Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

1996. július 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Ötéves bogiári kollégium Ludas lehet a MÁV Méreg pusztította platánok Balatonboglár egyik legszebb épülete a középiskolai kollé­gium. Parkja különlegesség. Arra is érdemes, hogy a város­ban sétálók betérjenek és gyö­nyörködjenek a szépen telepí­tett növényekben az ötletes szökőkútban. S nem véletlen, hogy a város a kollégiumnak ajándékozta Illyés Gyula Ma­dár című szobrát. Nemrég avatták abban kertben, amely­nek minden szegletét a diákok építették szakavatott pedagó­gusok irányításával. Bogláron sokan Gáspár Lászlót tartják a legkiválóbb kertészek egyikének, pedig nem ez a szakmája, a kollé­gium igazgatói tisztét tölti be. Csak természetes gyakorlat az intézményében, hogy a diá­kokkal közösen gondozzák, s ha kell építik környezetüket. Cserébe a napi tanuláson kívül számos ismeretszerzésre és közösségi élményre tehetnek szert a gyerekek a nyelvtanu­láson, számítástechnikán vagy színjátszáson, fotózáson ke­resztül. Az igazgatónak nem volt nehéz meggyőznie a kép­viselőket az intézmény hasz­nosságáról amikor a testület itt tartotta legutóbbi ülését. A rend, a tisztaság és a szépen berendezett szállodai igénye­A fonyódi képviselők nehéz helyzetbe kerültek a szociális otthon beruházásával, amit az előző testülettől örököltek. S így természetesen vállalniuk kellett örömeit és terheit. Egy­előre úgy tűnik a terhek jelen­tősebbek, hiszen kölcsönt is kellett felvennie az önkor­mányzatnak, hogy befejez­hesse a munkát. Jelenleg az sem vigasz, hogy az intézmény igen szépre sikerült. Időköz­ben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem tudja gazdaságosan üzemeltetni. A képviselő-testület döntése nyomán megvételre kínálták a komplexumot, de ezidáig nem akadt vevő. Az eladást szor­galmazó döntés továbbra is ér­vényben van, de felkérték a polgármesteri hivatal szakem­bereit, hogy dolgozzák ki mi­ként lehetne mégis ráfizetés nélkül működtetni a szigorú két is kielégítő szobák látvá­nya beszélt helyette. Holott sok-sok vitát kiváltó döntést hozott ez elmúlt években az önkormányzat: éppen öt éve alapította az önálló kollégiumi intézményt. Aztán jó pénzért épületet vásárolt a BB-től, amit nem kis költséggel, kivi­telezőt váltva alakított át. Vi­szont az állami normatíván kí­vül nem kért és nem kér ön- kormányzati hozzájárulást a kollégium. Ez nyilván meg­nyugtatja azokat a polgárokat is, akik neheztelve szemlélték az elmúlt évek építkezését, mert úgy vélték az nem a bog­iári gyerekeket szolgálja. Ma már meggyőző az itt fo­lyó pedagógiai munka is, amely kilépett az intézményi keretek­ből. A kollégium a város köz­életének fontos részévé vált az­zal, hogy nyitott rendezvénye­ket, kiállításokat szervez. Ma már elmondható, hogy részt vállal a város idegenforgalmá­ból is. Ahogy az igazgató hang­súlyozza, nem a szobakiadók esélyeit háttérbe szorítva. A csoportos diákutaztatást, nya- raltatást szeretnék itt meghono­sítani. S az idei 12 milliós bevé­teli terv és az egész nyárra le­foglalt szobák igazolják a szán­dékot. G. M. feltételekhez kötött szociális otthont. A város egyébként az eladás­sal sem kíván lemondani az idősek elhelyezéséről. Csak­hogy jóval olcsóbb és a fonyódi nyugdíjasok igényeinek megfe­lelő megoldáson gondolkod­nak. Ráadásul vannak is olyan területeik, ahol kényelmes kö­rülményeket nyújthatnának. A százmilliós nagyságrendű be­ruházásról kiderült, hogy éppen az eredeti célt, a fonyódiak igé­nyeit nem képes szolgálni. Egy­részt nincs fizetőképes kereslet a 42 önálló lakrészre, illetve a város polgárainak sem érdeke, hogy az önkormányzat olyan intézményt tartson fenn, amire nincs pénze. Az idei költségve­tés egyensúlyában ugyanakkor meghatározó szerepe van az in­tézménynek, hiszen az önkor­mányzat jelentős bevételt vár az épület eladásából. G. M. Balatonföldváron, a vasút mel­lett pusztul a 80-100 éves ko­rúra tehető platánsor. A kár csak a vasúti pályához köze­lebb eső fasorban jelentkezik. Az idős fák tavaszi kilombo- sodása csaknem teljesen elma­radt. Óriási a kár, hiszen a pla­tánok a virágos Földvár jel­legzetességei. Dr. Varga Ferenc, a sop­roni erdészeti egyetem tan­székvezető egyetemi tanára azt állítja szakvéleményében: a leírt károsodás csak a vasút­vonalhoz közelebb eső fákon lépett fel, a messzebb eső fák lombosodása elváltozást nem mutat. A látható károsodási je­lek leginkább a gyökéren ke­resztül felszívódó herbicidek által kiváltott szimptómákkal azonosíthatók. A rendelkezésre álló, a MÁV Pályagazdálkodási Fő­nökség, Nagykanizsa által megküldött ügyirat szerint 1995-ben április 10. és 30. között a pályaszakaszon vegy­szeres gyomirtást végeztek. Az ügyirat felsorolja az al­kalmazott herbicid szereket is: galoxén, arxcnal, gallant és galcurea G. A felsorolás a sze­rek nevét részben pontatlanul használja. Ugyanez vonatko­zik az 1996. évi gyomirtásról szóló értesítésre is. A „galo­xén” (?) név nem azonosít­ható, ilyen szer az 1996. évi engedélyezett növényvédő szerek felsorolásában nincs. Van Galaxy, amely kétszikű gyomok szója kultúrában való; irtására engedélyezett. A „Galcurea” név helyesen Cal- curca. A fák károsodását nagy valószínűséggel az Arsenal okozhatta. Ezt a herbicidet az erdőgazdasági gyakorlatban cserjék és fák irtására is hasz­nálják... A kijuttatott szerek az el­múlt évek száraz időjárása mi­att a talaj mélyebb rétegeibe nem jutottak el. Az elmúlt té­len és tavaszon azonban bősé­ges csapadék moshatta be a le nem bomlott szereket, ahol azok a vízzáró réteg fölött fel­halmozódva okozhatták a fák mérgezéses károsodását. A teljesen elszáradt fákat ki kell vágni, ami a villamos ve­zeték, az épületek és a másik fasor megléte miatt nem kis feladatot fog jelenteni. Azokat a fákat, amelyeken bármilyen gyér lombozat is fejlődik a nyár folyamán, meghagyják, hátha újraélednek. Felmerülhet annak a gya­núja is, hogy a fák pusztulását okozó herbicid vagy egyéb fi- totoxikus anyag egy rosszul lezárt tartálykocsiból, vagy egyéb úton került a talajra, il­letve a növényekre. Ennek el­döntésére hosszabb szakaszon kellene a vizsgálatot elvé­gezni. (Czene) Teljesen tele a Fesztivál Már a-nyitás napján megtelt a balatonföldvári Fesztivál Ho­tel. Az Express Szálloda és Utazási Iroda Rt. üzemelteté­sében lévő, mintegy 600 férő­helyes szállodakomplexumot elsősorban német, holland és angol turisták lepték el. Azóta is a kihasználtság meghaladja a 90 százalékot. Az október végéig nyitva tartó egység kö­zel hetven dolgozót foglalkoz­tat. Vöröskeresztes aktivisták kitüntetése A Vöröskereszt Világnap me­gyei rendezvényén a siófoki Nagy László BM. nyugdíjas száztízszeres véradó a korábbi kitüntetései mellé ajándékban részesült. A kőrőshegyi Bö- dök Lajosné, aki 1959. óta tit­kári teendőket látott el és az Országos Vezetőség tagja is volt, munkájának elismerése­ként ezüst, a balatonszemesi Nemecz Katalin, aki 1968. óta a helyi szervezet gazdasági fe­lelőse volt bronz fokozatot kapott. Besurranok kerestetnek! Sós Zoltán Balatonboglár pol­gármestere keresi azt a 160 centiméter magas, rövidre nyírt vörös hajú fiatalembert, aki sörös kancsós emblémával festett fehér trikóban glasszál és partnerét, a hosszú fekete hajú, IFOR-os reklámszatyros nőt. A város utcáit járva kiadó szobák után érdeklődnek. Ha nem találják a tulajdonost, be­surrannak a lakásba és eleme­lik a pénztárákat, táskákat. Aki látja őket, hagyjon üzene­tet a balatonlellei rendőrőrsön a 85-351-622-es telefonszá­mon. Addig is érdemes a laká­sok ajtaját zárva tartani. A tenger ékszerei Bogláron A szombathelyi Langbein Ist­ván gyűjteményét mutatják be egész nyáron a balatonboglári tenisz csarnokban. Az óceá­nok és tengerek világa eleve­nedik meg a természetes kör­nyezetet imitáló kiállításon, ahol csaknem ötezer különle­ges kagylót, halat és minden­féle tengeri állatot ismerhet meg a látogató. Európa vizei­ből és a Karib tengerből hozta haza féltett kincseit, aztán az elmúlt két évtizedben múzeu- lógusok, vitorlázók, búvárok gyarapították a mára 5-6 ezer darabos gyűjteményt. Igazi ritkaságokat is megmutat, mint azok a csigák, amelyek­nek bal felől nyílik a háza - mindössze két ilyen faj létezik -, vagy az indiai óceánból származó Vénusz fésűi, és a polip bölcsője. A mexikói csi­gákból gombokat, díszeket is készítenek. A gyerekeknek persze legizgalmasabb élmény a cápa a rája vagy az óriáspók. Vannak egészen pikáns képze­teket keltő kagylók is. Jelezve, hogy a természet fantáziája kimeríthetetlen. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Vevőre vár a fonyódi szociális otthon Százéves a kaposvár-fonyódi pálya Ilyen volt a kaposvári vasútállomás 100 évvel ezelőtt Száz éves a kaposvár-fonyódi vasút. Csütörtökön emléktáb­lát avatnak majd Kaposváron és Fonyódon, külön vonat vi­szi a vendégeket, hogy fel­idézzék a múltat, s egy kicsit belepillanthassanak a jövő ter­veibe. IC vonatok kocsijai a holnap mindenki számára el­érhető vasútját jelentik. Száz­ötven évvel ezelőtt még a fa­pados ülőhelyek is elérhetetle­nek voltak, s tessék, ma a vasút életünk nélkülözhetetlen részévé vált. A vasút ünnepel, s mi a vasutasokra figyelünk, mert nélkülük ugyancsak dö­cögne az élet, bizonyítják ezt a közelmúlt vasutas sztrájkjai is. Száz ötven éves a magyar vasút. 1846. július 15-én Pest­ről Vácra elindult ez első gőzmozdony. Akik akkor és ott voltak a jeles eseményen, talán maguk sem tudták, hogy milyen új korszak kezdetének a tanúi lehetnek. Széchenyi megálmodta az ország vasút­hálózatát, szorgalmazta a vas­pályák építését ugyanúgy, mint a gőzhajózást, mert tudta, hogy közlekedés nélkül nincs termelés, feldolgozás, keres­kedelem. Az első somogyi vasút éppen 135 éve épült meg. 1861-ben adták át a for­galomnak a Buda-Bala- ton-Nagykanizsa-Trieszt kö­zötti vasutat. Somogybán ak­kor még csak három megállója volt. Szántód, Boglár és a mai Balatonszentgyörgy. Nem vé­letlen, hogy még abban az esz­tendőben felvetődött, szárny­vonal épüljön Kaposvárról a bogiári állomásra, ne kelljen szekérrel zötykölődni odáig, ha utazni akar az ember. Az öt­letből akkor nem lett semmi. Később újra megfogalmazó­dott az igény, ám a kincstárnak se tellett erre. 1872-ben meg­épült a dombóvár-zákányi vasút is. Ettől kezdve még in­kább fontos lett az összekötte­tés. A megye és a város össze­fogott: elsőbbséget ígértek minden olyan vasútépítésnek, amely a megyeszékhelyet érinti, s ezáltal Kaposvárt be­kapcsolja a vérkeringésbe. Gondoljunk csak bele, hogy az 1872-es vasút avató milyen hatással bírt a somogyi me­gyeszékhely fejlődésére. Egy évvel később már rendezett ta­nácsú város címet kapott. A kaposvár-fonyódi vasút is az összefogás eredménye. Rendelet adott lehetőséget a helyiérdekű vasút építésére. Ezek a vicinálisok kisebb költ­séggel épülhettek meg mint a fővonalak, igaz kevesebbet is tudtak. Ha a helyi érdek úgy kívánta, akkor össze lehetett adni rá a pénzt, s megkezdőd­hetett a munka. 1890. június 7-én Tallián Béla, gróf Zichy Béla, Jankovich Bésán Gyula, Kund Béla, Barcza Ödön, Léhner Sándort, gróf Széche­nyi Imre, Inkey László és dr. Berzsenyi Gerő kért előmun­kálati engedélyt a vonalra. Az építkezés azonban nem egé­szen úgy alakult, ahogy azt gondolnánk. Mást akart az ál­lam, s megint mást az érdekel­tek. Aki időközben felismerte a vaspálya fontosságát, az le­hetőleg saját állomást is akart, s az sem volt mindegy, hogy hol és mekkora darabot szakí­tanak ki a termőföldből. A ba­latoni fürdőtelkek tulajdonosai sem nyitották ki a pénztárcá­jukat úgy, mint azt a szervezők gondolták. A terveket mégsem vetették el. Sőt! Még a végle­ges engedélyt sem adták ki, amikor megkezdődött a munka. A kaposvári cukorgyár építése sürgette a birtokosokat. Az első kampányhoz már vo­naton akarták vinni a cukorré­pát. 1895. június 15-én pecsét került az engedélyre. Ebből tudjuk, hogy ennek a vasútnak köszönheti megszületését a fonyódi állomás, mert kötele­zően előírta létesítését. Gróf Széchenyi Imre úgy gondolta, hogy 1896. május 28-án a Somogyvárra tervezett mille- neumi megemlékezésekre a vendégeket Kaposvárról már vonattal vihetik. Ez nem tör­ténhetett meg. Ám július 14-én megtartották a műtan- rendőri bejárást, s másnap el­indult az első vonat. Aznap volt 50 éves a magyar vasút. Napjában kétszer vittek utaso­kat Fonyódra, s zakatoltak vissza. Ä korabeli újság, a Somogy csak két sort szentelt az eseménynek. Ki tudja miért. Ám hírt adott arról, hogy több vonat kellene, s a menetrend úgy ahogy van rossz. Aztán megbékélt a nagytekintélyű főszerkesztő. A híradások már beszéltek, hogy fürdővendé­gek, kirándulók zötykölődnek Fonyód felé, s tudjuk azt is, hogy bátrabbak még Bada­csonyba is átkeltek hajóval, mert akkoriban már ez a lehe­tőség is kínálkozott. A pályát a hatvanas évek elején korszerűsítették, s meg­szűnt a vicinális jellege. Ma már a fővonalakéval azonos elbírálású a kaposvár-fonyódi vasút. Amikor két évvel ezelőtt felröppent a hír — állítják a vasutasok hogy alaptalan hí­resztelés volt — megszüntetik, egyként fogott össze érte min­denki. A somogyiak száz éve maguk építették a vasutat ma­guknak. Most száz év múltán is magukénak tartják. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom