Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. július 31., szerda Kevesebbre telik. Az év első öt hónapjában erőtelje­sen csökkent a belföldi ke­reslet. A kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal ma­radt el az egy évvel korábbi­tól. A beruházásoknál 9 szá­zalékos csökkenést regiszt­rált a Központi Statisztikai Hivatal 1996 első negyed­évében. Új mellékletek. Holnaptól módosul a vámtarifa ma­gyarázatáról szóló pénz­ügyminiszteri rendelkezés. Hatályon kívül helyezik az áruosztályozási rendelkezé­seket tartalmazó korábbi mellékleteket. Az újakban megjelennek az úgynevezett vegyes használatú gépjár­művek osztályozásának szabályai is. Tágabb határkapuk. Au­gusztus elsejével nemzet­közi átkelőhellyé nyilvánít­ják a magyar-ukrán határon lévő beregsurány-asztélyi és tiszabecs-tiszaújlaki át­kelőhelyet, ahol eddig csak az úgynevezett kishatár-át- lépési engedéllyel rendelke­zők kelhettek át. A két ha­tárállomáson a jövőben éj­jel-nappal fogadják majd a világútlevéllel utazókat. A beregsurányi átkelőt hama­rosan korszerűsítik. Tőkeleszállításról, tőke­emelésről és a tulajdonosi részarányok megváltoztatá­sáról döntött a Glória Bizto­sító Rt. Az egymilliárd fo­rint értékű törzstőkét 200 millió forintra csökkentet­ték, s új részvényeket bocsá­tottak ki, valamennyit az Swiss Life svájci többségi tulajdonos jegyezte le. ENTIAN PÉNZVÁLTÓ ELADÁSI ÁRFOLYAMAI német márka 101,50 osztrák schilling 14,50 USA dollár 151,00 horvát kuna 28,00 Kaposvár, Dózsa Gy. u. 11. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 67. Nagyatád, Kossuth L. u. 4. LEGOLCSÓBBAN NÁLUNK (25564) Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 238,17 Görög drachma (100) 64,67 Német márka 103,17 Olasz líra (1000) 100,20 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta (100) 121,22 USA-dollár 152,86 ^ Jelentős informatikai fejlesztést tervez a Matáv Rt. Élesedő távközlési verseny Hosszú távon és főleg az adat- átviteli üzletágban komoly ver­senytársa lehet a Matávnak az az új távközlési cég, amelynek megalakításáról a közelmúltban a MÁV Rt írt alá szándéknyi­latkozatot a Unisource nevű nemzetközi konzorciummal — mondta tegnapi tájékoztatóján Tankó Zoltán, a Matáv üzleti kommunikációs ágazati igazga­tója. A közcélú távbeszélő szolgáltatásban 2001 végéig koncesszióval rendelkező Ma­táv a szolgáltatások minőségé­nek javításával készül a ver­senyre, amely az igazgató becs­lése szerint 2-3 év múlva éle­ződhet ki igazán. Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt elnöke elmondta, hogy cé­gük jelentős informatikai fej­lesztés előtt áll, amihez saját távközlési hálózatukat is roha­mosan fejlesztenie kell. Már most 600 kilométeres 20 szálas optikai kábelhálózatuk haszno­sításával kisebb szolgáltatáso­kat már jelenleg is nyújtanak külső partnereknek. Az optikai kábelrendszert további 2400 ki­lométerre ki kívánják terjesz­teni. Minimális többletköltséggel jelentős többletkapacitást is ki­építésére van mód, ennek közös kihasználásra szerződted a Uni­source konzorciummal. Az egyelőre még nem tisztázott tu­lajdonlású vegyes vállalatot várhatóan ez év végéig beje­gyeztetik, és az a meglévő ka­pacitással megkezdi működé­sét. Részt vesz a vállalkozásban a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és a KFKI, valamint további cégek is érdeklődnek a részvé­tel iránt. Hosszabb ideje folya­matban lévő egyeztetések eredményeként Kálnoki Kis Sándor reméli, hogy idővel a Mól és az MVM is csatlakozik a vállalkozáshoz. Pál László, a Mól Rt elnöke elmondta, hogy az említett cé­gek között valóban egyfajta együttgondolkodás alakult ki a saját szükségleteiket messze meghaladó távközlési kapacitá­sok közös kihasználásáról. Döntés azonban még nem szü­letett. A Mól még arról sem ha­tározott, hogy csatlakozik-e az újonnan alakuló új céghez, mint ahogyan az MVM esetében sem született döntés. A Honvédelmi Minisztérium közleménye az IFOR-kárigényekről 75 millió a károsultaknak Az amerikai féllel együttműkö­désben folyamatosan intézik a Honvédelmi Minisztériumban az IFOR hazai tartózkodásával, mozgásával kapcsolatos ügyét. Erről tegnap sajtótájékoztatón számoltak me a minisztérium képviselői. A megyei közigazgatási hi­vatalok közreműködésével ed­dig beérkezett háromszázötven kárigény értéke csaknem het­venötmillió forint. A Honvé­delmi Minisztérium a beérke­zett igények nagy részét már feldolgozta, az ügyviteli feldol­gozás után 168 kárigényt jutta­tott el az amerikai partnerhez, akinek az elfogadó nyilatkozata után kezdődik meg a szakértői felmérés. A gépjárművekkel kapcsola­tos negyvenhárom kárigény a Magyar Biztosítók Szövetségén (Mabisz) révén jutott el a tárcá­hoz. Miután a Mabisz előzete­sen állást foglalt az ügyekben, tizenkilenc megalapozottnak bizonyult esetben már megtör­tént a visszatérítés. A közlemény szerint a vo­natkozó kormányhatározat ér­telmében ebben az esztendőben félévente 400-400 millió forin­tot tartalékoltak a káresemé­nyek rendezésére. A magyar fél által kifizetett kártérítési összeg kétharmadát az amerikaiak visszatérítik a magyar kor­mánynak. Ha a károsult vitatja a kártérítés mértékét, bíróság­hoz fordulhat. Állampapírok azonnali vételi és eladási árfolyamai 1996. július 30-án K&H MHB OTP MNB papír vételi eladási eladási vételi eladási eladási vételi eladási eladási vételi eladási eladási dátuma kamat árfolyam árfolyam hozam árfolyam árfolyam hozam árfolyam árfolyam hozam árfolyam árfolyam hozam D8 96.10.24. 0 94,21 95,05 22,10 94,08 94/1 23,71 D9 96.11.07 0 93,17 94,13 22,75 93,28 94,24 22,30 93,30 94,27 22,20 93,16 93,88 23,81 D10 96.11.21. 0 92,24 93,31 22,95 92,38 93,46 22,40 92,41 93,49 22,30 92,25 93,05 23,91 Dll 96.12.05. 0 91,37 92,55 22,95 91,50 92,69 22,50 91,63 92,72 22,40 91,35 92,23 24,01 Dl 2 96.12.19. 0 90,51 91,80 22,95 90,62 91,92 22,60 90,65 91,95 22,50 90,46 91,42 24,11 Dl 3 97.01.02. 0 89,67 91,07 22,95 89,79 91,19 22,60 89,83 91,23 22,50 89,58 90,62 24,21 D14 97.01.16. 0 88,85 90,34 22,95 88,98 90,48 22,60 88,98 90,48 22,60 88,72 89,83 24,31 KI 97.01.17. 0 88,79 90,29 22,95 88,88 90,39 22,70 88,92 90,43 22,60 88,66 89,78 24,31 K2 97.01.31. 0 87,98 89,68 22,95 88,04 89,64 22,80 88,12 89,72 22,60 87,82 89,01 24,36 K3 97.02.14. 0 87,19 88,88 22,95 87,17 88,86 23,00 87,29 88,99 22,70 87JJ1 88,27 24,38 K4 97.02.28. 0 86,41 88,19 22,95 86,34 88,12 23,10 86,52 88,30 22,70 86,21 87,54 24,40 K5 97.03.14. 0 86,65 87,51 22,95 85,53 87,39 23,20 85,71 87,58 22,80 85,43 86,82 24,42 Kó 97.03.28. 0 84,89 86,84 22,95 84,73 86,67 23,30 84,97 86,92 22,80 84,66 86,11 24,44 K7 97.04.11. 0 84,16 86,18 22,95 83,98 86,00 23,30 84,23 86,26 22,80 83,90 85,41 . 24,46 KB 97.04.25. 0 83,43 85,53 22,95 83,25 85,34 23,30 83,46 85,56 22,90 83,16 84,72 24,48 K9 97.05.09. 0 82,72 84,89 22,95 82,48 84,64 23,40 82,74 84,92 22,90 82,43 84,04 24,50 K10 97.05.23. 0 82,01 84,26 22,95 81,71 84,00 23,40 81,99 84,24 23,00 81,70 83,37 24,52 Kll 97.06.06. 0 81,33 83,64 22,95 81,02 83,38 23,40 81,30 83,61 23,00 80,99 82,71 24,54 KI 2 97.06.20. 0 80,65 83,03 22,95 80,33 82,76 23,40 80,56 82,94 23,10 80,30 82,06 24,55 KI 3 97.07.04. 0 79,98 82,43 22,95 79,66 82,08 23,50 79,89 82,34 23,10 79,61 81,42 24,57 KI 4 97.07.18. 0 79,32 81,84 22,95 78,99 81,48 23,50 79,17 81,67 23,20 78,94 80,79 24,59 1997/Z1 97.07.05. 2,05 103,20 106,23 23,10 103,46 106,43 23,20 103,74 106,68 23,15 102,84 105,08 24,58 1997/Z2 97.07.05. 17,24 103,25 106,92 24,00 104,67 108,35 23,00 104,62 108,30 23,15 103,63 106,38 24,58 1999/B 99.01.05. 1,71 98,50 102,50 98,50 102,50 99,25 101,25 98,50 100,50 1998/H 98.03.21. 8,61 96,97 101,56 24,00 97,86 102,52 23,20 97,41 102,04 23,60 97,25 100,68 24,74 1997/AA 97.11.06. 5,47 97,79 101,54 23,10 97,88 101,64 23,00 97,42 101,15 23,50 97,28 100,04 24,66 1999/C 99.05.06. 5,36 95,11 102,04 23,10 94,45 101,31 23,50 93,65 100,42 24,00 93,97 99,00 24,80 1998/1 98.05.17. 4,76 96,04 100,97 24,00 97,00 102,00 23,20 96,28 101,22 23,80 96,31 99,98 24,77 Részletes tájékoztatás a forgalmazó fiókokban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Az államkötvényeknél a ténylegesen kifizetendő vételár az eladási árfolyam + a felhalmozott kamatok. „D" sorozat: 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy, „K" sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar Államkötvények. Egy csepp gyógyír a munkanélküliségre A közmunka virágai Szeptembertől gyógynö­vénygyűjtésre képez ki munkanélkülieket a Herbá- ria Rt. A tervek szerint elő­ször mintegy száz embernek nyújtana biztos megélhetést a gyógynövénytermesztés, később ezt a számot ötszáz főre kívánják emelni - je­lentette be keddi sajtótájé­koztatóján Soproni Tamás, az rt. elnöke. Szerte a világon egyre na­gyobb a keletje a gyógyfü- veknek. Magyarország ked­vező helyzetben van, mert ná­lunk a háború előtti időkre nyúlik vissza a gyógynövény­termesztés hagyománya. Gondot okoz viszont, hogy a nyolcvanas évektől kezdve fokozatosan kiöregedtek azok a szakemberek, akik hozzá­értő gonddal és tudással gyűj­tögették a kamillát, a csipke­bogyót, és a különféle gyógy­füveket. Tetézte a bajokat, hogy a privatizáció után parlagon maradt, elhanyagolt földterü­leteken katasztrofális mérete­ket öltött a parlagfű elterje­dése. A becsült adatok szerint a kárelhárítás sokkal költsé­gesebb, mint a megelőző vé­dekezés, a vadon termő gyógynövények visszatelepí­tése. Ehhez azonban az illeté­kes szervezeteknek nem áll rendelkezésére elegendő szakember. A Herbária vállalja a fel­adatot, amennyiben a Köz­munka Tanácstól megfelelő anyagi támogatást kap. Száz állástalan kiképzése 50 millió forintba kerül, ennek felét a cég állná. Első lépésben - a munkaü­gyi központokkal és az ön- kormányzatokkal összehan­goltan - azokon a települése­ken toboroznának gyűjtőket, ahol legnagyobb a munkanél­küliség. Ezzel csökkenteni le­hetne az önkormányzatok szociális kiadásait, és bővíteni a a gyógynövényexportot. U. G. TB-ALAPISMERETEK (2.) Egészségbiztosítás Manapság az információ hatalom. Családsegítő központok munkatársai mondják: sokszor abban áll a segítségük, hogy elmondják a hozzájuk fordulóknak, mihez van joguk, mi­hez nincs, mit hol lehet elintézni. Sorozatunkban az egész­ségbiztosítási alapfogalmakat ismertetjük. Mi a biztosítás, és mire jogosít? A társadalombiztosítási törvény tételesen felsorolja, hogy mi­lyen tevékenységet végzőkre terjed ki a társadalombiztosítás, és milyen feltételekkel jön létre a társadalombiztosítási jogvi­szony. A biztosított - a jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. A biztosított köteles a társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez egyéni járulékfizetéssel hozzájárulni. (Azokat az eseteket, ami­kor a biztosított nem kötelezett egyéni járulék fizetésére, tör­vény szabályozza.) A biztosítottak meghatározott jövedelmei után a munkáltatók szintén kötelesek járulékot fizetni. A bizto­sítottak köre három nagy csoportra osztható: az ún. alkalmazot­takra, a vállalkozókra és azokra, akik megbízottként, vállalko­zási jogviszonyban, vagy bedolgozóként ugyancsak fizetnek jövedelmük után járulékot. A nem biztosítottak körét a törvény tételesen meghatározza. Nem biztosítottak például a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjai, valamint a belföldön dolgozó külföldiek és az egyéni vállalkozók család­tagjai sem. A kiegészítő tevékenység kritériumait a törvény té­telesen felsorolja. Szünetel a biztosítás akkor, ha valaki fizetés nélküli szabadságát tölti, ha valakinek a munkavégzési kötele­zettsége szünetel, ha valaki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti. A biztosítás azonban fennáll a gyer­mekgondozás céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A szüneteltetés idején nem kell járulékot fizetni. Á biztosítás szüneteltetésének időtartama - a jogszabályban meghatározott eltéréseket kivév.e - a szolgálati időbe nem szá­mít bele a nyugellátások megállapításánál. A biztosítás szüne­teltetésének időtartama alatt az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásaira az egyén nem jogosult. Potompénzért adták el az óvodakertet Gyanús telekügy Pécsen A vagyongazdálkodás foko­zottabb ellenőrzését tartja szükségesnek Pécsett a Fidesz önkormányzati frakciója azok után, hogy ismét furcsa tele­kügyletre derült fény a város­ban. Körömi Attila frakcióve­zető és néhány érintett lakó kedden sajtótájékoztatón is­mertette a tudomásukra jutott tényeket. Eszerint a közeli óvoda kertjében nemrég munkások jelentek meg s hozzákezdtek a fák kivágásá­hoz. A bejelentés nyomán ki­derült: 1994-ben a város ak­kori szabaddemokrata pol­gármesterének aláírásával pá­lyáztatás és hivatalos érték- becslés nélkül eladták az óvodakertet garázsépítés cél­jára egy akkori szabaddemok­rata képviselőnek és egy épí­tésznek, aki történetesen az önkormányzati hivatal építési tanácsosának testvére. Az új tulajdonosok most látták elér­kezettnek az időt építési ter­veik megvalósításához. A 341 négyzetméteres telek vételára négyszázezer forint volt, ami a később elkészített hivatalos értékbecslés szerint legfeljebb egyötöde az ingatlan valós ér­tékének. Mint a frakcióvezető elmondta, az óvodakert eladá­sát ellenezte az oktatási bi-' zottság, ráadásul az ingatlan korlátozottan forgalomképes,' tehát a polgármesternek a tes­tület elé kellett volna vinnie a döntést. A szabadságolás és az üzemek újraindítása sokba kerülhet a vállalkozóknak Elkerülhető nyári veszteségek A nyári szabadságolások számos ipari cégnek jelentős többlet- költségeket okoznak, többek között azért, mert az illetékesek nem érhetők el. A folyamatban lévő ügyek elintézése emiatt esetenként hónapokig késik, és számos cégvezetés nem számol a leállított üzemek újraindításánál adódó nehézségekkel sem - állapítja meg a Czipin és Partner tanácsadó magyarok által kért cég friss jelentése. Az osztrák tanácsadók azt java­solják, hogy azoknál a cégek­nél, amelyek szüneteltetik a termelést, dolgozzanak ki rész­letes helyettesítési tervet, és a munkatársak időben adják át egymásnak az elintézésre váró ügyeket. így kisebb a veszélye, hogy megrendelések vesznek el, a szükséges intézkedések pedig késve születnek meg. Jó tervezéssel elkerülhetők a nyári pluszköltségek azoknál a cé­geknél is, amelyek ebben az év­szakban leállítják a termelést — állítja a Czipin és Partner, amely öt éve elemzi a magyar iparvállalatok munkáját. Magyarországon a nemzet­közi átlaghoz képest még min­dig alacsony, a nagyobb válla­latoknál is csak mintegy 10 százalékos a leálló cégek ará­nya, ám ezek esetében sem annyira költségmegtakarítást, mint inkább csak költség-át­csoportosítást jelent a munka szüneteltetése. A közvetlen üzemeltetési költségek kivéte­lével ugyanis minden más kia­dás a vakáció idejére is megma­rad - mutat rá a tanácsadó -, miközben súlyos tételt jelente­nek a gépek leállításának és új­raindításának, valamint az erre az időszakra időzített karban­tartásának költségei is. Nyomatékosan javasolja a je­lentés azt is, hogy a leállásokat a jelenleginél alaposabban egyeztessék az ügyfelekkel is, és felkészülhessenek az üzem­szünet alatti és utáni igények kielégítésére. Ugyancsak ér­demes tervet készíteni az újra­indításra. Ennek érdekében - szól a jelentés - az értékesítési osztály dolgozóit tanácsos egy héttel korábban visszahívni, hogy begyűjthessék a megren­deléseket. Vertikális integráci- ójú üzemekben ajánlatos az egyes üzemegységeket napi el­tolással újraindítani, mert így elkerülhetők az üresjáratok. Á pénzügyi osztály dolgozóinak szabadságolásánál az ügyfelek ugyan örülnek, mert kifize­tendő számláik csak hetekkel később érkeznek meg, a szállí­tóknál viszont gondot okpz, hogy csúsznak a kifizetések is. A tanácsadó cég szerint elke­rülhetetlen, hogy ezen az osztá­lyon is tartsanak ügyeleti szol­gálatot, mert ellenkező esetben a szabadságolás likviditási ne­hézségekhez is vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom