Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

1996. július 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 9 Az ombudsman jelentése a pszichiátriai betegekről Teljes a kirekesztettségük Megsértik a pszichiátriai in­tézetekben és otthonokban ápolt betegek emberi és ál­lampolgári jogait. Az odake­rülök többsége soha többé nem hagyhatja el a gondozó- intézetet. Egyebek között ezt állapította meg az a vizsgálat, amelyet Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa idén végzett szakértők segítségével. Az öt magyarországi intéz­ményre kiterjedő vizsgálat sze­rint a mentális betegként kezel­tek teljesen kirekesztődnek a társadalomból. A gondozásra szánt otthonok egy része alkal­matlan az ápolási feladatok ellá­tására, a betegek elhelyezésére. Súlyos hiányosságok jellemzik a gondozás személyi feltételeit is. Jelentős visszásságokat talál­tak a gondnoksági eljárásban. Az önkéntességen alapuló ellátás ha­tározatlan időtartamát például gyakran véglegesként fogják fel. plőfordul, hogy a gondnokság alatt álló beteg ingatlanát a gyámhatóságok beleegyezésével elidegenítik, így a gyógyult be­tegnek nincs hova visszatérnie. Az ombudsmani hivatal első átfogó vizsgálatának tapasztala­tai nyomán összesen 11 ajánlást címeztek a pénzügyminiszter­nek, az igazságügy- és a népjó­léti miniszternek, valamint az intézmények fenntartóinak. El­utasították a népjóléti tárcának azt a tervét, hogy az egészség- ügyi törvényben szabályozzák a betegek jogait, s önálló beteg­jogi törvény megalkotását kez­deményezték. Göncz Árpád fogadást ad a Parlamentben Közös ünneplés októberben Három ’56-os szervezet - a Pofosz, a Történelmi Igazság- tétel Bizottság és az ’56-os Szövetség - közösen ünnepli meg a forradalom és szabad­ságharc 40. évfordulóját, és más szervezeteket is közös megemlékezésre hívnak fel. A rendezvények október 23-án délelőtt a Kossuth téren kez­dődnek, ahol Göncz Árpád át­adja az '56-os zászlót egy egye­temistának - közölték tegnap a három szervezet sajtótájékozta­tóján. A szimbolikus jelentő­ségű gesztus után koszorút he­lyeznek el Nagy Imre új buda­pesti szobránál. A délutáni órákban a Mű­egyetem, sietve az ELTE pesti épületei felől a Bem térre ér­keznek a megemlékezők, ahol az évforduló legnagyobb sza­bású ünnepségét tartják. Ezután a köztársasági elnök a Parla­mentben fogadást ad. A 40. évfordulóra az ’56-os szervezetek mintegy 1500 fia­talt hívtak meg. Vendégül lát­nak számos olyan személyt, aki a magyar forradalom melletti kiállása miatt valamely volt szocialista országban megtor­lást szenvedett el. A meghívot­tak között egykori szovjet ka­tona is van, aki átállt a felkelők oldalára. Elégedetlenség a felsőoktatási törvény miatt Rendkívüli érdekegyeztetés A módosított felsőoktatási törvény több pontja káros, és a diákok számára elfogadha­tatlan kitételeket is tartalmaz. Ezt a Hallgatói Önkormány­zatok Országos Szövetségé­nek vezetőitegnap jelentették ki, bár tömörülésük részt ve­hetett a jogszabály tervezeté­nek kidolgozásában. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen tar­tott tájékoztatón elmondták: kü­lönösen azt nehezményezik, hogy nem sikerült hosszú távra szabályozni a tandíj mértékét, valamint a hallgatók egyéni és kollektív jogait. Azzal is elége­detlenek, hogy az őket érintő alapvető ügyekben a jogszabály nem biztosít egyetértési és vé­tójogot képviselőiknek, jóllehet a Parlament előtti tavalyi tünte­tések után ebben megállapod­tak a miniszterelnökkel. Az FDSZ kifogásolja, hogy kevéssel a végszavazás előtt kikerültek a jogszabályból a felsőoktatás anyagi alapját leg­inkább meghatározó kitételek. Ezért is fordultak a művelődési tárcához, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülését. A Pénzügyminisztériumot arra kérték, hogy addigra terjessze elő a felsőoktatás anyagi hely­zetét 1997-re meghatározó sa­rokszámokat, természetesen az új törvénynek megfelelően. Ha ugyanis a tárgyalásokon nem sikerül eredményt elérni, vá­laszlépéseik között a tüntetések mellett az új tanév egyoldalú „elhalasztása” is helyet kaphat. Önkormányzatok: szabad a pálya A nyári ülésszak vége felé kerített sort a parlament arra, hogy törvényerőre emelje a sportingatlanok tulajdonviszo­nyait rendező jogszabályt. A paragrafusok azoknak a léte­sítményeknek a sorsáról rendelkeznek, amelyek formálisan ugyan a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az ÁPV Rt kezelésében vagy tulajdonában vannak, valójában azonban kihasználatlanok és gazdátlanok. A törvény az említett cégek tu­lajdonában lévő, illetve az egykori MHSZ és a Munkás­őrség által használt, most el­adásra szánt sportlétesítmé­nyekre vonatkozóan ki­mondja, hogy a jelentkezők ingyen, átírási illeték fizetése nélkül megkaphatják azokat - azzal a kikötéssel, hogy szer­zeményüket másfél évtizeden át kizárólag sportolási célokra használják. E pályák, torna­termek, öltözők stb iránt - már csak a „nullaforintos vételár” miatt is - várhatóan nagy lesz az érdeklődés. A jogszabály ezért rögzíti: a Kincstári Vagyonkezelési Igazgatóság tulajdonában levő létesítmények esetében a sportszervezeteké az elsőség. Másodsorban a helyi település önkormányzata, harmadsor­ban pedig a megyei önkor­mányzat tarthat rájuk igényt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdoná­ban levő sportingatlanok meg­szerzésére - több pályázó kö­zül - elsőként minden esetben a létesítmény telephelye sze­rinti helyi önkormányzat az esélyes, utána a megyei ön- kormányzat, majd pedig a sportszervezet jön számításba. Ha egy-egy létesítmény nem talál gazdára, akkor nem sportcélokra is lehet értékesí­teni. A befolyó összegeket azonban a sportegyesületek adó- és tb-tartozásainak csök­kentésére kell fordítani. (Koós) Hazaértek a barlangászok Végre itthon a magyar barlangászok fotó: feb/diósi imre Hazaérkezett a Franciaország­ban szerencsétlenül járt három magyar barlangász. Németh Zsoltot, Nyerges Miklóst és Tompa Károlyt a mentő tegnap hajnalban egyenesen a buda­pesti János Kórházba szállí­totta. Nyerges Miklós és Németh Zsolt nem sokkal később - sa­ját felelősségére - haza is ment. őket külföldön már ki­vizsgálták, állapotukat jónak minősítették. A diagnózis megegyezik dr. Tóth Juditnak, a Magyar Barlangi Mentő- szolgálat orvosának vélemé­nyével, aki szerint a két fiatal­embernek a fáradtságon és a szoros cipő okozta bőrpíron kívül semmi baja nincs. Tompa Károly egyelőre még a kórházban maradt, intenzív megfigyelés alatt tartják. Min­den jel szerint hamarosan ő is hazatérhet. (Cs.) Petíció a béremelésről Általános közigazgatási sztrájk is lehetséges szeptemberben, ha a köztisztviselők és közalkalmazottak nem kapják meg a kormány által 1996-ra ígért 19,5 százalékos béremelést. Ugyancsak munkabeszünte­téshez vezethet, ha elmarad a központi államigazgatás terü­leti szerveinél dolgozó felső­fokú végzettségűek illetmény- kiegészítésének júliustól ese­dékes 10 százalékos emelése. Mindezt Pataki Imréné, a Földhivatalok Országos Szakmai Tanácsának alelnöke jelentette be tegnap a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezetének érdekvédelmi fórumán. A ta­nácskozáson petíciót intéztek a miniszterelnökhöz. A doku­mentummal egyetért a Köz­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete is. Fehér József, az MKKSZ főtitkára elfogadhatatlannak, méltánytalannak nevezte azt, hogy a júliusra ígért emelést csak szeptembertől akarják megadni. A jelenlévők kötelezték a szakszervezeti vezetőket, hogy a kormánnyal folyta­tandó megbeszéléseken a 19,5 százalékos béremelésről és a júliusi 10 százalékos illet­ménykiegészítés növeléséről tárgyaljanak. Ha szeptember 15-éig nem teljesülnek a kor­mány ígéretei, rendkívüli vá­lasztmányt hívnak össze, hogy a közigazgatási sztrájkról döntsenek. ^ Kiss Péter munkaügyi minisz­ter szerint a fórum nyitott ka­pukat döngetett, mert a kor­mány az illetmények 10 száza­lékos kiegészítéséről várha­tóan augusztus közepén meg­hozza döntését. Tárgyalási alap. A szocialis­ták már tavaly kidolgozták a koalíción belüli etikai-magatar­tási normákra vonatkozó elkép­zeléseik első tervezetét, és ja­vaslatukat átadták a szabadde­mokratáknak. Erről Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügy­vezető alelnöke számolt be. Horn Gyula miniszterelnök ko­rábban azt szorgalmazta, hogy a kormányzópártok még a nyár folyamán egyezzenek meg az etikai alapelvekben. Szűkölködő képzés. Ma­gyarországon alig 40 dollár ju­tott 1994-ben a felsőoktatás egy-egy hallgatójára, míg az OÉCD-tagországokban ennek hatszorosát költötték a leendő diplomásokra - hangzott el az MDF keddi tájékoztatóján. Ha ez az alulfinanszírozás megma­rad, a párt szakértői szerint csak a tehetős polgárok gyerekei juthatnak diplomához. Őszi előzetes. Eseti parla­menti bizottság felállítását ja­vasolja a Fidesz-MPP az igaz­ságszolgáltatás reformjának előkészítése érdekében. Az erre vonatkozó indítványt már be­nyújtották az Országgyűlésnek. A testületben négy helyet az MSZP-nek, kettőt az SZDSZ- nek, egyet-egyet pedig az el­lenzéki pártoknak szánnak. Tanzániai ébenfa szobrokat bemutató kiállítás nyílt kedden Pécsett, a Művészetek Házá­ban. A kelet-afrikai ország Ma- konde tartományában élő fara­góművészek egzotikus alkotá­sai a múlt század végén kiala­kult sajátos, modem afrikai fa­ragóművészet négy fő irányza­tából az úgynevezett Shetani, il­letve az Ujamaa stílus jegyeit viselik magukon. A kiállításra a környező megyékből is várnak érdeklődőket. Matáv szerződés. A Matáv menedzselt bérelt vonali szol­gáltatást nyújt a CIB Hungária Bank Rt. részére. Erről a két társaság képviselői tegnap írtak alá szerződést. A Matáv a szol­gáltatási szerződés alapján a CIB Hungária Bank Rt. köz­pontját köti össze az ország kü­lönböző területén található bankfiókjaival. Az országos há­lózat kiépítése lehetővé teszi a nagysebességű adatátvitelt, ez­által a CIB Hungária Bank Rt. ügyfeleinek korszerű és gyors kiszolgálását. Tovább növekedtek június­ban a lakossági megtakarítások. A nettó megtakarítások a hato­dik hónapban 41,5 milliárd fo­rinttal emelkedtek, szemben a múlt évi 56,8 miliárd forinttal. Hat hónap alatt a megtakarítá­sok növekménye 239,1 milliárd forint volt. Az előző esztendő­ben az év első felében a megta­karítások százkilencvenhét mil­liárd forinttal bővültek. Megkezdődhet a Nemzeti Színház tervezése Garázs és Thália otthona Mákgubó­csapolók Mákföldön végrehajtott rongálás alapos gyanúja mi­att indított nyomozást a Győr városi rendőrkapi­tányság. Egy Győr környéki településen, Ikrényen élő gazda a minap mákültetvé­nyén azt tapasztalta, hogy a gubókat letördelte, illetve bevagdosta valaki. Ebből arra lehetett követ­keztetni, hogy ópiumalap- anyag-gyűjtők látogatták meg a mákföldet. Az isme­retlen tettesek a máktejet további hasznosítás céljából műanyag zacskókba gyűj­tötték. A rendőrök pedig a ron­gálással okozott kár miatt is nyomoznak. Budapesten, az ötödik kerü­leti önkormányzat képviselő­testülete tegnapi rendkívüli ülésén, érdemi véleménynyil­vánítás, vita nélkül tizenhat igen és négy tartózkodó sza­vazat mellett elfogadta a Nemzeti Színház felépítésére, illetve a Főpolgármesteri Hi­vatal rekonstrukciójára vo­natkozó részletes rendezési terv programját. Ennek alapján megkezdődhet az összességében több mint 15 milliárd forintra becsülhető be­ruházás tervezése, illetve a tér­ség részletes rendezési tervének elkészítése. A belvárosi képvi­selők egyetértettek a Főpol­gármesteri Hivatal területére tervezett mélygarázs és a szint alatti üzletek kialakításával is. A részletes rendezési tervben javaslatot kell majd készíteni a Főpolgármesteri Hivatal Ká­roly körúti új szárnyának kiala­kítására, a Madách térrel való látványi és funkcionális kap­csolatokra, a kialakítandó udva­roknak városi fórumként való felhasználására. Kassai Károly polgármester rámutatott, hogy a Nemzeti Színház helyét kijelölő politikai jellegű viták után immár valódi közpark válhat az Erzsébet tér­ből, amelynek csak egy kis ré­szét foglalja majd el a leendő Nemzeti Színház. A városházi rekonstrukció pedig a terve­zetthez képest egységesebb megoldással jöhet létre. Ma­gyar Bálint kultuszminiszter megköszönve, hogy a testület hozzájárult a színház építésével összefüggő munkák megkezdé­séhez, hangsúlyozta: kellő ösz- szefogással a terv megvalósul­hat. A kerület elvárásaihoz iga­zodva ugyanis néhány héten be­lül, tehát a közeljövőben kiírják a pályázatot az félezer nézőt befogadó nagyteremmel és a százhúsz személyes stúdióte­remmel rendejkező színházépü­letre. A kultusztárca vezetője szerint az 1998-ban kezdődő építkezés két év alatt befejező­dik, s az évezred utolsó eszten­dejének, azaz 2000 őszén már itt ünnepelheti az ország az ál­lamalapítás évfordulóját. Bővítik a keleti határállomásokat Európai színvonalon Hamarosan megkezdődhet­nek az ártándi határátkelőhely bővítésének magasépítési munkálatai — az erre vonat­kozó szerződést tegnap írta alá Berettyóújfaluban Nagy János dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának helyettes vezetője a kivitele­zést végző két cég — a Hunép Rt és a Magyar Aszfalt Rt — képviselőivel. A magyar-ro­mán határszakaszon folyó át­kelőhely-bővítési munkák Nagylaknál már befejeződtek, a gyulai kamionterminál épí­tésével pedig várhatóan 1997 júliusában végeznek. Nagy János a szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón el­mondta, hogy a fejlesztési tervek között szerepel a ma­gyar-ukrán határon fekvő át­kelőhelyek bővítése is. Az el­képzelések szerint Beregsu- rányon teherforgalmi átkelő­helyet alakítanak ki, és au­gusztus 1-jétől a tiszabecsi határállomás is megnyílik a nemzetközi forgalom előtt. A VPOP igyekszik elébe menni az EU-tagsághoz kapcsolódó követelményeknek - közölte a tábornok -, amikor ugyanis hazánk az unió tagja lesz, ke­leti határaink egyben az EU határává is válnak. A most épülő határállomások már minden szempontból megfe­lelnek az európai követelmé­nyeknek. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom