Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

1996. augusztus 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szőlőprés a parkban Csurgón a Festetics-emlék- parkban állították fel a csurgónagymartoni szőlőhegyről behozott hatalmas prést. Nagy János ajánlotta fel a város­nak, a régi pincéjének lebontása után. Minden korosztály­nak jelent valamit; a többi fa műtárgy között a már rég nem élő mesterek keze munkáját dicséri fotó: táborszm istvánné A hídra a csapatoknak továbbra is szükségük van Amerikaiak Barcson Űjabb 250 millió forintos beruházás a Dráva Parkettnél Átszervezik az üzemet Új útvonalakat keres az IFOR, a barcsi híd azonban így sem iktatható ki teljesen a békefenntartó csapatok vonu­lási irányából — hangzott el az amerikaiak legutóbbi ka­posvári sajtótájékoztatóján. A hírek szerint a barcsi híd már csak azért is nélkülözhe­tetlen a Boszniába küldött és a hazatérő katonák számára, mert ez a közelben a legna­gyobb teherbírású Dráva fe­lett átívelő építmény, amelyen akár harckocsik tankok és más páncélos járművek is át­vonulhatnak. A hidat különösen a csa­patvisszavonások kezdetén veszik igénybe, hogy a páncé­los hadijárműveket hazaszál­lítsák. Fontos kérdésekben kellett dönteni a Dráva Parkett né­met tulajdonosainak: bezár- janak-e két Üzemet vagy megpróbálják fölhozni a ver­gődő gyáregységeket. Úgy ha­tároztak: mindhárom üzem­egységet megtartják, sőt to­vábbi 250 millió forintot be­ruháznak a barcsi parketta- gyárba. A szalagparkettagyártó üzem ugyanis a néhány hónappal ez­előtti, több millió márkás tőke- injekció után fényesen hozta a várt teljesítményt, de a fűrész­üzemnek és a csaphornyos parkettagyártó részlegnek nem sikerült fölkecmeregni a pad­lóról. — A döntést felmérés előzte meg. Sikerült kiderítenünk, hogy milyen okok hátráltatják a két üzemrész talpra állását — mondta Franz-Josef Mauer, a német tulajdonos. — Ilyen a faipari szárító kis kapacitása és az, hogy nem megfelelően szá­ntják ki a fát. A belföldi pia­con elkelt a félig nedves is, Nyugaton azonban nem veszik meg. A faipari szárító kapaci­tását most a négyszeresére nö­veljük, és a megfelelő minő­ségre is ügyelünk. Ezenkívül nagy átszervezés előtt áll a fű­Negyedszázados fennállását ünnepli idén a homokszent- györgyi óvoda.- Tulajdonképpen idényjelleg­gel már 1968 óta létezik - mondta Huber Józsefné óvoda­vezető. - Akkor azonban még csak egy erre a célra átalakított régi parasztházban működött. 1970-ben kezdtek hozzá az ál­landó óvoda megépítéséhez. S ez 1971-ben, éppen 25 éve ké­Ha nem megy a kocsma, el kell adni — mondták a csurgói áfész vezetői, amikor arról ha­tároztak, hogy a vesztességes italboltoktól megszabadulnak, s a bevételből az élelmiszerbol­tokat fejlesztik. Dr. Gulyás Ár­pád elnök elmondta, hogy az elmúlt években ennek a filozó­fiának köszönhetően Somogy- udvarhelyen, Berzencén és Csurgón is adtak el italboltokat. Berzencén például az eladásból származó forintokat a nagy részüzem. Ez nem jelent leépí­tést, kizárólag termékszerke­zeti változásokról és új piaci koncepció kidolgozásáról van szó. Hamarosan új precíziós gé­peket is vesznek, és a szalag­parketta-üzem után a csaphor­nyos parkettagyártó üzem­részben is előkészítik a máso­dik műszak beindítását. A barcsi parkettagyár egyes üzemrészei szinte teljes önál­lóak. Franz-Josef Mauer sze­rint a nyereségközpontú mű­ködtetés bevált. — Most már átlátható: hol szült el. Homokszentgyörgy és Mariettapuszta gyerekei járnak ide, és a demográfiai apály, úgy tűnik, kikerüli ezt a két telepü­lést. Az óvoda vezetője el­mondta: az eredetileg ötven gyereknek épített óvodába szeptemberre már 63 kicsit írat­tak be a szülők. Ebből követke­zik, hogy az intézmény léte a jövőben is biztosítva van. Az önkormányzat a lehetőségek­hez képest minden támogatást ABC korszerűsítésére költöt­ték. Most a Mátyás utcában levő egyszemélyes boltot bőví­tik két és fél millió forintért, ugyancsak üzleteladásból származó bevételből. Hogy a csurgói áfész élelmi­szerüzletei nem vesztessége- sek, az az áfész elnök szerint a Coop üzletláncnak köszönhető. A nagykereskedelmi ellátás ugyanis lehetővé teszi, hogy kedvezménnyel jussanak áru­hoz, így olcsóbban kerülhet a vannak rendben a dolgok, és hol van hiányosság. Korábban ezt elrejtette a „közös fazék”; a jól működő gyáregység eltar­totta a rosszul működőt. Mi azonban rövid időn belül eu­rópai csúcsminőségben szeret­nénk termelni, s ehhez szükség van a gondok feltárására is. Az új tulajdonos bizakodó. Mint mondta: ha ennyi pénzt ide hoz, az igazolja, hogy bízik a parkettagyár jövőjében. S ez talán nem is alaptalan, mert — mint kiderült — a gyár ez évi teljes termelését sikerült már előre eladni. Nagy László megad. A negyedszázados év­fordulót szép műsorral és két kiállítással ünnepük a hét vé­gén. Lesz térzene, fellép a helyi citerazenekar, és hajnalig tartó bálra hívják a szülőket, nevelő­ket, s mindazokat, akik az el­múlt huszonöt évben itt dolgoz­tak. A két és fél évtized fény­képeiből fotókiállítást, az óvó­nők és a gyerekek munkáiból pedig szakmai kiállítást rendez­tek. N. L. portéka a pultokra. A legszoro­sabb kapcsolatot a Mecsek Fü- szérttel alakították ki a szövet­kezeti boltok, ugyanis a Bala­ton Füszért három évvel ez­előtti sikertelen privatizációja után döntéskényszerbe kerül­tek: fennmaradásuk érdeké­ben a Baranya, Tolna és So­mogy megyében működő áfé- szek megvették a Mecsek Fü­szért többségi tulajdonjogát, így biztosították saját üzleteik ellátását is. N. J. Testvérvárosi park Barcs díszterén Ezentúl Testvérvárosok parkjának hívják Barcs dísz­terét. Együttműködést írnak alá a horvátországi Verőcé­vel, s ez alkalomból kapta a nevet a tér. Barcsnak már van két másik testvérvárosa: a németországi Sinsheim és az erdélyi Székelyudvarhely. Csurgóra látogatott a versenybizottság Természeti értékeire ala­pozva nevezett be Csurgó a „Virágos Magyarországért” mozgalomba. A napokban a verseny zsűrije Németh Mik­lós egerszegi főkertész veze­tésével látogatta meg a tele­pülést; fontos szempont volt a közterületek és a régi par­kok gondozása, tisztasága. Rendbe tették a Széchenyi-sírhelyet Megtisztíttatta az önkor­mányzat a gaztól a Széché­nyi család eddig meglehető­sen elhanyagolt somogytar- nócai sírhelyét. Az utódok felajánlották, hogy a kápolna körüli területen élősövényt telepítenek, és gondozzák. Vízvári kisgyerekek kiránduláson Harmincezer forintot nyert a vízvári cigányszervezet az If­júsági és Szabadidő-intézet pályázatán, s a pénzből 15 diákot vitt el kirándulásra. Három felnőtt kísérővel nyolc kisgyerek is tölthetett két napot a babócsai fürdőn. Augusztus végéig gobelinkiállítás A tervezett júliusi zárás he­lyett a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus végéig meghosszabbították a Dráva múzeum gobelinkiál­lítását. A babócsai és kom­iósdi gobelinkészítők tárlata nagyon népszerű, s ezt figye­lembe véve döntött úgy a múzeum vezetése, hogy el­halasztja a tervezett zárást. Szomszédolók Őrtílosban a Dráva két partjáról Szentmihályhegyi búcsú A szentmihályhegyi búcsún soha nem láttunk még ilyen sokadalmat. Csaknem két­ezer magyar és horvát ven­dégjött a Dráván túlról; a ta­lálkozót a millecentenárium jegyében rendezték meg Őr- tilos-Szentmihályhegyen. Szentmisével kezdődött, s vi­dám látványosságok sorával folytatódott. A fúvósok talál­kozóján bemutatkozott a nagykanizsai, a kaproncai és a barcsi zeneiskola együttese; a laktanyában összegyűltek az egykori katonák... A kompok egész nap hozták a vendége­ket. Egész nap zene szólt; ma­gyar s időnként horvát nóta. A kultúrházban kiállítást nyitot­tak, s a horvát vendégek a túl­partra, Légrádig vitték kirán­dulni magyar szomszédaikat; volt vásár, tamburazenekar is. — Apámnak volt itt, Szentmihályhegyen birtoka, még az 1949-es határzárás előtt — mondta Horontos Já­nos légrádi magyar. — Négy éve láttam először... Igazán jó volna, ha évente többször is át­jöhetnénk ilyen jószomszédi találkozóra. Légár György Hévíz mellől jött népes családjával szülei fa­luját meglátogatni. — Először vagyunk itt — mondta —, és szinte minden programot végignézünk. Jól érezzük magunkat. Szükség van ilyen rendezvényekre. — Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel a búcsúi talál­kozóval — mondta Kunos Zol­tánná vállalkozó, az ünnepség szervezője. — Ez a sokaság és a jó hangulat a fáradozásunk jutalma. A sok régi ismerős egymásra találása. (Németh) Most még csak egy műszak dolgozik a parkettaüzemben Negyedszázados, fejlődő óvoda Homokszentgyörgyön Térzenével és bállal ünnepelnek Kocsmák helyett újra boltok Szűrővizsgálat a kisvárosban Csurgón is nagy az érdeklő­dés a csontritkulás műszeres vizsgálatára. Ezért két napra a kisvárosba költöztetik a re­umatológiai intézet műsze­reit. Száz embert tudnak na­ponta fogadni, s az első napra már csaknem teljes a névsor - tudtuk meg dr. Szerdahelyi Katalin körzeti orvostól, aki az előkészítést végzi. A vizsgálat egyébként augusztus végén lesz, s bár a betegség elsősorban a nőket fenyegeti, a férfiaknál is el­végzik. Idejében történt diagnosztizálással ugyanis a gyógyítás sokkal egysze­rűbb. Az sem utolsó szem­pont, hogy ez esetben a drága gyógyszereknek csak tíz szá­zalékát fizeti a beteg. H. J. Siker a versenyeken - egy korosztálynak érték a nyelvtudás Keringő két vizsga között Tóth Jácint, a barcsi Deák Ferenc általános iskola nyol­cadikosa az idén holtverseny­ben nyolcadik, tavaly ötödik helyezett lett az országos an­gol nyelvi tanulmányi verseny döntőjében. A fiatalember még nem dön­tötte el, hogy mivel foglalkozik majd, ha kikerül az iskolapad­ból, sőt még abban sem biztos, hogy gimnázium után melyik főiskolán vagy egyetemen sze­retne továbbtanulni. Azt azon­ban tudja: bárhová is vesse a sorsa, a nyelvtudására minde­nütt szüksége lesz. — Négy év alatt a gimnázi­umban lesz elég időm, hogy el­döntsem, mivel szeretnék fog­lalkozni. Érdekelnek a nyelvek, de a matematika és a fizika is. Egymás után két évben is a leg­jobbak között voltam a megyei fizikaversenyen. Biztos, hogy szinte minden területen előnyt jelent majd a nyelvtudás; ezért szeretnék minél több nyelvet megismerni. Az angol és a né­met után, ami ebben a térség­ben nélkülözhetetlen, tervezem egy közép-amerikai nyelv meg­ismerését, és a franciát is. A legtöbb osztálytársa is úgy véü, legalább egy idegen nyelv ismerete nélkülözhetetlen. — Az én korosztályom szá­mára már újra érték a tudás. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy csupa stréber járna ma­napság a mi iskolánkba. Tóth Jácint nemcsak nyelvet tanul: legalább akkora örömmel táncol is. A kosárlabdától hódí­totta el a társastánc, s mostaná­ban buzgón járja az angol ke- ringőt, pedig ahhoz nem is kell nyelvtudás. — Nemrég alakult meg a művelődési ház társas­táncklubja, oda járok. Koráb­ban néptánc is volt, ez azonban most más; nagyon komolyan veszem, és jól érzem magam. Felkészítő tanára, Mák Má­ria elmondta: az iskola nevelői büszkék nyelvtagozatos diákja­ikra. Tavaly heten tettek sikeres nyelvvizsgát, és idén is többen készülnek rá. Közöttük van Já­cint is. Mire ez a cikk megjele­nik, talán meglesz a nyelv­vizsga is. Nagy László Zárókiállítás a Dráva múzeumban Közös kiállí­táson mutatják be a barcsi nemzetközi alkotótábor résztvevői az itt született munkáikat. A mintegy 40 magyar és horvát művész tárlata augusztus végéig látható a barcsi Dráva mú­zeumban. A tíz nap alatt született alkotások közül többet a dél-somogyi vidék és a Dráva ihletett, így többek között Szabó László képünkön látható alkotását is fotó: nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom