Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

1996. június 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kétszázhetvenmillió forint árbevételre számítanak Olcsóbb a fa A Sefag Rt szántódi erdészete az idén 270 millió forint árbe­vétel elérését tűzte ki célul. Ez húsz százalékkal magasabb az előző évinél. A bevételt első­sorban a fahasználati és a vadá­szati ágazat adja, amit kiegészít az erdőművelés, illetve a fafel­dolgozás. A szántódi erdészet megtartotta gépműhelyét is, így összesen kétszázötven dolgo­zónak adnak munkát. Barkóczi István igazgató nem rejtette véka alá: a hosszú és kemény tél miatt, az első negyedévben a fakitermelés és az erdőműve­lés nem indulhatott be, így az értékesítés is csak áprilisban kezdődött. Mindez azt jelenti, hogy csupán augusztusra éri utol magát a cég és teljesíti az időarányos termelést, értékesí­tést. A faexport jelenleg lé­nyegesen nehezebb mint a múlt évben volt: egyrészt csökkent a kereslet, másrészt visszaesett a fa ára is. — Elsősorban a hazai piacon értékesítjük a kitermelt fát — magyarázta az igazgató. — A környékbeli tüzépek részére megfelelő készleteket értékesí­tettünk, értékesítünk. Jelentős mennyiséget szállítunk Ten­gődre is, ahol mintegy 2000 köbmétert égetnek faszénné. Az idén ez nagyon jó szezoná­lis termék. A rönkfa egy részét Barcsra, valamint Csurgóra szállítjuk, de néhány száz köb­métert osztrák és olasz piacon is értékesítünk. Az export fenyő papírfából és farostból mintegy négyezer köbmétert szállítunk ausztriai feldolgozásra. Barkóczi István arra számít, hogy a negyedéves lemaradást — ha megfeszített munkával is — pótolni tudják, másrészt bíz­nak a piac élénkülésében. így az árbevételi és a 15 milliós eredményterv is várhatóan tel­jesíthető lesz. Krutek József Szép lányok adózzatok?! A Belügyminisztériumban kész az a csomagterv, amely a legége­tőbb kérdések rendezését szol­gálja, mint a veszélyes kutyák, a gépjárműlopások vagy a prosti­túció. Ez utóbbi különösen a nyáron érinti a Balaton parti te­lepüléseket is. Dr. Borai Ákos a BM rendészeti főosztályának osztályvezetője szerint szep­tembertől megkezdődik a kodi- fikációs munka, de addig is át­meneti megoldásokat javasolnak az önkormányzatoknak, mert kezelni kellene a tarthatatlan helyzetet. A budapesti VIII. ke­rületben és a Balaton parton nemzetközi egyezmény és tör­vényi tiltás ellenére teljesen ki­virágzott a prostitúció, hiszen rentábilis üzletág a szervezett bűnözésben. Éppen ezért külö­nösen veszélyes: mindig is olyan közeg használta ki a szép lányo­kat, amelyet üldözött az állam. A hatékony fellépés gátja tulaj­donképpen az, hogy az állam nem tud reális alternatívát nyúj­tani a magukat áruló lányoknak. Nem kívánják, hogy megment­sék őket! A prostitúció erősza­kos, embertelen környezete még mindig elfogadhatóbb szá­mukra, mint az, amelyikből származnak. Ezekkel a szociá­lis-gazdasági tényekkel néznek szembe a törvényhozók, amikor a prostitúcióról döntenek. Mér­legelni kell azt is, hogy meddig tartozik a kérdés a személyi sza­badság körébe, illetve mikor kell feltétlenül a társadalom védel­mét előtérbe helyezni. A várható koncepció lényege, hogy az önkormányzatok jelöl­jenek ki zónákat, ahol tűrik az ősi mesterség gyakorlását, má­sutt viszont szigorúan büntetik. Felmerült: helyezzék egyéni vál­lalkozói alapokra, rendszeres egészségügyi kontrollal. Dr. Bo­rai szerint számlát nem kellene adniuk, de adózni mint minden vállalkozónak igen. Dr. Balázs Árpád siófoki polgármester egyetért a prostitúció legalizálá­sával, de nem tudják kordában tartani, ha nem kapnak eszközö­ket a szigorú szankciókra. Most a közszemérem megsértése jog­címen bírságolhatnának, de a lá­nyoknak vannak eszközeik: nagyestélyiben állnak az utcára a Balatonnál. Igaz a rendőrök sem tudnak előbbre jutni a felderítés­ben, hiszen az üzletszerű kéjel- gést nem tudják bizonyítani. Itt az áldozat és a bűnelkövető na­gyon keresi egymást. Legfeljebb a KRESZ-re és más ártalmatlan paragrafusokra hivatkozhatnak. Mi legyen a nyáron? Az ön- kormányzatok nem jelölhetnek ki zónákat, mert a jelenlegi tör­vények ellenében nem dönthet­nek. A BM szerint megsúgják a lányoknak, hol sétálhatnak. Igen, de ki súg? A polgármester vagy a rendőrkapitány? Csécsi Béla a főváros VIII. kerületé­nek polgármestere felajánlotta: akár meg is fizetnék a jogászt, aki segít a belügyi tárcának a törvény előkészítésében, csak lépjenek végre határozottan. A balatoni polgármesterek szi­gorú szankciókat követelnek, mert enélkül a szabályozás semmit sem ér. Sürgetik a meg­előzést is, vagyis az ifjúság szexuális nevelésének előmoz­dítását. G. M. Balatonvíz áztatta hektárok Nemesített vetőmag a Sió mentén A Siómente Mezőgazdasági Szövetkezet a napokban üz­leti találkozót szervezett partnereinek, hogy bemutassa gazdag vetőmag kínálatát, amelyet a martonvásári, a szegedi és a táplánszentke- reszti kutatóállomásokkal szoros együttműködésben fejlesztett. Somogyon kívül Tolna, Veszprém, Fejér és Zala megye gazdálkodói is szívesen vásárolnak innen, mert fémzárolt, nemesített búza, ősziárpa és borsó ve­tőmaghoz jutnak. Boda János, a szövetkezet elnöke elmondta, rendszere­sek ezek a találkozók és part­nereik garantáltan jó minő­ségre számíthatnak tőlük. Ugyanakkor egyre többen sa­ját kárukon is megtanulták, hogy nem szabad spórolni a vetőmagon. A minőség meg­térülő befektetés. A Siómente 1000 hektárnyi kis és nagy­parcelláin nemcsak a már be­vezetett magvak növekedé­sét, hanem a következő évek ígéretes fajtáit is láthatják a megrendelők. A mezőgazdasági szövet­kezet 2 milliárdos forgalmá­nak felét teszi ki a hagyomá­nyos agrár tevékenység, s eb­ből 100-150 millió forinttal részesedik a vetőmag ter­mesztés és feldolgozás. Boda János szerint ez az üzletáguk követeli a legtöbb szellemi, tőke és eszköz befektetést. Piaci sikereik is mutatják, te­hetséges, igényes szakem­bergárdával dolgozik. Az üz­leti találkozón szakmai véle­ménycserékre, az agrotechni­kai és növényvédelmi tapasz­talatok átadására is sor került: olyan problémákkal nézett szembe idén az ágazat, amik évtizedek óta elkerülték a mezőgazdaságot. A nagy hó­takaró után megjelent a hó­penész, amivel harminc­negyven éve nem találkoztak. A Sió mentén is 760 hektár­nyi termést ért jégkár. A Ba­laton vízszintjének megeme­lésével ugyan a vízminőséget és a turizmust szolgálták, de a Sió csatornából 300 hektár­nyi mezőgazdasági területet öntött el a víz. Valószínűleg peres úton tisztázzák a fele­lősséget. G. M. Vízisport-egyesület a herényi kikötőért Lagúna a Csicsergőben 98 vízi jármű számára biztosít kikötést a herényi lagúna Csaknem száz csónak, illetve bitorlás elhelyezésére alkal­mas a Csicsergő félszigetnél létrehozott kikötő. A balaton- berényi Magyar Tenger Vízi­sport-egyesület kezdeménye­zésére az ősszel kezdték meg a kéthektáros, elvadult terület rendbe tételét. Az önkormány­zattól három évre kapott keze­lői jogot az egyesület. Május­ban elvégezték a meder kotrá­sát, majd az iszap eltávolítása után kialakították a 260 méter hosszú lagúnát. A kikötőépítés még messze van a befejezéstől- tudtuk meg Bereczkyné dr. Kovács Piroskától, az egyesü­let titkárától. A lagúnához ve­zető földterület parkosítása, a kikötő pangó vizének meg­mozgatása, az iszapcsapda, valamint a félsziget szemközti oldalán a helyek megduplá­zása a tervük. — Elkelne egy sólya is, mert egyelőre a súlyosabb járműveket csak daruval tud­juk a vízre bocsátani. Sok tár­sadalmi felajánlás és az ön- kormányzat támogatása elle­nére fogytán a pénzünk. FOTÓ: KUN G. TIBOR Hisstik István szavait a tit­kár is megerősíti, aki pályáza­tok sorát adta be, eddig ered­ménytelenül. — Most a Kör­nyezetvédelmi Alapnál kopog­tatunk, dr. Nemcsók János ja­vaslatára, a félmillió forintos kérésünkkel — mondta — dr. Kovács Piroska. ígéretekben eddig sem szű­kölködtek. Pedig a herényi Marina további fejlesztéséhez — a pártoló kétkezi munkáján túl — most már egy kis pénz is kellene. Csíky K. Erika Őszi árpát aratnak a Siómentében A siófoki Siómente szövetkezet is megkezdte őszi árpa aratását. Az utóbbi napokban azonban ádándi területükön az időjárás csaknem 600 hektáron okozott kárt. Jég verte a kukoricát, bor­sót, repcét, napraforgót, a búzát. Kőröshegyi gyerekek továbbtanulása A kőröshegyi általános iskolá­ban az idén 29 kisdiák fejezte be tanulmányait. Egy kivételével valamennyi továbbtanul: tízen érettségit adó középiskolában, 18 tanuló meg szakmunkáskép­zőben folytatja az új tanévben. Pusztaszemest is elverte ajég A jégeső szinte valamennyi la­kóházban kárt okozott a Bala­tontól tizenegy kilométerre levő Pusztaszemesen; 30 ház tető- szerkezetét teljesen fel kell újí­tani. Az ottlakók összefogtak: kalákában dolgoznak a helyreál­lításon. Az önkormányzat anya­gilag is segíti a rászorultakat. Diákok a pultnál a Sió áruházban A Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola és a Sió ke­reskedelmi kft vezetői szerző­désben rögzítették a diákok áruházban történő gyakorlati foglalkoztatását. A tanulók egy hónapot töltenek a cég külön­böző osztályain, hogy a tanév kezdésekor már bővebb isme­retekkel ülhessenek a padokba. Óvodások kirándultak Fejér megyében A siófoki 8. számú óvoda 36 ap­rósága három napot töltött a Fe­jér megyei bodajki Tölgyes tá­borban. Hat felnőtt kíséretében a gyermekek sétáltak a Gaja patak mentén, a csókakői várnál he­gyet is másztak, s megismerked­tek a zirci arborétummal; este „vacsorázó” vaddisznókat is megfigyelték. Jártak a várgesz- tesi tájvédelmi körzetben: Maj- kon a vízimalom és a működő bánya csilléinek megtekintésé­vel tettek szert új ismeretekre. Fészekrakók Szőlősgyörökön Gombamód szaporodnak a házak Szőlősgyörökön fotó: kovács Tibor Kevés hely van a megyében, ahol ilyen látványos családi ház építkezésbe kezdtek az emberek, mint SzcÜősgyörök. A falu határában gomba módra szaporodnak a szebbnél szebb új otthonok. Kovács Jenó' jegyző elmondta, hogy 1992-ben kezdtek a telekértékesítési prog­ramba és azóta el is adtak százhúsz parcel­lát. Nemcsak a helybéliek érdeklődnek, hanem fészket raknak itt Somogy más vi­dékeiről idetelepülök is. A szép táj külföl­dön is vonzó, mert már hét német család építkezik itt. A szőlősgyörökiek egyéb­ként a közművesített telek vételárából öt­venezer forintos kedvezményt kapnak az önkormányzattól. A képviselő-testület folytatja a progra­mot, ugyanis még ötven építési teleknek megfelelő terület áll rendelkezésére. Az ingatlan értékesítésből származó bevétel­ből évről-évre építik ki az út, vízvezeték és villany hálózatot. Hitelez az önkormányzat A siófoki képviselő-testület ésszerűnek találta Szakonyi Géza és dr. Bozsik József javas­latát, hogy adjanak kamatmen­tes hitelt a városi távhőszol­gáltatását működtető Siokom Rt-nek két hőközpont korsze­rűsítésére. Miután a fejlesztés­től azt várják, hogy a távhő energia árak esetleg szeré­nyebb mértékben növekednek, a hatvan millió forintos hitelt támogatta az önkormányzat pénzügyi valamint idegenfor­galmi és tulajdonosi bizottsága is. A Siokom Rt már az idei költségvetés készítésekor tíz­millió forintos vissza nem térí­tendő támogatásért folyamo­dott a képviselőkhöz a Fő téri hőközponthoz gázmotor be­szerzésére és beépítésére. A testület akkor úgy kívánta ki­egészíteni a hatvan millió fo­rintos beruházást, hogy a a tár­saság az ötven millió forintos saját erőt előteremti. Időköz­ben a cég kidolgozta az arany­parti fűtőműre is a korszerűsí­tési tervet. Bebizonyította, hogy a két hőközpont átállí­tása segíti a hatékonyabb és viszonylag olcsóbb hőterme­lést és a lakások fűtési költsé­geinek lassúbb ütemű emelke­dését. Ezért hajlandó a testület hatvanmillió forintos kamat­mentes kölcsönt nyújtani a cégnek a két fejlesztésre, ame­lyet idén három részletben fo­lyósítanak. A Siokom Rt hat év alatt egyenlő részletek fi­zeti vissza pénzt, először 1997. december 15-én tör­leszt. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom