Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP SPORT 1996. július 8., hétfő Aranyesélyekről reálisan Egerszegi Krisztina háromszoros olimpiai bajnokként térhe­tett haza Barcelonából. Vajon mit hoz számára Atlanta? Makinen nyerte az Argentin Rallyet A finn Tommi Makinen nyerte Mitsubishivel az au­tós rali-világbajnokság ötö­dik futamát, az Argentin Rallye-t. A végeredmény: 1. Tommi Makinen (finn) Mit­subishi 5:32:14 óra, 2. Car­los Sainz (spanyol) Ford 5:33:49 óra, 3. Kenneth Eriksson (svéd) Subaru 5:36:53 óra. A VB-pontver- seny állása: 1. Tommi Maki­nen (finn) Mitsubishi 75 pont, 2. Carlos Sainz (spa­nyol) Ford 62 pont, 3. Ken­neth Eriksson (svéd) Subaru 43 pont. Görögök nélkül Atlantában? Az olimpiára készülődó gö­rög férfi kosárlabda-váloga­tott tagjai hosszú ideje hiába várják az ötkarikás kvalifi­kációért nekik megígért prémiumot. A kosarasok szerint összesen 834 ezer dollárral tartoznak nekik. Kijelentették, hogy ha rövid időn belül nem kapják meg a járandóságukat, akkor nem vesznek részt az atlan­tai nyári olimpián. Andreas Frouras államtitkár arra kérte a játékosokat, hogy le­gyenek türelemmel, amíg kifizetik jogos jussukat. A prémium kifizetésére azon­nali utasítást adott. A görög kosárlabdázók a tervek sze­rint a jövő hét elején utaz­nak el Atlantába. Domingez maradt a világbajnok Az argentin Marcelo Do­mingez megvédte a WBC profi ökölvívó szervezet kö­zépsúlyú világbajnoki cí­mét, miután pontozásos győzelmet aratott kihívója, a francia Patrice Aouissi fe­lett. Az argentin ökölvívó profi pályafutása 22. mér­kőzését vívta, s ebből húszat megnyert. Kenyai siker Japánban A Sapporóban rendezett félmaratoni futóversenyt a férfiaknál a kenyai Stephen Mayaka nyerte 1,02:02 órá­val, megelőzve a mexikói Andres Espinosát, aki 23 mp hátránnyal ért célba, míg a harmadik helyen a japán Toshiyuki Hayata végzett 29 mp-es hátránnyal. A nőknél a japán Kazumi Kanbayashi győzött 1,09:40 órás idő­eredménnyel. Súlyos vereség Norvégiában Súlyos vereséget szenvedett az atlantai olimpiára ké­szülő magyar női kézilabda­válogatott a Norvégia fővá­rosában, Oslóban zajló nemzetközi torna nyitónap­ján. Laurencz László szövet­ségi kapitány együttese 13 góllal kikapott a házigazda norvég válogatottól. Ered­mények: Norvégia-Ma­gyarország 31-18 (17-8) és Dánia-Svédország 26-18 (15-8). Az aranyjósok között ugyan­úgy megtalálhatók a pesszi­misták, mint az optimisták. Most, amikor felmérjük, hány bajnokságot nyerhe­tünk a centenáriumi olim­pián, próbáljunk meg realis­ták maradni. Kezdjük azzal, hogy végiggon­doljuk, Barcelonában hogyan is jött össze a 11 arany! Tulaj­donképpen csak a cselgáncsozó Kovács Antal győzelme volt igazán váratlan, ellenben esé­lyesként maradt le az arany­éremről néhány kajakos, öttu­sázó és sportlövő, akárcsak a kardcsapat, az ökölvívó Kovács István és az úszó Rózsa Nor­bert. A remélthez képest nyer­tünk egy aranyat, viszont vesz­tettünk hatot-hetet, így lett vé­gül tizenegy. Hasonló volt a képlet Szöulban is, tehát reáli­san az esélyesek számát öt-hat­tal csökkentve kaphatjuk meg az atlantai aranyérmek számát. Akadnak sportágak, ame­lyekben nem remélhetünk kie­melkedő szereplést. Nem való­színű, hogy evezésben, íjászat­ban, kerékpározásban, labdarú­gásban, lovaglásban, műugrás­ban, ritmikus sportgimnaszti­kában, teniszben, tollaslabdá­ban vagy vitorlázásban meg­rengessük a világot, de aligha lesz olimpiai bajnok a női kézi­labda-válogatottunk. Nem lenne reális aranyat várni aszta­liteniszben, atlétikában, súly­emelésben és tornában. A többi sportágat — amelyben talán va­lós reményeink lehetnek — ve­gyük immár ábécé-sorrendben végig. Birkózásban Barcelona óta nagyot fordult a világ. Mi visz- szaestünk, a Szovjetunió szét­esése következtében pedig ret­tenetesen sűrű lett a mezőny. A címvédő Repka Attila és Farkas Péter ugyan nagy klasszis, de könnyen lehet, hogy húsz év után ismét arany nélkül mara­dunk. Barcelona legváratlanabb tel­jesítménye a cselgáncsozóké volt. Most sokkal halványabb szereplésre számíthatunk; per­sze ne feledjük, négy éve sem volt senki, aki négy érmet re­mélt volna. Sőt, sokan csak egy kézlegyintéssel intézték el a dzsúdósokat. Kajakosaink és kenusaink a tavalyi világbajnokságon tarol­tak, összesen kilenc első helyet szereztek. Igaz, ebből „csak” négyet olimpiai számban, ráa­dásul a nagy vetélytársak min­dig az ötkarikás versenyekre „szívják fel” magukat. Kiemel­kedő teljesítményt elsősorban az 1995-ben öt VB-aranyat szerző kenusoktól, Horváth Csabától és Kolonics György­től, valamint a mindig meg­Szombaton tartották meg Genfben az európai labdarúgó kupák selejtezőinek sorsolását. Az UEFA Kupában az előse­lejtezőt sorsolták; itt magyar csapat nem érdekelt. A BVSC csak a következő körben kap­csolódik majd be a küzdel­újulni képes Kőbán Ritától vár­hatunk. Ökölvívásban minden eddi­ginél nehezebb lenne nyerni, főleg azért, mert Kuba után a második számú boksznemzet­nek tartott Egyesült Államok öklözői hazai ringben szerepel­nek. Egyetlen emberben bízha­tunk: a VB- és EB-aranyérmes, idei versenyeken remeklő Ko­vács Istvánban. Hol van már Török és Balczól Sőt, hol van már Mi- zsér és Fábián'! Ezek az öttusá- zásban leggyakrabban elsóhaj­tott kérdések. No meg az: miért csak egyetlen aranyért lehet ve­télkedni? Az viszont már kije­lentés, hogy erre sem a mieink a legesélyesebbek, bár a Han- zély, Sárfalvi, Martinék trió bármelyik tagjának végső győ­zelme sem elképzelhetetlen. Sportlövő-csapatunk ugyan tele van világ- és Európa-baj- nokokkal, de Szöulban és Bar­celonában is nagy csalódást okoztak. Talán harmadszorra már felvirrad az ő napjuk is. Úszóink az utóbbi két olim­pián kilenc aranyat nyertek; érthető hát, ha mindenki ha­sonló folytatást vár. Bár a szá­zas világrekorder Giittler Ká­roly, a szinte minden úszás­nemben egyformán kiváló Czene Attila és a tini mellúszó, Kovács Agnes is remek ver­senyző, aranyat mégis inkább az elmúlt évi római világbaj­nokság kétszeres aranyérmesé­től, Rózsa Norberttól, no meg mekbe. A KEK selejtezőjében a Kispest-Honvéd FC a mace­dón Sloga Jugomagnat együt­tesét kapta ellenfélül (az első találkozó augusztus 8-án lesz Budapesten a Bozsik-stadion- ban, míg a visszavágó két hét múlva, 22-én idegenben). A természetesén Egerszegi Krisz­tinától várhatunk. A hírek sze­rint mindketten duplázásra ké­szülnek! A magyar sport legeredmé­nyesebb ága a vívás, amelyben az utóbbi olimpiákon csak egy aranyra voltunk „hitelesítve”. Most viszont a női párbajtőr is az ötkarikás játékok műsorába került, s ebben a szakágban mi vagyunk a világ legjobbjai. Reménykedünk persze — mint mindig — a kardozókban is, mint ahogy a tőröző Mohamed Aida vagy a párbajtőröző Ko­vács Iván is esélyes lehet az aranyéremre. Vízilabdában a négy közé ju­tás a minimális cél, a maximum pedig — kerek két évtized után — az újabb aranyérem. Egy biztos: a csapat jó és tavaly ti­zenhat éves szünet után éppen Atlantában sikerült újra világ- versenyt nyernie a magyar pó­lósoknak, nevezetesen a Világ Kupát. Összegezzük tehát az esélye­seket! Vegyünk négy kajak-ke­nust, jóindulattal egy-egy bir­kózót, öttusázót és sportlövőt, újabb négy úszót, két vívót és a vízilabdacsapatot. Ez annyi, mint 14. Ehhez jön, ugye, az egy váratlan arany, és levonjuk az elbukó esélyesek számát, azaz hatot-hetet. A szükséges algebrai műveleteket elvégezve kijön a végeredmény: Atlantá­ban a magyar sport reálisan nyolc-kilenc aranyra pályázhat. (Ferenczy Europress) BEK-selejtezőben a Ferencvá­ros a nagymúltú svéd IFK Gö­teborggal találkozik (az első mérkőzést augusztus 7-én ját- szák Göteborgban, a vissza­vágó pedig 21-én lesz a fővá­rosban az Üllői úti stadion­ban). Fradi-Göteborg a BEK-ben Huszonhatan az eddigi játékokon Somogyból indultak Az olimpia közeledtével egyre többször kerülnek szóba mindazok, akik a ko­rábbi ötkarikás játékokon megyénket képviselték. Sok somogyi származású sportoló lehetett részese ennek a nagy élménynek. Szinte egy kézen meg lehetne számolni, hogy e világeseményről hányszor hiányoztak a mieink. Mudin Imre atléta nyitotta a sort, aki már az 1908-as lon­doni olimpián sokszoros ma­gyar bajnok dobóatlétaként ott lehetett. Az 1912-es stock­holmi olimpiára — bár egye­sületének a MAC volt feltün­tetve — mint nagyatádi pol­gári iskolai tanár utazott ki. Ez utóbbi ötkarikás játékokon súlylökésben hatodik lett. Ugyanezen az olimpián még egy somogyi jelen lehetett. Steiner (Somogyi) Rezső' bir­kózásban képviselte hazánkat. Kétszer nyert, majd a későbbi súlycsoportgyőztestől veresé­get szenvedve esett ki a to­vábbi küzdelmekből. A követ­kező képviselőnk is birkózó volt, többszörös magyar baj­nok. Szegfi László — bár a róla szóló emlékezésekből ki tudja miért, kimaradt — már az 1928-as stockholmi olim­pián is ott lehetett. Sajnos a já­tékok kezdete előtt ott kint megsérült, így csak nézője volt a versenyeknek. Négy évvel később Los Angelesbe is kiha- jókázhatott, ám légsúlyban csak két fordulón jutott túl. Az 1936-os olimpia annál sikeresebb volt a somogyiak­nak. A Kaposváron született Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszó győzelme igazi vi­lágszenzáció volt akkoriban. Mellette a kaposvári vaskere­kedő fia, Lengyel Árpád is ér­met nyert. Adorján ióz.ve/jeles tanítványa a 4x200 méteres váltóúszásban — Csikkel együtt — lehetett részese a bronzéremnek. És ezen a hat­van évvel ezelőtti olimpián ugyancsak aranyérmet nyert a Csurgó melletti Szentán szüle­tett Zombori Ödön birkózó, aki Szegfivel együtt ott volt már a két korábbi olimpián is, bár eredményt akkor még nem ért el. A magasugró dr. Bódosi Mihály — bár nem somogyi színekben kelt útra — somo­gyinak vallja magát; ő is ott volt Berlinben. A háború utáni első olimpiát 1948-ban Londonban rendez­ték. Három somogyi ott is ke­zet rázhatott egymással. A leg­szebb siker Gyó'rft Endre ne­véhez fűződik. A vízilabdaka­pus az utolsó pillanatban — vetélytársa sérülése miatt — került a válogatott kapujába, és nagyszerűen védett. Csapa­tunk ezüstéremmel térhetett haza. A korszak jeles bokszo- lója, Kapocsi György útja Barcsról vezetett Londonba, ahol a háromszoros magyar bajnok félnehézsúlyban egy győzelemmel zárt. Németh Sándor örökös úszóbajnokunk is Adorján tanítványként ke­rült fel a fővárosba a berlini olimpia előtt. Ott kinn a 200 méteres mellúszásban azonban — bár biztató időket úszott előtte — csak a középfutamo­kig jutott. Ä magyar sport eddigi leg­sikeresebb olimpiáján — 1952-ben Helsinkiben — csak „érintőlegesen” volt jelen So­mogy. Az aranyat nyert labda­rúgó „aranycsapatunk” bal­szélsője, Czibor Zoltán is Ka­posvár szülötte, miként az 1948-tól négy olimpiát meg­járt másik vízilabda kapus, a két arany, valamint egy-egy ezüst és boronzérmet szerzett Jeney László is. 1956-ban Melboume-be Dóri András bokszoló a Ka­posvári Dózsából kelt útra, és a távoli kontinensen a balaton- boglári születésű Urányi Já­nos kajakozó is jelen volt, aki aranyéremmel térhetett haza. 1960, Róma. Az egykori kaposvári- gyalogló, Balajcza Tibor is ott rótta a kilométere­ket az „Örök város” utcáin, ám sikertelenül. Szabálytalan gya­loglás miatt kizárták. Tokió is hozott örömet a számunkra. Az olimpiai bajnokságot nyert labdarúgócsapatunk legna­gyobb ásza, a torna gólkirálya Bene Ferenc volt. Talán tőle kapott „étvágyat” négy évvel később csapattársa, a buzsáki születésű, Fonyódon nevelke­dett Nagy László, aki viszont a mexikói fociaranyérmek egyi­kének lett méltó tulajdonosa. A Kaposvári Kinizsi egykori vívója, May Attila is ott volt Mexikóban; ő is tagja volt az ötödik helyen végzett tőrcsa­patunknak. És a Kaposvári Dózsából vezetett az útja Me­xikóba a korában eligazolt Kiss György atlétának is, aki öt- és tízezren képviselte színe­inket. Vitorlázásban az ugyancsak tősgyökeres somogyi, Holo- vits György Münchenben, il­letve Moszkvában volt tagja a magyar küldöttségnek. Az előbbin egy nyolcadik hely ju­tott neki csillaghajóban, míg Moszkvában testvérével, Ho- lovits Tamással tizedikként fe­jezték be az olimpiát. A '72-es müncheni labdarúgótornán ezüstérmet nyert csapatunk, amelynek egyik erőssége a lei­lei születésű magyar „Becken­bauer”, Kovács József \olt. Az ifjabb Füzesi Zoltán ökölvívó és az úszó Szabó Péter — mindketten kaposvári születé­sűek — budapesti klubból szintén olimpiát jártak; Szöul­ban lehettek részesei e nagy élménynek. 1992-ben, Barcelonában az egykori csurgói diák, Sótonyi László a hetedik helyen vég­zett kézilabda-válogatottnak volt az egyik oszlopos tagja. Ott tapsolhatott ő is a kapos­vári Szalay Andrea ritmikus sportgimnasztikázónak, aki a 28. helyen fejezte be az olim­piát. Szalay most javíthat; ő az egyik, aki Somogyország lá­nyaként Atlantában is jelen le­het. Lesz egy somogyi „lo­vagja” is az olimpiának a so- mogyjádi lovas, Herczegfalvi Tibor személyében. Ez hát az eddigi névsor, amely — remé­nyeink szerint — a jövőben tovább bővül. Jutási Róbert Fölényes Vasas-siker Vasas Casino Vigadó- Narva Trans 4-1 (1-0) Budapest, Fáy utca, 2000 néző. V.; Craciun (román). A labdarúgó UEFA-Intertotó Kupában szombaton délután a Vasas Casino Vigadó csapata az észt Narva Trans együttesét fogadta. A magyar együttes minden tekintetben felülmúlta a ven­dégcsapatot, s akár nagyobb arányban is győzhetett volna. Gólszerzők: Fischer 2 (a 26. percben és a 87. percben), Váczi (az 57. percben), Koltai (a 90. percben), illetve Golicsin (a 75. percben). Helyiségek bérbe adók! Alkalmasak: • oktatás (tantermek), • ipari tevékenység (pl.: varroda), • irodák céljára. Telefonvonalat biztosítunk. Az étkezés helyben megoldható. Érdeklődni; Profilmax Kft. Kaposvár, Jutái út 37., tel.: 82/321-408 Főiskolások, egyetemisták, pedagógusok, egyéni vállalkozók! Nyári időszakra marketing és értékesítési feladatok ellátására jelentkezésüket várjuk. MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG! Jelentkezés helye: Profilmax nyomda ebédlője, Kaposvár, Jutái út 37. ideje: 1996. július 9.18 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom