Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 1., hétfő Dr. Gál Zoltán: Nem vagyok híve az íróasztal mellett előre kitalált változtatásoknak Megyék: a bizonytalanság a biztos Gál Zoltán: Béke legyen a megyékkel A tizenkilenc megye hét végén megtartott II. országos gyűlé­sén egyetlen kérdés foglalkoz­tatta a küldötteket: fenntart­ható-e egyáltalán az ezeréves megyerendszer? Abban mind­annyian egyetértettek, hogy a megújulásra mindenképpen szükség van, a megvalósítás módja körül azonban sok még a bizonytalanság. — Nem állt össze még olyan koncepció, amely a megye- rendszert felváltaná — vála­szolta a Somogyi Hírlap kérdé­sére dr. Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke, aki a gyűlés díszvendégeként vett részt a ta­lálkozón. — Vannak azonban olyan neuralgikus pontok a közigazgatásban, amelyek az önkormányzatiság elmúlt hat éve alatt sem oldódtak, és ezek egyre sürgetőbbé teszik a vál­toztatást. Egyebek között ilyen az állami és a helyi közigazga­tás közötti ellentét. — Milyen változások len­nének szükségesek a helyi közigazgatásban ? — Be kellene látni végre, hogy az önkormányzatok az ál­lamszervezet részei, nem vala­miféle elvont autonómia leté­teményesei. Nem vagyok az önkormányzati rendszer ellen, de azt hiszem, hogy a hatáskö­röket, az anyagi és felelősségi viszonyokat mihamarabb vilá­gossá kellene tenni, különben állandósul az ellentét az állam és az önkormányzatok között. Ez az ellentét persze soha nem fog megszűnni igazán, de újra és újra meg kell próbálni felol­dani. A elkövetkező évek leg­fontosabb közigazgatási kér­dése az lesz, hogy a ma létező, autonómiával rendelkező 3200 önkormányzat hogyan tud egymással és az állami irányí­tással együttműködni. — Mostanában sokan megkérdőjelezik a megye- rendszer létjogosultságát... — Az intézményrendszer és a lakosságnak nyújtandó ön- kormányzati szolgáltatások rendszere egyfajta nagyságren­det követel, amit csak az ön- kormányzatok közötti kooperá­ció keretében lehet megoldani. Ebbe a folyamatba helyezném én a helyi közigazgatási szervek szerepét, s ez szerintem függet­len attól, hogy megyékről, régi­ókról vagy városkörnyékről be­szélünk. Ha ezt az együttműkö­dést hagyjuk és ösztönözzük, ki fogja forrni magát az a struk­túra, amelyről néhány év múlva el lehet dönteni, hogy megfelel- e a feladatnak, vagy változtatni kell rajta. Nem vagyok híve semmiféle, íróasztal mellett előre kitalált közigazgatási be­osztásnak. Nem lehet kísérle­tezni, mert itt emberekről van Megyénket képviselték FOTÓ: TÖRÖK ANETT szó: akkor lehet csak hozzá­nyúlni a mostani rendszerhez, ha minden lehetőséget nyugod­tan végiggondoltunk, ha minden feltétel adott lesz a változtatás­hoz. Ez még messze nem az a pillanat. Azt is az idő dönti majd el, hogy a megyék ebben az új struktúrában milyen szerepet fognak játszani. — Az Európai Közösség azonban nem megyékben, hanem régiókban gondolko­dik... Nem befolyásolja ez Magyarország csatlakozását? — Véleményem szerint ez je­lentős probléma, mert Európá­ban a tartományok politikai és gazdasági súlya is egyre inkább megnő, ma már a tartományok rendelkeznek igazán komoly anyagi és politikai erővel. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A csatlakozási fo­lyamat része az is, hogy meg kell találnunk az utat nekünk is a régiók Európájához. Ma azonban még az sem igazán vi­lágos, hogy mi az a régió. Ki dönthetné el, hogy Magyaror­szágot nyolc, tíz, vagy éppen ti­zenkilenc régióra lehet-e felosz­tani? Nincsenek ennek abszolút kritériumai. Az biztos, hogy ma már el kell felejteni az „én me­gyém” kifejezést, mert ez a mai megyerendszer középszintnek nagy, régiónak kicsi. De nekünk egyelőre jobb ezzel élni, mint előkészületlenül belevágni egy olyan változtatásba, ami felbo­ríthatja a közigazgatásunkat. — A megyék sorsát hogyan befolyásolhatja a települési és megyei önkormányzatok kö­zött gyakran tapasztalható anyagi és politikai konfliktus? — A legtöbb helyen már fel­ismerték, hogy csak akkor tud­nak eredményt elérni a terület- fejlesztésben, ha nem egymás­tól függetlenül, hanem közös programokkal, koncepciókkal jelennek meg. Erre építeni le­hetne a hatáskörök konkrét el­osztásánál is. — Miben látja az ilyen talál­kozók jelentőségét? — Szó szerint a találkozás­ban: abban, hogy a megyék ki tudnak alakítani egy közös ál­láspontot, közösen tudják kép­viselni érdekeikét. A mostani találkozó kiáltványában is meg­fogalmazódott az igény az együttműködésre. Úgy vélem: ez lenne most a legfontosabb feladat. Jakab Edit Drogmentes szórakozás a Balatonon Rendhagyó diszkó nyitó volt szombaton Siófokon. A város és a déli part egyik legnagyobb táncos szórakoztató központjá­nak műsorát ugyanis rendőrök konferálták. Barna Sándor a Pa­lace klub tulajdonosa a rend őre­inek közreműködésével hirdette meg, hogy itt a fiatalok drog nélkül élvezhetik a zenét a leg­kiválóbb hazai együttesek társa­ságában. Szabó Kálmán rendőr őrnagy a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője örömének adott hangot, hogy van olyan hely az idegenforgalomban keményen érintett Siófokon, ahol bizton­sággal szórakozhatnak a vendé­gek kemény drogok nélkül. Dr. Frankberger Ferenc rendőr al­ezredes siófoki városi kapitány megjegyezte: kár, hogy csak a rendőrség és a média teszi a dol­gát a drog elleni küzdelemben. Somogybán egyetlen drog am­bulancia sem dolgozik. Mint dr. Funk Sándor pszichológustól megtudtuk: hiányoznak azok a kis csoportok is, amelyek a kór­házából gyógyultan távozó fiata­lokat befogadnák. (Gáldonyi) A piacon élénk a kereslet az őszi árpa és búza iránt Kényszerérett a somogyi gabona Somogybán több mint kilenc­venezer hektáron takarítják be a kalászos gabonákat. Az őszi árpa aratását a múlt héten kezdték el, a növény sok he­lyütt kényszerérett, ráadásul a napok óta tartó esőzés hátrál­tatja a betakarítást. A tizen­egyezer hektárnyi vetésterü­letről negyvenezer tonna ter­més várható. Az aratás július elején az őszi búza betakarítá­sával folytatódik. A növényt 44 ezer hektáron termesztik. A legutóbbi termésbecslés sze­rint a hektáronkénti átlagter­més alig haladja meg a 3,9 tonnát. Somogybán három­ezer-ötszáz hektáron termel­nek rozst, és a termelők előre­láthatóan 10 ezer tonnát taka­rítanak be. A gabonapiacon a gyengébb terméskilátások miatt élénkült a kereslet, a kereskedők minél hamarabb igyekeznek lekötni a gabonát. Az árak hűen tük­rözik a változást. Megyénkben az őszi árpa tonnájáért tavaly 7-8 ezer forintot adtak, most 20 ezer forintot kínálnak. Egy tonna étkezési minőségű búza 10-14 ezer forintért kelt el, je­lenleg 23-25 ezer forintra kú­szott fel az ára. A budapesti árutőzsde gabona szekciójá­ban is hasonló értéken jegyzik a növényt. Az FM-hivatal munkatársa szerint azonban a termelési költségek annyira megemelkedtek az elmúlt hó­napokban, hogy a gazdaságok csak minimális hasznot köny­velhetnek el. (Harsányi) Somogyi áldozatokról a holocaust 52. évfordulóján Mártírokra emlékeztek A Kaposvárról, valamint So­mogy megyéből elhurcolt és meggyilkolt zsidó áldoza­tokra emlékeztek tegnap Ka­posváron. A holocaust 52. év­fordulóján tartott gyászün­nepségen a helyi- és szomszé­dos megyék hitközségeinek tagjai, valamint a város, a megye illetve a pártok képvi­selői vettek részt. Sándor György főkántor gyá­szimát mutatott be, ezután dr. Feldmayer Péter, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetségének elnöke mondott emlékbeszédet. Kifejtette: a zsidóság számára tragikus korszakra emlékeznek, amit soha nem lehet elfelejteni. Több mint félévszázada egy népcsoportra mondtak ki ítéle­tet. Az akkori magyar kor­mány és politikai élet képvise­lői egy emberként álltak ki a szörnyű ítélet mellett, aminek tragikus következményei is­mertek. A harmincas évek vé­gétől egymás után születtek meg a zsidó-törvények, 1944- ben pedig már áldozataikkal együtt dübörögtek a vagonok. Ekkor már mindenki tud­hatta, hogy mi lesz az intézke­dés végeredménye. A hatalom szervezetten hajtotta végre tervét, ám akkor is voltak olyanok, akik szembe szálltak az őrült elképzelésekkel. A legjobbak tudták, hogy hol a helyük és mit kell tenniük — hangsúlyozta Feldmayer Pé­ter. — A más egyházak tagjai­ról, valamint a többi vallásos emberről is megemlékezünk. Ők zsidókat és nem zsidókat egyaránt megmentettek a ha­láltól. Több mint 600 ezer mártír azonban soha nem tért vissza. Akik túlélték a ször­nyűséget igyekeztek újból megtalálni helyüket az élet­ben: sokan maradtak Magyar- országon, mások új hazát vá­lasztva Izraelbe vagy Ameri­kába vándoroltak. A több mint ötven évvel ez­előtt történt eseményeket megnyugtatóan kell lezárni, a múltat nem szabad elfelejteni. Szükség van az elkövetett bű­nök legalább részleges jóváté­telére. 1996-ban a parlament még mindig nem értette meg, hogy a jóvátétel a magyaror­szági zsidóság számára nem anyagi vagy pénzügyi kérdés, hanem becsületbeli. Amíg ezt a becsületbeli kérdést nem tud­ják megfelelő módon ren­dezni, addig az emberekben marad a tüske — tette hozzá Feldmayer Péter. A MAZSI- HISZ elnöke korrekt, igazsá­gos megoldást szorgalmazott. Mint mondotta: egy életet megfizetni nem lehet, viszont egy zsidó ember élete pont annyit ér, mint a nem zsidóé. Ha egy forintot adnak kárpót­lásként az egyik emberért, ak­kor ugyanannyit kell adni a másikért is. A megemlékezés koszorúját — a kaposvári hitközség ne­vében — dr. Feldmayer Péter, dr. Suchman Tamás, Lipkovics Tibor és Nattán László helyezte el. Az ünnepség gyászistentisz­telettel folytatódott, amit dr. Schmideg József, a rabbiképző intézet tanára vezetett. Harsányi Miklós A Dédász Rt. Kaposvári Üzletigazgatósága értesíti Tisztelt Fogyasztóit, hogy a Kaposvári Fogyasztói Iroda (Kaposvár, Noszlopy G. u. 5.) nyitva tartása 1996. július 1-től az alábbiak szerint módosul: Hétfő 10 órától 16 óráig Kedd 8 órától 18 óráig Szerda 8 órától 16 óráig Csütörtök 8 órától 18 óráig Péntek 8 órától 14 óráig Kérjük fentiek szíves tudomásul vételét. Dédász Rt. Kaposvári Üzletigazgatóság vezetősége ° (22821) ■ (TŰI ÉT) Rt. FARMERHÁZ ■ Kaposvár, Fő u. 29. Egyes farmerok jackyk ingek 20% Ml 9 mellények pulóverek > engedménnyel kínáljuk kedves vásárlóinknak pólók ■ Tekintse meg készletünket, érdemes! J ■ MAGYAR NEMZETI BÁNK * SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁG * DISZKONT-KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK EREDMÉNYE 1 hó 3 hó 1996. jún. 25. 1996. jún. 26. Aukción értékesítendő menny. (Mó Ft) 1.000,00 6.000,00 Benyújtott ajánlatok Mó Ft 1.202,46 14.335,72 Elfogadott ajánlatok Mó Ft 1.000,00 6.000,00 Maximális hozam (%) 24,08 24,00 Minimális hozam (%) 23,60 23,50 Átlagos hozam (%) 23,83 23,94 Aukció átlagára (%) 98,2048 943676 A következő 1 hónapos (1996.'július 2-iki) lejáratú diszkont kincstárjegy aukcióra plusz 1,0% mínusz 2,0% pontos sávon belül, a 3 hónapos (1993. július 3-iki) lejáratú diszkont kincstárjegy aukcióra plusz 0,5% mínusz 2,0% pontos sávon belül nyújthatnak be az ajánlattevők. A 6- és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek a kibocsátást követő hét szerdájától folyamatosan megvásárolhatók a Magyar Nemzeti Bank So­mogy Megyei Igazgatóságán. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., Telefon: 82/419-411, fax: 82/412-959. (23014)

Next

/
Oldalképek
Tartalom