Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
1996. június 10., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SPORTMAGAZIN 11 Az olimpiák magyar hősei Kabos Endre a döntőben legyőzött olasz ellenfelével, Marzival Az 1961)-es tokiói olimpia magyar hőse, Rejtő Ildikó 1896, Athén: Hajós Alfréd Első olimpiai bajnokunk ugyan úszásban aratta legnagyobb sikereit. de élvonalbeli tornász, atléta és futballista volt; mi több, tagja az első magyar labdarúgó-válogatottnak. Úszásban 1895-ben minden jelentősebb ellenfelét legyőzte, így 18 évesen esélyesként utazott ki az olimpiára. Csak hát a versenyeket számára szokatlan körülmények között, egy jéghideg vizű tengeröbölben rendezték. Először a százméteres versenyben szállt vízbe. A nagy hullámok miatt nem látta az ellenfeleket, fogalma sem volt, hogy hányadiknak ért célba. Csak akkor tudta meg, hogy győzött, amikor a partról felhangzott a Zito I Hungária, azaz Éljen Magyarország! Alig melengethette meg tagjait, amikor másfél órával később az 1200 méteres számban is rajthoz állt. Ahogy később mesélte, az elemekkel küzdve nem is a győzelemért hanem a túlélésért úszott. Ám ezúttal is győzött; nem véletlen hát, hogy elnevezték a „magyar delfinnek”. Hajós Alfréd olimpiai pályafutását 1924-ben a stadiontervével kiérdemelt építészeti ezüstérmével zárta. 1900, Párizs: Bauer Rudolf Mint oly sokan ebben a korban, Bauer Rudolf is több sportágban jeleskedett: labdarúgásban, evezésben és mindenek előtt atlétikában. A diszkoszvetéssel csak az athéni játékok után ismerkedett meg, de hamar ráérzett a mozdulatra; sőt, szakítva a hagyományokkal ő volt az első, aki forgással szerzett lendületet a diszkosz elhajításához. Párizsban 36,04 méteres dobásával aranyérmet nyert, és — akkor úgy tudták — világcsúcsot ért el. Hamarosan kiderült azonban, hogy az 1897-es amerikai bajnokságon Hennemann 36,19-cel nyert. Bauemek maradt az Eu- rópa-csúcs, meg az olimpia egyetlen magyar aranya. 1904, St. Louis: Halmay Zoltán Kell-e mondani: nemcsak úszónak volt első rendű, de labdarúgónak, gyorskorcsolyázónak és jégkorongozónak is. Az amerikai úszókat pedig otthonukban győzte le, ráadásul két számban, az 50 és a 100 yard gyorson. Előbbiben kétszer is győzött, mert a döntőben Halmay Zoltánt a hazai versenybíró — ellentétben a magyarral — csak másodiknak látta beérkezni. Újraú- szásra került sor, amelyben Halmay egyértelműen maga mögé utasította Learyt. Bár több világrekordot is úszott, mégis bukott emberként kellett az 1908-as olimpia után befejeznie sportpályafutását. A 4x200 méteres gyorsváltó utolsó tagjaként ugyanis nekiúszott a falnak, így elvesztettük jelentős előnyünket — és az olimpiai aranyat. A magyar közvélemény ezt nem tudta megbocsátani neki. 1908, London és 1912, Stockholm: Fuchs Jenő Az egyetlen sportolónk, a magyar kardhegemónia megalapítója, aki két olimpián csapatban és egyéniben is egyaránt aranyérmet nyert, utóbbiakat nem mindennapi körülmények között. Londonban a nyolcas döntőbe hét magyar került. S bár Fuchs Jenő csak a harmadik számú versenyzőnek számított, megnyerte a versenyt. Stockholmban pedig olyan maratoni hosszúságú fináléban győzött, hogy amikor az eredményhirdetésre került volna sor, már nem volt, aki felhúzza a lobogót. Óriási meglepetésre egyébként Fuchs az 1928-as olimpia hazai válogatójára is benevezett, ahol a még nála is öt évvel idősebb régi vetélytárssal, az 51 esztendős Mészáros Ervinnel került szembe. A páston a két híres védekezőművész jó ideig csak állt egymással szemben, majd Mészáros levette a sisakját, s megkérdezte: „Kedves Jenő, nem gondolja, hogy már öregek vagyunk mi ehhez?” Jenő pedig úgy gondolta, s mindketten ott azonnal befejezték a pályafutásukat. 1924, Párizs: Posta Sándor Az első világháborúból súlyos csípősérüléssel került haza, s már le is mondtak arról, hogy valaha is nagy vívó lesz. Bécs- ben azonban egy specialista megoperálta, s a rehabilitáció olyan jól sikerült, hogy 1922- ben megnyerte a magyar bajnokságot. Az olimpia tizenkettes döntőjébe négy olasz jutott, akik közül a sportszerűtlen Pu- litit kizárták, mire a többiek is visszaléptek. A „maradék” nyolcas mezőnyben Posta Sándor ugyan három vereséget szenvedett, de másoknak sem ment igazán jól, így Garaival és a francia Ducruet-vel holtversenybe került, s csak az újraví- vásban szerezte meg az aranyat. Jellemző még Postára, hogy rendkívül babonás volt, soha nem engedte magát lefényképezni. 0 az egyetlen olimpiai bajnokunk, akiről nem maradt fenn hiteles fotó. 1928, Amszterdam: Tersztyánszky Ödön A kardvívás döntőjét Petscha- uer Attilával vívta. Az egyik versenyzőtárs, Tóth Péter megjegyezte: itt az idegek döntenek, s akkor Tersztyánszky Ödön lesz a bajnok. így is lett... Tersztyánszky ekkor már 39 esztendős volt; vívónak idős, embernek fiatal. Mégis csupán néhány hónappal élte túl legnagyobb sikerét: 1929-ben motorbalesetben életét vesztette. 1932, Los Angeles: Pelle István A magyar tomasport első nagy bajnoka volt, aki már az 1930-as világbajnokságon győzött nyújtón. Az olimpián is az esélyesek közé tartozott, és sokoldalúságát bizonyítandó, ezúttal lólengésben és talajon nyert aranyérmet hihetetlenül elegánsan ' tornászva. Az összetett győzelemtől is csak csalás fosztotta meg. Akkoriban ugyanis ha valaki hibázott, még lehetett javítani, így az összetettben elrontott lólengését Pelle István másodszorra remekül mutatta be. Igen ám, de a gyakorlatnak a jegyzőkönyve elkeveredett — valaki bizonyára ellopta —, így a rontott lólengés pontszámát vették figyelembe, s ezzel Pelle az olasz Neri mögött végül csak második lett. 1936, Berlin: Kabos Endre Olimpiai győzelmét több Eu- rópa-bajnoki siker előzte meg. Berlinben a kardvívásban már a csapatbajnoki címet is elsősorban neki köszönhettük, hiszen a döntőben az olaszok legjobbját, Mariit fél óráig tartó csatában győzte le 1:4-ről 5:4-re fordítva. Az egyéni fináléban egyetlen vereséget szenvedett — éppen Marzitól —, de a körmérkőzésben a legjobbnak bizonyult. Első nyilatkozatában már az 1940-es olimpiáról beszélt. Ezt azonban elsöpörte a háború, és Kabos Endre halálát is ez okozta: 1944- ben a Margit-híd felrobbantásakor a Dunába veszett. 1948, London: Gerevich Aladár Minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, hétszeres aranyérmes — az utolsót ötvenévesen szerezte! — , London kétszeres bajnoka. „Mellékesen” kardvívásban kilencszeres világ- , ötszörös Európa- és harminc- négyszeres magyar bajnok. Londonban a csapatversenyt könnyedén nyerték a magyarok, egyéniben azonban a nyitó csőriében 4:1-es vesztésre állt Kovács Pállal szemben. Ali azonban fordítani tudott, s így ő lett az aranyérmes. Gerevich Aladár egyébként már a versenyek kezdete előtt boldog volt, hiszen táviratot kapott, hogy megszületett második fia, Pali. (Aki később egyéni kardvilágbajnok lett.) 1952, Helsinki: Szőke Kató Helsinki idején mindössze 17 éves volt, messze a legfiatalabb a magyar úszócsapatban. A száz gyorsot úgy nyerte meg, hogy csak ötödik helyen került a döntőbe, ráadásul 1:06,8 perces idejénél az előfutamban Temes sokkal jobbat, 1:05,5-ös olimpia csúcsot ért el. De hát a leggyorsabbnak a fináléban kell lenni... A gyorsváltóban pedig a magyar négyes 4:24,4 perces világcsúccsal győzött. Szóiké Kató volt az utolsó ember; az ő célba- csapása jelentette a magyaroknak az aranyat. 1956, Melbourne: Keleti Ágnes Első olimpiájára 31 évesen jutott el, s szerzett aranyat talajgyakorlatával. A csúcsra azonban világbajnoki címekkel és több mint ötven magyar bajnoki arannyal a háta mögött Melbo- ume-ben ért fel Keleti Agnes. Négy számban győzött 35 éves korában, s ötszörös bajnokként mindmáig a legeredményesebb magyar női olimpikon. Megnyerte a talajt — holtversenyben —, valamint a korlátot és a gerendát, s tagja volt a győztes ké- ziszercsapatnak is. 1960, Róma: Kárpáti Rudolf 48 esztendő után ismételte meg Fuchs Jenő bravúrját: kard egyéniben és csapatban is megvédte négy évvel korábbi olimpiai bajnoki címét — kereken negyvenesztendős korában. Igaz, hihetetlenül nehéz küzdelemben sikerül kivívnia az elsőséget. A döntőben ugyanis kétszer is kikapott, mielőtt a lengyel Pawlowski elleni mindent eldöntő csörtére kiállt volna. 4:4 után egyetlen tuson múlt minden; ha Kárpáti Rudolf adja, nyert, ha a lengyel, hatos holtverseny alakul ki. Nem lett holtverseny... A csapatverseny fináléjában ugyanerre a két vívóra maradt a döntés, és Kárpáti megint legyőzte Pawlowskit, megszerezve ezzel hatodik olimpiai aranyérmét. 1964, Tokió: Rejtő Ildikó Elek Ilona tokiói győzelme óta magyar vívónők nem nyertek olimpiát; ezúttal viszont mindjárt kettőt is. Igaz, mindkettő csak hajszálon múlott. Rejtő Ildikó a tőrvívás egyéni selejtezőjében majdnem kiesett, csak új- ravívás árán léphetett egy körrel tovább. A négyes döntőben is vereséggel kezdett, aztán két győzelemmel folytatta, és hármas holtversennyel fejezte be. Ám az újravívásban már nem lehetett megállítani; mindkét riválisát valósággal lesöpörte a pástról. A csapatdöntőben pedig ismét az utolsó csörte döntött a magyarok javára egy olyan csatában, amelyet a korábbi kardozó fenomén, Kovács Pál minden idők legférfiasabb női vívódöntőjének nevezett. (Holnapi számunkban folytatjuk.) (Ferenczy Europress) Kárpáti Rudolf technikusi végzettséggel. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Szántó u. 19. (21128) TELEOTMP mmu - képviselet ISDN értékesítési partner EGY ÉRTŐ KÉZBEN MINDEN, AMI NAPJAINKBAN A HATÉKONY MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELE:- EGYSÉGES INFORMATIKAI RENDSZER, MELYBEN A TÁVOLSÁGOT IDŐVESZTESÉG NÉLKÜL HIDALHATJA ÁT- INTERNET-HOZZÁFÉRÉS TELECOMF Jó csatádhoz tartozunk ! Budapest, Tábor u. 5 Tel.: (1) 135-43-88 Pécs, Magyarürögi út 12. Tel.: (72) 33 66 55 A gépkocsi vezetője azt várja haszongépjárművétőlx hogy az modern, megbízható és takarékos legyen. A számos technikai újítással felszerelt '96-os új TATA 2.0D diesel pickup mindezt nyújtja Önnek, de ezen felül még valamivel többet. A kényelmet. A TATA 2.0D Pickup továbbfejlesztésekor tervezői azt tartották szem előtt, hogy Önnek kényelmesebb munka- körülményeket teremtsenek. Az Európa-szerte kiépített szervízhálózattal rendelkező, az Euro II szabvány szigorú előírásainak megfelelő '96-os új TATA 2.0D diesel pickup már 1.543.000 Ft nettó ártól kapható. Nem véletlen, hogy az 1995 óta Indiában gyártott és értékesített Mercedes E-220 és E-250D típusokat szintén a TATA-Művekben gyártják. A '96-os új TATA 2.0D diesel pickup alapára tartalmazza az állítható kormányoszlo a fordulatszámmérőt, az órát és a rádió-előkészítést is. Vezérképviselet: Swisscar Rt. 1222 Budapest, Háros út. 121-123. Tel.: 227-4445 Márkakereskedők: Kaposvár: Dóra és Társa Bt. Munkácsy M. u. 32. (82) 312-801 • Zalaegerszeg: Szántó János, Zala u. 10/a. Tel.: (92) 323-580 Bírja a gyűrődést!
