Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

1996. július 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP ______Lengyel János jegyzete P énzre váró károsultak Tegnap megkezdődött azoknak a károknak a helyszíni vizsgá­lata, amelyeket az IFOR-csapatok mozgása okozott Somogy megyében. Már többször hírt adtunk arról, hogy hol, s milyen feltételekkel lehet bejelenteni a károkozás tényét. Azt is megír­tuk, hogy a SOFA-egyezmény alapján a károk 75 százalékát az amerikai fél, 25 százalékát pedig a magyar kormány biztosítja, hiszen erre külön keret áll rendelkezésre. Úgy tetszik, nincs már messze az a nap, amikor a károsultak végre pénzükhöz is jut­hatnak. Annál is inkább, mert a keletkezett károk megnyugtató rendezése elengedhetetlen. Erre hivatkozott dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, amikor összegezte a kárrendezés eddigi tapasztalatait. Véleményét alátámasztja, hogy júliusban és augusztusban újabb nagy csapatmozgások lesznek, s ezek a károkat tovább növelhetik, illetve újabbak ke­letkezhetnek. A szakértőknek igyekezniük kell. Az eddigiekből kiderült, hogy a kárigények jelentősen meghaladták a prognosz- tizációt. A közigazgatási hivatalhoz több mint 325 igény érke­zett, s ezek száma naponta 3-5-tel növekszik. Legtöbben, száz­negyvenen, Taszárról jeleztek kárt. A további listát Kaposvár vezeti 41, Görgeteg 34, Barcs 24 és Csokonyavisonta 20 kárbe­jelentéssel. A károk többsége, 209, a szállító nehézgépjármű­vek keltette rezgésekből keletkezett épületkár. Hatan közterüle­ten okozott kárért, hárman zöldkárért, s ketten pedig elmaradt haszonért fordultak kártérítési igénnyel az illetékesekhez. Az eddigi kárigény meghaladja a 65 millió forintot. Legnagyobb összegre, 12 millió forintra, a Császár János Repülőklub tart igényt, amelynek okaként a kaposújlaki repülőtér használatá­nak kiesését jelölték meg. A megyei közigazgatási hivatal minden tőle telhetőt meg­tesz, hogy mihamarabb pénzhez jussanak a károsultak. Az ön- kormányzatok által beküldött adatlapokat általában egy hét alatt átvizsgálják, illetve továbbítják. A többi már nem rajtuk múlik. Ez viszont nem vigasztalja a károsultakat. A vizsgálatokról ők ugyanis már szinte mindent tudnak, a pénzükre várnak... Anyagi támogatást kérnek a gyermekvédők Csellengők menedéke Három kiskorú lányt a Bala- ton-parton, üzletszerű kéjel- gés miatt kapott el nemrégi­ben a rendőrség. Közülük az egyik Nyíregyházáról, a má­sik Szegedről tévedt a tó­partra. Ideiglenes menhely híján, helyzetük tisztázásáig a Somogy megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézetbe szállították őket. Június eleje óta egy-egy razziát követően 10 esetben vittek a rendőrök renitens fiatalokat az átme­neti szállást biztosító Gyivi- be. — A múlt héten kérelem­mel fordultunk dr. Koncz Ist­vánhoz, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitká­rához, hogy az ország min­den részéből hozzánk érkező csellengők ideiglenes szállá­sának költségeihez 300 ezer forinttal járuljon hozzá — mondta Porczió Györgyné, a Gyivi igazgatóhelyettese. — 1987-ben ugyanis megszűnt az ideiglenes szállás működ­tetésének jogszabályi alapja. Az elmúlt évben még Nágo- cson fogadták a megtévedt, kóborló fiatalokat. A Gyivi csak akkor biztosíthat átme­neti szállást a legfeljebb 18 éves kort betöltő fiataloknak, ha a rendőrség ideiglenesen „beutalja” őket. Befogadásuk a többletmunka mellett anyagi megterhelést is jelent. A költségeket ugyanis csak utólag, a fiatal otthonába, il­letve a lakóhelye szerint ille­tékes ifjúságvédő intézetbe történő elhelyezést követően térítik meg az adott önkor­mányzatok. A szülőknek pe­dig csak akkor adhatjuk ki őket, ha a gyámhatóság meg­szünteti a gondozást. Korábban az ideiglenes szállás vezetője értesíthette a szülőket, s ők kötelesek vol­tak megtéríteni a fölmerülő költségeket. Az ideiglenes beutalóval jelenleg csak hat­van napig biztosíthatjuk az ellátást. Azt követően a szü­lőknek vagy az illetékes Gyivinek kell gondoskodni a gyermekről. A jogszabályi rendezetlenség miatt pedig nehézkes az ügyintézés. A szegedi kislányért például hiába jött az édesanyja, nem adhattuk ki, mert a gyámha­tóság még nem szüntette meg a gondozást. Utólag, az inté­zet költségére, autóval szál­líttattuk Szegedre. (Várnai) A Dél-Balatonon ad hoc bizottságot alakítottak a szőlősgazdák Védőár a hegyközségi bornak A dél-balatoni borvidék hegy­községi tanácsának választmá­nya tegnap tárgyaló delegációt küldött a legnagyobb szőlő fel­vásárlókhoz, hogy megállapod­jon a területén érvényes védőá­rakban. Az ad hoc bizottság mintegy 3000 hektár ültetvényt és 4 500 szőlősgazdát képvisel. Mint Szendrődy Győző a hegy­községi tanács elnöke és az or­szágos testület alelnöke el­mondta erre a megoldásra még nem volt példa. Most a termesztők érdekeit egységesen képviseli az általuk küldött bizottság, javaslatára a szüret kezdetéig meghatároz­hatják azt a minimum árat, amelyet a borvidéken megkap­nak az ültetvényesek. Szendrődy Győző szerint a szőlősgazdák jórésze még nem ismerte fel, vagy nem fogadta el, hogy a kötelező tagsággal járó hegyközség az érdekeit képviseli. Ez látszik a járulékok befizetésének elmaradásából is. Idén ez még nem okoz gondot, mert az induláshoz állami tá­mogatást kaptak, de jövőre ko­moly zavarokat jelenthet, hi­szen el kell tartaniuk szerveze­tüket. A tanács elnöke úgy véli, hogy akkor döbbennek rá az érintettek a hegyközségek sze­repére, ha a földművelődési tárca megalkotja rendeletét a származási bizonylatokról. Ezeket ugyanis kizárólag a hegyközségek adják ki. S amennyiben működik nálunk a törvényesség, enélkül nem le­het majd szőlőt és bort kínálni a piacon. Ez pedig a vevőt és a minőséget termelőt egyaránt védi. A választmány tegnap ajánlást fogadott el a hegyköz­ségek rendtartásához. Lényeges pontja, hogy azok, akik nem tartják be a közösen elfogadott növényvédelmi és technológiai elvárásokat, a közösségnek okoznak kárt. Megkezdték a szőlő és pince kataszter összeállítását is, mert ez a nyilvántartási rendszer az alapja a piac szervezésnek és a szakmai fejlesztésnek. A dél­balatoni borvidék 17 hegyköz­sége közül öt már kidolgozta az információs adatbázisát. G. M. A gazdák az idén a tavalyinál jobb termésre számítanak Korábban kezdődhet a szüret A mostani időjárás kedvez a szőlő fejlődésének, így az idén az átlagosnál jobb termésre számítunk — mondta Ponusz Lajos, aki a budapesti Borház Kft megbízásából hatvanöt hektárnyi szőlőskertben gaz­dálkodik Nagyberki környé­kén. — A munkák jól haladnak, a fürtök egészségesek, mert a ko­rán jött peronoszpórát sikerült megfékeznünk, más betegség pedig idén nem támadta a nö­vényeket. Hektáronként 120- 150 mázsás termésátlaggal számolunk, ami az elmúlt évekhez viszonyítva kiugróan jónak számít. A legbüszkébbek a Chardo- nay-re és a Királylánykára va­gyunk, most úgy tűnik, hogy ezek a fajták fejlődtek a leg­szebben. A kéthelyi szőlőkben szintén folyamatos a munka: a sorkö­zöket művelik, csonkáznak és permeteznek az Öreg Baglas Kft munkatársai. — Hektáronként tizenöt-ti­zenhat mázsával teremhet több szőlő az idén, mint egy évvel korábban — véli Endrődi Já­nos, a kft képviselője. — Úgy tűnik, hogy idén előbb szüre­telhetünk és talán jobb minő­ségű is lesz a termés, mint az elmúlt években. Persze ehhez napsütés kell, mert csapadékból már volt elég. Ha a hátralévő hetekben kedvezően alakul az időjárás, nem lesz jégverés vagy állandó eső, akkor elége­dettek lehetünk az idei termés­sel. A balatonboglári gazdaság szőlészetében más vélemé­nyekkel ellentétben valamivel gyengébb termésre számítanak, mint tavaly. — A tél végi fagyok nagy károkat okoztak — mondta Happ István, a balatonboglári gazdaság munkatársa. — Bala- tonföldvár környékén egy het­ven hektáros szőlőskert jó két­harmada elfagyott, pár hete pe­dig Szóládon a jégeső tette tönkre a fürtök egy részét. Ha jó idő lesz, akkor mégis jó mi­nőségű borra számolhatunk majd, félő azonban, hogy a mostani csapadékos időjárás miatt újabb betegségek támad­ják majd meg az amúgy szépen fejlődő növényeket. B. Zs. A nagyatádi tábort december végén visszakapja a honvédség Szünetel az átköltöztetés Szeptemberig szünetel a menekültek átköltöztetése Debre­cenbe a nagyatádi átmeneti szállásról. Ezzel lehetőséget kíván­nak adni az itt élő csaknem hétszáz — többségében bosnyák — menedékesnek, hogy lehetőségük szerint hazatérésüket — akár segítséggel — az elkövetkező hónapokban megszervezzék. Dr. Világosi Gábor belügymi­nisztériumi politikai államtitkár amikor a menekülttáborban járt, meghallgatta a menekültek véleményét. Ezt követően szinte azonnal felfüggesztették a májusban megkezdett áttele­pítést. Az politikai államtitkár akkor is elmondta, hogy akik rokonoknál, ismerősöknél el tudnak helyezkedni, nem gördí­tenek akadályt hazatérésük elé. Hangsúlyozta azonban, hogy az akkori információk szerint a menekültek korábbi lakóhelyén nincsenek meg a normális hét­köznapi élethez való feltételek, ezért tömeges hazatérésük ko­moly nehézségekbe ütközhet. .Most ebben a két és fél hónap­ban nyugodt körülmények kö­zött rendezhetik hazatérésüket azok, akiknek erre reális esé­lyük van. Szeptember végéig mindenképpen a táborban ma­radhatnak. Ekkor csak azokat költöztetik át Debrecenbe, akik semmilyen körülmények között sem tudnak hazamenni. Akik­nek még van azonban esélyük ezután is a hazatelepülésre, még maradhatnak a nagyatádi táborban. Menekültstátuszukat már korábban újabb négy hó­napra meghosszabbították, így magyarországi itt tartózkodá­suknak, ellátásuknak nincs akadálya. A tábort egyébként decem­ber végén bezárják, az eddig is gazdaságtalanul működő épüle­teket a Belügyminisztérium visszaadja tulajdonosának, a Magyar Honvédségnek. Németh István Félidőben tartanak az aratással A jó időt kihasználva öt kombájn vágja ezekben a napokban is a búzát a nagy­atádi szövetkezet gabona­tábláin. Az elvetett ezer hek­táron eddig közel a felét lea­ratták már a termésnek. Öt­száznegyven hektár van hátra a betakarításból. Az eddigi terméskilátások azt mutatják, hogy a hektáron­ként az átlagtermés 30-35 mázsa között lesz. Beleg színes képeslapon Ötszáz példányban készült el, és a napokban adja ki azt a színes képeslapot Beleg önkormányzata, melyen a kistelepülés két intézménye, az iskola és az óvoda mellett a katolikus és a református templom látható. A képes­lapra középen pedig a belegi címert helyezték el. Udvarhelyiek Székelyföldön Öt napra viszontlátogatásra utaznak negyvenötén So- mogyudvarhelyről az ezer lakost számláló székelyföldi Bögözre. A székely község küldöttsége még májusban látogatott el a Dráva-menti településre, ahol a millecen- tenáriumi , ünnepségeken vettek részt. Most az udvar­helyiek mutatkoznak be ének és tánccsoportjukkal a kis faluban. 28 millió forintos a részarány Kézhez kapta a vezetékes gázépítésre vonatkozó ta­nulmánytervet a Kögáztól a nemesvidi önkormányzat. A fajlagos költségek telepü­lésre vonatkozó része 28 millió forint, amelyet no­vember 30-áig egy összeg­ben kér a beruházó. Amennyiben a pénzügyi fel­tételek biztosítva lesznek, maga a kivitelezés 1997 ta­vaszán indulhat meg Ne- mesviden. Vitorlásklub Balatonfenyvesen Jó néhány balatoni település példáját követve tavasszal Fenyvesen is megalakult a helyi vitorlás egyesület. A tizenkét alapító taggal létre­jött társaság —, amely az idők során további résztve­vőkkel bővült — a szep­tember 21-i Fenyvesi Kupa vitorlásverseny megrende­zésével járul hozzá az idei, centenáriumi ünnepségso­rozathoz. A hűtő égett Berényben A tegnapi hőségben is akadt dolguk a somogyi tűzoltók­nak. Mint Bognár Tibor megyei ügyeletes elmondta, a kaposvári Füredi úton két autó összeütközött és ehhez vonultak ki egységeik. A Lada és a német rendszámú Alfa Romeo karambolja so­rán megsérült az egyik autó üzemanyagtartálya. A kiöm­lött benzint homokkal itat­ták fel, megszüntették a robbanásveszélyt. Az egyik balatonberényi nyaralóban a hűtőszekrény gyulladt meg. A tüzet zárlat okozta, és emiatt lángra kapott a füg­göny és a terítő. A baleset következtében nem történt személyi sérülés. H. M. A kaposvári színesfémet Olaszországba exportálják Ellenőrzött ócskavas Havonta több mint ezer tonna vasat, valamint száz tonna színes fémet vesznek át a Méh-Ereco kaposvári te­lepén. A somogyi kirendeltség éves forgalma meghaladja a 80 millió fo­rintot. A kaposváriak mellett gyakran a Bala- ton-parti településekről hoznak fémhul­ladékot. Az utóbbi időben viszont az sem ritka, hogy Zalából vagy Veszprém megyéből szállítják Kaposvárra a vasat. A telep munkatársa szerint sokak egyet­len megélhetési forrása a fémgyűjtés. Gyurka Tibor elmondta: folyamatos az alapanyag utánpótlás, kirendeltségükön a nyáron sincs pangás. A legnagyobb mennyiséget a vasból veszik át manap­ság, amit később vagonba raknak és Horvátországba szállítanak. A gyűjtők folyamatosan hoznak alu­míniumot, ólmot, valamint sárga- és vö­rös rezet. A színesfém Európa-szerte ke­resett, a felvásárolt áruért olasz kereske­delmi cégek fizetnek. A nyersanyagot gondos válogatás után feldolgozzák, többnyire különleges kábelt készítenek belőlük. Sok gyűjtő azonban specializálódik, és kizárólag színesfémet hoz a kaposvári telepre. Egy kilogramm vörös rézért most 175 forintot fizetnek. Az árak hűen tükrözik a világpiac kínálatának alaku­lását. Június elején például 245 forintot ért egy kilogramm réz, ám az elmúlt né­hány hét során jelentős mennyiséget dobtak a piacra, így csökkent az átvételi ár. Az olcsóbb ár dacára naponta több kilónyi rézkondérért, elavult bojlerhé­jért, valamint kábelért és huzalért fizet­nek. A gyanús fémhulladékot nem ve­szik át. Időnként egyesek így is közle­A színesfémgyűjtés még ma is jó üzletnek bizonyul fotó: kovács tibor kedési táblákkal, azok alumínium oszlo- mondta: minden esetben ellenőrzik az pávai, valamint áramszekrények eladá- árut, és a legkisebb kétség esetén meg-­sával kísérleteznek. A telep vezetője el- tagadják az átvételt. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom