Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
1996. július 4„ csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A pécsi egyetemhez integrálódik a tanítóképző Együttműködés a régióért dr. Barakonyi Károly és dr. Kolber István az aláírás után Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a megyeháza címertermében dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Barakonyi Károly a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. Az egyetem és a megye kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A mostani, tulajdonképpen megújított megállapodás a korábbi eredményes kapcsolatokra épít. A megyei önkormányzat közreműködésével 113 kollégiumi hely létesült Pécsen, amellyel a megye, illetve a lehetőséggel élő somogyi városok támogatják a diákok tanulmányait. Új elemként került a megállapodásba, hogy a megye szaktárgyi munkaközösségei évente tapasztalatcsere látogatást szervezhetnek az universitas adott tanszékére. Ugyancsak újdonság az egyetem részvétele a posztgraduális képzésben. A módosított megállapodás kitér a dél-dunántúli régió fejlődéséért való együttműködés területeire, így a gazdasági, tudományos és informatikai vonatkozású közös feladatokra is. Dr. Barakonyi Károly rektor szerint az elmélet és a gyakorlat szimbiózisa nélkül lehetetlen az előrelépés. A pécsi JPTE kilépett az eléfántcsonttoronyból és szeretne beépülni a város, a megye és a régió életébe. Két évvel ezelőtt egy expanzív stratégiát hirdettek meg: a második évezredre szeretnének az ország három legjelentősebb egyeteme közé kerülni. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola integrációjával a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált a pécsi tudomány- egyetem. A rektor bejelentette: szándéknyilatkozatot írtak alá a kaposvári tanítóképzővel, a szekszárdi tanítóképzővel és a pécsi orvostudományi egyetemmel is az integrációról. Ezzel megszűnik ezeknek az intézményeknek az önállósága és a JPTE karaként működnek tovább. Az integráció megvalósulásával a pécsi tudományegyetemen tíz karon folyik majd az oktatás, s a csaknem 12 ezer hallgatóval és az 1500 oktatóval európai mértékkel is figyelemreméltó universitassá válik. (S. Pap) SOMOGYI HÍRLAP _____Czene Attila jegyzete B alatoni bekezdések A kormány határozatot hozott „a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről”. Örülni kellene, mert jutott idő e fontos kérdés megtárgyalására. Ha nem is sok. Mert erre enged következtetni az a tény: e határozat néhány sor kivételével szóról szóra megegyezik azzal a megfogalmazással, amit még Boross Péter kormánya fogadott el, 1994-ben. Egy lényeges különbség észlelhető: a határidők eltolódtak... A különbségek tetten érhetőek. Felcserélték például a bekezdések sorrendjét. Bővült a meliorizációs feladatokkal foglalkozó pontok száma, sőt... Sőt, a csatornázásra már nem csak programot, hanem ütemtervet is kell készíteni! Nem csak beleírtak, de ki is vettek feladatokat a programból. 1995. június 30-ig kellett volna például kidolgozni a Balaton vízminőségét fokozottan szolgáló, a gyakorlatban is alkalmazható környezetkímélő integrált növényvédelmi módszerek szabályait. 1995. december 31-ig egységes építésügyi, terület- használati, környezet- és természetvédelmi szabályozást kellett volna kiadni. A feladatokat azóta nem teljesítették, ezek a programból - talán így a könnyebb - kimaradtak. Lehetne még sorolni a rossz példákat, amelyek régóta sokasodnak. Hiszen már a Boross-kormány szövege is nagyrészt megegyezik azzal a minisztertanácsi határozattal, amit 13 évvel ezelőtt még Lázár György írt alá... Azóta csak az ügyeskedőknek sikerült előbbre lépniük. A Balaton egyre rosszabb levét meg isszák a helybéliek. „Az idén 20-30 százalékkal is emelkedhet a hús ára, ha --------------—-----------------7 a z energiaárak és a felvásárlási árak a várakozások MIT SZOL HOZZA szerint alakulnak. A drágulás egyik előjele máris lát- ----------------------------------s zik: a termelők egy hét alatt 10-15 százalékkal emelték a hízósertés kilónkénti árát.” (Részlet a Somogyi Hírlap Gőzerővel termelt a Pini című írásából) Húsba vágó áremelés Mészáros József, a Területi Agrárkamara tanácsnoka: — A sertés kilónkénti felvásárlási ára 150 forint, ez azt jelenti, hogy a tenyésztők legfeljebb nullszaldós eredménnyel számolhatnak. Amíg a táp-árak, a költségek ilyen mértékben emelkednek, nem éri meg ezzel foglalkozni. Jobb nem lesz a helyzet: az őszi árpa tonnánkénti ára 23 ezer forint, a kukoricáé 25-35 ezer. Ha a felvásárló és feldolgozó cégek kihoznak 30-35 ezer forint értékű húsárut egy- egy sertésből, akkor miért kell még jobban emelni az árakat? Egyetlen előnye volt az áremelésnek: Somogybán nemrég még több mint tízezer eladatlan sertés volt, mára ezek eltűntek. Olcsón felvásárolták az állatokat, és drágán eladták a húst. És persze megint a termelők jártak rosszul... Harján Sándor, a Húsért Kft. kereskedelmi vezetője: — Sem kereskedőként, sem vásárlóként nem értek egyet ezzel az áremeléssel. Az nem baj, hogy az állam belenyúl a húskereskedelembe, hanem az, hogy kampányszerűen teszi ezt. Véleményem szerint itt, Somogybán a Pini jelenléte befolyásolja elsősorban az árak alakulását, és húzza magával a kereskedőket és a vevőket is. Mi még ezen a héten csak néhány forinttal adjuk drágábban a húst, mert még nem ért véget az akciónk, de várhatóan a jövő héten már mutatkozik az áremelés hatása. Hemer Endre, a Somogy megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkára: — Úgy vélem, elkerülhetetlen volt az áremelés. Ha az Európai Közösséghez akarunk csatlakozni, az árainkat is hozzájuk kell igazítani. Ez, sajnos, egy hosszú és kényszerű folyamat, de nincs más választásunk: utói kell érni a nyugati árszínvonalat. A felvásárlási árak még most is olyan alacsonyak, hogy nem lehet rentábilis a sertéstenyésztés. Mint fogyasztó — természetesen — nem örülök annak, hogy ezután többet kell otthagynom a boltban. Kovács Szilvia vásárló, gyesen van: — Lassan már a kenyeret sem tudjuk megvenni, nem hogy a húst... Albérletben lakunk, a hét végén haza járunk enni a szülőkhöz, mert így olcsóbb. A féljem egész nap dolgozik, estére kell meleg étel, minden nap főzök. Hetente legfeljebb kétszer-háromszor veszek egy-két szelet húst, ami nekünk elég. Arra, hogy kilószám vegyem, nem telik... Feil József, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke: — A sertés felvásárlási ára már tarthatatlanul alacsony volt, ezen mindenképpen változtatni kellett. Nem lehet egy szűk rétegre hárítani minden költséget. Már így is veszteséges a sertéstenyésztés, az önköltségi ár magasabb, mint a felvásárlási ár. Bizonyára csökkenni fog a kereslet, egyre kevesebben fogják tudni megengedni maguknak, hogy húst vásároljanak. Úgy gondolom, hogy itt sokkal mélyebben kell keresni a problémák okait: nem a hús árával van a baj, hanem hogy a jövedelmek irreálisan alacsonyak. Ennek az ország gazdasági fejletlensége az oka, és az, hogy az élelmiszeriparban csapódik le, érthető. Ennek ellenére nem lehet tűrni, hogy a termelők veszteségesek legyenek. Jakab Edit Francia szakvélemény készült a barcsi vállalatról Versenyképes a Dráva-Tej (Folytatás az 1. oldalról) — Az EU és a Phare támogatásával lehetőség nyílt arra, hogy nyugat-európai szakemberek látogassanak el olyan magyar cégekhez, ahol igénylik ezt a fajta segítséget, s megvizsgálják működésüket, tanácsokat adjanak a problémák megoldására. Szakértőként nekem is az volt dolgom, hogy megismerjem az üzemet, javaslatokkal segítsem a munkájukat — mondta. — A Dráva Tejnél nagyon sok jó tapasztalatot szereztem. A cég eladási politikája, értékesítési rendszere a termelés nagyságához mérten megfelelő. Az üzem jelenlegi méretében rendkívül rugalmas, gyorsan reagál a piac elvárásaira. Jó érzékkel nyitottak a Balaton partra, ahol a szezonban megnövekszik a fogyasztói igény, s ez megfelelő piacot jelent a magas nyári tejhozamnak. A szennyvízhálózat korszerűsítési lehetőségeiről elmondta, a termelés növelésével sincs szükség a szennyvízhálózat teljes rekonstrukciójára. Elegendő a jelenlegi rendszert kiegészíteni. A francia szakember beszélt arról is: Megfordult már az elmúlt időszakban a legtöbb kelet-európai államban. Sokhelyütt még ma sem veszik tudomásul, hogy a Kelet-Európára korábban annyira jellemző óriásvállalatok nem életképesek. — Én láttam a világ legnagyobb tejüzemét önöktől keletebbre: ma már nem működik. Szerencsére ezt Magyarországon elég hamar felismerték. N. L. A szárító idén már gázzal várja a gabonát Komfortos lett Somogyvár A keddi műszaki átadás után tegnap üzembe helyezték a somogyvári gázvezeték-beruházás újabb szakaszát. Ezzel lehetőség nyílt, hogy a termelőszövetkezet szárítóját a környezetkímélő és gazdaságosabb fűtési rendszerre állítsák át a következő napokban. Ugyanakkor tegnaptól húsz család is élvezheti a vezetékes gáz kényelmét. A munka nem fejeződött be, mert a dombóvári Unitech Kft hétfőn további két utcában kezdi meg a vezetéképítést. Egy hónapon belül összesen száz somogyvári családi házat kapcsolhatnak a gerincvezetékre, így a ár az őszi fűtési szezonra kiépíthetik az otthonok belső fűtési rendszerét, és a településen befejeződhet az 1992-ben indított gázprogram. Frank Sándor polgármester elmondta, hogy a termelőszövetkezettel tavasszal kötött együttműködési szerződés segítette hozzá a falut a komfortosítás befejezéséhez. A tsz ugyanis azonnal befizette a 3,4 millió forintos érdekeltségi hozzájárulást. Ezt követően a Kögáz Rt-vel is sikerült megállapodni, hogy az 1992-es beruházás második ütemezéseként folytassák a munkát. Az sem kis dolog, hogy a mostani önerős fejlesztésben résztvevő állampolgárok csak tíz százalékkal fizetnek többet érdekeltségi hozzájárulásként, mint három évvel ezelőtt. Portánként 60 ezer forintba kerül a közműépítés, aminek 15 százalékát az állam visszafizeti, illetve a somogyvári takarékszövetkezet az igénylőknek hosszú lejáratú kölcsönt folyósított. G. Öreglaki telkekből iskolafejlesztés Az öreglaki képviselő-testület úgy döntött, hogy az általános iskola felső tagozatos épülete mellet két építési telket alakít ki és eladja. A bevételből az iskola technikai feltételeit kívánják javítani, mert arra már nem futotta a település idei költség- vetéséből. A község nemrégiben pályázatot nyújtott be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási alapjához. Többlet pénzt kap a fonyódi önkormányzat A fonyódi önkormányzat által megbízott Vektor cég a privatizációs jussokból kialkudott további 43 millió forintos részvényhez juttatta a várost, amelyből 18 milliót készpénzben kap meg az önkormányzat. Ugyanakkor a város felszámolás és csődeljárás alatt álló cégeinél több mint 4 millió forintos adótartozás halmozódott fel. A képviselők azt javasolják, hogy ezeket a követeléseket próbálják meg eladni. Segesdi jegyző Ötvöskónyiban Újabb három hónapra meghosszabbította a segesdi képviselőtestület Veszner József szerződését, aki február elsejétől Ötvöskónyiban is ellátja a jegyzői feladatokat. Az eddigi gyakorlat szerint továbbra is heti két alkalommal fogadja a jegyző településen élőket. Fák dőltek ki az eső után Somogybán A heves esőzések után fák dőltek ki tegnap reggel Somogybán több helyen is. Csokonya- visontán a Badacsonyi út. 5. szám előtt egy nyárfa fordult ki a földből. Rádőlt a villanyvezetékre, s ha az nem tartja meg, akkor a ház tetejét lapítja össze. A Dédász áramtalanította rendszert, s ezután tudták csak eltávolítani a fát a tűzoltók, akik végig azért szurkoltak, hogy a kábel kitartson. Balatonfenyve- sen a Balaton utca 1-nél, az Eötvös-tábomál hasonló esett játszódott le. Itt a vizesblokkra dőlt egy fűzfa, de jelentősebb kárt szerencsére nem okozott. Ezt is a tűzoltók távolították el. V. Fábos Rózsa tárlata Kaposváron V. Fábos Rózsa festő műveiből nyílt kiállítás Kaposváron, a Petőfi Emlékkönyvtárban. Az olajfestmények és akvarellek között csendéleteket és tájképeket is megtekinthetnek a látogatók. A művész sajátos szín és formavilágában olykor ismétlődő elemeket is fel lehet fedezni, mint például a legtöbb képén megörökített petróleum- lámpát. Rádiótelefont loptak a siófoki kempingben Rádiótelefont loptak el Siófokon, a Golden Lake kemping egyik sátrából június 30-án. A sátorból zippzár-felhúzás módszerével emelték ki a készüléket, és ezzel 55 ezer forint kárt okoztak. A siófoki rendőrkapitányság nyomoz az ügyben. Kárpótlási jegyért TITÁSZ Rt* részvényt! Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus l-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. ALLAMl PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.
