Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

1996. augusztus 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kivágták az ültetvényt a fölháborodott kistermelők Keserű az édes szeder Még javában tart a feketesze­der szezonja, de a nagyatádi és városkörnyéki termelők ked­vüket vesztették az árak miatt A szép szemű, első osztályú gyümölcsért is csak annyit ad­nak, - mint tíz évvel ezelőtt: 70-90 forintot kilónként. — A jelenlegi piaci viszonyok arra kényszerítenek, hogy az idén is kivágjam a szedertelepí­tés felét — mondta Jankovics Péter, aki Nagyatádon a Dózsa György utcában 300 négyszög­ölön tizenöt éve termel fekete­szedret. Ugyanezt tettem tavaly is. A százhetvenből jövőre már csak negyven marad. Az új haj­tásokat meg sem hagytam, ne­hogy kísértésbe essem. Annak idején egy második fizetést kaptunk érte; még most is te­rem egy tövön tizenöt kilót, de jó, ha az idén bejön ebből negyvenezer forint. Ezért nem érdemes vele dolgozni. Tíz deka atkaölő permetszer tavaly is már 3200 forintba került. Egy szezonban legalább ötször kell védekezni a különféle betegsé­gek ellen. Néhány társával Zalaeger­szegről hozta Atádra a jó minő­ségű thornfree szedret. Janko­vics Péter a legnagyobb ter­melő volt akkoriban, ma már csak bosszankodik ezen a hely­zeten. Mint mondta, nem akkor adhatják le a termést, amikor az optimálisan p legjobb állapot­ban van, hanem amikor a felvá­sárlók kiírják az átvétel napját, így nagyon nehezen tudnak minőségi árut a piacra adni, pe­dig a követelményeket meg­szabják: két centiméter lehet az átmérője. A társai már koráb­ban kivágták a vesszőket, Jan­kovics Péter még reménykedik: talán kell majd ez a nagy ér­tékű, vitaminokban gazdag bo­gyós gyümölcs is a magyar pia­con. — Csak azt nem értem, hogy miért nem veszik — mondta. — Nyugati exportra viszik a magyar szedret, szinte a teljes mennyiséget. (Németh) Lábod: parókiafelújítás Lábodon befejezéséhez közele­dik a hosszúfalvi református egyházközösség parókiájának a felújítása. A százéves épület rekonstrukcióját az egyháznak a helyi önkormányzat is segí­tette százezer forinttal és a köz­hasznú munkásokkal. Lebon­tották a régi református iskola egy részét, a tetőt pedig felújí­tották; az ablakokat, ajtókat ki­cserélték. Az átadás után az egyház az épületet gyülekezeti helyként használja, s egyúttal találkozóhelye lesz ez a szép parókia a hosszúfalviaknak is. Büszkélkedő kertbarátok Harminckét kertbarát mutatta be terményeit Nagyatádon. Most a ünnepelte a 86 tagú szervezet fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból a kiállí­tók jutalmat kaptak, köztük a 93 éves Hegedűs Imre alapító tag. — Egész évi munkánk koro­nája az évente megrendezésre kerülő terménybemutató, ahol egyre több tagunk kiállítja kertje legszebb terményeit — mondta Tamás Imre, a nagy­atádi kertbarát kör vezetője. A téli hónapokban szakmai felké­szítésen vesznek részt a kör tag­jai . Eveken át népfőiskolái rendszerben képeztük a kertba­rátokat. Tapasztalatcseréken az or­szág több társszervezetét felke­resték már, de jártak a szom­szédos Horvátországban is. A művelődési ház aulájában ros­kadoztak az asztalok a friss gyümölcsöktől, zöldségektől. Nagy Ferenc ötszáz négyszög- öles telkén gazdálkodik Ötvös­kónyiban: — A kiállításra több­féle szőlőt hoztam, a szőlősker­tek királynője között egy kilós fürt is van — mondta, de mu­tatta érdekességként a körte alakú sárga paradicsomot, amelynek az íze különleges. Az Ausztriából származó törpe al­mafáimon rengeteg a termés. A Duics családból hárman legalább ötvenféle termékkel rukkoltak ki. Nyolc fajta bur­gonya, őszibarack és 11 féle almát, fügét is láttak a látoga­tók. Szalai Imrénének házikertjé­ben zöldség és gyümölcskülön­legességek teremnek. Hat kiló 40 dekásra nőtt meg a karalábé, s az edénybe ültetett paprika­bokrok egyikén tulipánpapri­kák csüngenek. Van itt egykilós banánuborka és más érdekessé­gek is. — Sok a munka velük, de megéri a fáradtságot — mondta. Sabján József ötvöskónyi termelő több terménye mellett harminc kilós takarmánytökjét is sokan megcsodálták. N. I. Falusi turizmus - bizonytalan lépések a bekapcsolódásra Horgásztanya Háromfán Véletlenül bukkant rá a házra, s régi álma megvalósí­tásának küszöbére érkezett Várszegi József rokkantnyug­díjas. Horgásztanyát alakított ki a háromfai tó partján, egy év alatt; nyolc vendéget tud kényelmesen elhelyezni az egyhektáros portán. A vállalkozás családi: a néme­tül jól beszélő Várszegi Józsefe horgászatot szervezi, felesége a fizető-vendégszolgálatot. Két felnőtt gyermekük segít a min­dennapi tennivalókban. Ebben a hónapban már minden napra van előre bejelentett vendégük. Az Agarév horgásztanyán meg­fordult horvátországi és svájci, sőt Norvégiából érkezett hor­gász is. — Háromfán átutazóban lát­tuk meg ezt a helyet. Három és fél millió forintot költöttünk rá — mondta Várszegi József. — Hátra van még az épületek tata­rozása, s az egyiken a tető is cserére szorul. Tovább nem akarjuk bővíteni a helyek szá­mát; az országjáró horgászok a családias környezetet szeretik. Eddig legtöbben Budapestről jöttek. Három csónakból is hor­gászhatnak vagy a stégekről. — A tó gyönyörű, csak job­ban karban kellene tartani. Be­kapcsolódnánk a falusi turiz­mus hálózatába is, de eddig csak biztatást kaptunk az anké­tokon. Pedig Háromfán más is fogadna vendégeket. A háromfai 55 hektáros tavat a Rinya táplálja, az átlagos vízmélység 1,3 méter. Ponty, süllő, csuka, kárász, compó, sü­Várszegi József - hazatérőben csónakkal a horgászatról gér - szinte minden őshonos hal megtalálható benne, nem ritka a kétkilós kárász sem. Csak a pontyot kell telepíteni, a többi természetes módon szaporodik. A sokféle hal vonzza a hor­gászokat. Mint hallottuk, a Drávára vagy a bélavári kavics­bányatavakhoz is szerveznek túrákat. Esténként a zsákmány­ból halászlét főznek, halat süt­nek. A legszerencsésebb pedig tízkilós pontyot fogott. Németh István Száz gyerek néprajzi táborban Először szerveztek Segesden néprajzi tábort gyerekeknek. Jól jártak azok a szülők, akik ide küldték tíz napra csemeté­iket. Csatlakozott a tábor munkájához tizenhárom esz- terneki kisdiák is, az erdélyi testvértelepülésről. — A táborozok száma elérte a százhúszat is — mondta Varga Zsuzsa népművelő. — Célunk az, hogy a gyerekekkel megis­mertessük a kézműves-tevé­kenységet. S megtanulják a nemezelés, batikolás, a gyer­tyamártás és az agyagozás fon­tos, alapvető ismereteit. Az alkotótábor egyik célja volt az is, hogy a gyerekek meg- ismeijék, hogyan dolgoztak őseink — tudtuk meg Varga Zsuzsától. Készítettek íjakat, kőbaltát, és faragtak sámánbo­tokat is. Segítőjük volt két pécsi népművelő: Weszl László és Ölbei László, akit csak Nagy­medvének, illetve Öregmedvé­nek szólítottak a táborlakók. Az agyagozást Spanics Katalin keramikusművész vezette. — Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel a táborozással — mondta Varga Zsuzsa. — A diákok jól érezték magukat, szabadidejükben sok programot szerveztünk nekik; játszóház, népihangszer-bemutató, bala­toni kirándulás várta őket. Sü­töttek somogyi rétest, főztek er­délyi puliszkát is. Amikor náluk jártunk, agya- goztak és gyöngyöt fűztek a se- gesdi parkerdőben. A segesdi Ölti Ottilia papucsot készített agyagból: — Most kezdtük az agyagozást, lassan elkészülök vele. Amit készítek, kiégetés után hazaviszem. Szeretnék képzőművészeti szakközépis­kolába menni. Az esztemeki Hajdú Márta hamutálat gyúrt agyagból, a ne­gyedikes Pénzes Erika társasá­gában: — Nagyon jól érzem magam itt Magyarországon; nálunk is jártak már segesdi diákok. Ha tehetem, jövőre is eljövök a tá­borba. A gyöngyözök nagy türe­lemmel rakták egymás után az apró szemeket. Kovács Mónika függőket készített, Vass Anita még nem döntötte el mi lesz al­kotásából. Egyet viszont bizto­san tudnak: a közös munka, a barátság előbb-utóbb biztosan hasznukra lesz. (Németh) Építik a kiserdei utat 3,2 kilométeren Az idén elkészül a Nagyatádot Kiserdővel összekötő 3,2 kilo­méter hosszú út. Az atádi ön- kormányzat kivitelezésre kiírt pályázatát a Rinya-Dombómenti Vízgazdálkodási Társulat nyerte el; az út kiemelt alappal, kőszó­rással készül, és három méter széles lesz. Mellette vízelveze­tő árkot is építenek. A héten kezdik meg a terep előkészítését. Újabb pályázatok Otvöskónyiban Több pályázatot is nyert már az ötvöskónyi kisebbségi önkor­mányzat. Most nyolc általános iskolás cigánygyerek továbbta­nulásához és az óvodások, kisis­kolások napközis elhelyezéshez nyújtottak be újabb pályázatot. Ezzel is segíteni szeretnék a hátrányos helyzetű családokat. Somogyszob eladja a műemlékházat A somogyszobi önkormányzat­nak nincs pénze arra, hogy fel­újítsa az 1839-ben épült Puskás­féle házat, ezért a testület úgy ha­tározott, megválik a régi téglaé­pülettől. Eredetileg faluháznak szánták. Most csak az a feltétel, hogy az épület a műemléki jelle­gét meg kell tartani, s akár gaz­dasági tevékenységet folytathat. Kórházi dolgozók kirándulása Ötvenegy nagyatádi kórházi dolgozó járt kétnapos kirándulá­son Nyugat-Dunántúlon. Első­sorban a szakdolgozók és alkal­mazottak vettek részt ezen, s megismerkedtek Sopron és Kő­szeg nevezetességeivel. A kirán­dulásukat a helyi szakszervezet ezúttal 1500 forinttal támogatta. Kiállítás az iskolások tábori munkáiból A nagyatádi II. számú általános iskola diákjainak munkájából nyílt kiállítás: a III. népművé­szeti táborban csak zöldségből és gyümölcsből készítettek alkotá­sokat a gyerekek. A több mint 50 kiállított tárgyat Nagyatádon a művelődési házban a népi fa­faragók tárlata előtt helyezték el. Dráva menti népművészet kiállításon a nagyatádi művelődési központban Fába faragott pásztor-álmok Rendhagyó kiállítás nyílt Nagyatádon a művelődési központban, a Dráva men­tén élő alkotók faragásaiból. Orzsi Zol­tán barcsi múzeumigazgató mondta megnyitójában: ez a tárlat is ékes bizo­nyítéka annak, hogy a népművészet to­vább él a mindennapjainkban. Rendhagyó ez a tárlat már csak azért is, mert a nagyatádi művelődési központ mellett a csurgói és a barcsi múzeum, il­letve a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány is támogatta létrejöttét. Az érdekes anyag tulajdonképpen két rész­ből áll: muzeális ritkaságokból és ma élő alkotók munkáiból. A fa, az erdő megha­tározója volt a Dráva mellett élő emberek életének: a régi farfaragók használati tár­gyakat készítettek, a ma utódok dísztár­gyakat. Ami közös bennük, hogy a motí­vumok tovább élnek. Bár a rendezők szándéka az volt, hogy a Dráva forrásától a torkolatig bemutassák a két parton élő művészek munkásságát, ez nem valósul­hatott meg. Ennek ellenére a régi tárgyak között bizonyítékok sorát találni arra, miként hatott egymásra a különböző né­pek kultúrái. Például az idősebb és ifjabb Kalmár József faragásai révén bepillan­tunk abba is, hogy idősb Kapoli Antal által elindított iskola miként él tovább a somo­gyi pásztorfaragásokban. A tizenkét alkotó — Bedi László Lete- nyéről, Czimbalek István Lászlómajorból, Dezső János Istvándiból, Jankovich Imre és Varga József Berzencéről, idősb Kal­már István Barcsról, Kelecz József és Mó- nos István Csurgóról, Kovács János So- mogyszobról, Szalai Norbert Nagyatád­ról, Ormós István Drávaszentesről — kü­lönös világot tár elénk. Régi pásztorbotok a Szent György-napi kígyó hiedelemből táplálkozó motívumokkal, fűszertartók, apróbb és nagyobb szobrok, használati tárgyak mutatják, hogy a fa mennyi min­denre használható. Szalai Norbert bemu­tatkozása azért is örvendetes, mert élő bi­zonyítéka annak, amit Orzsi Zoltán mon­dott: a népművészet tovább él. Kovács Já­nos munkái pedig azért okoznak örömet, mert a vasutas faragó munkáival bizo­nyítja: hobbiként is készülhetnek reme­kek. Elnézve a kiállított munkákat igazat kell adnunk a múzeumigazgatónak: jó lenne, ha a sok mütyürke helyett ilyen ajándéktárgyakat vásárolhatnának a hoz­zánk érkező idegenek. Csak bízhatunk ab­ban, hogy a szeptember 8-ig nyitva tartó tárlatnak lesz folytatása Dél-Somogyban. Nagy Jenő Biztos kölcsön, segítség a vállalkozói irodától Szolárium - hitelből — A vállalkozói mikrohitel nélkül biztos, hogy nem tudtam volna megvenni ezt a bioszolá­riumot — mutatta kozmetikai üzletét — Scheffer Róbertné. — Ez az egyik ilyen legmoder­nebb, reflektorcsöves berende­zés, amit munkába állítottam. Két hete szerelték föl a szo­láriumot, s mint a vállalkozó mondta, hatszázezer forintba került. — A kamarai újságban találtam rá erre a hitelformára, amivel sikerült megvalósítani. A helyi vállalkozási iroda segí­tett, s meg is kaptam a szüksé­ges összeget. Huszonháron szá­zalék a kamat, az első félévben csak ezt fizetem, s összesen ha­vonta tizenötezer forint. A nagyatádi vállalkozó azt is elmondta, a három évre kapott kölcsönt a fél év után kezdi tör­leszteni. Harmincezer forint lesz havonta, de jó forgalom esetén kitermeli ezt a pénzt a berendezés. A mesterkozmetikus nemrég költözött a Jókai-lakótelep szolgáltatóházába. Törzsven­dégei ide is követték. — Szükséges volt a további fejlesztésre, mert a nyugdíjkor­határ emelésével nekem még jó néhány évet kell munkával el- töltenem — mondta Scheffer Róbertné. — A szolárium pedig ma már hozzá tartozik a nők kozmetikájához; igen okán igénylik. Úgy tapasztaltam, nem is volt felesleges a beruhá­zás, mert most, bár még nyár van, többen is igénybe vették ezt a szolgáltatást. N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom