Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. augusztus 17., szombat Ma dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire Alapkérdés az emberek létbiztonsága Dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke i'< >T( >: i,.\m; üuliKUT Ma dr. Kolber István a So­mogy Megyei Közgyűlés elnöke válaszol a Somogyi Hírlap ol­vasóinak tegnap feltett kérdése­ire. A kérdések és a válaszok ezúttal sem fértek el egy újság­oldalon. Ezért olvasóink a foly­tatást lapunk szerdai számá­ban találják meg. A kérdések a megye életének szinte teljes egészét átfogják, akadtak azonban olyanok is amelyekre nem a megyei közgyűlés elnöke hivatott válaszolni. Dr. Kolber István azonban ezekben az ese­tekben is kifejtette véleményét. Név nélkül (telefon: 84/324-213)- Milyen viszonyban van elődjével, dr. Gyenesei István­nal, a Somogyért Egyesület el­nökével? Haragszik rá, part­nerének tekinti, vagy pedig nem vesz róla tudomást? Tagja Ön a Somogyért Egyesület­nek?- Úgy gondolom, hogy kor­rekt viszonyban vagyok dr. Gyenesei Istvánnal, akivel több évig együtt dolgoztam és a me­gyei önkormányzatban ma is együtt dolgozom. Nem tekin­tem haragosomnak, sőt azokra a nyilatkozataira sem reagálok - csak végső esetben -, amely- lyekkel nem értek egyet. A Somogyért Egyesületnek nem vagyok tagja, de minden társa­dalmi szervezetet, amely be­kapcsolódik a megye fejleszté­sébe partneremnek tekintem. Név nélkül- Hogy látja az oktatási in­tézmények helyzetét, hogyan alakul az ősztől, és milyen lesz a pedagógusok helyzete, ho­gyan változik? Miként tudták ez befolyásolni a döntéseikkel?- Az oktatási törvény módo­sítása felismerte, hogy megyei szinten kell összehangolni a legfontosabb oktatási feladato­kat. Ezt döntően a megyei ön- kormányzatra bízta a törvény. A szűkös forrásokat pazarlóan használjuk fel, ez negatívan hat a pedagógusok munkájának el­ismerésére is. A megye főkép­pen a pedagógiai szolgáltatások révén tudja segíteni a tanárok munkáját és az oktatás színvo­nalát. A megye fejlődésében alapkérdés az oktatás, ahhoz azonban kevés pénzünk van, hogy ezt érdemben befolyásol­juk. A közalkalmazottak őszi bérfejlesztését szeretnénk meg­toldani a megye bukszájából mintegy 20 millió forinttal. Eb­ből arányosan részesednek a pedagógusok is. Név nélkül- Egy kis település önkor­mányzatának vezetői csak a sa­ját érdekeiket tartják szemelőtt, és azt is finanszírozzák az ön­maguk fenntartására, a nagy­többség kárára, de főleg gyer­mekeink rovására. Adósságai­kat szaporítva a közöst fölélve, az alapellátást veszélyeztetve, pedagógusokat elbocsájtva, óvodát megszüntetve, öregek napközi otthonát bezárva. A helybeli alsótagozatos iskola haladékot kapott egy évre, az itt folyó munkára, de ki a fele­lős ennek elvesztéséért, az ön- kormányzati pénzek elosztásá­ért, és föléléséért? A folyamat további megfékezéséért kihez fordulhat a lakosság, hol kér­heti ellenőrzésüket? Nehogy újabb őrtilosi eset feketítse Somogy megye térképét.- 1990 óta, az önkormányzati törvény bevezetésével vala­mennyi település önállóan dönt az életét érintő kérdésekben. Ezeket csak törvényességi szempontból lehet felülvizs­gálni. Akinek ilyen problémái vannak a megyei közigazgatási hivatalhoz fordulhat. A kérde­zőnek egyébként igaza van, az önkormányzati rendszer tovább­fejlesztésének egyik kulcskér­dése a szigorú pénzügyi ellenőr­zés megteremtése, amely garan­tálja a közpénzek szabályozott és ellenőrzött fölhasználását. Persze az is fontos, hogy a la­kosság az önkormányzatok „körmére nézzen”. Ezt a java­részt a nyilvánosság garantál­hatja. Dr. Zavilla Norbertné Ka- posfő (telefon: 477-204)- Lehetetlen állapotok ural­kodnak a 61-es úton, főleg a lakott területeken. A kamio­nok, teherautók éjszakánként, de akár nappal is 80-100 kilo­méteres sebességgel rohannak keresztül a falun, és ehhez jönnek még az 1FOR kamio­nok. Az utcára kihajtani itt mi­felénk, szinte életveszélyes, át­jutni a túloldalra gyalog szinte lehetetlen. Ön mit gondol, az itt lakók meddig bírják még ezt?- A kamionokra is vonatko­zik a sebességkorlátozás, ennek ellenőrzése a rendőrség fel­adata. Sajnos, a közlekedési morál Magyarországon gyenge. Néhány renitens kamion vezető miatt azonban kár volna vala­mennyi gépkocsivezetőt elma­rasztalni. Való igaz, hogy a Boszniába történő bevonulás­kor az IFOR nagy forgalmat bonyolított le. Erről mindig tá­jékoztattuk a lakosságot. To­vábbra is kérjük szíves megér­tésüket. Tulajdonképpen ez a mi hozzájántlásunk a délszláv béke megteremtéséhez. (Telefon: 320-461)- Köztudott, hogy Horn Gyula miniszterelnök augusz­tus 18-án Somogy megyébe lá­togat. A személyes találkozás alkalmával hogyan tudná megfogalmazni azt a három legfontosabb kérdést, amely­hez a megye életének jobbítása érdekében támogatást kérne a miniszterelnöktől, a kormány­tól?- A miniszterelnök urat láto­gatásakor tájékoztatni fogom a megye helyzetéről, elképzelé­seinkről. Horn Gyula minisz­terelnöknek erős somogyi kö­tődése van. Nem most hall elő­ször a somogyi törekvésekről. Ez ideig is segített bennünket. A tárgyalásokon háromnál több téma szerepel napirenden. Én a következőket tartom a legfon­tosabbnak: kérem a taszári re­pülőtér kettős - katonai és pol­gári - célra történő hasznosítá­sát. Ehhez kapcsolódóan szállí­tási, logisztikai részlegek ala­kulhatnának ki, és ipari parkok. A polgári repülés az egész Dél- Dunántúlt vonzóbbá tenné a be­fektetők előtt. Kaposvárt igazán ez a program tehetné regionális központtá. Másodikként kérem támoga­tását, hogy Somogy horvátor­szági határvidékén, Barcs tér­ségében vállalkozási övezetet alakíthassunk ki. Ez több lábon álló elképzelés. így magába foglalja a határátkelőhely bőví­tését, a települést elkerülő utak megépítését, ipari zóna és ve­gyesvállalatok létrehozását, és esetlegesen a drávai hajózás új­raélesztését. Nagy gondunk a kaposvári megyei kórház bel­gyógyászati tömbjének befeje­zése. Harmadikként ebben ké­rem a kormány támogatását. Mintegy 150-200 millió fo­rintra lenne szükségünk, ahhoz, hogy a kor színvonalán tudjuk berendezni a már felújított épü­letet. Papp László Csokonyavi- sonta, Xantus J. u. 78.- Milyen konkrét, kézzel­fogható eredményeket ért el az 1996-os évben a megyei ön- kormányzat, a megyei közgyű­lés a lakosság érdekében, és ebbáíl melyikre a legbüszkébb? Mint szocialista politikusnak, mi a véleménye arról, hogy ha­zánk milyen társadalmi rend­szert épít jelenleg.- A megyei önkormányzat legnagyobb kihívása ebben az esztendőben a kevés pénz és a sok feladat közötti szakadék át­hidalása, vagyis az egyensúly megteremtése. Mintegy 400 millió forint hiányzott a költ­ségvetésünkből, amit hitelből, és vagyonértékesítésből kellett pótolni. Szigorú gazdálkodást folytatunk. Nagy eredménynek tartom, hogy kórházainkban, középiskoláinkban, szociális otthonainkban, gyermek- és if­júságvédelmi intézeteinkben a szolgáltatások mégis zavartala­nok voltak. Nagy eredménynek tartom azt is, hogy Somogy megye a legaktívabbak közé tartozik a területfejlesztési munkában. Ez már nemcsak a megye jelenét, hanem a jövőjét is nagy mértékben meghatá­rozza. A gazdasági-társadalmi fejlődés nagy kanyarokat ír le manapság. Aki kellő informá­ció birtokában időben hoz dön­téseket, ezeket a kanyarokat le­vághatja. Magyarországon polgári tár­sadalom épült. Mint szocialista politikus a valódi, felelős pol­gárság megjelenéséért és meg­erősödéséért dolgozom. Alap­kérdésnek tartom azt, hogy az emberek létbiztonságban élje­nek. A mai magyar átalakuló társadalomnak számtalan olyan vadhajtása van, amelyekkel nem értek egyet, és amelyek megszüntetéséért lehetőségeim szerint dolgozom, és bárkinek partnere leszek, ha ilyen célo­kat tűz maga elé. Árvái Tibor Nemesvid pol­gármestere (telefon: 86/312- 601)- A megyei területfejlesztési tanács részére rendelkezésre álló 320 millió forintos összeg­ből a pályázatok elbírálásánál Ön és a tanács mennyire veszi figyelembe, illetve milyen mér­tékben támogatja a kistelepü­lések, és a kistelepülések által bezárt kisrégiók felzárkózási esélyeit? Ön, mint a megyei közgyűlés elnöke, és a megyei területfejlesztési tanács elnöke a területfejlesztési törvény életbe lépésével és a tanácsok felállásával mekkora esélyt lát az infrastruktúra kiegyenlítet- lenségének csökkentésére, a kistelepülések felzárkózási esé­lyeire?- A kérdező a területfejlesz­tés legérzékenyebb pontjára ta­pintott rá, hiszen egyik fő fel­adata a területi különbségek mérséklése, a kiegyenlítés elő­segítése. Somogybán Barcs és környéke tartozik a leghátrá­nyosabb területek közé, azon­ban Nagyatád, Csurgó, Marcali és Tab vonzáskörzete hasonló térségnek minősül. A fejlesztési pénzek elsődlegesen e térsé­gekbe jutnak. A megjelent pá­lyázati feltételek is ezt tartal­mazzák. A 320 millió forintból 160 millió forint közvetlenül az infrastruktúra fejlesztéseket szolgálja a kistelepüléseken. A tanács várja a pályázatokat, me­lyeket szeptemberben bírál el. Kovács Anita Marcali (Tele­fon: 310-468)- Közeledik augusztus 20., vagyis az ünnepek előestéjén vagyunk. Somogyország ho­gyan ünnepel a millecentená- riumi évfordulón?- Családi körben, meghitten. Azt tapasztaltam, hogy szinte valamennyi település készül augusztus 20-ra, a millecente- nárium alkalmából pedig kiállí­tásokat, kulturális műsorokat, falunapokat szerveztek. A me­gyei ünnepségeket január 6-án a megyenappal kezdtük. Ez volt a hivatalos nyitánya a megyei programoknak. A megyei mú­zeumban állandó kiállítás mu­tatja be a honfoglalás somogyi emlékeit. Szántódpusztán az Alpok-Adria népi építészetét láthatják a látogatók. Vasárnap a megyei közgyűlés Somogy- váron ünnepi ülést tart. A szín­hely megválasztása is mutatja a múlthoz való kötődésünket. Magyarország ’96 rendezvény- sorozat keretében megszámlál­hatatlanul sok kiállítás, megem­lékezés történt a megyében és az év végéig még nagyon sokat szerveznek. Gaál László nyugdíjas Ka­posvár- Milyen a kapcsolata a nyugdíjasok megyei szövetsé­gével?- Én is szeretnék egyszer a nyugdíjasok megyei szövetsé­gének tagja lenni. A kapcsola­tom egyébként kitűnő a szerve­zettel. Sok rendezvényükön ve­szek részt, gyakran találkozom nyugdíjasokkal. Az idei eszten­dőben is közösen szervezzük a Balatonnál az Őszi Napfény­tábort, sőt két turnust is indí­tunk. Somogybán az országos átlagnál is több a nyugdíjas. Sokan élnek a falvakban, jelen­tős részük egyedül, nemegyszer magára hagyottan. Sorsuk ala­kulásáért felelősséget érzünk, de azt gondolom, hogy kizáró­lag az önkormányzatok felelős­ségérzete nem változtathatja meg a helyzetüket. A társada­lom tagjainak, karitatív szerve­zeteknek, egyházaknak a fi­gyelmére és jóakaratú támoga­tására is szükségük van, hogy ne érezzék az egyedüllétet. Sor­sukat nemcsak a nyugdíj mér­téke határozza meg, hanem a társadalom figyelme is. A nyugdíjasok szervezetét egyéb­ként rendszeresen támogatja a megyei közgyűlés. Munkájuk elismerését mi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy Kovács Lajos, az egyesület el­nöke vasárnap veszi át a me­gyei közgyűlés ünnepi ülésén a Somogy Polgáraiért kitüntetést. Név nélkül- A tanítóképző főiskolán dolgozom és azt szeretném tudni, hogy az a bizonyos in­tegráció, amely a Pécsi Janus Pannonius Tudományegye­temmel szövődik, az itt dolgo­zók - főleg 45 év fölöttiek - sorsával kapcsolatban hoz e valamilyen változás? Várható- e, hogy az idősebb dolgozók­nak a pécsi egyetem esetleg nem biztosít munkalehetősé­get? Nagyon furcsának tartom az eddig lebonyolított két in­tézmény közötti kapcsolatfelvé­telt, mivel az itt dolgozókkal nem közölték a szándékukat. Mi a függetlenségünket fél­tjük, és csodálkozom, hogy ezt a már széles körben is megis­mert iskolát a megye elveszti ezzel az egyesüléssel. Lesz ez­zel kapcsolatban valamilyen intézkedés, bele lehet ebbe még szólni, és hogy áll ennek a do­lognak a menete?- Az egyetemek, főiskolák autonómok Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kérdésben maguk döntenek. Ilyen az integráció ügye is. Megítélésem szerint a felsőok­tatás alapos reformra szorul Magyarországon. Ez érintheti a képzés struktúrája mellett a szervezeti rendjét, az egyete­mek, főiskolák önállóságát is. Az elmúlt esztendőkben ked­vező benyomásokat szerezhet­tem a pécsi Universitas együttműködéséről. Bízom benne, hogy egy ésszerű mér­tékű integráció kedvező lehet. A tanítóképző főiskola dolgo­zóinak a helyzetét javíthatja az idetelepülő jogi főiskola is. Ha az integráció az intézmény el­vesztését jelenti, ez ellen a me­gye tiltakozni fog. Név nélkül- Mi a véleménye a kórházi- ágy-csökkentésről? Egyetérté­sével történt-e az, hogy So­mogybán a legnagyobb mérvű a kórházi ágyak csökkentése? Igaz-e a hír, hogy megint java­solták a mosdósi és kaposvári kórház összevonását? Milyen a viszonya a megyének Kapos­várral? Része-e Kaposvár a megyének, vagy pedig nem ré­sze? Hogyan állnak a vitái a várossal? Miért nem tudnak végre megegyezni? Miért nem tudnak Szita Károly polgár- mester úrral egy asztalhoz le­ülni és megbeszélni a dolgo­kat? Miért van az örökös „ha­ragszom rád”?- Nem örülünk a döntésnek, ugyanakkor be kell látnunk, hogy az egészségügyben a mű­ködőképesség megőrzése érde­kében nekünk is részt kell vál­lalni. Nem kérték az egyetérté­semet a kórházi ágyak csökken­téséhez, hanem bizonyos képle­tek, mutatók alapján számítot­ták azt ki. Sajnos, az ország- gyűlési képviselőkkel együtt sem lehetett kiharcolni, hogy kevesebb essék ebből a teher- ből Somogy megyére. A mos­dósi és a kaposvári kórház kö­zel fekszenek egymáshoz és mindkettőnek a megyei önkor­mányzat a fenntartója. Szakér­tői szinten ezért merült fel az összevonási lehetőség. Döntés azonban nincs. Ilyen döntés csak akkor születik, ha megala­pozott szakmai indokok erre kényszerítenek bennünket. A kórházi ágycsökkentés során ez is azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeket nagyon ala­posan meg kell fontolnunk. A kórházi ágyak csökkentéséről az egyeztetések szeptember ele­jén kezdődnek. A döntésben számítok a tisztifőorvos, a szakfőorvosok, kórházi vezetők álláspontjára és véleményére. Szemelőtt kell tartanunk, hogy legfontosabb a beteg érdeke, a megfelelő mennyiségű és szín­vonalú kórházi ellátás megőr­zése. Az 530 ágy leépítéséből persze valamennyi kórháznak ki kell venni a részét. Kaposvár Somogy megyé­ben van, ez a megyeszékhely. Jogilag ugyan nem része a me­gyének, de elszakíthatatlanul együvé tartozunk. A viták nem olyan mértékűek és hangne- műek, ahogy sokan gondolják. Szerintem a városnak és a me­gyének is kötelessége az érde­keinek a legjobb képviselete. Azt sem tartom szentségtörés­nek, ha nem tudunk néhány kérdésben megállapodni és a bíróság rendezi megnyugtatóan a vitatott ügyeinket. A megye­város kapcsolatban a fejlesztési együttműködésre tenném a hangsúlyt a jövőben. Ilyen a ta­szári repülőtér ügye, a kapos­vári inkubátorházé, amelyet a flamand kormány támogatásá­val szervez a megyei közgyű­lés. A polgármesterrel leszok­tunk ülni. A múlt héten például együtt vacsoráztunk. (Telefon: 320-034)- Miért hanyagolják el a 67- es utat: gazos minden oldalról, az árok mentén is. Nagyon sok nemzetközi rendezvény volt Kaposváron, és nagyon sok busz jár Szennába is: ez egyál­talán nem viszi el a jó hírün­ket. Mintha ez az út nem Eu­rópába, hanem Európától ve­zetne. Nálunk szegényebb or­szágok is sokkal jobban gon­doskodnak az átmentéről, a karbatartásról, és általában a környezetről.- Az utak, a közterületeknek állapota tükre környezetkultú­ránknak. A hozzánk érkező en­nek alapján ítél. Gyakran han­goztatjuk, hogy nagy lehetősé­günk a turizmus. Nem szabad elfelejteni, hogy ehhez szebbé kell tennünk a megyét. Kezde­ményeztük, hogy alakuljon egy megyeszépítő és fejlesztő kör, amely segítené és összehan­golná a települések szépítését, a műemlékek megőrzését, az egy­séges megyei arculat kialakítá­sát. Somogy megye természeti kincseinek, szép tájainak értékét növeli a rend és a tisztaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom