Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. július 23., kedd Hitelgarancia még csak lenne, de kölcsönt találni nehezebb Kistermelők kezeskeresőben Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a mezőgazdasági termelők, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segíti oly módon, hogy a vele szerződésben álló bankoknál garanciát vállal. Megkönnyítve ezzel a pénzszerzést azok számára, akik garancia nélkül nem lennének hitelképesek. A múlt esztendőben a garantálható hitelek összege először 4,5 milliárd forint volt, később, a nyár közepén 5 mil- liárdra emelkedett. Az alapítvány tavaly 371 hitelkérelemhez összesen 3 milliárd 384 millió forintra vállalt garanciát. A legkisebb garantált hitel összege 4,5 millió, a legnagyobbé közel 18 millió forint volt - tudtuk meg dr. Ulrich Anikótól, az Agrárvállalkozói Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetőjétől. A kérelmek háromnegyedét egyéni vállalkozások és kft.-k nyújtották be, ez utóbbiaknak folyósított hitel több mint háromszorosa volt az egyéni vállalkozókénak. A szövetkezetek számára adott garancia értéke az 1994. évi négy százhetvenhárom millió forintról hatszáztizeneöt millióra, a kérelmek száma pedig huszonötről negyvenötre emelkedett. Drasztikusan csökkent a mezőgazdasági kistermelők érdeklődése. Míg 1992 és 1994 között százötvenen kérték az alapítvány garanciavállalását, addig tavaly már csak tizenhatan fordultak a szervezethez. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a kistermelés jövedelmezősége nem nyújt elegendő alapot a fejlesztésre, és a pénzintézetek is egyre óvatosabbak velük szemben. Az alapítvány 1996- ban 5 milliárd forint hitelre vállal garanciát. Július közepéig 124 vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet adta be kérelmét, valamivel több mint másfél milliárd forint értékben. (Újvári) Sztrájk után. Munkásgyűléssel kezdődött a hétfői műszak a Szekszárdi Húsipari Rt- nél. A szakszervezet vezetői elmondták, hogy a munkáltatóval folytatott tárgyaláson 36 százalékos béremelésről állapodtak meg. Ennek fele alap- béremelés, az első fél évre eső másik 18 százalékot havonta bérkiegészítésként kapják. Friesland Hungária. Az idén közel egymilliárd forintos forgalommal számol a tavaly alapított Friesland Hungária Kft. A 100 százalékban holland tőkével működő társaság megkezdte országos értékesítőhálózatának kiépítését. A hollandiai anyavállalat ötezer tejtermelő farmer tulajdonában van. A cég Hollandiában a harmadik, világviszonylatban pedig a 8-9. helyet foglalja el a tejipari vállalkozások ranglistáján. Uniós mikrohitel Az Európai Unió Phare-programjának keretében eddig több mint 1300 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis- és közepes vállalkozás kapott mikrohitelt tevékenysége fejlesztéséhez. A kölcsönt kérők 537 millió forintot vehettek fel a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. területi igazgatóságától. Munkabiztonság. Főként a kisebb cégek mulasztják el a pályaalkalmassági vizsgálatokat. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség egyik megyei vizsgálata során negyven személyt emiatt tiltottak el a munkavégzéstől, tizenhat fiatalkorút pedig az éjszakai munkától. Hatszáz millió forinttal túljegyezték a belföldi befektetők a TVK Rt 1,42 milliárd forintnyi, felkínált részvény- csomagját. 29 659 jegyzés érkezett, 2 millió 043 368 darab részvényre. A részvény-elosztás a kártyaleosztás szabályai szerint történik, a részvény- jegyzők 98 százaléka a vételárat egy összegben fizette. Vagyonkezelői tender Kiírták a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) vagyonkezelői tenderét. Ennek sikeres lezárásától NGYIK vezetői a közalapítvány anyagi helyzetének rendezését, hosszú távon pedig „önjáróvá” tételét várják. Az almástermésűek baktériumos hervadása és hajtásszáradása megyénkben még nem károsít A tűzelhalás Aggodalommal olvasom a tűzelhalásról szóló cikkeket. A július 10-i számból megtudtam, hogy ez a súlyos betegség „nem jutó vendég". Tudomásul kell vennünk, hogy a gyümölcsfák tűzelhalásos betegségével együtt kell élni. Ez korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne ellene eredményesen védekezni, mondja a szakember. Sajnos, csak azt nem mondja mivel, és hogyan. S.O.S. kiáltással kérem Önöket, ha lehet ellene védekezni közöljék, hogy mivel! Ez lenne a legfontosabb. Térségünkben eddig még jelét sem láttuk a betegségnek. De ha mégis megjelenik tehetetlenül állunk, mert nem tudjuk mivel védekezzünk. Simon Imréné gyümölcstermelő Nemesdéd, Szabadság u. 36. Hazánkban mindez ideig ismeretlen, igen súlyos betegség ütötte fel a fejét a közelmúltban a Bács-Kiskun megyei Nyárlő- rincen, majd újabb, elsősorban alföldi településeken. Az almástermésű növények baktériumos tűzelhalás betegségét okozó, Észak-Amerikából származó, az 1950-es években Angliába behurcolt Erwinia amylovora kórokozó Európa-szerte, így hazánkban is, zárlati (karantén) károsító. A regionális növényegészségügyi védelmi rendszer (EPPO) ma már igazoltan fertőzött országai — Nyugat-Európa, Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország, az egykori Jugoszlávia utódállamai, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Örményország, Románia, Svédország és Ukrajna — közül eddig hazánk és Szlovákia fertőzésmentes „fehér szigetként” emelkedett ki a térségből, holott a növény-egészségügyi hatóság folyamatos felderítést végzett. A kórokozó gazdanövényei az alma, körte, birsalma, naspolya, madárbirs-félék, tűztövis-félék, berkenye-félék, galagonya-félék és a Stranvésia (jelen ismereteink szerint a csonthéjasokat nem fertőzi). így ezen növények behozatalát a magyar növényegészségügyi jogszabályok szigorúan tiltják, illetve korlátozzák. Az importból származó szaporítóanyagok telepítései — egy évig hatósági növényegészségügyi megfigyelés alatt állnak. Az almástermésűek tűzelha- lása óriási kártételi veszélyt jelentő kórokozó. Fertőzésének következménye — a közvetlen terméskiesésen túl — a fák gyors elrákosodása és kipusztulása. A beteg növények gyógyítására hatékony növényvédelmi technológia nem ismert, ezért a kórokozó szétteijedését minden áron meg kell akadályozni. A betegség fő terjedési módja a szaporítóanyaggal való behurcolás, de vándormadarak, rovarvektorok útján is teljed. Lokális terjedésének számos biotikus és abiotikus módja ismert, elsősorban a virágot látogató rovarok (méh), szél, eső- és öntözővíz, művelőeszközök (pl. metszőolló), illetve baktériummal fertőzött virágpor. Terjedése különösen számottevő viharral kísért esőt, jégesőt követően, valamint a másodvirágzásra, vízhajtások képzésére különösen hajlamos fajtákban. A virágzáskor uralkodó meleg időjárás (18-25 Celsius fok) magas páratartalommal illetve gyenge, szitáló esővel párosulva különösen kedvez a virágfertőzésnek. A rákos sebekből, illetve fertőzött virágzatról a baktérium elsősorban a sérüléseken keresztül jut be a levelekbe és a hajtásokba, de fertőződhet a növény a légzőnyílásokon keresztül is. A betegség tünetei: a baktérium a fogékony növények bármely részét megbetegítheti. A vegetáció során először a virág fertőződésével kell számolni, mivel a rákos sebekben, rügyekben áttelelő kórokozó tavasszal a virágzás idejére aktivizálódik. A fertőzés nyomán a csészeleveleken, a virágnyélen vízzel átitatott foltok észlelhetők; meleg, párás időben rajtuk a betegségre jellemző baktériumnyálka jelenik meg, a virágok elbamulnak, és nem hullanak le. A virágfertőzés behúzódhat a hajtásokba is. A virágzaton kiváló exudá- tum (baktériumnyálka) további, a hajtások fertőzésének forrása. A fertőzött, még meg nem fásodon hajtások vége pásztorbotként meghajlik, a szennyesfehér, később krémszínű végül rozsdavörös baktériumnyálka-cseppek megjelenése (meleg, párás időben) itt is megfigyelhető. Kedvező időjárásnál a betegség rendkívül gyorsan terjed, a hajtásokban a baktérium naponta 5-10, extrém esetben akár 50-70 cm-t is képes előrehaladni. A fertőzött hajtásokon a levelek elvesztik fényüket, később megbámulnák, megfeketednek, de nem hullanak le. A levél fertőződésekor a levélnyél és a főér feketedése figyelhető meg. A fertőzött növény külsőleg azt a benyomást kelti, mintha tűz perzselte volna meg. A gyümölcsök is fertőződhetnek, többnyire a kocsányon át, ilyenkor vizenyősek lesznek, megfeketednek, mumifikálód- nak, az ágon maradnak. A jellegzetes baktériumnyálka-cseppek megjelenése itt is mindig kísérő tünet. A fertőzött ágakon, törzsön, elsősorban a hajtások eredési helye körül, rákos sebek keletkeznek, a háncsszövet szivacsos, puha állományú, vizenyős lesz, sötétre színeződik, és megjelennek a baktériumcsep- pek. A szövetek az elhalás után kiszáradnak, berepednek; gyakori a hajtások és ágak teljes elhalása. Az egyes gazdanövény fajok, sőt fajták között is jelentősek a fogékonyságbeli különbségek. Különösen fogékony almafajták az Idared, a Jonathan, a Gala, a Gloster, a Cox narancs. James Grieve, almaalanyok közül az M 9, M 26 és M 27. Erősen fogékony körtefajták a Vilmos, a Klapp kedveltje, a Piros Klapp, a General Lechers és a Jules Guyot. A védekezés lehetőségei: a kórokozó ellen megfelelő hatékonyságú kémiai védekezési eljárás jelenleg nem ismert, ezért a védelem alapja a betegség szétteijedésének (be- hurcolásának) mindenáron való megakadályozása. A növényvédelmi hatóság a betegség országos felderítését folyamatosan végzi. A felderítés kiteljed valamennyi gazdanövényt előállító faiskolára és lerakatta, termőgyümölcsre, beleértve a szórványállományokat is, a városi parkok gazdanövényekkel teletűzdelt, fogékony dísznövény állományaira, útszegélyek, erdősávok galagonyásaira, stb. A betegség felderítése azonban nem csupán hatósági feladat, minden termelőnek védekezési kötelezettsége van, zárlati (karantén) károsítóról lévén szó a fertőzést, vagy annak gyanúját is köteles a növényvédelmi hatóságnak (Somogy Megyei Növény- ejgészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Kaposvár Guba Sándor u. 20.) bejelenteni. A betegség legjellegzetesebb tünetei, a megbámult, megfeketedett, fán maradt virágzat és terméskezdemény a virágzást követően, a hajtásvégek pász- torbotszerű meghajlása pedig az intenzív hajtásnövekedés időszakának végétől szembetű- nőek. A hajtásvégek és a levelek feketésbama elszíneződése és fán maradása feltétlenül a betegség gyanúja, amit a már említett jellegzetes baktériumnyálka megjelenése pontosíthat. A betegség folyamatának a nyári meleg nem kedvezett, de a viszonyaink között augusztus végé- től-szeptembertől várhatóan mérséklődő meleg, csapadékos időjárás nyomán újra lendületet vehet, és új fertőzések, a betegség terjedése várható. Ezért minden termelőt arra kérünk, hogy a betegség gazdanövény- körébe tartozó ültetvényét, fáit a fentiek figyelembe vételével vizsgálja át (a felderítés terjedjen ki a környezetben levő fogékony növényekre is), a betegség, vagy gyanúja esetén tegyen bejelentést a növényvédelmi hatóságnak. Jelenlegi ismereteink szerint a károsító Somogy megyében még nem fordult elő (az eddig begyűjtött minták vizsgálat negatív eredménnyel zárult), de a betegség terjedésének, be- hurcolásának veszélye megnőtt. Ezért a megfigyeléseket rendszeresíteni kell. Rendkívüli időjárást követően (jégverés, szélvihar, magas átlaghőmérsékletű periódust követő jelentős csapadék, vagy nagyobb csapadékot követő hirtelen magas hőmérsékletű napok) javasolt fokozott figyelemmel eljárni. Teendők a betegség megelőzése érdekében: tünetmentes állomány védelmére is javasoljuk a réztartalmú fungicides állomány-permetezések gyakoribbá tételét. A nyár közepétől (június végé-július közepe) az időjárás, a fajta (a gyümölcsön kialakuló viaszréteg) függvényében javasoljuk a rezes permetezések technológiába állítását, de mindenképpen szükségesnek tartjuk a szüret utáni fertőtlenítő rezes permetezést (nagyon bő víz- mennyiséggel). Tavasszal, pi- rosbimbós állapotig kétszer is javasolt rezes lemosó (bő lével!) permetezést végezni. A virágzáshoz közeli időpontban mindenképpen rézhidroxid hatóanyagú (Champion 50 WP) készítmény használatát javasoljuk. A mechanikai védekezés szabályait szigorúan tartsuk be: a metszési sebeket, csonkokat zárjuk le, de legalább rezes permetezéssel fertőtlenítsük; a metszésnél használt eszközöket gyakran fertőtlenítsük (beteg részek metszése után feltétlenül), pl. kereskedelmi hypo 1:10 arányú vizes oldatával; a beteg ágat, gallyat úgy távolítsuk el, hogy alatta 30-40 cm egészséges részt is vágjunk le. Ameny- nyiben a betegség gyanúja beigazolódik (hatósági mintavétel és laboratóriumi vizsgálat eredményeként), további szigorítások is betartandók. Egyelőre ennyit tudunk és kell tennünk az „almástermésűek - tűzelhalás” betegsége megelőzésére. A kórokozó első magyarországi megjelenésével párhuzamosan a növényvédelmi szervezet széles körű vizsgálatokat végez a betegség ellen hatékony kémiai eljárások felkutatására. Bízunk a vizsgálatok kedvező eredményében, de addig a réztartalmú készítmények szélesebb körű alkalmazása javasolható, és mindenek előtt a vonatkozó növény-egészségügyi szabályok szigorú betartása. Dr. Schweigert Andrásné Somogy Megyei NTÁ A Mól Rt üzemanyagtöltő állomásainak karbantartását végzi a kaposvári Penta Szerviz Kft. A cég munkatársai folyamatosan tartják karban a szivattyúberendezéseket és digitális mérőórákat fotó: lang Róbert Az infláció 24 százalék alatt marad Jó az állampapír Az Államadósság Kezelő Központ első féléves mérlege szerint az állampapír- piac eredményei jók, nincs szükség a jegyzések rendjének megváltoztatására. Csak a független gazdaságkutatók jóslatában magasabb az infláció a ténylegesen várhatónál, vélekedett Thuma József, a Magyar Államkincstár elnöke tegnapi, az állampapírpiac féléves helyzetét értékelő tájékoztatóján. Állítása szerint az infláció júliusban 23,6 százalék volt, és év végére is 24 százalék alatt marad. Mivel az állampapírok futamidőtől függő kamat-, szintje 24-25,5 százalékos, ezért vásárlásuk értékálló befektetés. Thuma József szerint az állampapírok piaci mozgása összhangban van a makrogazdasági folyamatokkal, s ez a kialakított piaci stratégiát igazolja. Ami változtatásra szorul, az az értékesítési hálózat működése. A bankok ugyanis - bár országos hálózattal bírnak - nem igazán érdekeltek az értékesítés növelésében. Ács Zsuzsa, az Államadósság Kezelő Központ igazgatója elmondta: a lakosság 217 milliárdnyi megtakarításának 15 százalékát állampapírokba fektette. Az első fél évben 174,5 milliárd forint nettó értékben bocsátottak ki állampapírt. Ebből 122,2 a központi költségvetés, 39,4 a társadalombiztosítási alapok finanszírozását hivatott fedezni. Az arány tehát kedvezőnek mondható. A 6 és a 12 hónapos diszkont kincstárjegyeknél várható a lejáratot jelentősen meghaladó kibocsátás. Az államkötvény-aukciókon havonta 15 milliárdnyi, a kamatozó kincstárjegyekből pedig 5-8 milliárdnyi kerül kalapács alá. B. B.
