Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

1996. július 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Egy hónapig hitegették a tűzoltóegyesületet Kínos eset Nemesvidon Kínos, kellemetlen, felelőtlen. Mindhárom jelző jól illik a közelmúlt egyik különös tör­ténetére. A becsapott fél a nemesvidi önkéntes tűzoltóe­gyesület, amelynek tagjait majdnem egy hónapig hite­gették. Kik, hogyan és mivel - erről Árvái Tibor egyesületi elnök számolt be. A Somogy Megyei Tűzoltó­szövetség elnöksége nevében dr. Horváth Jenő ügyvezető kérte fel levélben az egyesület felnőtt férfiraját a millecentená- riumi országos tűzoltóverse­nyen való részvételre, július 19- 21. között. Az invitálásban hi­vatkozott az egyesület korábbi jó eredményeire, s felhívta a fi­gyelmet a felkészülés fontossá­gára. Hasonló levelet kapott május végén Steinglauber László, a nemesvidi önkéntes tűzoltók parancsnoka is. — Mondanom sem kell, hogy óriási lelkesedéssel ké­szültünk a megmérettetésre — mondta a nemesvidi egyesület elnöke. — Éjt nappallá téve gyakorolt a csapat. Ami felsze­relésből nekünk hiányzott, azt a marcali hivatásosaktól kértük kölcsön, sőt egy régebbi ver­senyről még videókazettát is másoltattunk valamennyi ver­senyzőnek. Aztán kaptunk egy újabb levelet. Ezt a július 2-án datált kül­deményt Farkas István megyei elnök írta alá, aki a szövetség nevében elnézést kért a csapat­tól, de a jubileumi versenyen nem indíthatja a nemesvidiakat. A hivatkozási alap az országos szövetség kétértelmű felhívása,- amely nem pontosította időben: megyénként hány férfi-, illetve női felnőtt csapat indulhat. Egyúttal fájdalomdíj gyanánt felajánlotta a részvételi lehető­séget, természetesen csak né­zőként, ám szövetségi költsé­gen. — Az eljárás ellen tiltako­zunk — mondta Árvái Tibor. — Sajnálatos, hogy az országos vezetőség dr. Jókai Oszkárral az élen így kezeli a vidékieket. Egyértelmű a felelősségük, és dühítő, hogy ennyire lenézik a kisembert. Hoznak egy döntést, aztán mintha mi sem történt volna, visszavonják. Pedig ez a társaság jó tíz éve aktívan dol­gozik, s nem egyszer eloltotta már tüzet, mire Kanizsáról vagy Marcaliból ideért a fel­mentő csapat. Csíky K. Erika Nagyszakácsi gondjai és dániai példák Nyár a nevelőotthonban Négyéves a legkisebb és közel húsz a legnagyobb abból a nyolcvannyolc gyerekből, akik számára a nagyszakácsi neve­lőotthon az iskola, a család, a minden. Giber Tiborné igazga­tóhelyettes elmondta: az in­tézményben első számú peda­gógiai szempont a2 őszinteség. Úgy tartják, kifizetődő. Nya­ranta mégis megbicsaklik a tanév hossza bevált nézet. Hi­ába tudja az a picur, hogy neki nincs hova, nincs kihez, mégis a hazamenetelért rimánkodik. A továbbtanulók iskolai gyakorlaton, a szerencséseb­bek vakáción a valódi szülők­nél, a szorgosabbja nyári mun­kán — csendes a fákkal, virá­gokkal körülvett ház. A tábo­rozási lehetőségek pénz híján errefelé is szűkültek — hiány­zik nagyon Fonyódliget, ahova a korábbi években az egész otthon kivonulhatott. Pályáza­tok és szponzorok nélkül meg­sínylették volna az idei tábo­rozást; szerencsére innen is, onnan is jött egy kis adomány. A nyugat-mecseki vándortá­borba 22 diák mehetett, s a FICE (a Nevelőotthonok Nemzetközi Szervezetének Magyarországi Egyesülete) jóvoltából Salgóbányára is el­jutnak a nagyszakácsiak. S még egy program: a nagysal- léri katolikus tábor, amelyre az intézet hat tanulója jelentke­zett. — Négy éve ápoljuk a kap­csolatot egy dániai társintéz­ménnyel. A kölcsönös látoga­tások és szakmai konzultációk egy másik, a miénknél sokkal inkább gyermekközpontú vi­lágot rajzoltak ki — mondta az igazgatóhelyettes. — Valósá­gos gyermekkultusz dívik Dá­niában, a miénknél sokkal jobb anyagiak között. Irigylésre méltó, hogy számítógépparktól a lovagláson át mi mindent nyújtanak az állami gondozot­taknak, s ha csak azt nézzük, hogy nyolc gyerekre tíz nevelő jut, már érzékelhető a különb­ség. Persze vannak az ottani módszernek hátulütői, ilyen például a túlzott szabadsággal való visszaélés. A tapintat, ahogyan dán kol­légáik a fogyatékos gyerekeket próbálják a társadalomba il­leszteni, módfelett elnyerte a magyar pedagógusok tetszését. A Skandináviában töltött idő arról győzte meg őket: hibás az elkülönítésre törekvő, álta­lános hazai gyakorlat. Az esélyt a teljes emberi életre minden gyermeknek meg kell adni. Cs. K. E. Az első IKR-szerviz negyven üzemóra után a szövetkezet udvarán Korszerű kombájnnal aratnak a somogyszentpáli szövetkezetben Drága, mégis belevágtak Miután minden lehetséges pénzügyi tranzakció végére értek, ezt mondják a so­mogyszentpáli Béke Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet vezető szakem­berei: drága volt, de megéri.- A „csalit” a szomszédos, ba- latonkeresztúri székhelyű IKR termelésszervező körzet kö­zelmúltban tartott bemutatója jelentette számunkra - mondta Fekete János, a szövetkezet igazgatóságának elnöke. - A bemutatott Class Mega 204-es Dominator reményeink szerint a század- és ezredforduló után is segítheti szövetkezetünkben a korszerű gabona betakarí­tást.- Kivált, ha van mit aratni.- Sem sírásra, sem dicsek­vésre nincs okunk. 1400 hek­tár bérelt földön gazdálkodunk - mondta az elnök. - Van őszi árpánk, búzánk, borsónk, ku­koricánk. Szép reményeket tápláltunk, de július 8-án jött a jég, s elverte. Az őszi árpát már eladtuk, most a búzát és a takarmányborsót aratjuk. Er­ről annyit, hogy táblánként el­térő a hozam: egyik búzatáb­lán 30, másikon 48 mázsa a hektáronkénti átlag. A borsó viszont nagyon gyenge, mind­össze 14 mázsa hektáronként. Ennek ellenére a 400-as szar­vasmarha-állományunk ta­karmányellátása az idén is biz­tosítva lesz.- A kívülállónak furcsa, hogy új kombájnra azért fu­totta. Mennyibe került?- Drága volt: 19 millió fo­rint, de körülbelül kétszer annyit tud, mint a régiek. Megvásárlásához egyébként természetesen igénybe vettük a 25 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást, il­letve az Exim-Bank és az MKB-hitelt. Számunkra ez a gép már az új évezredet is je­lenti, hiszen minimum 15-20 év futamidővel számolhatunk. A gépparkukkal tehát már nincs gond. Ami a termés be­takarítását illeti, azért igye­keznek - mint Fekete János mondta - mindent megtenni. Kun G. Tibor Dolgozik a cigány kisebbségi önkormányzat Szenyérben Tökmagtermesztés és segély Van, ahol befuccsolt, és van, ahol kiválóan működik a ki­sebbségi önkormányzat. Sze­nyérben Bogdán Imre vezeti a község egyharmadát kitevő cigány kisebbség ügyeiért dolgozó képviselőket. A helyi közigazgatással napi kapcso­latban állnak, heti üléseiket pedig Varga Miklós böhönyei körjegyző segítségével tartják meg. Az etnikum képviselője az önkormányzati ülések állandó résztvevője — mondta Balogh József polgármester —, így in­formálódhat az egész falut foglalkoztató problémákról. A kisebbség gondjainak egy ré­szét a cigányok belső ügyként kezelik, s lényegében meg is oldják. Százötvenezer forinttal támogatott önkormányzatuk gondoskodik a segélyek elosz­tásáról, és a testület számos munkalehetőséget is hozott már a faluba. A megélhetési esélyekét ja­vítja például néhány cigány családnál egy különös elfog­laltság: a héj nélküli tökmag termesztése. Tóth János ka­posvári gazdajegyzőtől kapták az ötletet, s úgy tetszik, bevált, hiszen a szerződéses munká­ból legalább csurran-cseppen néhány forint. Magyarok és cigányok kö­zösen bedolgozói a Honi Bt- nek, amely a kanizsai Tungs­ram Rt cégeként kínál állandó elfoglaltságot. Jobbára a nők­nek; a férfiakat hovatartozásra való tekintet nélkül sújtja a munkanélküliség. Hogy med­dig, azt csak találgatni lehet. A rendkívül hátrányos helyzetű faluban egyre többen érzik úgy: örökké tart a szenyéri szegénység. (Csíky) Olaj helyett gázfűtő szárítja a terményt Korszerűsítik a tapsonyi mező- gazdasági szövetkezet termény- szárítójának fűtésrendszerét: a gázolaj helyett a jövőben pb- gáztartályból biztosítják a szá­rító számára szükséges energiát. ‘Az új eljárás nemcsak korszerű­síti, hanem a szövetkezet vezető­inek számításai szerint olcsóbbá is teheti a szárítási folyamatokat. Hatvanezer tő virág, rendszeresen lopják A városszépítés jegyében 60 ezer tő virágot ültetett ki az idén Marcali parkjaiba és köztereire a gamesz. A munkában hat állan­dó dolgozó mellett 59 köz­hasznú munkás vett részt. Újabb területeket az idén már nem par­kosítanak, de a kiültetett virágo­kat folyamatosan pótolni kell, mivel a helybeliek rendszeresen tövestül is lopják a virágokat. Kéthelyen kapósak lettek a házak A Balaton közelsége folytán a kéthelyi ingatlanpiac lényegesen élénkebb, mint sok jóval na­gyobb településé. A régi, felújí­tásra váró házak és az új épüle­tek egyaránt kapósak itt. Á vá­sárlók zöme német, s többségük azért vesz ingatlant, mert család­jával az egész nyarat a Balaton­nál akarja tölteni. Akad egy-két kivétel, ők már télen-nyáron Kéthelyen laknak; köztük - ritka kivételként - van egy olasz csa­lád is. A házak meglehetősen jó áron kerülnek az új tulajdonos birtokába: minőségtől, kortól függően legalább hárommillió forintért kelnek el. Akadnak 6-7 milliós házvételi szerződések is. Szerződés kötöttek a Szupersztárra A marcali katolikus egyházkö­zség szerződést kötött a kapos­vári Csíki Gergely Színházzal a Jézus Krisztus szupersztár au­gusztus 20-i marcali előadására. A mintegy 80 ezer forintot, ami­be a produkció bemutatása ke­rül, elsősorban helyi szponzorok biztosítják. A szerződést a múlt héten írta alá a helyi egyházköz­ség nevében Kiss Iván plébános. Vendégtelen Gadány Három éve, hogy a kiürült gadá- nyi iskolát - nem csekély anya­giakért - fogadóvá alakították át. A helyi önkormányzat és a kör­jegyzőség azt remélte, hogy mágnesként vonzza majd a pi­henésre, kikapcsolódásra, csendre és a gyönyörű erdei kör­nyezetre, jó levegőre vágyó tu­ristákat, kirándulókat. Az első év forgalma adott is némi tápot a bizakodásra: erdészeti munká­sok és vadászok, német családok éltek a vendégszeretettel. Re­mélni lehetett, hogy a kies(ő) he­lyen fekvő fogadó hoz némi hasznot, teremt néhány munka­helyet a faluban. Veisz Józsefné, aki az önkormányzat mindene­seként a fogadót is gondozza, azt mondta: ezen a nyáron, ez ideig senki sem nézett be. (Kun) A természet furcsa tréfája Kígyónak csikaja Kígyóuborkának indult eredetileg ez a felvéte­lünkön látható furcsa növényi képződmény, de növekedése, fejlődése közben - termesztője, a marcali Kisgyura József legnagyobb csodálkozá­sára - végül valami egészen más lett belőle. Ő úgy véli, leginkább hasonlatos (mifelénk ritkán látható) tengericsikóhoz. Lelke joga, hiszen keve­sen tudják ezen a vidéken, milyen is lehet bármi tengernek bármilyen csikaja. Lehet, hogy ilyen, lehet, hogy másmilyen. Tény, hogy érdekes, de nevezhetjük bárminek, kétségtelen, hogy amiből ez a furcsaság lett, az bizony mégis csak kígyóu­borka. Ki is úgy termett, hogy menten lett is neki egy kis (tengeri) kígvóuborka-csikaja. Jó anya­ként védi, körülöleli. így nézve, már-már: emberi. A gondolat pedig imigyen krimibe illő, kannibáli, hogy mint jó nyári ínyencséget - finom uborkasa­látaként, aranyszaftos, tejfeles paprikáscsirkéhez - jó étvággyal, szépen, maholnap valaki ezt is megeszi. S végezetéül az egésznek: sós tengervíz helyett hűs (kis)fröccsökkel öntözi. S ezzel, lám oda is ez a kis tengericsikós uborka. (Kun) Ritka repce, ritka árpa a Rákóczi szövetkezetben Tapsony többet remélt Dicsekvésre, elégedettségre semmi okunk - a betakarítás eddigi eredményeit röviden így summázta Németh Gábor, a tapsonyi Egyesült Rákóczi Me­zőgazdasági Szövetkezet el­nöke. A hosszú tél, a fagyok, a belvíz alaposan próbára tették a veteményeket, s a legalább kö­zepes eredmény helyett a 400 hektáron vetett őszi árpa mind­össze 25 mázsás hektáronkénti termést hozott. Az ugyanennyi területen vetett repce 16 mázsás termésátlaga pedig 20 száza­lékkal maradt a várt alatt. Az utóbbit már el is adták, de árpá­ból semmi sem jutott piacra: az egész termés a saját felhaszná­lású tápkeverékbe került. A mintegy 1100 hektáron ve­tett búza betakarítását a hét vé­gén fejezték be - tudtuk meg Németh Gábortól -, az árpa és a repce helyén pedig folyamatos a tarlóhántás, a mélylazítás. Egyebek közt ez is jelzi, a gépi kapacitással nincs gond a tap­sonyi szövetkezetben: napi száz hektár aratására képesek, 40-60 tonna termény betakarítására. Ezzel tehát nincs gond, és az eddigi gyengébb termésered­mények ellenére is biztosítani tudják sertésállományuk - a 380 koca és szaporulata - ta­karmányellátását. Ha az 1300 hektáron vetett kukorica jó át­lageredményt hoz - és erre je­lenleg jó kilátások vannak -, összességében nem lesz ok pa­naszra a Rákóczinál. A szövet­kezet vezetői mindenesetre op­timisták; ezt jelzi, hogy sertés- hizlaldájukat éppen most bőví­tik 600 férőhellyel. (Kun)

Next

/
Oldalképek
Tartalom