Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

1996. július 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 12 ezer somogyi családnak jár a pótlék Ellenőrzött szolgáltatás Nagy a forgalom az ügyfélszolgálatnál fotó: kőhalmi Szilvia (Folytatás az 1. oldalról) Somogybán a nyilatkozatok feldolgozásában huszonhatan vettek részt, napi tizenhat órában, s ezen kívül még ösz- szesen csaknem 1500 túlórá­val. A gyorsabb ügyintézés érdekében megnövelték szá­mítógépek kapacitását is. A Területi Egészségbiztosítási Bizottság úgy összegezte vé­leményét: a reformra valóban szükség volt, de az intézkedé­seket a türelmetlenség és a kapkodás jellemezte, nem ké­szült megfelelő hatásvizsgálat a törvény elfogadása előtt. A Somogybán is tapasztalható anomáliák ellenére azonban a bizottság megítélése szerint a rendelkezéseket mind a kifi­zetőhelyi munkáltatók, mind az Egészségbiztosítási Pénz­tár sikeresen végrehajtották. Az viszont még kétséges, hogy a jövedelem alapján el­bírált családi pótlék rendszer a jelenlegi gazdasági helyzet­ben eléri-e célját. A bizottság tagjai ismét megfogalmazták állásfoglalá­sukat a kórházi ágyak csök­kentésének mértéke ellen, és döntöttek arról is, hogy a nyi­latkozatot eljuttatják a megye országgyűlési képviselőihez. Az egészségbiztosítási ön- kormányzat képviselői a kö­vetkező hónapokban hely­színi ellenőrzéseket végeznek a megye több egészségügyi intézményében. Ellenőrzik egyebek között a gyógyszer- rendelés tapasztalatait, a kór­házak finanszírozási rendsze­rét és a rendelőintézeti beteg- ellátást. Azért döntöttek így a képviselők, hogy lássák: a ki­fizetettjárulék fejében milyen szintű szolgáltatást biztosíta­nak az egészségügyi intézmé­nyekben a betegeknek. Sárdi Gyula igazgató tájé­koztatta a résztvevőket a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár idei költségvetéséről is. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Jakab Edit jegyzete Minimálj áradék... Áprilistól már nem jár mindenkinek a családi pótlék: szigorú rendelkezések szabályozzák azt, hogy ki jogosult erre a jutta­tásra. Gyerekekről lévén szó, a leghálátlanabb feladat eldönteni azt, hogy kinek jár és kinek nem jár a családi pótlék. Elhamarkodott intézkedések, anomáliák, kérdőjelek, s buk­tatók közt lavírozva, a hibákat utólag kiküszöbölve kellett a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak a lehető legfájdalom- mentesebben végrehajtani a legfájdalmasabb rendelkezéseket. Az érintettek azt mondják: nem számították ki eléggé ennek hatását, akik a döntéseket hozták. Mert nemcsak a hibákra derül utólag fény: az is most látszik igazán, hogy milyen mértékű be­avatkozás volt ez a családok életébe... A somogyi családok kilencven százalékának a szigorítások után is jár a családi pótlék. Ezt lehet nézni így is, úgy is. Nem is jelentett ez olyan nagy a változást — mondhatjuk. Mondhatjuk azt is, kevesebb optimizmussal: jól jellemzi a családok egyre nehezebb helyzetét, hogy akárhogyan számo­lunk is, a legtöbben rá vannak utalva a családi pótlék összegére. De ami igazán megdöbbentő: a családi pótlékra jogosult csalá­dok 93 százalékánál nem éri el az egy főre jutó jövedelem a 12 ezer 500 forintot. Vagyis a létminimumot... Az aratók és a málnatermesztők nem örültek a csapadéknak A kukoricának jólesett A napok óta tartó esőzés hatá­sára leállt az aratás megyénk­ben. A csapadék ugyan jólesett a zab, a tavaszi árpa, és a kuko­ricatábláknak, ám lehetetlenné teszi az őszi árpa és repce beta­karítását. A megyei FM hiva­talban elmondták: az elmúlt há­rom nap alatt csaknem 50 mil- limétemyi eső esett Kaposvár környékén. Emiatt mintegy 30 mezőgazdasági szövetkezetben kénytelenek félbehagyni a már megkezdett aratást. A július eleji, szeszélyes időjárásnak köszönhetően a búza aratása csak a jövő hét közepén kez­dődhet el. A toponári Kapostáj mező- gazdasági szövetkezetben teg­nap akarták elkezdeni a repce betakarítását. Az átázott, süp- pedős földre azonban nem me­hettek rá a gépekkel. Takács Sándor ágazatvezető szerint hétfőtől reggeltől tegnap hajna­lig 35 milliméter eső esett, ami lehetetlenné teszi a munkát. A Balaton térségében sem jobb a helyzet. Mint a siófoki obszer­vatórium ügyeletese, Vadász Vilmos elmondta: tegnapra vir­radóra közel 20 milliméter eső esett. Jelentős, 35-45 milliméter csapadék hullott az elmúlt két-három napon Nagyatádon és környékén is. A földek átáz­tak, de jelentősebb fennakadást nem okozott az eső a mezőgaz­dasági munkákban. A környező szövetkezetekben elvetett bur­gonyáknak és tavaszi kalászo­soknak jót tett a tartós égi áldás. Nem ezen a véleményen van­nak a málnatermelők. Tegnap a segesdi és ötvöskónyi hegyek­ben 50-60 forint közé esett a rekeszes bogyósgyümölcs ára. Bosszúságukat az is tetézte, hogy több felvásárló a nagy nedvességtartalom miatt nem is vette azt át. Az időjárástól függ folyamatos lesz-e az átvétel. A nagyatádi szövetkezet fő- agronómusít, Horváth József elmondta, hogy még az eső előtt szárazon a tárolókba ke­rült az őszi árpa. A repce beta­karítását az eső miatt most nem is erőltetik, de 15-17 mázsás termést várnak tőle. A búza fe­lemás képet mutat, a későn érőknek még talán használ a le­hullott csapadék. A tavaszi ve­tésű kukoricának, zabnak ki­mondottan jól jött. Katona Sándor a lábodi Zöld mező szövetkezet elnöke is csak azon bosszankodik, hogy 15 hektáron egyelőre nem tud­ják betakarítani a szénának va­lót. Az 50 hektáros burgonya­táblákon végre átázott a bakhát, de a fitoftóra elleni védelemre nagyon oda kell figyelniük, ha kijön a jó idő. A berzencei Solanium kft 1400 hektáros termőterületére 31 milliméter eső esett — mondta Varga György igaz­gató. Ez elég volt arra, hogy je­lentős költségmegtakarítást ér­jenek el, mert eddig öntözték a burgonyát és a csemegekukori­cát is, amire eddig megközelí­tően 4 millió forintot költöttek. Támogatás jár a vállalkozó betegszállítóknak is Mehetnek a magánmentők Ha az orvos mentővel kívánja szállíttatni a beteget és ehhez utalványt is ad, akkor az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztárral a napokban meg­kötött szerződés alapján, jú­lius elsejétől a vállalkozó be­tegszállítóknak is megtérítik a szállítás költségeit. Bácsi Jenőtől a Betegszállítók Országos Egyesületének elnö­kétől megtudtuk: a Somogybán is működő Pannon Mentőszol­gálat képviselője ugyancsak a héten írja alá az erről szóló szerződést a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár finanszíro­zási osztályán. Ezzel az aktus­sal várhatóan, a mintegy két éve húzódó és sok vitára okot adó gond oldódik meg. A Pan­non Mentőszolgálat hét mentő­autóval, köztük egy, a külföldre szállítandó betegeknél haszná­latos esetkocsival, és a moz­gáskorlátozott betegek tolóko­csis szállítására is alkalmas au­tóval, szakképzett mentőápolók segítségével látja el munkáját. A megalakulásukat követő két évben mintegy kétezer esetben siettek a bajbajutottak megsegí­tésére. Ha nem orvos kéri a szállí­tást, akkor a városban 700, vi­déken pedig kilométerenként 75 forintot kell fizetniük az igénylőknek. A Betegszállítók Országos Egyesülete, dr. Göbl Gáborral, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatójával megkötött szer­ződés alapján a továbbiakban, tömeges baleseteknél és ka­tasztrófahelyzetben is együtt kíván működni. (Várnai) Komoly munkát végeznek a balatonboglári Mathiász János Mezőgazdasági Szakközép- iskola diákjai a gyakorló kertben a nyári hónapokban is. A harmadikos lányok (képünkön) az üvegházban gondozzák a növényeket, míg egy másik társaság meggyet szed fotó: kovács tibor Régi-új vezetők Marcaliban Két pályázó közül Ismét Farkas Emőnét választották a marcali óvodai központ élére. Az intézményvezető kinevezéséről legutóbbi ülé­sén a városi képviselők tes­tületé döntött. Két lemon­dott városrészi képviselő utódjáról is szavazást tartot­tak: a gyótai településrészi önkormányzatba Békefi Ti- bomét és Balogh Józsefet delegálták. Segítség a diákok táborozásához 98 ezer forintot biztosított a nagyatádi önkormányzat a Bárdos Lajos általános isko­lában tanuló huszonnégy olyan számára, akik még eddig sohasem voltak nyári táborban. Ezek a hátrányos helyzetű gyerekek így eljut­hatnak a nyár folyamán kü­lönböző vándortáborokba, Kaszóba, Erdélybe a cserké­szekkel és a Máltai Szere­tetszolgálat által támogatott túrahelyekre is. Autók égtek Kaposváron Rossz napjuk volt a kapos­vári autósoknak tegnap, leg­alábbis ez derül ki a tűzoltó­ság ügyeletének statisztiká­jából. A megyeszékhelyen kétszer riasztották az egysé­geket és mind a kétszer autó égett. A tüzet sikerült meg­fékezni, ám a kár így is je­lentős. A nagyatádi tűzoltók egy heverőt szabadítottak meg a nyaldosó lángnyel­vektől, amelyeket vélhetően egy hanyagul elhagyott ci­garettavég okozott. Megújuló villanyoszlopok Folyamatosan újítják a me­gyében a 120 KV-os nagy- feszültségű távvezetékrend­szer elavult oszlopait a Dé- dász szakemberei. A mun­kák az elmúlt napok esős időjárása ellenére is jól ha­ladnak. A korrodált oszlo­pokat megtisztítják, horga­nyozzák és ismét összeépí­tik az áramszolgáltató válla­lat munkatársai. * Állást kereső pályakezdők A munkaügyi központ fel­mérése szerint az idén két­ezerötszáz diák próbál első munkahelyet találni magá­nak Somogybán. Többsé­gük végzett szakmunkás­ként keresnek állást, de bő­ven vannak köztük érettsé­gizettek és diplomások is. Keszthelyi tudós-ankét a Balatonért 50 milliárd kellene vízvédelemre Debrecen és Nyíregyháza után Keszthelyen tartott ankétot a „Biotechnológia és Környezet­védelem ma és holnap” szer­kesztősége. A tegnapi szakmai fórumon tudósok és végrehaj­tók, természetvédők és a tóparti megyék önkormányzati képvi­selői olyan sokakat foglalkoz­tató témákban ütköztették ál­láspontjaikat, mint a tó algáso- dása, a halállomány alakulása, a környezetszennyezés hatása a Balaton élővilágára, s nem utolsósorban a veszélyeztetett élővíz megmentésének financi­ális kérdései. A vízminőség ja­vítására — hangzott el a teg­napi tanácskozáson — 2010-ig közel ötven milliárd forintot kellene fordítani. A kastélymúzeumban Hero- dek Sándor, Bíró Péter és Sa- lánki János kutatók az elmúlt évek tudományos vizsgálatairól számoltak be a hallgatóságnak. A szennyezőanyagoknak a ba­latoni élővízre gyakorolt hatá­sát illetően egyelőre csak talál­gat a szakma, annyi azonban bizonyos, hogy a tavat délről tápláló vízbefolyások az észa­kinál erősebben szennyezettek. Nemzetközi összehasonlításban azonban Európa legsekélyebb nyílt vízfelületű tava nem áll rossz helyen, s mint a referátu­mokból kiderült: a dunai halak­ban a balatoniaknál jóval ma­gasabb a nehézfém-koncentrá­ció. Az algásodás sem tipikus magyar jelenség, hiszen az Ad­riától a Tiszán át az Északi-ten­gerig okoz fejtörést a tudósok­nak. Az elméleti célkitűzések gyakorlati oldalát Szabó Má­tyás, a székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság vezetője ismertette a konferencia résztvevőivel. A balatoni • vízgazdálkodásról szólva elmondta: tenni akarás­ban szerencsére nincs hiány, ám a megvalósításhoz szüksé­ges pénz egyelőre szerényen csordogál. A szennyvíztisztító kapacitás növelésére a térség­ben 1,3 milliárdot fordíthatnak az idén, s ezzel párhuzamosan folyik a tó — kiemelten a keszthelyi öböl — iszaptalaní- tása, illetve az 51 vízfolyás tisz­títása is. A Kis-Balaton II. ütemének 1999-re tervezet átadásáról és az ehhez szükséges milliárdokról Nádor István szólt, majd So­mogy, Veszprém és Zala me­gyék önkormányzati képviselői fejtették ki véleményüket. A somogyi álláspontot Frank De­zső, címzetes főtanácsos ismer­tette, aki többek között kifejtette: a megyék önként vállalt feladat­ként foglalkoznak a Balatonnal, amelynek problémáival Ma­gyarországon 60-nál is több szervezet és egyesület foglalko­zik. Hozzátette: ezek egyike a Kis-balatoni Térségi Társulás, amelynek 23 somogyi és zalai tagja önmagában képtelen az infrastrukturális fejlesztéseket megoldani. Csíky K. Erika Készülnek az alaptantervre Okosodtak a tanítók A Somogy Megyei Pedagó­giai Intézet tanfolyamokkal, előadásokkal segítette a most zárult tanévben a tanítók is­meretszerzését. Holjevicz Fe- rencné, az intézet munkatársa elmondta: az alsótagozatos nevelőket a Nemzeti Alaptan­terv bevezetésére készítették fel. A tanfolyamokon 170-en vettek részt. Foglalkoztak a helyi tantervek készítésével, az ember és társadalom, em­ber és természet kapcsolatá­val, origamival, drámapeda­gógiával, mozgással és tánc­cal. Az utóbbiakat a NAT ké­pességfejlesztő elvei is elő­térbe helyezik. Hét előadást tartottak, ahol többek között a nehezen ne­velhető, a beilleszkedési za­varokkal küzdő gyermekekről volt szó, illetve az alsótagoza­tosok tanulási nehézségeiről, a képességfejlesztésről és a gyermekközpontú napköziről. Ez is jellemzi, mi okozza a tanítóknak a legtöbb gondot. Egész évben működött a tanítók és napközis nevelők klubja; a pedagógusok tapasz­talataikról, új kezdeményezé­sekről számoltak be. Most kezdik az új tanévre való fel­készülést az olvasástanítási módszerekkel. A hét nagy tankönyvcsalád közül csak széles körű és alapos tájéko­zottsággal lehet választani. A pedagógus felelőssége, hogy a két módszer — az analizáló- szintetizáló és a globális — közül melyiket választja. I. E. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom