Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-10 / 187. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. aug. 10., szombat ÚJ KÖNYVEK GALÁNTAI GYÖRGY / Eletmunkák Galántainak mindig volt egy fő élménye, mellyel később mint művészeti szervező, il­legális kiadó és intézmény­alapító szembekerült a totali­tarizmussal. Több mint 300 kép illusztrálja, köztük 42 színes. (Enc, 1344 Ft) ZIGÁNY ÁRPÁD A világháború Diplomáciai okiratok, hiva­talos jelentések, szemtanúk vallomása nyomán, sok száz képpel. A nagy sikerű Tolnai világtörténelem folytatása ez a kötet. (Kassák, 2980 Ft) ROZGONYI-GALGÓCZI Absztrakció, valóság A kötet Békési Imre profesz- szor, a nyelvtudomány dok­tora 60. születésnapjára ké­szült. Negyvenhat jó nevű nyelvész tanulmányát teszi közzé. (Juhász TFK, 544 Ft) MARK TWAIN Koldus és királyfi A gyermekirodalom múlt­századi klasszikusának egyik remeke. A játéknak indult ruhacsere megpróbáltatásai örök-igaz tanulságot nyújta­nak. (Holnap, 580 Ft) HETZER ISTVÁN A pokol gladiátorai 8Ó*tÚ*Ó* POMti VIÍIÚwUhW Ezt a könyvet az élet tette krimivé. Megdöbbentő tör­téneteket találunk benne a magyar börtönök pokoli vi­lágából. A szerző is megjárta ezt, és nem tett mást, mint megírta, ami vele történt. Er- dekfeszítő és hátborzongató írások a rácsok mögötti em­berekről. (Alexandra kiadó) A balatoniakat védi a kormányban Dr. Nemcsók János kormánybiztos: Tűröm a pofonokat, hogy győzhessek Nemcsók Jánost a temérdek balatoni gond között sem hagyja el derűje Kudarefélő és sikervágyó emberek vannak. Én az utób­biak közé tartozom. Sokan bántanak, de én külvárosi gyerekként nőttem fel. Tu­dom: kapnom kell néhány po­font is, hogy végül győzhessek — mondta dr. Nemcsók Já­nos államtitkár, a Balaton kormánybiztosa. Az asztal mellől fel-fel pattan, hosszú­kat lép, közben szélesen gesz­tikulálva magyaráz. És állan­dóan mosolyog, mintha nem lenne elég gond a tó körül. — Látom, nem tudták még el­venni a jó kedvét. — Nem hát. Nagy kaland ez nekem. — Sokan haragszanak Önre, mert nem jutottak hozzá még most sem a beígért pén­zükhöz. — Amikor a posztomra ke­rültem, már elosztották a pén­zeket a minisztériumok. Ezt a jogot magamnak és a balatoni ön kormányzatoknak követe­lem. Fölháborító, hogy az osz­togatás ad hoc jellegű és szak­mailag is kifogásolható. Hibáz­tam, hogy a vitákban biológus­ként vettem részt, nem pedig ál­lamtitkárként. Mostantól azon­ban élni fogok politikai sú­lyommal. Jogos igények van­nak a Balatonon, ígéreteimet be fogom tartani. A tánc csak most kezdődik! Program a balatoniak kívánságlistája — Talált-e szövetségeseket a régióban ? — Szerencsés embernek mondhatom magamat, mert a civil szervezetek és a polgár- mesterek mellém álltak. Az én programom nem más, mint az ő kívánságaik gyűjteménye. Elvégre ők tudják a legjobban, mire van szükségük. Én a bala­toniakat képviselem a kor­mányban, nem pedig a kor­mányt a Balaton parton. — Az utóbbi időben mintha némi árnyék vetődött volna a kapcsolatukra. Három pol­gármester kilépett a Balatoni Regionális Tanácsból és Ön el­ítélte ezért ókét. Azt mondta: nem látná ókét szívesen a Ba­latoni Fejlesztési Tanácsban. — Faramuci helyzet alakult ki, az igaz. Én azonban soha senkit nem akartam kirekesz­teni a tennivalókból és bízom abban, hogy a polgármesterek visszalépnek. Meghívom őket minden ülésre azóta is. Az biz­tos: nem számolhatok most igazából Siófok, Földvár és Keszthely első emberével, mert nem tudom, mik a szándékaik. Kormányhivatal a tó partjára — Mennyire érzi testközelből a problémákat? — Egész nyáron a Balatonon élek. Kértem egyébként a há­rom megyei vezetőit és a pol­gármestereket, hogy jelöljenek ki nekem egy helyet, ahova le­költözhetne a kormányhivata­lom. Nagyban segítené a haté­kony munkát, ha egy épületben dolgoznánk a Balatoni Regio­nális Tanács, a Balaton Szövet­ség és a Balatoni Fejlesztési Tanács szakembereivel. Tudom persze, hogy ez a jó ötlet na­gyon nehezen valósítható meg, hiszen mindenki magának kö­veteli majd a székhellyel járó rangot. Bizony, ebben az eset­ben nagyvonalú döntést kellene hozni. — Sok mindenbe belekez­dett. — Többet akartam annál, hogy a víz klorofoll-szintjét méregessük, vagy elvezessük a szennyvizet. A közbiztonság, a mezőgazdaság, az informatikai hálózat, a tó körüli kerékpárút témája mind, mind megoldásra vár. — Örülhet-e kézzelfogható sikernek? — A kedvező időjárás mel­lett idén több beruházás is meghozta az eredményét. A Zala folyóból sikeresen vonjuk ki a foszfort. Télen 3-400 ezer köbméter Balaton-vizet lecse­réltünk. Minden öt szúnyogir­tásból három biológiai módsze­rekkel történt — állítom, ha nem térünk át erre, ugyanúgy döglöttek volna az angolnák, mint korábban. Mangalica disznók a környezetvédelemért — Sokan megmosolyogták, amikor a pecsenye-lovak, mangalica-disznók Bala- ton-partra telepítésének szük­ségességéről beszélt. — Pedig ez a célom is a ter­mészet védelmét szolgálja. Ha szétnézünk a tájon, mindenfelé élhagyott, üres legelőket látha­tunk. Ezeket nem kaszálják — a növények egyszerűen belero­hadnak a Balatonba. A legegy­szerűbb módszer lélegeltetni ezeket. A pecsenyelóval az a tervem, hogy a gazdák ingyen kapnak állatokat, aztán a szapo­rulattal fizetnek. No jó, lehet, hogy kérünk érte valami apró­pénzt, mert amit ingyen adnak Magyarországon, az mindig gyanús. Olasz és osztrák ven­déglősök számolatlanul meg­vennék az állatokat. A manga­lica-disznó zsírja olyan anya­gokat tartalmaz, mint a tengeri halak. Ezt a spanyolok vásárol­nák szívesen. Szóval pénz nél­kül tudnám jelentős jövede­lemhez juttatni a falusi lakos­ságot. — Bele fogna-e Ön ebbe, ha vállalkozó lenne? — Bele én! Sajnos az állam- titkári megbízatásom miatt nem vállalkozhatok gazdasági tevé­kenységre. Pedig remek üzlet­nek látszik szúnyogfaló ponty szaporítása is. A Panama-csa­torna építésekor ezzel a halfaj­jal számolták fel a maláriát. Jö­vőre remélhetően már a Bala­tonon is irtják a csípős állatká­kat. Génbank a somogyi boroknak — Milyen halak élnek még majd tíz év múlva a Balaton­ban? — Együttműködöm a halá­szokkal is. Tavaly kétmilliónál több fogas-süllőt telepítettünk a tóba. Rengeteg nyurgaponty és balin is került melléjük. — A finom halhúsra jól csúszhat a bor. — Az északi parti hegyek­ben újra kell indítani a szőlő- termesztést, még a legmerede­kebb lejtőkön is. Kisebb lesz ezáltal a talajerózió. A bada­csonyi és a Somogy megyei tör­ténelmi borvidékek védelmére pedig génbankot próbálunk lét­rehozni. — Említette, hogy prog­ramja megvalósítását a Keszt­helyi öbölben kezdte, az a leg­fertőzöttebb terület a Balato­non. Onnan halad majd a ke­leti medence felé. Az iszapkot­rás még sok munkát ad? — A Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség vezetői belátták, hogy nem lepelkotrásra, csak a legfelső réteg eltávolítására van szükség. Hanem harminc-öt- ven centiméteres mélységben kell kiszedni az iszapot. Tapol­cán jelenleg évi 20 ezer tonna kapacitással működik egy fel­dolgozó üzem, amely az iszap­ból növények hozzáadásával műtrágya kiváltására alkalmas komposztot gyárt. Mi évi 200-500 ezer tonna iszapot szeretnénk majd ott feldolgoz­tatni. — Ha sikerrel jár, meglehet, több turista keresi majd fel a régiót. — Szeretném visszacsalo­gatni a Balatonra a belföldi vendégeket is. 6-800 ezer em­bernek kívánok megfelelő fo­gadási körülményeket terem­teni. De nem célom az, hogy a létszám évről évre nőjön. A legelesettebbek közül ezer gye­reket jövőre ingyen látunk ven­dégül olyan kempingekben, amelyek csak fél házzal üze­melnek. — Lehetne-e az elértnél jobb tevékenységének az eredménye? — Persze. Több elképzelé­sem amiatt nem valósulhatott meg, mert a bürokrácia és a rossz hozzáállás hátráltatott. Vannak érdekcsoportok, akik azt gondolták: a kormánybiztos majd hozza a pénzt, ők pedig elosztják, úgy ahogyan szokták. Ezt nem engedem. Ők pedig sokszor gáncsot vetnek nekem. Czene Attila Nagy nyereményakció a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői részére! Mintegy 400 000- Ft értékben műszaki cikkeket és egyéb ajándéktárgyakat sorsolunk ki előfizetőink között szeptember 12-én A nyeremények megtekinthetők Kaposváron, az ÄRldLi Műszaki Áruházban (Kossuth tér 5.) A nyertesek listáját lapunk szeptember 14-i számában közöljük. Fizessen elő a SOMOGYI HÍRLAP-m,Ön is nyerhet! ___________________________________________________________________________________________ Az Ász utolsó bevetése Negyedszázaddal ezelőtt, hu­szonöt utassal és kilenc főnyi személyzettel a fedélzetén zu­hant le a Malév HA-MOC jelű MA-731-es járatszámú IL-18-as repülőgépe Kop­penhága Kastrup repülőtere előtt. A szerencsétlenséget három utas élte túl. A gép parancsnoka a magyar hadi- és polgári repülés élő le­gendája, a repülős berkekben Ászként ismert és tisztelt Szentgyörgyi Dezső volt. Az eseményről, és még sok minden másról könyv látott napvilágot az öccs, Szentgyörgyi Kálmán tollából, ő írja: „százszor átol­vastam a kiadott jelentéseket és százszor húztam alá, hol ezt, hol amazt, melyeket 25 évvel ezelőtt a folyton előtörő köny­nyek miatt észre sem vett, vagy észre vett, de jelentéktelennek minősített az ember...” Azt gondolhatnánk, hogy a szerző ennyi év távlatából sem nyugo­dott bele a tragédiába, ennyi év elteltével sem fogadta el a té­nyeket, hanem vég nélkül keres és kutat, nyughatatlanul. Nos, ez a legkevésbé' sincs így: a szerző kibékült a sorssal, és amellett, hogy dokumentarista igényességgel tárja föl a fellelt részleteket, szemtanúk és túl­élők beszámolóit, derűsen anekdotázva lapozza föl a csa­ládi történelemkönyv lapjait. A kötet ugyanis csak az első olda­lakon eleveníti föl a szerencsét­lenség körülményeit, ezt köve­tően az „élő”, az utókor emlé­kezetében élő Szentgyörgyi Dezsőről és a repülésről mesél. Arról az enyingi születésű Ász­ról, aki a II. világháború legen­dás Puma egységének pilótája­ként a legtöbb ellenséges repü­lőgépet lőtte le, s aki később a Malév pilótája lett. Egészen 1971-ig... E könyvet legszívesebben azzal a derűvel és szeretettel ajánlanám az olvasó kegyeibe, amiként a szerző emlékezik testvérére, amiként megírja neki: „unokád — kit te nem is ismerhettél — vitorlázó pilóta lett, fiad világjáró — a Malév egyik kiváló csapatával — mint te voltál, unokaöcskösöd — az én fiam — szintén a repülés megszállott szerelmese és pi­lóta. Az Ász tovább él. Az emlé­kekben, és most már egy kötet­ben is. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom