Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. július 29., hétfő Étkezési normák Az ÉT gazdasági bizottságának munkavállalói oldala javaslatot tett arra, hogy az étkezési hozzájárulás törvényi szabályozását az európai gyakorlathoz igazítva alakítsák át. A beterjesztők szerint a jelenlegi rendszer a szabályozás és a támogatás mértékében és a technikai megoldásban is sok kívánnivalót hagy maga után. Javasolják, hogy legyen adómentes az étkeztetés ötezer forintig, vagy az élelmiszervásárlás 2400 forint erejéig, ha a számlát a munkáltatótól kapott ingyenes, vagy kedvezményes utalvánnyal egyenlítik ki. Azt szeretnék, ha az érintettek mindkét kedvezményt igénybe vehetnék. (Pat) Márkásodott értékmérés A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban jelentős lépésre szánta el magát: megváltoztatta a valutakosár összetételét. A forint értékét eddig 70 százalékban az ECU határozta meg, amelyet 1997. január 1-jétől a német márka vált fel. A döntés okaira kértünk magyarázatot az illetékes szakemberektől. Az MNB munkatársai - az új médiapolitikára hivatkozva - elzárkóztak a válasz elől. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa meglehetősen furcsállotta a bank elzárkózását. A közgazdász kérdésünkre elmondta, hogy a cserének valószínűleg az az oka, hogy Magyarországnak már régóta Németország a legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere. Ezért a pénzügyi folyamatok áttekintését meglehetősen leegyszerűsíti, ha a német pénz a valutakosár meghatározója. Petschnig Mária Zita ugyanakkor ellentétesnek értékeli ezt a pénzügyi lépést azokkal a törekvésekkel, amelyek az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat szorgalmazzák. Európa nyugati felében most éppen az egységes pénz bevezetését tervezik. Nem tartja kizártnak, hogy az MNB-t talán más indokok is vezérelték e döntés meghozatalakor, de ezekről neki sincsenek információi. (Szalóky) Kritikus szemmel. A magyar gazdaság teljesítményének első negyedévben bekövetkezett visszaesése, a beruházások csökkenése az elhibázott gazdaságpolitika következménye - áll a Keresztény- demokrata Néppárt Közgazdasági Bizottságának elemzésében. Beigazolódott - szögezi le az elemzés a belső fogyasztás csökkenése nem vezet a beruházások növekedéséhez. Gazdatanács. Kiskunmajsán két napon át ülésezett a visegrádi országok magángazdáinak érdekképviseleteit tömörítő Közép-európai Gazdatanács. Előkészítették a hivatalos kapcsolatfelvételt a nyugat-európai társszervezetek- • kel, és véglegesítették a már korábban körvonalazódott közös állásfoglalásaikat. Vendég(nem)látás. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi és vendéglátó-hálózatban 1025 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, ez folyó áron 10 százalékkal nagyobb, összehasonlító áron 6 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. Munkavállalás. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium októbertől csökkenti a magyar cégek számára kiadott német- országi vállalkozási engedélyek számát. Nem nyújtható be kérelem az 1996. szeptember huszonhetedikétől a jövő esztendő március huszonnyol- cadikáig terjedő időszakban kezdődő németországi munkákra. A korlátozás alól csak a garanciális munkálatok és a megkezdett létesítmények kivitelezésének befejezéséhez kellő igénylések mentesek. Adómentesség. Az Európai Unió meg fogja követelni hazánktól a mezőgazdasági termelők adómentességének megszüntetését, ezért lépéseket kell tenni az adózási forma fokozatos bevezetésére - jelentette ki a Csongrád megyei Szatymazon szombaton Bu- zássy Lajos. A Földművelés- ügyi Minisztérium helyettes államtitkára nemzetközi mezőgazdasági fórumon tartott előadást. Megalakult a Gemenc Gabona Rt. privatizálására a Mezőgazdasági Termelők Vagyonkezelő Értékesítő Szövetkezete Kakasdon. Az új típusú szövetkezetnek 142 alapító tagja van. Az alapszabály szerint minden tagnak kötelező legalább egy részjegyet vásárolnia, amely ötvenezer forintba kerül. 1A6EH ÁLLABflRvPÍ Kamatozó Kincstárjegy BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 24%ot kamatozik, ami az egyéves futamidejű értékpapírok között különlegesen jónak számít. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalmban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank és az MNB fiókjaiban napi áron adható és vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/VII.) 1996. július 22- től augusztus 2-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam az első héten 99,50%, a második héten 100%. A kamatozás kezdő időpontja 1996. augusztus 7. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Fonyód • K&H Bank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3. • Magyar Hitel Bank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa, Siófok, Tab AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u 8 VALAMINT: MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4 A kenyér mindennapjai Három esztendeje riogatják a fogyasztókat a százforintos kenyérrel. S ugye aki farkast kiált, az előbb-utóbb találkozik is vele. Persze korántsem azért nő a kenyér ára, mert évekig emlegettük. Egyszerűbb az ok: megnövekedtek a termelői költségek. No és az infláció, amely azóta háromszor kúszott 20 százalék fölé. így nézve a dolgot viszont kész csoda, hogy csak most jutott az ár a bűvös határ közelébe. Mai árakon számolva száz kilogramm kenyér termelői önköltsége 6885 forint, a szállítási ráfordítással, nagykereskedelmi árral valamint 12 százalékos általános forgalmi adóval megfejelve: 8945 forint - tudjuk meg Werli Józseftől, a Sütőipari Egyesülés igazgatójától. Ezt tetézi a kiskereskedelmi árrés a fogyasztói árban. A kenyér termelői árában a liszt költséghányada 42,6, az energiáé 21 százalék. A liszt- és az energiatétel emelkedése tehát jelentősen befolyásolja a termelési költségeket. 1994 első negyedévében kilónként huszonegy forintért jutottak liszthez a pékek, 1996 júniusában már negyvenért. A sütőipar nem követi a forintleértékeléseket, helyette évente általában kétszer - januárban és augusztusban - emel árain. Akkor, amikor a pékek már nem tudják „lenyelni” költségeik növekedését. Az idén jócskán megdrágultak az alapanyagok - liszt, élesztő, margarin -, az energia, a benzin, a csatornadíj és a víz. A kenyér ára azonban - érvel a szakember - csak átmenetileg tartható alacsonyan, mert hosszú távon nem szabad veszteséget termelni. Már csak azért sem fogható vissza, mert a pékek világpiaci áron jutnak az alapanyagokhoz, és berendezésekhez. Pozíciójuk tovább romlik, ha költségeiket nem tudják érvényesíteni a termék ellenértékében. Nem lesz miből beruházni, fejleszteni. Nyereség híján hitelt sem tudnak felvenni. Tavaly a sütödék egyhar- rtiada volt veszteséges, vagy nullszaldós, és az átlagos adózás előtti árbevétel-arányos eredményük 5 százalék volt. A búza világpiaci ára akarva-akaratlanul begyűrűzik a sütőipari termékek árába. Sőt, a kvótakereskedelem - amely látszólag exportjog kérdése - is kihat rá. Tévhit, hogy az exportőröknek nincs befolyásuk a belföldi árak alakulására. Az idén a kenyérgabona vásárlására fordított összeg egy részét - mivel az ígérvények hetven százalékát a termelők kapták - a kereskedők kvótavásárlásra fordítják. Jövedelmük ennyivel csökken, a kiesést pótlandó feltornásszák a búza belföldi árát. Ha lenne jó megoldás a gabonapiacon kialakult feszültségekre, akkor nem lenne sem búzaügy, sem kenyérügy. Werli József szerint több módszer is kínálkozik a gabonapiacon kialakult helyzet, az elrugaszkodott árak kézben tartására. Az agrárpiaci rendtartás lehetőséget nyújt például arra, hogy az állam a garantált áron meghirdetett mennyiséget felvásárolja. Ámbár aligha akad az országban olyan termelő, aki 9800 forintért (ennyi a földművelésügyi miniszter által ez évre meghirdetett garantált ár) eladná gabonáját. Az államnak nincs is elegendő pénze a beavatkozásra, az oly szegény agrárbüdzsé képtelen előteremteni azt a két-három milliárdot, amely az intervenciós felvásárláshoz kellene. A piacszabályozó eszközök közül szóba jöhetne még az irányár, amely adott esetben lehetővé tenné az állami lefölözést, ennek intézményi háttere azonban még nem épült ki. Újvári Gizella A fehérkenyér-gyártás költségszerkezete (100 kg-ra, 1995. október 31.-1996. június) Liszt 75,23 kg 2407,36 2934,00 Élesztő 1,00 kg 107,00 129,00 Só 1,50 kg 20,48 23,50 Lisztjavító 0,75 kg 322,50 371,30 Alapanyagok 2857,34 3457,80 A sütés tüzelőköltsége 690,00 760,00 A sütés közvetlen bére 610,00 732,00 Közvetlen önköltség 4157,34 4949,80 Általános költségek 1247,02 1485,00 Önköltség összesen 5404,36 6434,80 Eredmény 135,00 450,40 Termelői ár 5539,36 6885,20 Áruterítés költsége 886,30 1101,60 Nagvkereskedelmi ár 6425,66 7986,80 Áfa 12% 771,10 958,40 Számlázási ár (átadási ár) 7196,76 8945,20
