Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. augusztus 13., kedd Záhony működik. Meg­szűnt a kamionsor a záhonyi határátkelőhely előtt, a 4-es úton már nem állnak teher­gépjárművek a VPOP tájé­koztatása szerint. Kilépte­tésre vár még 70 kamion, ezek vámkezelését azonban a kamionterminál területén végzik. A várakozási idő öt­hat óra ami elfogadható. Nő a BI X limitje. A BUX kontraktus napi ármozgás­limitje augusztus 14-étől, szerdától 120 helyett 150 pontra emelkedik a Buda­pesti Értéktőzsde határidős piacán. Az utóbbi hetekben azonban olyan szélsőséges ármozgások voltak az in­dexpiacon, hogy naponta többször is fel kellett füg­geszteni a kereskedést. Tourinform. Idén tizenöt éve, hogy az egykori Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal - az IPV és a Magyar Posta közreműködésével - létre­hozta a Tourinform szolgá­latot. Azonnal népszerűvé vált, egy hét alatt akkor 11 ezer telefonáló kért tájékoz­tatást. Az érdeklődők 6 nyelven, napi 14 órán át tu­dakozódhattak a magyar programkínálatról. Jelenleg naponta 12 órán át, 6 nyel­ven tájékoztatják a külföldi és hazai turistákat. Változások a tőzsdén. Két napra csökken az eddigi ötről a tőzsdén kötött állam­papírüzletek elszámolási ciklusa. A Központi Elszá­molóház és Értéktár Rt au­gusztus 22-től alkalmazza a rövidített elszámolási rend­szert. Az átállás miatt au­gusztus 15-21. között szü­neteltetik az állampapírok tőzsdei kereskedését. ECAI ’96. Budapesten ren­dezik meg az európai mes­terséges intelligenciával foglalkozó szakemberek 12. konferenciáját augusztus 14-16. között a közgazda­ság-tudományi egyetemen. Európából mintegy 600-an tanácskoznak azokról a bo­nyolult számítástechnikai programokról, amelyek egyes speciális problémákat képesek megoldani. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,95 Görög drachma (100) 65,00 Német márka 104,05 Olasz líra (1000) 101,25 Osztrák schilling 14,79 USA-dollár 153,35 Tovább növelheti a költségeket az új energia-tarifa rendszer is Borongós kenyérár kilátás Ma egy kilogramm búza 26 fo­rint, ugyanennyi liszt ára pedig 48-50 forint, viszont semmi ga­rancia nincs arra, hogy holnap is ennyiért kapják a pékek. Egy azonban kiszámítható, hogy ol­csóbban a pékek a jövőben nem tudják beszerezni a kenyérnek- valót. További árnövelő hatása lesz az energia-tarifák növelé­sének, ennek mértéke azonban még nem is jósolható. A Mis­kolcot 60 százalékban kenyér­rel, péksüteménnyel, diameti- kus és tartós édesipari árukkal ellátó Miskolci Sütőipari Kft. mindenesetre saját érdekében Hozzá kell még adni a fenti számokhoz az ukrán féllegális - azaz a legálisan behozott és feketén értékesített - üzem­anyagból származó, körülbelül 10-15 milliárd forintra becsült feketejövedelmet is. Összessé­gében tehát a tavalyi illegális bevétel elérte a 135-145 milli­árd forintot. Az adatok alapján a Kopint- Datorg Rt munkatársai közel­múltban elkészült tanulmá­nyukban megállapították, hogy a hazánkba látogatott turisták sem szeretné a száz forintos kenyérárakat elérni. Ebben ta­lán segíthet, hogy a gyárat alapanyaggal ellátó Borsodi Gabonaipari Rt-vel közös tu­lajdonosaik is vannak, így egymásnak megbízható, stabil és jó partnerei. Minderről a kö­zelgő új kenyér ünnepe és a ke­nyérárak körül terjengő kedve- • zőtlen hírek kapcsán, a megye és az ország egyik legnagyobb pékségében, a Miskolci Sütői­pari Kft. diósgyőri kenyérgyá­rában tartott sajtótájékoztatón szólt Németh László ügyvezető igazgató és Szarka Gábor, a magyarországi költésének 35-40 százaléka nem szerepel a statisztikában. A szakértők sze­rint az idegenforgalomnak ket­tős szerepe van a feketegazda­ságban. Az említett 135-145 milliárd forint a rejtett gazda­ság kínálatát árukkal, szolgálta­tásokkal és feketemunka-válla­lással bővíti. A beutazók feke­tevásárlásainak értéke 88 milli­árd forintra tehető, ami egyben keresetük nagyságát is jelzi. Az intézet munkatársai ta­nulmányukban kiemelték: a Borsodi Gabonaipari Rt. vezér- igazgatója. Az újságírók ez al­kalommal Kobold Tamás pol­gármesterrel együtt vettek részt a gyárlátogatáson. Ennek során a vendéglátók elmondták, hogy a 47 éves múltra visszatekintő, 1993-ban privatizált, 450 dol­gozót foglalkoztatót miskolci sütőipari cég éves árbevétele eléri az egy milliárd forintot. Versenytársaik száma nő, de mint elhangzott a konkurencia inspiráló tényező, még nagyobb választék készítésére ösztönzi őket. A társaság mindenesetre tovább fejleszt. beutazók bevétele ma már nem elsősorban a valuta feketeérté­kesítéséből ered, hiszen a legá­lis valutavásárlási lehetőséggel a feketeárfolyam ázsiója való­jában megszűnt. A magyar ál­lampolgárok is elsősorban a hi­vatalos valutaváltó helyeken vásárolják meg a szükséges pénzeszközöket. A devizameg­takarítás mérséklődött, mivel a leértékelés és az alacsony devi­zakamatok együttes hatását a forintbevételi kamatok - csök­kenő tendenciájuk ellenére - egyelőre még felülmúlják. A szolgáltatások feketeérté­kesítése sem a valutaszerzést szolgálja manapság, hanem a bevételek eltitkolását az adóha­tóságok elől - olvasható a ta­nulmányban. (Bozsó) Ajándék a kaposvári gyermekeknek A kaposvári MÁV nevelőotthon gyermekei értékes ajándékot kaptak tegnap a taszári IFOR-bázison szolgáló katonáktól. A teherautónyi meglepetést az ameriakai katonák feleségei gyűjtötték össze. A csomagokban használt ru­haneműk és játékok is helyet kaptak. Az ajándékot a kaposvári tűzoltóság ingyen szállította el az iskolához fotó: kelemen tünde Feketemilliárdok a turizmusban A jegybank adatai szerint a külföldiek hivatalos valutabevál­tása tavaly 250 milliárd forintot tett ki. A Kopint-Datorg Kon­junktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. elmúlt évre vo­natkozó becslése szerint a külföldiek illegális forintbevétele 125-130 milliárd forintra rúg. Ez a szám azonban nem foglalja magában az úgynevezett sétálóturizmust. Mehet a durumbúza Zöld utat kapott a bio- és a durumbúza exportja. A speciális gabonák kivitelére a kérvényeket augusztus 15- ig lehet benyújtani a föld- művelési tárca Agrárrend­tartási Hivatalához. A szaktárca illetékesétől meg­tudtuk: az 1 millió tonna ét­kezési búzán felül durumbú- zából 31,4 ezer tonna, bio­búzából 8,1 ezer tonna kivite­lére van az idén lehetőség. A biobúzára kiadott iga­zolólapon szereplő hektáron­ként 0,7 tonnán felül további 2,8 tonna, durumbúzából a hektáronként 0,7 tonnán felül további 2,3 tonna mennyiség kivitelét engedélyezi a tárca. A a minőséget a Biokultúra Egyesület, vagy az illetékes laboratóriumok tanúsítványá­val igazolhatják a termelők. Ellentmond a kivitel szabá­lyozását övező nagy várako­zásnak, hogy a biobúzára kia­dott exportígérvényeknek a felét váltották be eddig valós engedélyekre, durumbúzából még egyetlenegyet sem. U. G. Jól vizsgázott a földhasznosítási támogatás Rossz a nyilvántartás Nagy keletje volt a gazdálko­dók körében az idén életbe lépett földhasznosítást segítő támogatásnak. Az előzetes összesítések alapján 97 ezer földhasználó mintegy 6 milli­árd forintot igényelt. Bállá Istvántól, a földműve­lési tárca főosztályvezetőjétől megtudtuk, a támogatásra jo­gosult, összesen 3,2 millió hektár szántót, szőlőt és gye­pet használók a lehetségesnél általában kisebb területre kér­tek állami segítségét. Az igénylők 88 százaléka kister­melő, akik a rendelet szerint 5-50 ezer forint összegű tá­mogatást kaphatnak. Szinte valamennyi telepü­lésen lassította az ügyintézést a földterületek nyilvántartá­sának rendezetlensége. A földhasználóknak nem állt rendelkezésükre minden szükséges adat a területekről. Hátráltatta a feldolgozást az is, hogy a földkiadó bizott­ságok által hozott határozatok döntő többsége csak aranyko­rona-adatot tartalmazott. Több településen még mindig csak a szövetkezetek üzemi nyilvántartásai állnak rendel­kezésre. Összességében véve: az igénylőlapok nem feleltek meg a számítógépes feldolgo­zás követelményének. A támogatási forma várha­tóan jövőre is fennmarad, a főosztályvezető szükségesnek tartja az igénylés eljárási rendjének, valamint a támoga­tás mértékének módosítását Újvári Gizella TB-ALAPISMERETEK (11.) Egészségbiztosítás Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal is­mertetjük meg olvasóinkat. Közgyógyellátási igazolvány Közgyógyellátási igazolványt a helyi önkormányzat jegyzője adhat ki azoknak, akik szociális helyzetük, egészségügyi álla­potuk, illetve más körülmények miatt fokozott társadalmi gon­doskodásra szorulnak. Az igazolvány birtokában a közgyógyel- látottak egészségük helyreállítása érdekében térítés nélkül jo­gosultak meghatározott egészségügyi szolgáltatások igénybe­vételére, és ingyen jutnak egyes, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz. Társadalombiztosítási igazolvány Ez az a TAJ-számmal ellátott igazolvány, amely a társadalom- biztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások igény- bevételére jogosít. A bejelentésre kötelezettek (munkáltatók, foglalkoztatók, nyilvántartó szervek, vállalkozók) igénylik az illetékes egészségbiztosítási pénztártól. Erre szolgál a „Bejelen­tés a biztosítottakról, és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról” elnevezésű nyomtatvány. Az egyéni vállalkozók és a nyugdíjasok, valamint ezek hozzátartozói, továbbá az ön­kéntes biztosítást kötött személyek részére szintén a megyei egészségbiztosítási pénztárak állítják ki az igazolványokat. Az első félévben 4,8 milliárd forint árbevételt értek el Terjeszkedik a Skála-csoport A Skála-csoport konszolidált, netto árbevétele az év első fe­lében több mint 4,8 milliárd forintot tett ki. A csoport üz­leti tevékenységének eredmé­nye 150 millió forintot, az adózás előtti nyereség 134 millió forintot ért el. A Skála-csoport nem konszoli­dált netto árbevétele megha­ladta az 5,3 milliárd forintot, amely 21 százalékkal maga­sabb az előző év hasonló idő­szakának adatánál. Ebből a csoportba tartozó leányvállala­tok netto árbevétele mintegy 4,7 milliárd forint, ami 18 szá­zalékos emelkedést jelent. A csoporthoz tartozó vállalatok közül a kiskereskedelmi tevé­kenységet folytató Skála Áru­házi Kft. 19 százalékkal, az S Modell Rt. 52 százalékkal nö­velte árbevételét. Az ingatlan bérbeadással foglalkozó társa­ságok közül a jelentésben kie­melték az Árrabona Rt.-t, amelynek árbevétele több mint kétszeresére nőtt a bázisidő­szakhoz viszonyítva. A szolgáltatást végző cégek egyharmaddal magasabb árbe­vételt értek el. Az anyavállalat, a Skála-Coop Rt. - amely főte­vékenységként ingatlanhaszno­sítással foglalkozik - 669 millió forintos árbevétele 151 száza­lékos növekedést mutat a bá­zishoz képest. Ez elsősorban a bérleti díjakból származó bevé­telek növekedésének köszön­hető. Az rt. üzleti tevékenysé­gének eredménye 171 millió forint, az adózás előtti nyere­sége pedig 190 millió forint. A Skála-Coop Rt. jegyzett tőkéje 5 milliárd 338 millió fo­rint. A részvények 87 százaléka külföldi tulajdonban van. A tár­saság többségi tulajdonosa, a Tengelmann részaránya 53,8 százalék. A Skála-Coop Rt. tu­lajdonában június 30-án 18 mil­lió 410 ezer forint névértékű sa­ját részvény volt, a csoporthoz tartozó vállalatok pedig további 61 millió 542 ezer forint névér­tékű Skála-részvényt birtokol­tak. A többszöri részvényátala­kítás dacára a Skála-Coop Rt. részvénystruktúrája még min­dig meglehetősen bonyolult. Az elmúlt évek során több mint 28 ezer árverést tartottak Végéhez közeledik a kárpótlás Az Országgyűlés őszi ciklusában remélhetőleg megszületik a politikai kárpótlás módosításáról szóló törvény és elfogadja a parlament a kárpótlási folyamat lezárásához szükséges jog­szabályt — hangoztatta Nagy Ferenc, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal vezetője azon a sajtóbeszélgeté­sen, amelyet az OKKH fennállásának ötödik évfordulója al­kalmából tartottak tegnap Budapesten. A kárpótlási hivatal elnöke hangoztatta, hogy a törvény hatályba lépése után készül­hetnek csak el a végrehajtásá­hoz szükséges rendeletek. A hivatal azonban készen áll az abban foglaltak megvalósítá­sára. Amennyiben jelenlegi létszámukat nem kell draszti­kusan csökkenteniük, akkor hetente 10 ezer határozat meghozatalára képes a szerve­zet. Erre a teljesítményre szükség is lesz, hiszen a becs­lések szerint mintegy 400 ezer igényt kell majd feldolgoz­niuk. A hivatal eddigi teljesítmé­nyét értékelve Nagy Ferenc elmondta: önmagáért beszél az az adat, hogy a meghozott mintegy hárommillió határo­zat esetében viszonylag ala­csony volt a jogorvoslatok száma. A vagyoni kárpótlás esetében 2 ezrelék, a politikai­nál egy százalék volt a jogor­voslatot igénylő döntés az OKKH-ban. Az ötéves munka eredményeként 131 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet adtak ki, amelyből a becslések szerint mintegy 60- 70 milliárd forintnyi van az eredeti kárpótoltaknál. A kárpótlási hivatal veze­tője közölte, hogy mintegy 30 millió aranykorona értékű föl­det árvereztek el, ami több mint 28 ezer árverést jelentett. Jelenleg az I. kárpótlási föld­alap viszonylatában 21 telepü­lésen kell az árverés megtartá­sára várniuk a kárpótoltaknak, különféle jogviták miatt. Ez mintegy 200 ezer aranykorona értékű földet érint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom