Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-12 / 162. szám

1996. július 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Csurgó áruba bocsátja a nélkülözhető lakásait Felállása óta már a harmadik la­kásrendeltét hozta meg a csurgói önkormányzat. Már az öt éve el­fogadott elsőben is szorgalmazta a bérlők számára a megvásárlást. Azóta 67-en éltek is a lehetőség­gel. Csakhogy - miként válható is volt - a jobb állapotú, korsze­rűbb otthonok keltek el először. A megmaradt állomány szerkeze­tileg rosszabb. Ennek a 177 la­kásnak további sorsát, ha lehet még figyelmesebben kellett újra­gondolni. Elkerülhetetlen a lakásgazdál­kodás piacosítása. A bérlakás az önkormányzati vagyon része, a város rendelkezik vele. Csemela Tamás, az önkormányzat va­gyonkezelésével megbízott főe­lőadója is tisztában van azzal, hogy valamennyire nincs, nem is várható, hogy legyen fizetőképes kereslet. A bérlők 40 százaléká­nak, 69 családnak esetenként na­gyösszegű lakbér és közüzemi tartozása van. Ezek rendezése után élhetnének csak az elővásár­lási jogukkal. Az önkormányzatnak lépnie kellett. Nem tartható tovább az az állapot, hogy 1,6 millió forint folyjon be, mint az idén, vagyis lakásonként 9600 forint. Ebből a legszükségesebb javítások sem végezhetők el. Majdnem biztos, hogy sor kerül nem bentlakónak lakottan történő értékesítésre ár­verés útján. Ez ugyan az „eladják a fejem fölül a házat!” keserű el­lenérzését válthatja ki, de hát a bérlő jogait az új tulajdonosnak is tiszteletben kell tartania. Ma még nem lehet megjósolni, milyen lesz a kereslet a lakott la­kásokra. A korábbi eladások ré­vén a tömbházakban kialakult vegyes társtulajdonok későbbi gondok forrásai. Elvileg eddig is lett volna lehetőség versenytár­gyalás útján történő értékesítésre, ha a lakás üresen állt, vagy a bérlő lemondott az elővásárlási jogáról, hozzájárulását adta az ér­tékesítéshez. Július elsejétől fel­gyorsul a folyamat. Még ebben a hónapban közzéteszik az eladásra felkínált lakások listáját, a bérlőt értesíti, akinek egy hónapja van, hogy nyilatkozzon. Hogy ne hangozzék olyan ijesztően, hozzá kell tenni, hogy a fizetési feltéte­lek kedvezőbben alakultak. Horváth József Újrakezdők Szabó Ferencné Darányban vál­lalkozó- Saját elhatározásból lettem vállalkozó. Tartósító-mémök a szakmám, és 1990 júniusában kezdtem foglalkozni élelmiszer­tartósítással. A beruházáshoz 400 ezer forintot kitevő újrakez­dési kölcsönt vettünk fel. Azt mondja, egy ilyen családi vállalkozás nem nélkülözheti a jó termelői hátteret. Az első két évben vásárolták a terményt, az­óta nagyrészt maguk termelik meg, kisrészét pedig veszik egy barcsi kistermelőtől.- A Barcs és Vidéki Áfész a legnagyobb értékesítési partne­rünk - mondta. - Sokan keresik a csemege uborkát és céklasalátát. A kisüzemben naponta 3-4 má­zsa uborkát dolgoztunk fel. Ez mindig friss, mert a leszedett termény azonnal üvegbe kerül... Szabó Ferenc ehhez azt teszi hozzá, hogy a termelői tevé­kenység nem a meggazdagodást, hanem tisztességes megélhetést biztosít. Úgy gondolja, hogy hosszú távon kifizetődő a feldol­gozó kialakítása, de a fejlesztés­hez pénz kellene... (Gamos) Nehéz helyzetben az önkormányzat Somogyaracs gondja (Tudósítónktól) Somogyaracs önkormányzata az idén nyolcmillió 500 ezer fo­rintból gazdálkodik. De ebből két és félmillió a támogatás, amelyet önhibáján kívül hátrányos hely­zetbe került településként kapott. A megélhetés egyre nehezebb. Bizonyítja ezt az, hogy tíz sze­mélynek adnak jövedelempótló támogatást, hatan pedig köz­hasznú munkásként dolgoznak Aracson. A valamivel több mint 200 lelkes község egyharmada nyugdíjas, de többen szorulnak valamiféle támogatásra. Idén a segélyekre szánt összeg megha­ladja a kétmillió 500 ezer forin­tot.- A falugondnoki rendszer működésére csaknem másfélmil­lió forintot fordítanak - mondta Ágoston Lajos babócsai kör­jegyző. - A nyugdíjasokról is gondoskodnak a településen: az idősek klubja belekerül egymillió 200 ezer forintba. A babócsai körjegyzőség fenntartásáért 820 ezer forintot kell fizetniük, az óvoda és iskola együttesen egy­millió 200 ezer forintba kerül. Fejlesztést, felújítást nem ter­vezett idén az önkormányzat. De nem is indíthattak beruházást... Barcs elkészítette számláját Feigli Ferenc: A munkanélküliséget kudarcnak érezzük, ha nem is mi vagyunk érte a felelősek (Folytatás az L oldalról) — Sokhelyütt a kultúra és az oktatás érzi meg először a nad­rágszíj húzását. Barcson is? — A művelődési központban a táncra építve művészeti iskola indul szeptembertől. Megvizs­gáljuk itt egy olyan színházte­rem kialakításának lehetőségét is, amely alkalmas lenne szín­házi előadások, koncertek befo­gadására. Az eredetinél kétszer akkora alapterületre költözött a városi könyvtár. A városi tévét folyamatosan fejlesztjük: ma a városban öt helyről tud élőben közvetíteni. Biztonságosan mű­ködik a múzeum is. Döntsék el, hogy háttérbe szorult-e Barcson a kultúra. A gimnáziumban szeptem­bertől kéttannyelvű képzés és szakmunkások szakközépisko­lája indul. A Deák Ferenc és az Arany János általános iskolában is valamennyi indokolt fejlesz­tés megtörtént. A zeneiskolának példamutató a beiskolázása, a Szivárvány általános iskola pe­dig — éppen a napokban tár­gyaltunk erről -— felvállalja a megyében egyedül a korai fej­lesztő központ megvalósítását. Megoldódik az iskola tanterem­problémája is, részben már szep­temberre. A város megszüntette ugyan két bölcsődéjének egyikét, en­nek azonban egyetlen oka volt csak: kevés a gyerek. Az eddig beérkezett adatok egyébként azt támasztják alá, hogy jól döntöt­tünk ebben. Az óvodák egy ve­zető alá történő integrálása sem okozott gondot. — Barcson a megye és az ország többi részéhez képest nyugalom van a pedagógusok között. Nem kell félniük leépí­tésektől, intézményük bezárásá­tól. Meddig tartható fenn ez az állapot? — Valóban elmondhatjuk, hogy itt viszonylagos nyugalom van a pedagógusok között. En­nek fenntartásáért mi mindent meg is teszünk. Ez abból is lát­szik, nogy nem mondtunk le egyetlen intézményünkről sem. Nem azért, mintha nem tudnánk számolni, és ne ismernénk föl, hogy ez mekkora előnyt jelem tene nekünk gazdaságilag. Egy várost azonban intézmények nélkül nem tudunk elképzelni. Ráadásul úgy ítéljük meg, hogy a megye sincs jobb helyzetben a városoknál, s olyan megszorítá­sokra lenne kénytelen az intéz­ményekben, ami nem biztos, hogy ennek a városnak érdeke. Az igyekezetünket jól látják a pedagógusok is. Hogy meddig lesz képes a város erre kötél­táncra, az számunkra is kérdés. — Mi az, ami az első'félév­ben egyértelműen sikerként, il­letve teljes kudarcként köny­velhető'el? — Fejlesztési programunk jó úton halad a megvalósulás felé. Sínen van a nemzetközi vásár ügye is, ami augusztus végén lesz Barcson. Folytatjuk útprog­ramunkat, amelynek keretében 10 millió forintot költünk az út­jainkra, és önkormányzati la­kásépítésbe kezdünk. Folyta­tódnak a tárgyalások a nagyáru­ház építéséről. A várhatóan 5-10 ezer négyzetméteres alapterü­letű áruház megépítéséről több beruházóval is tárgyalunk. Kudarcunk a foglalkoztatás terén van. Azt, hogy a munka- nélküliség ekkora, még akkor is kudarcnak érezzük, ha nem mi vagyunk érte a felelősek. Sajnos egyelőre rendkívül kicsi az esély arra, hogy ebben gyors változások történjenek. Kudarc­nak ítéljük azt is, hogy ez a tele­pülés, ez a régió nem tud a hor­vátországi újjáépítésben részt venni. Próbálunk újabb és újabb bemutatkozási lehetőségeket adni, mint például az augusztusi nemzetközi kiállítás és vásár. Jól tudjuk, hogy nagyon so­kan nehéz körülmények között 'élnek Barcson. Ezen azonban csak úgy lehet változtatni, ha a gazdaságban, a foglalkoztatás­ban alapvető változás áll be. Itt van jelentősége Barcs térségfej­lesztési programjának. A válto­zásra az egyetlen lehetőséget ugyanis ez a település és a régió a határmentisége kihasználásá­ban látja: a határátkelő fejleszté­sében, a várost elkerülő út meg­építésében, a Dráva-menti nem­zeti park idegenforgalmi látvá­nyossággá fejlesztésében, a be­vásárló turizmus további növe­lésében. Ha mindez megvalósul, azzal vállalkozásokat vonzunk ide, növekszik a foglalkoztatott­ság. — Idén vonultak be Barcs életébe a békefenntartó csapa­tok. Mekkora traumát jelentett átvonulásuk a városnak? — Eleinte, amikor a nagy csapatmozgás volt, akkor ez okozott konfliktusokat. A kez­deti időszak után azonban napja­inkig az átvonulások már sem­milyen gondot nem okoznak. A közeljövőben újra megindul a csapatmozgás, amire alaposan fel kell készülnünk. Mindezek kapcsán azt is el kell monda­nom, hogy ma már konkrét számaink, tényeink vannak azokról a károkról, amelyeket az átvonuló amerikai csapatok okoztak. Hamarosan be fogjuk nyújtani a számlát. Nagy László A helyi kommunális adót előreláthatóan jövőre vezetik be Porrog alapos biztonsága Helyi adó bevezetéséről és közbiztonsági alap létrehozá­sáról tárgyalt a nyári szünet előtti utolsó ülésén a porrogi képviselőtestület. A magán- személyek kommunális adó­jának a felhasználását a kö­vetkező évi költségvetési ren­delet megalkotásakor már sze­retnék tervezni. Horváth Zsolt, Porrog pol­gármestere elmondta, az év második felében lesz esedékes a közbiztonsági alap létreho­zása, amelynek szükségessége már korábban felmerült. Tény, hogy a megye dél-nyugati szegletének köz- és vagyoni biztonsága hagy némi kíván­nivalót maga után, annak elle­nére, hogy a csurgói rendőrőrs körzeti megbízottai az utóbbi hónapokban értek el eredmé­nyeket, például a pincebetöré­sek ügyében. A helybeliek azonban féltik vagyonukat, s magukat is, hiszen nehezen fe­lejtik az esetet, amikor egy idős embert bántalmaztak, s raboltak ki Porrogon. A meg­oldásról a testület képviselői már tárgyaltak Schvitz László rendőrszázados, csurgói őrs­parancsokkal, aki elszántan támogatja a térség közbizton­sági törekvéseit. A 286 lakosú falu önkor­mányzati testületé már most döntött a tanévkezdéskor ese­dékes beiskolázási segélyek­ről. A képviselők a 26 porrogi általános és középiskolás korú diák mindegyikének 3500 fo­rintos támogatást szavaztak meg. B. T. Csurgói kultúrkincsek győri kiállításon A csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Református Gimnázium nagykönyvtárának ritkaságait is bemutatták Győrben a Muzeális kincsek az iskolai könyvtárak­ban című kiállításon. Nagy ér­deklődést keltett ebből az anyagból szakmai körökben is Luther Márton kézírása, Csoko­nai egyik levele, illetve a Csur- gai Graduál ősnyomtatvány. Születésnapi vígságok a barcsi Diánában Nyereményekkel és különböző játékos vetélkedőkkel ünnepelte tegnap nyitásának 5. évforduló­ját Barcson a Balaton Füszért Rt Diána. A húszmillió forintnál nagyobb árukészletű üzletház egésznapos rendezvénysorozat­tal lepte meg a vevőket; Stoll- werck-, Vita-C és csokoládékós­tolókkal egybekötve játékos ve­télkedőket tartottak a gyerekek­nek, s az üzletház vezetői min­den Diána nevű vásárlót meg­ajándékoztak. Volt chip- és kó­laakció; minden 25. vásárló ajándékot kapott, illetve Proko- Travel bont, a 2000 forintnál többet vásárlók pedig blokkjuk urnába dobásával vehettek rész utazási utalványok sorsolásán. Hosszabbított működés a földkiadónál A csurgói földkiadó bizottság az év végéig meghosszabbította működését, mivel mostanáig csak 60-70 százalékban sikerült elvégezni a szövetkezeti rész­arány-tulajdonosok kijelölését. Ezért a munkát folytatják; s mint megtudtuk, ezernél több határozatot kell kézbesíteniük. Lovastábor Szentán nyelvoktatással Lovastábor nyílt Szentán a falu szélén, angol és német nyelvok­tatással egybekötve. így a csur­gói kisdiákoknak sem kell messze menniük, hogy hasznos elfoglaltságot találjanak. A tá­bor minden napja lovaglással kezdődik, és ezzel is fejeződik be; az állatokat a táborlakók gondozzák. Kiegészítő prog­ram még a gyereknek a tenisz. Helyszűke a Szivárványban Egyre több a beteg gyermek; nő a genetikailag sérült, a nyitott ge­rinccel születők, a Down-kóro- sok száma. Az ilyen gyerekek nevelésével foglalkozó iskolák­ban nem csökken a gyermeklét­szám. A barcsi Szivárvány álta­lános iskolának is egyre több a diákja, jó ideje helyszűkével küzdenek. Az egykor 80 gye­rekre tervezett intézménybe 140- en járnak. Hamarosan elkészül az iskola oktatási programja, mely­nek lényege, hogy harmadikos korig a legfőbb feladat: a gyer­meket megtanítani rendesen írni, olvasni és számolni. A tanuló ezen kívül csak olyan órákat lá­togat, amelyekben kedvét leli. Az erős alapokra aztán ráépülhetnek hatodikig az általános iskolai is­meretek. N. L. A csurgói Radnotex ésszel és kockázatvállalással él a ruházati piacon A kis hal és a kistigrisek A téli modellek már megtalálhatók a bemutatóteremben fotó: török Kapcsolatépítés és a még meglévő kapcsolatok ápolása, valamint a koc­kázatvállalás: ifjabb Radnóti László szerint ez a két dolog tarthatja felszí­nen a kis cégeket a ruházati piacdn. — Az üzlet olyan szeleteit kell megcsípnünk, amivel a nagyok nem foglalkoznak. Vagy azért, mert nem éri meg nekik, vagy azért, mert nem jut eszükbe — mondta a csurgói Rad­notex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatója. A dél-somogyi vállalkozás 1990- ben alakult, és elsősorban nagykeres­kedelemmel foglalkozik. Tevékenysé­gében a minden cikkcsoportot — gyermek és felnőtt, női és férfi — fel­ölelő ruházati konfekció, a lakástextil és a méteráru-forgalmazás csakúgy megtalálható, mint a bérvarrodai ter­meltetés. Gyékényesi és kaposvári partnereknél gyártatnak ruházatot sa­ját tervek és külföldi minták alapján. — Partnerkapcsolataink kiterjedtek, Európában osztrák, német és olasz cé­gektől vásárolunk mintát. De bejára­tottak a távol-keleti importpiacaink is Dél-Koreától Thaiföldig, Szingapúrtól Malajziáig, Bangladesh)! Hong-Kon- gig — mondta az ügyvezető igazgató. — Termékeinkkel főként a belkeres­kedelemben, az ország egész területén, részint a Centrum, a Skála áruházai­ban, valamint a nagyobb Áfészek üzle­teiben találkozhatnak a vásárlók. A Radnotex évi nettó forgalma 80- 90 millió forint közül mozog. Tavalyi adózás előtti eredményük elérte a 6,5 millió forintot, de volt már 16 millió is. Radnóti László, aki harminc éve dolgozik a ruházati piacon, szakmai tudását a jónevű Napsugár szövetke­zetben szerezte meg, amelynek az idők során előkészítő technikusa és elnöke egyaránt volt. — A gyorsan változó piaci körül­mények között, a nagy halak kereske­delmi diktátuma mellett kell talpon maradnunk, ami nem gyerekjáték —- mondta a Radnotex ügyvezetője. — A tevékenységünk tervezése, bővítése rizikós feladat, mivel egy téli kollek­ciót már februárban meg kell finanszí­roznunk, és le kell adnunk gyártásra, viszont az csak télen derül ki, jól dön- töttünk-e. Ehhez elengedhetetlen a banki hitelképesség, amit manapság egyre körülményesebb megtartani. Még az ilyen jó adósoknak is, mint a Radnotex. B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom