egyik jeles képviselője, maga is agrárius. Lovakat tenyészt, a választásokon független jelöltként idulva nyerte el végül magas posztját. Elmondta: Finnországban a lakosságnak mintegy hét százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de ennek az ágazatnak a jelentősége ezt a számot magasan felülmúlja... (Czene) Az ismételt vizsgálaton újabb hiányosságokat találtak Bezárták, de nyitva a Corso Ismételt vizsgálatot tartottak tegnap az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás szakemberei a pár napja önkényesen kinyitott kaposvári Corso eszpresszóban. Ezúttal maga az üzlet bérlője kérte őket az ismételt terepszemlére, a felfüggesztő határozat visszavonása helyett azonban a szakemberek a bejáráson újabb hiányosságokat fedeztek fel. Mint lapunkban már megírtuk, a Corsót szerdán záratták be, mert a vizsgálatot végző szakállatorvost olyan áldatlan állapotok fogadták, amelyekkel szerinte a presszó egészség- ügyi szempontból nem üzemeltethető biztonságosan. A tegnapi bejárás során kiderült: pár nap alatt Simányi István bérlő csak a felsorolt problémák egy részét orvosolta, ennek ellenére az ismételt vizsgálat olyan hiányosságokat tárt fel, mint például, hogy az alagsori öltözőben balkáni állapotok uralkodnak: a szeny- nyes ruhák és a padlón elnyomott csikkek mellett az öltöző- szekrényben tárolják a szalonnát és a fagylaltport. A fagyasztóban továbbra sincs elkülönítve az állati és növényi eredetű alapanyag, a konyhában pedig az ablakpárkányra tett húsdaráló mellett ételmaradékot és nyitott zacskóban hamburgerzsemlét találtak. Továbbra sem megfelelő a húselőkészítő elhelyezése, és a zöldségelőkészítő sem felel meg az elvárásoknak, de a vizsgálat ideje alatt az érvényes működési engedély sem került elő. Ottjárta után dr. Kondor Gertrúd megyei szakállatorvos továbbra sem tartja működésre alkalmasnak a Corsót. Ennek ellenére a presszó üzemel, - holott a határozatok szerint zárva kellene lennie. Hogy ezt - a jogerős döntés ellenére - az üzemeltető meddig teheti, a szakemberek szerint még korántsem lefutott ügy. B. Zs. A minisztériumtól kértek segítséget a somogyi nyugdíjasok Támogatott kedvezmények Kaposvári küldöttség járt a napokban a Népjóléti Minisztériumban, hogy támogatást kérjen a nyugdíjasegyesület által működtetett boltok felújításához. A tét a két kaposvári nyugdíjasbolt jövője, amely nagyon népszerű az idősek körében: féléves forgalmuk meghaladta a 10 millió forintot. A Kaposvári Nyugdíjasegyesület 1600 tagjának hetven százaléka ezekben az üzletekben vásárol, de kedvezményt kapnak a nagycsaládosok, a cukorbetegek, a mozgáskorlátozottak, az asztmások, valamint a vakok és gyengénlátók. Az ő szervezeteikkel egyébként együttműködési megállapodást kívánnak kötni a nyugdíjasok, hogy tagjaik is megkapják az 5 százalék vásárlási kedvezményt. Az árak amúgy is jóval olcsóbbak a nyugdíjasboltokban mint másutt, hiszen minimális árréssel dolgoznak: míg az üzletek általában harminc százalékot tesznek rá a nagykereskedelmi árra, itt ez csupán tizenkét százalék. Érthető, hogy az élelmiszerek, háztartási és vegyiáruk kelendőek. A kaposvári önkormányzattól ígéretet kapott arra a városi nyugdíjasszervezet, hogy a pártok házában lévő üzlethelyiséget megkapja: ennek felújítására kellene mintegy egymillió forint. Ez ügyben járt a Népjóléti Minisztérium szociális programok irodájában három nyugdíjas vezető és dr. Csákabonyi Balázs ország- gyűlési képviselő. Elmondták: kedvezően fogadták kérésüket. Most egy pontos felmérést kell készíteniük az igényekről, s ezt majd a jövő héten felterjesztik a minisztériumba. Katona József Expo-program felvonulással Az előző évek gyakorlatának megfelelően az idén is a marcali Kulturális Központ szakemberei állították össze a nemzetközi expo szórakoztató show-jának forgatókönyvét. A szeptember 12-15 között zajló kiállítás és vásár négy napja komoly- és könnyűzenei találkozókban, tánc -és sportbemutatókban bővelkedik. Az elmaradhatatlan tűzijáték mellett az ipari javak bemutatójának programjához kapcsolódva ismét lesz szüreti felvonulás Marcaliban. Arany középút Balatonújlakon Az óvodától az egyetemig egységes beiskolázási segélyben részesíti a diákokat a balatonújlaki önkormányzat. Erről tegnap esti ülésén határozott a testület, amely tankönyvtámogatás címén az idén kevesebb összeget tud átutalni az oktatási intézményeknek. A községben egyébként három család kap rendszeres nevelési segélyt a gyerekek után. Kongresszusi díj Simon Lászlónénak Az Egészségügyi Szakdolgozók Gyulán tartották kilencedik kongresszusukat. Dolgozatával kongresszusi dijat nyert Simon Lászlóné, a kaposvári Szociális Gondozási központ vezető-helyettese. Euthanáziával foglalkozó tanulmányában többek között a kaposvári ápolónők körében végzett tapasztalatait összegezte. Kirándultak a kadarkúti romák Kirándulást szervezett a hét végén a Kadarkúti Cigányegyesület. A romák szervezésében ötven helybéli kirándult a Mecsekbe Abalagiten Orfűn és Magyarhertelen- den a kadarkútiak a környék nevezetességeivel ismerkedtek. A társaság vegyes volt, romák és magyarok együtt kirándultak a hétvégén. Vandálok a csurgói óvodában Ismeretlen tettes okozott tetemes kárt a csurgói Petőfi téri óvodában. Az elkövető átmászott az intézmény kerítésén és megrongálta a gyermekjátékokat. Az ügyben a nagyatádi rendőrkapitányság nyomozást rendelt el rongálás vétségének alapos gyanúja miatt. Akik büszkék a megyéjükre, s akikre büszke a megye A polgárosodás lépései A megyei közgyűlés az idén tíz Somogy Polgáraiért díjat adományozott. A kitüntetetteket arról kérdeztük, milyen ma Somogybán polgárnak lenni és hol tart szerintük a polgárosodás folyamata? Berkes László, Balatonföldvár polgármestere: — Földváron jó polgárnak lenni. Általános problémának látom, hogy az embereken eluralkodott a pesszimizmus. Nem teszünk meg mindent azért, hogy polgárként éljünk. Több életkedvvel, nagyobb ambícióval és bátrabban többre vihetnénk. Megindult az országban a polgárosodás, de még az első lépcsőnél tartunk: kevés a gazdag, és sok a szegény ember. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, gyorsítani kellene a privatizációt és a tőkefelhalmozódást. Balatonföldvá- ron fellelhetők a polgárosodás jegyei, megindultak a civil szerveződések. Dr. Kopár István, a MAHART Balatoni Hajózási Kft ügyvezető igazgatója: — Egy szóval válaszolva: nehéz. A társaságra háruló feladatok egyre körültekintőbb munkát, nagyobb odafigyelést igényelnek. Ä Balaton partján mindig volt polgárság. A háború előtt az itt lakó szálloda és vendéglőtulajdonosok polgári szemléletet alakítottak ki. Mindenki felelősséggel hozta létre az üzletét, nem két hónap alatt akartak meggazdagodni. Úgy Berkes László dolgoztak, hogy visszatérjen hozzájuk a vendég. Szerencsére egyre több családi vállalkozás alakul a Balatonnál, a régihez hasonló polgári szemlélettel. Kovács Lajos, a megyei nyugdíjas szövetség elnöke:-— Nekünk nyugdíjasoknak kevés a jövőnk, annál nagyobb a Dr. Kopár István múltunk. Ez a réteg rakta le a mai polgárosodás alapjait. Szeretném megérni azt az időt, amikor nálunk is megvalósul a nyugati polgárságra jellemző életszínvonal. Nem közömbös számunkra az sem, hogy a gyerekeink, unokáink hogyan élnek majd. Kovács Lajos Szűcs József, a megyei agrárkamara elnöke: — Hogy hazánkban is kialakulhasson egy széles polgári réteg, ahhoz erős és jól működő gazdaságra, lét- és szociális biztonságra, jogbiztonságra, egészségügyi, oktatási és kulturális biztonságra van szükség. Szűcs József A polgárosodás folyamata elindult, de hogy igazán jó érzés legyen polgárnak lenni, ahhoz további fejlődés szükséges. A gazdaság és az elmaradott térségek fejlesztésére, a mezőgazdaság jelentősebb támogatására, a kiszámíthatóság garantálására van szükség.
