Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. jún. 1., szombat ÚJ KÖNYVEK RICHARD DAWKINS: Folyam az édenkertből Darwinista elmélkedések az életről. A zoológus szerző lebilincselő stílusban jele­níti meg a fajok történetét a DNS kialakulását és fejlő­dését, a modern eredetmíto­szok és a tudományos gon­dolkodás összefüggéseit. (Magyar Könyvklub, 580 Ft.) OSWALD SPENGLER A nyugat alkonya I-II. A német filozófus közvetle­nül az első világháború után adta ki monumentális törté­netfilozófiai művét, mely döntően befolyásolta a szá­zad gondolkodástörténetét. A filozófus a világtörténel­met a szellemtörténet je­gyében fogja fel, s a kelet­kező és elhaló kultúrkörök egymásutánjának tekinti. (Európa, 2500 Ft.) H. COURTHS-MAHLER Magdaléna áldozata Fordulatos történet az első világháború idejéből két fia­talemberről, egy mesés örökségről, cselszövésről, hűségről és természetesen szere lemről.('ftwíe/ Bp. Kft.) DÚSA LAJOS Nagy, lelassított pillanat Dúsa Lajos nem hódol diva­toknak, nem tartozik semmi­lyen irányzat követői közé. Hagyományos szemléletű versei azonban nagyon is önálló gondolkodású, sajá­tos nyelvezetű, eredeti alko­tót mutatnak. (Felsőma- gyarország, 190 Ft.) JUDITH GOULD Bűnök Egy merész asszony törté­nete, aki képes bármely esz­közt felhasználni a hatalom és a pénz megszerzése érde­kében, de arra is, hogy mindezt feladja a szerele­mért, a teljes életért. (Ma­gyar Könyvklub, 990 Ft.) Tábori lelkészek a taszári sátorvárosban Misebor a válltáskában Imasátor a katonai lelkészekkel és segítőikkel FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Mindegyik IFOR-katona dögcédulájára ráírják, mi­lyen vallású, de küldetésük­ből adódóan nemigen van módjuk vallásuk gyakorlá­sára. Mi, tábori lelkészek vi­szont a hozzánk fordulóknak minden segítséget megadunk. Dan Paul, protestáns tábori lel­kész mondta ezt egy taszári imasátorban, ahol vasárnapon­ként tartanak istentiszteletet. A zsidó vallásúak — a katonák­nak kevesebb mint egy száza­léka — péntekenként monda­nak közös imát. A tábori lelké­szek a táborfalvai lőtéren gya- korlatozóknak is lehetővé te­szik, hogy imára kulcsolják ke­züket, míg ők igét hirdetnek. Az istentiszteleteken a lel­kész segítője is közreműködik. Gondoskodik a kellékekről, s a védelemről is, mivel a katonai lelkészek nem hordanak ma­gukkal fegyvert. A segédek M- 16-ossal őrzik Isten szolgálóit. Megtudom: az amerikai had­sereg lelkészei keresik a kap­csolatot a magyar egyházi mél­tóságokkal. Frank Borkowski keresztény tábori lelkész talál­kozott már Balás Béla megyés­püspökkel, de a protestánsok és a zsidók is szívesen ismerked­nek a magyar egyházakkal. — Húsvétkor a taszári temp­lomban vettünk részt egy közös misén — mondja Frank Bor­kowski. — Karácsonykor pedig néhány katona a kaposvári kór­házban látogatta meg a betege­ket, húsvétkor a Zita Nevelő- otthon lakóival ismerkedtek. A katolikus pap szerint az IFOR-katonák szeretik az ilyen jellegű szolgálatokat is, és saj­nálják, hogy a boszniai harcok miatt erre kevés alkalmuk adó­dik. A tábori lelkészek kétféle felszerelést kapnak. Az egyik a szabad ég alatti istentisztele­tekre alkalmas — amikor egy teherautó platója az alkalmi ol­tár —, a másik pedig akkor használatos, ha fedél van a ka­tona feje fölött. A válltáskában gyertya, szentelt ostya, víz, mi­sebor, s más különféle kellékek lapulnak. A kereszt a protestáns és a keresztény istentisztele­tekre egyaránt megfelelő. Taszáron tíz tábori lelkész tevékenykedik. Egy a légierő­nél, kilenc a szárazföldi had­testnél. Közülük csak egy ke­resztény, a többi protestáns. Amerikában százötvenhat val­lási csoport küldhet tábori lel­készt a hadseregbe. No de miért adja fejét egy lelkész tábori szolgálatra? — Iskolás koromban sokat játszottam játékkatonákkal — mondja Dan Paul. — Katona akartam lenni, de Isten szolgá­lója is. Az egyetem elvégzése után jelentkeztem tábori lel­késznek. Döntésemben az is motivált, hogy a bátyám a viet­nami háború ideje alatt a légi­erőnél szolgált. — Az én fivéreim tengerész- gyalogosok voltak *■— meséli Frank Borkowski. — Eltávju- kon hallottam tőlük: nem volt tábori papjuk, pedig nagyon hi­ányzott. Öt és fél évig „civil” katolikus papként szolgáltam az Urat, de hat hónapon belül már a seregben folytathattam küldetésemet. — A katonáknál melyek a leggyakoribb problémák, ame­lyek lelki gondokat okoznak? — Az áthelyezések — mondja Dan Paul. — Még távo­labbra szakadnak szülőhelyük­től, s a családjuktól; nem lehet­nek jelen gyerekük születésé­nél. Ez morális problémákat is okoz. Ha Koreába helyezik át őket, akkor tudják: egy évet töl­tenek család nélkül. Ha Euró­pába, akkor ez három évet je­lent, de hozhatják a családjukat is. Szerencsére vannak olyan egységek, amelyek megenged­ték, hogy a katonafeleségek egy-egy hétvégén Németor­szágból Budapestre utazzanak, ahol találkozhatnak férjükkel. Lőrincz Sándor Százötven dal a somogyi cigányságról Buzsák, Öreglak, Libic- kozma. Táska, Lengyeltóti, Somogyszentpál, Sávoly, Marótpuszta, Mesztegnyő, Marcali, Balatonkeresztúr. Csak néhány abból a húsz községből, ahová Tengerdi Győző az 1959-től megkez­dett gyűjtőmunka során, a cigányok sajátos zenéjét ku­tatva eljutott. Hol egy izgalmas dallamív, hol egy tiszta-szép hangzás csábította megállásra. Aztán előkerült a magnó, később a kottásfüzet is, hogy a somo­gyi nádas-berkes szegényvi­lág minden örömét, bánatát dalra gyújtva előcsalogasson egy már-már feledésbe merült kultúrát. Csaknem negyven év ter­méséből nehéz a válogatás. A tanárként és karnagyként egyaránt közismert Tengerdi Győző keresztúri otthona könyvek, kották, magnósza­lagok, nyomdakész szöveg- részletek gazdag tárháza. Az­zal, hogy a cigány kisebbség közművelődését szolgáló beás cigány daloskönyvét vé­gül kiadják, régi vágya telje­sül a szerzőnek. — Apám, néhai Tengerdi Ferenc igazgató-kántor in­telmét követve igyekeztem a gyökerekhez visszanyúlni. Minden érdekelt, ami a népi életmóddal, művészettel ösz- szefüggött. Buzsákon, első munkahelyemen faragni ta­nultam, rajzolgattam a híres hímzésmintákat, később tán­coltam az akkori népi együt­tesben, majd újjászerveztem a zenekart. Ami azonban igazán megérintette a lelkemet: az a magyarok, tótok és cigányok dalkincse. És elkezdődött a vándor­élet. Vonatra föl, buszról le, házból ki, kocsmába be. A „szemüveges idegen”, aki a nemes ügy érdekében maga is bele-belekapott a nótába, rö­videsen belopta magát a kör­nyék számkivetettjeinek szí­vébe. A kunyhók népe So- mogyjádtól Csákányig vele kesergett, neki virtuskodott, s közben szólt az ének, ver­Több száz eredeti felvételt őriz a szerző, Tengerdi Győző FOTÓ: KUN G. TIBOR senyt dobogtak a lábak és a büszke cigányszívek, s a han­gulat tetőpontján még maga a „Bikaszemű” vajda is táncra perdült. — Nyugodt családi háttér nélkül semmire sem mentem volna — vallja meg őszintén a 150 dalt tartalmazó énekes­könyv szerzője. Margit asz- szony nemcsak segítő társ, de pedagógusként megértő kol­léga is. Az örök hátvéd, aki­nél mindig kéznél van nem­csak a tiszta ing, a terített asz­tal, de a megértő szó is. — Hogy megjelenhessen ez a vá­logatás, Pálmainé Orsós An­nát a dalok fordítójaként illeti köszönet — mondja a népze­nekutató. A 200 oldalas kötet kiadója, s az eredeti dalok közkinccsé tételének támoga­tója egyébként a kaposvári Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház. A „Balatoni nádas, berek” kéziratát Olsvai Imre a Somogy-szerte elismert nép- zenekutató lektorálta. Az MTA Zenetudományi Intéze­tének tudományos munka­társa a kuriózumnak számító megyei anyag kiadásáért kar­doskodik. Az ötszáz példányszámúra tervezett cigány énekesköny­vet — a szerző elképzelései­től függően — magyar és tót dalgyűjtemény követi. Csíky K. Erika A fejvadász gyengéje a csokoládé A kaposvári közéleti kávéház ven­dége volt Pintér Zsolt, az egyik leg­nevesebb fejfejvadász cég, a Mana­ger Contact vezetője. A fejvadásznak nincs fegyvertartási engedélye. Kapcsolatokra vadászik. Pintér Zsolt szerint a fejvadászat lé­nyege a csábítás. Aki sikeresen műkö­dik egy cégnél, át kell csábítani egy másikhoz. Az országban 9 nagy fejvadász cég működik; ezek egyike a Manager Con- táct. Fő profiljuk a menedzserkeresés és kiválasztás. Nem keverendő össze a munkaközvetítővel. A fejvadász cég kizárólag vezérigazgatókat, igazgatókat keres, legfeljebb még főosztályvezető­ket. Megbízóik olyan cégek, amelyek legalább 300 alkalmazottat foglalkoz­tatnak, éves bevételük 600 millió és egy milliárd forint közötti, általában vegyes vállalatok, vagy külföldi a tulajdono­suk. A fejvadász fix honoráriumért dol­gozik. A keresett és megtalált munka­társ éves bruttó jövedelmének 35-38 százalékát kapja: 2-3 millió forintot. Pintér Zsolt ezt nem tartja soknak, hi­szen előfordul, hogy hónapokig keresik a megfelelő személyt. Az összeg egy- harmadát — a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelően — előre fizeti a meg­bízó. Nem egyedi eset ugyanis, hogy húsz alkalmas emberből egy sem felel meg a cégnek, holott tíz hónapig kutat­tak utána. Egyébként — jegyzi meg a fejvadász — az ügyvédnek akkor is jár honorárium, ha a védencét netán fel­akasztják. Pintér Zsolt 37 éves, közgazdász, há­rom nyelven beszél: angolul, spanyolul és portugálul. Moszkvában diplomatá­nak tanult, két év után azonban ott­hagyta a külügyminisztériumot, mond­ván: nem neki találták ki, hogy 8-tól fél 5-ig egy íróasztal mellett üljön. Úgy véli, ettől még lehet egyszer nagykövet, mondjuk Dél-Amerikában. Két diploma után, hobbiból járt a jogi egyetemre, ennek is megvan a ho­zadéka; olyan szerződéseket tud írni, amelyből csak neki lehet haszna. Úgy tartja, fejvadász csak abból lehet, aki maga is volt vezető. Embereket moti­vált, teljesítményt értékelt és tudja ho­gyan működik egy vállalat. A karrier feltétele, hogy ismerje va­laki a saját erényeit. -Erősségének tartja a céltudatosságot, bulldogtermészetét, a dinamizmust, a kommunikációs kész­séget. Van persze gyenge pontja is: na­gyon szereti a csokoládét, nem tudja beosztani az idejét és a pénzét. A fejvadász egyébként a munkaügyi miniszter tanácsadója: — Legutóbb az államtitkártól kezdve mindenkit bemártottam, pedig semmi mást nem csináltam, mint leírtam, mi lett volna a kötelességük másfél év alatt. A miniszterrel ellentétben én a társaság 60 százalékát kisöpömém, mert képtelenek egy közös cél érdeké­ben dolgozni. Tavaly januárban azt ja­vasoltuk, hozzanak létre álláskereső irodahálózatot a felsőoktatási intézmé­nyekben. Az ötletet Kósáné akkor jó­nak találta, azóta sincs meg a felelőse. Pintér Zsolt — amikor éppen nem fe­jekre vadászik — több egyetemen is humán erőforrás gazdálkodást oktat. Azt mondja: tudomásul kell venni, hogy az egész termelés, értékesítés az embereken múlik. Megengedhetetlen, hogy valakit — mint egyik napilapunk főszerkesztőjét — úgy bocsássanak el: Pakolj össze, ki vagy rúgva. A fejvadász szemében egy profi hi­degburkoló vállalkozó legalább akkora karriert futhat be a maga területén mint egy idegsebész. Szerinte ugyanis akkor beszélhetünk karrierről, ha valakinek sikert ad a munkája és belső megelége­dettséget érez. Mindez azért is derülhetett ki egy könnyed és tartalmas estén, mert a Közéleti kávéház házigazdája, dr. Gye- nesei István jól vette és osztotta a lapot, nem hagyott kétséget afelől, hogy a fej­vadászathoz mindenekelőtt jó fejek kel­lenek. S. Pap Gitta Ceruzák Sokáig használtam egy ceruzát. Külsőre olyannak tűnt, mint bármelyik írka; sok tucatnyiból választottam ki találomra. Gra­fitorra hegyes volt, a másik vé­gén radír ült. Magam elé húz­tam egy üres papírt, s azon pró­bálgattam. Vékony csíkon fes­tette feketére a fehéret. Virágot rajzoltam, repülőt, kisgyerme­ket elálló fülekkel. Aztán íro­gatni kezdtem vele. Minden gondolatom koptatott rajta va­lamit. Akkor már ezer másik közül ki tudtam volna válasz­tani; ujjlenyomatom, mintha beleégett volna a fájába. De egyszer csak elveszítettem; el- faricsgáltam, vagy elhagytam, arra már nem emlékezem. Ha érdekes emberrel találkozom, azóta is mindig eszembe jut a ceruzám. Formálnak a szavaik­kal, és én is megérintem őket. Tükröt rajzolunk egymás elé, képet alkotunk egymásról. A ceruza lényege az, hogy jeleket hagyjon maga után. És az em­beré is. (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom