Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
1996. július 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Németek és osztrákok keresik az ingatlanokat Somogyba tartó külföldiek Az év első felében 456 olyan kérelmet kellett elbírálni a megyei közigazgatási hivatalban, amelyben külföldiek ingatlan szerzésére kértek engedélyt. Ez országos rekordnak számít, s nem kevés munkát ad a hivatalnak, ha hozzávesszük, hogy minden ügyet egyedileg kell minősíteni. Somogy tehát kétségkívül vonzó. A vásárolni szándékozók fele német, negyede osztrák, a fennmaradó 25 százalék Európa és Eszak- Amerika 18 országából való. Nem véletlen az sem, hogy a kérelmek mintegy 80 százaléka a Balaton-parti és a partközeli községekben levő ingatlanok megszerzését célozza. Többen belső-somogyi, nagy telekkel rendelkező parasztházat vagy a meleg vizes fürdők közvetlen közelében levő ingatlant vennének. A legutóbbi hónapokban pedig a dél-somogyi településeken megélénkült a horvát állampolgárok ingatlanvásárlási kedve. A termőföldről szóló törvénynek devizatörvénnyel módosított szakasza az ingatlan- szerzéssel kapcsolatos engedélyezési jogkört — a Pénzügyminisztérium helyett — az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének adja. A közigazgatási hivatal helyi ismereteinél fogva jobban képes megítélni azokat a helyi érdekeket, amelyek az engedélyezési eljárás során fontosak lehetnek. A kormány rendeletben határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a hivatal vezetője az engedélyt kiadhatja. Az új szabályozás alapvető célja mégis az, hogy megteremtse a jogszabályok összhangját, egyszerűbb, s az elbírálás szempontjából liberálisabb módon történjék a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. A rendelet bővítette azoknak az ingatlanoknak a körét is, amelyeket külföldiek megszerezhetnek, s szűkítette azokét, akiknek az ingatlanszerzést engedélyeztetniük kell. Ha ön- kormányzati érdeket nem sért, megadható az engedély üdülőövezetben is. Korábban a rendelet hatályba lépése előtt itt külföldiek nem szerezhettek ingatlant. A liberalizáció somogyi eredménye, hogy folyamatosan szűnnek meg azok a gazdasági társaságok, amelyeket korábban azért alapítottak, hogy a kiemelt üdülőövezetekben levő ingatlanok tulajdonjogát külföldiek megszerezhessék. Lengyel János SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Adjuk vagy ne adjuk Vannak viták, amelyek közös jellemzője, hogy időnként magas hőfokon zajlanak, majd egy időre a felek tűzszünetet hirdetnek. Ez a tűzszünet azonban csak átmeneti, s az első adandó alkalommal újra kirobban a vita. Ilyen a külföldiek ingatlanszerzésének lehetősége is. Vannak, akik örülnek ennek, mások az ország kiárusításától tartanak. A politikai burokba csomagolt véleményütközések időnként látványos formát öltenek. Eltelt fél év, Somogybán is összegezték a tapasztalatokat. Ezek szerint csaknem fél ezer kérelmet nyújtottak be a közigazgatási hivatal vezetőjéhez, hogy engedélyezze az ingatlanszerzést. Megyénket leginkább a németek szeretik, legalábbis az ingatlanvásárlás szempontjából. Ezen belül — talán ez sem véletlen — a Balaton-parti települések vezetnek: a kérelmezők négyötöde itt szeretne tulajdont. A szerzést könnyítő jogszabály megszületése óta mindinkább megszűnnek azok a gazdasági társaságok, amelyeket csak azért alapítottak, hogy kiemelt üdülőövezetekben tulajdonhoz jussanak a külföldiek. Az idén a kérelmek 40 százalékát hiánypótlás miatt vissza kellett küldeni. Nem csatolták a vevő honosságát igazoló iratot vagy a vételár átváltását igazoló banki bizonylatot. Somogybán is több esetben kíséreltek megszerezni termőföldnek számító zártkerti külterületi ingatlanokat, pedig azt nem lehet, s az is előfordult, hogy feltűnő értékaránytalanság mutatkozott a becsatolt adó- és értékbizonyítványban szereplő, valamint az adásvételi szerződésben foglalt ingatlanérték között. Mindezek a negatív példák csupán arra voltak jók, hogy újra fellángoljon a vita: adjuk vagy ne adjuk. A külföldiek tulajdonszerzését pártolók újra azt hangsúlyozzák: az ingatlant nem lehet kivinni az országból, az itteni élet feltételeit pedig döntő többségében magyar áruk biztosítják. Az ellentábor azt erősítgeti: cselédek leszünk saját hazánkban. A vita tovább tart, az engedélyek egyre nagyobb számban várnak elbírálásra... A kötelező óraszám-emelésből következő létszámleé- -------------------------------pítés után Somogybán 123 pedagógus átképzését és MIT SZÓL HOZZÁ? foglalkoztatását szervezi meg az AB-Aegon Biztosító, _____________________ a z Express Utazási Iroda és az Apeh. Az állás nélkül maradt pedagógusokat — többek között — adóellenőrré, biztosítási ügynökké és utazási irodai alkalmazottá képezik át. (Hír a Somogyi Hírlapból) A piac mozgat mindent Sántha Lászlóné tanító: — Mit lehet erre mondani? Azért tanultunk, hogy semmibe vegyék a diplománkat? Én az egész pedagógustársadalom nevében megalázónak tartom ezt az eljárást. Vagy örömünkben tapsolni kellene, hogy nem maradunk kenyér nélkül? Kiss Tibomé, a megyei ön- kormányzat közművelődési főtanácsosa: — Vegyes érzelmekkel fogadtam a hírt, mert tudom, hogy nagy létszámleépítés várható. Ha választanom kellene a közül hogy kikerülök-e az utcára, vagy kapok egy lehetőséget a váltásra, a pályamódosításra, akkor biztos, hogy ez utóbbit választanám. Nekem — és sok korombelinek is — az állandó munkahely, a hó eleji boríték — jelenti a biztonságot. Ha viszont 10-15 évvel fiatalabb lennék, semmi pénzért nem vállalnék ilyen munkát. Azon iparkodnék, hogy az oktatáson belül találjak valamilyen rokon szakmát, hiszen nem mindenki képes arra, hogy házaljon, s bármit is eladjon, vagy pedig adóellenőrként örvendjen közutálatnak. Kovács Istvánná nyugdíjas: — Én nem értem, miért tiltakoznak a pedagógusok. Örüljenek, hogy egyáltalán segítik őket, hiszen mások is kerülnek utcára. A munka nélkül maradt húscsontozótói vajon megkérdezik, hogy akar-e kazánfűtő lenni? Na és mi van akkor, ha nem akar? Élni valamiből kell. Most legalább egy anyagilag vonzóbb lehetőséget ajánlanak a pedagógusoknak. Én ezt megköszönném, és nem azon rágódnék. hogy méltánytalanság ért. Sajnos, ilyen világban élünk: oda kell menni, ahol van irántunk kereslet. A piac mozgat mindent. Varga János, a kaposvári polgármesteri hivatal oktatási irodájának főmunkatársa: — Tőlem idegen, mert ők annak idején erre a pályára készültek, s a jövőben is nevelni szeretnének. A végrehajtási utasítás még nem jelent meg, de amennyiben megemelkedik az óraszám — vagy drasztikusan csökken a gyereklétszám —, néhány kaposvári iskolában akár 2-3 pedagógus is feleslegessé válhat. Nem sok esély marad nekik a pályán. Ha minden kötél szakad, biztos, hogy páran vállalják majd ezt az átképzést, minthogy munka nélküli segélyért álljanak sorba. Lőrincz Sándor A korán jött meleg hatására gyorsan érett az idei termés A dinnyések és az árverseny Dinnyedömping van Somogybán — legalábbis így tartják a kereskedők és a termelők egyaránt. Az időjárás ugyan nem volt kegyes a dinnyésekhez, ám a korán jött meleg hatására gyorsan érett az idei termés. Míg tavaly ilyenkor 50 és 60 forint között mérték a jobb fajták kilóját, addig ma 30 és 40 forint között ingadozik az ár. — Húsz hektáron gazdálkodunk — mondta a niklai határban Csanálosi Sándor, aki családjával csaknem egy évtizede termel dinnyét. — Az idei termés gyengébb lesz, mint az elmúlt években volt. A jobb esztendőkben hektáronként 200 mázsa is megtermett, most legalább ötven mázsával rosszabb termésre számítunk. Csanálosi Sándor szerint ahhoz, hogy igazán megérje termelni legalább 20-25 forintot kellene kérni egy kilóért. Ehhez képest a kereskedők jó ha 15-18 forintot kínálnak. A niklai termelő elmondta azt is: több külkereskedelemmel foglalkozó cég is megkereste, ám olyan fizetési feltételeket szabtak, melyek számára elfogadhatatlanok voltak. Ambrus Árpádné Orciban termel dinnyét. A termés Kevesebb termett, és mégis olcsóbb fotó: lang Róbert ugyan még nem érett meg, de most is sok munka akad a földeken. A termés nagy részét a család tagjai a budapesti nagybani piacon értékesítik, ám Ambrusék szerződést kötöttek, így az őrei dinnye kamionokba rakva Lengyel- és Németországba is eljut majd. — Az idén sokan termeltek dinnyét. Nemcsak a baranyai dinnyések jelentenek konkurenciát, de az Alföldről is sokan próbálják a környező területeken eladni a termést. Barna Zsolt Vezetékes ivóvíz az öreglaki Nagyhegyen Az öreglaki önkormányzat nagy gondot fordít a nemcsak a falu, hanem a település külterületeinek vízellátására is. A közelmúltban a Nagyhegyen élők jutottak egészséges ivóvízhez. Húsz család portánként 45 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez. Az önkormányzat azzal igyekezett olcsóbbá tenni a munkát, hogy vállalta a földmunkák elvégzését saját erővel. A közös erőfeszítésekkel megvalósult beruházás 855 ezer forintba került. A megmaradt 45 ezer forintot az út helyreállítására fordítják az önkormányzat plusz pénzével. Új összekötő út épül Balatonlellén Balatonlellén idén negyvenmillió forintot fordítanak fejlesztésre. Ebből a pénzből építenek összekötő utat a Petőfi utca folytatásaként, hogy az ott élőket közelebb vigyék a település szolgáltatásaihoz. A 23 milliós beruházáshoz 12,5 millió forintos állami támogatást nyert sikeres pályázatával Balatonlelle. Felújítják az ecsenyi rendelőt Az orvosi rendelő tatarozására írt ki pályázatot az ecsenyi képviselő-testület. Legutóbbi ülésükön arról döntöttek, hogy a teljes tetőcserével, valamint a külső tatarozási munkálatokkal egy kaposmérői céget bíznak meg. A kivitelezők két héten belül elkezdik a csaknem egymillió forintos felújítást. Megáldották a lovascentrumot Ökumenikus istentiszteletet tartottak a múlt hét végén Lapa- pusztán. A közelmúltban megépített lovascentrumot Ifi Géza memyei plébános és Manfred Goldar, bécsi evangélikus lelkész áldotta meg. Sonoroék koncertje Balatonfenyvesen A balatonfenyvesi Szent Erzsébet templomban lépett fel a kaposvári Sonoro duó tegnap este. Bogáthy Gábor trombitán, Szili Zoltán orgonán szólaltatta meg a klasszikus szerzők műveit. A népszerű duó Balatonszárszón, illetve Kőröshegyen folytatja nyári koncertkörútját. Fertőtlenítik az iratanyagot Tegnap megkezdődött a Somogy Megyei Levéltár iratanyaga egy részének a fertőtlenítése. A nagyberki kastélyban lévő akták közül mintegy ötvenhárom iratfolyómétert fertőtlenítenek a szakemberek. Az önvédelmisek társadalmi munkában kockáztatják a pofonokat Veszélyes barcsi éjszakák Van egy társaság Barcson, amely több mint két éve kockáztatja társadalmi munkában a pofonokat. Ennyi ideje létezik Barcs önvédelmi és bűnmegelőzési egyesülete, amelyet a polgárok azért hoztak létre, hogy jelenlétükkel segítsék a létszámhiánynyal küszködő rendőrség munkáját. Az éjszakai garázdák és a megzavart bűnözők jó néhány pofont beígértek már nekik. Avartüzek a megyében Úgy tűnik a szárazsággal együtt az avartüzek szezonja is ismét beköszöntött Somogybán. Legalábbis ezt bizonyítja a tűzoltók statisztikája, mely szerint tegnap tucatnyi esetben kellett a fel-felcsapó lángnyelvekhez vonulniuk az egységeknek. A legnagyobb területen Somogyvámos határában égett az avar, sőt a tűz a közeli erdőt is veszélyeztette. Siófok-Kilitiben szintén az avar és a nád kapott lángra. A siófoki egyégek oltották el a tüzet és ezzel mintegy ötmillió forintnyi értéket mentettek meg, a tűz ugyanis a szomszédos üdülőtelepet veszélyeztette. Az egyesület már önmagában azért is különleges, mert az efféle civil szerveződések rendszerint nem hosszú életűek. — Főleg a hétvégi éjszakák veszélyesek Barcson — mondja Rózsás Márton, az egyesület titkára. — Rendszeresen járőrözünk ekkor késő estétől hajnalig. Többször van dolgunk részegen randalírozó fiatalokkal, jó néhány közterületi rongálást megelőztünk már eddig, persze ahhoz még kevesen vagyunk, hogy mindenütt ott legyünk. A munka veszélyességéről csak annyit: nem egyszer előfordult, hogy segítségül kellett hívni a rendőröket, mert a békétlenkedők nekünk akartak jönni. A feladatot fegyvertelenül látjuk el. Volt dolguk üzletek hívatlan látogatóival is. Bár — mint a szervezet titkára mondja — Barcsra nem is a betörések a jellemzők igazán, sokkal inkább a kereskedők felelőtlensége. -— Többször tárva-nyitva hagynak éjszakára üzleteket. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal jelezzük, megelőzve ezzel a kifosztásukat. Maguk vállalta feladataiknak széles a köre, amibe a nyitva hagyott vízcsap elzárása éppúgy belefér, mint az autósüldözés, hiszen mindkettőre volt már példa. — Legutóbb százezres nagyságrendű kárt előztünk meg azzal, hogy fölfigyeltünk egy nyitva felejtett vízcsapra. A család elment nyaralni, és elfelejtette elzárni a csapot. Minden leázott volna, ha nem vesszük észre. Autósüldözésünk is volt már: egy iskolai bál alkalmával verekedés tört ki, s a verekedők egy vérben ázó fiatalembert hagytak hátra. A tetteseket csak nagy autós üldözés után sikerült elkapni. Nagy László Egyelőre még tízen vannak a gyanúsítottak Német szalmonella a vendég Taszáron A hét végén már mindössze csak öten voltak gyengélkedőn a taszári amerikai bázison a szalmonellával fertőzöttek közül. A Somogyi Hírlap információja szerint néhány nappal ezelőtt több gyanús, szalmonellának tetsző megbetegedés történt az amerikai bázison. Közben az is kiderült, hogy nem magyar szalmonella okozott fertőzést. Az ételeket, amelyeket gyanúsítanak, egyenesen Németországból hozták. A gyanúsított listán egyébként összesen tíz élelmiszer szerepel. Azon a konyhán, ahol ezeket az ételeket újra melegítették, magyar alkalmazott egyáltalán nem dolgozik. A szakemberek arra gyanakszanak, hogy szállítás közben nem volt tökéletes az élelmiszerek hűtése, és ezért szaporodhatott el bennük a szalmonella. Arra, hogy a tíz gyanúsított étel közül végül is melyik a bűnös, még nem tudnak egyértelmű feleletet adni. Az azonban már biztos, hogy magyar élelmiszer és magyar személy nem játszhatott közre a fertőzés kialakulásában.
