Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29 / 151. szám

1996. június 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Polgármesterek a település-üzemeltetésről Kiszámítható jövőképet (Folytatás az 1. oldlról) Az önkormányzati közszol­gáltatások pénzügyi finanszí­rozási kérdéseiről szólt elő­adásában dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium ön- kormányzati és területfejlesz­tési főosztályvezetője. El­mondta: a tárca készül az ál­lami támogatási, elosztási rendszer reformjára, amely a koncepció szándéka szerint kiegyenlítettebbé teszi a tele­pülések részesedését az szja- kiegészítésből. A település- üzemeltetésről, a kistérségi társulások fejlesztő hatásáról a Belügyminisztérium telepü­lésfejlesztési és lakásügyi fő­osztályvezetője szólt. Dr. Loydl Tamást arról kérdeztük, kellő pénz híján miként lehet települést fejleszteni? — Az önkormányzatok el­sősorban a várható pénzügyi reformintézkedések, a gaz­dálkodás átszervezése és ha­tékonyságnövelésé következ­tében talán el tudnak indulni egy célszerű, a feladatokat és az ellátást jobban szolgáló rendszerek kialakítása felé — mondta. — Szükséges, hogy a bontakozó piacgazdaság sze­replőit, a lakosságot is bevon­ják a településfejlesztésbe. A főosztályvezető hangsú­lyozta: fel kell ismerni és kö­zelíteni kell egymáshoz a nem feltétlenül ellentétes lakos­sági, önkormányzati, szolgál­tatói és állami érdekeket. Erre hívta föl a figyelmet Berkes Sándor inkei polgármester, a magyar faluszövetség elnök­ségi tagja is. Mint mondta, nem elég felismerni az érde­ket, de kellő helyen aktiku- lálni is tudni is kell őket, ezért szorgalmazta önkormányzati szövetségek életre hívását. A Magyarok Világszövet­sége képviseletében Medvigy Endre, a Szent László Aka­démia rektora tegnap a csa­ládpolitika fontosságára, és ebben az önkormányzatok szerény, de fontos lehetősége­ire hívta föl a figyelmet. Fe­renci József, a csurgói hivatal műszaki irodájának vezetője a közszolgáltatások gyakorlatá­ról szólt. Állásfoglalással tettek pon­tot a település-üzemeltetés témakörében tartott szekcióü­lésük végére a polgármeste­rek. A fent említetteken túl le­szögezték, ellentmondásos­nak érzik, hogy az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű települések nem pályázhatnak céltámogatási forrásokra, így eleve vegetációra ítéltetnek, és végtére a jövőt kénytelenek felélni. (Balassa) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Polgár és mestere Az a szép a demokratizmusban, hogy ebben a műfajban minden elemi felelősség az állampolgáron nyugszik. A választó, az adófizető, a fogyasztó állampolgáron. Ennek felismerése ter­mékenyítheti meg azt a rendszert, ami valódi polgárokat, más szóval, érdekeikkel tisztában lévő lakosokat szül és nevel. Ez amennyire egyértelmű, olyan nehéz tömegesen belátni, leg­alábbis magam ezt tapasztalom. Mindezt a polgármesteri világ- találkozó aktualitásával mondom, ahol több ponton éreztem ennek a tudatos felelősség-választásnak a hiányát. Azt, hogy a makroszint, ami emberi találmány, nem működik magától, ve­zérelni kell. Önkormányzatok finanszírozása, ez volt a beszédtéma. Ebben is nagyszerű dolog leásni a mikroszintig: vannak em­berek, akik a mikroszinten dolgoznak és adóznak, hogy a meg­termelt javakról, újraelosztásukról az általuk választottak mak­roszinten döntsenek. Ebbe az embertől elrugaszkodott, intéz­ményesült folyamatba azonban be lehet, sőt be kell avatkozni, hiszen az elosztás mindenképpen megtörténik, csak az nem mindegy, hogyan. Közhely, hogy az önkormányzatok szeret­nék, ha a folyamatban hathatós szerepet kapnának. Szeretnék, ha nem gúzsba kötve kellene önkormányozniuk, ha az általuk képviselt, közigazgatási területükön élő embereknek mind színvonalasabb élőhelyet, mint effektiv szolgáltatást nyújthat­nának. Ennek ismeretében érthetetlen, és nem értik a szíves vendég­látó és jó szervező csurgóiak sem, miért maradt távol, magáról egy árva hírt sem adva, a jelentkezők jelentős, nagyobbik ré­sze? Ha ugyanis egy polgármester, egy „hivatásos” polgár ér­dektelen, miféle érdek- és felelősség-felismerés várható el a polgártól? Talán, lassan-lassan a választás felelőssége elvárható lesz. Megbeszélés a magyar-horvát gazdasági közeledésről Esély az együttműködésre (Folytatás az L oldalról) Hazánkban megindult az újjáé­pítés, ami sok vállalkozónak nyújt munkalehetőséget — folytatta Miroslav Skoro. — A privatizációs folyamat is elkez­dődött. Lehetőség nyílt vegyes­vállalatok alapítására, igyek­szünk minél jobban segíteni a kapcsolatok kiépítésében — tette hozzá. Eddig is létezett már egyfajta együttműködés, hiszen a bevá­sárló-turizmus működik: tavaly csaknem négymillió horvát lépte át a magyar határt, és becslések szerint legalább 800 millió dollárt költöttek el. Eb­Településfejlesztési társulást hoztak létre a drávamenti ön- kormányzatok. Huszonhárom polgármester részvételével tar­tották meg tegnap alakuló ülé­süket Barcson. Három község — Csokonyavisonta, Vízvár és Heresznye — vezetői távol ma­radtak, a többiek jelenlétükkel felsorakoztak Barcs térségfej­lesztési programja mellé. A társulás elnökének Feigli Ferenc barcsi polgármestert vá­lasztották meg, aki elmondta: az egyetlen lehetősége a fejlő­désre a városnak és a körülötte lévő falvaknak a határmentisé- gük kihasználása. Ismertette városa elképzeléseit, melyek­ben többek között vámudvar, A hatósági ügyintézés lehan­goló képével szembesítette a somogyi jegyzőket dr. Kara Pál. A közigazgatási hivatalok felmérései szerint az önkor­mányzatoknál hozott határoza­tok 44 százalékát utasították el másodfokon. Néhány típushi­bára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a rendszertől függetlenül iktatni kell az ügy­iratokat, s változatlanul ér­vényben van az ügyintézés 30 napos határideje. Véleménye szerint alacsony színvonalú a szakmai képzés is. A somogyi jegyzők kétkedve fogadták az országos adatokat. Többen is szóvá tették a jog­szabályok gyakori változását és értelmezhetetlenségét. Barcs jegyzője szerint 10 évnél keve­sebb államigazgatási gyakorlat­tal nem lenne szabad egyetlen bői a somogyi kereskedők is hasznot húznak, ám — mint azt a szakemberek megállapították — szükség van a továbblé­pésre. Ahhoz, hogy a várt kapcsolat létrejöhessen, jól működő in­formációs bázisra van szükség. A horvát hatóságoknál például létezik egy olyan számítógépes rendszer, amin szerepel az újjá­építéssel, valamint a gazdasági programokkal kapcsolatos ösz- szes információ. Marth Dom- baj, a kisiparosok szövetségé­nek vezetője szerint a kamarák szerepe meghatározó lehet a kapcsolatok kiépítésében. Ha­vámszabadterület kialakítása, nagyáruház megépítése szere­pel. Úgy vélte: amennyiben mindez megvalósul, az jó né­hány nagyobb vállalkozást vonz ide, s ennek következté­ben remélhetőleg csökken a je­lenlegi rendkívül nagy munka- nélküliség. Elmondta azt is, hogy a so­mogyi területfejlesztési tanács 150 millió forintos támogatásá­nak köszönhetően a program megvalósításához már 200 mil­lió forinttal rendelkeznek, s re­mélhetőleg a szükséges beru­házások helyet kapnak a jövő évi állami költségvetésben. Francz Rezső országgyűlési képviselő flandriai látogatásá­jegyzőt sem kinevezni a pol­gármesteri hivatal élére. Ezzel dr. Kara Pál is egyetértett. Mint mondta, nem könnyű követni az állandó módosításokat és ki­egészítéseket. Azt is elismerte, hogy sokszor a jogszabályok minősége sem megfelelő. Vé­leménye szerint ez magyarázza, de nem menti a helyzetet. A ta­nácskozás során felvetődött: a viszályok elkerülése végett a jegyzőt ki kellene emelni az önkormányzati struktúrából. Arról is szó esett, hogy bírói védelem híján az önkormányza­tok ki vannak szolgáltatva a számvevőszéki döntéseknek. Dr. Lamperth Mónika szoci­alista országgyűlési képviselő, a rendészeti és önkormányzati bizottság alelnöke fontos vív­mánynak nevezte, hogy minden település megkapta az önkor­sonlóképpen vélekedett Hajdi­nák József is, aki a Kisoszt és a kereskedelmi és iparkamarát képviselte. A tárgyaláson mindkét fél a konkrét együttműködést sür­gette. A tegnapi megbeszélés egyik eredménye, hogy Ka- proncán bemutatkozási lehető­séget biztosítanak a kaposvári vállalkozóknak. Megállapod­tak arról is, hogy horvát cégek elhozzák termékeiket az Al­pok-Adria vásárra, valamint hamarosan gasztronómiai be­mutatót tartanak Kaposváron illetve Kaproncán. (Harsányi) nak tapasztalataira hivatkozva állította: az egyetlen járható út a települések számára az össze­fogás. Mint mondta, odakint ef­féle társulások évtizedek óta lé­teznek, és kitűnően működnek. Jó néhány előnyét is felsorolta, így például azt, hogy a társulás­sal jelentősen nőnek a részt­vevő települések pályázati esé­lyei. Az ülésen elhangzott: az ide­genforgalom növelésében is szerepet játszhat a társulás, többek között közös kiadvá­nyok létrehozásával, illetve a Dél-Somogyba tervezett kerék­párutakhoz a kapcsolódási pon­tok kidolgozásával. N. L. mányzatiság jogát. Ezen nem kívánnak változtatni a törvény­hozók, de szükség van átalakí­tásokra. A szocialista frakció — alkotmányos garanciákkal — a társulások kialakítása mel­lett foglalt állást. A képviselőnő pazarlásnak tartja, hogy néhány száz lakosú falu külön jegyző- séget és iskolát tartson fenn, miközben az infrastruktúra fej­lesztésére nem tudnak áldozni. Véleménye szerint elengedhe­tetlen a megyék és a települési önkormányzatok feladatainak tisztázása. Mielőbb meg kell oldani az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését is. Erről egyelőre még szakmai viták folynak politikusi berkekben, mint ahogy az önkormányzati rendszer finanszírozásának át­alakításáról is. (S. Pap) Nigériai nagykövet Balatonbogláron Idi Algoni Adamu Nigéria nagykövete járt Balatonbog­láron. Vadasfalvi János al­polgármester mutatta be neki a várost és a szomszé­dos Balatonlellét. Nigéria érdeklődik a balatoni turiz­mus iránt. Az ország most építi új iparágait és kíváncsi a bogiári tapasztalatokra is. Kölcsönmozdony Balatonfenyvesen Kicsit megöregedett a Ber­ket járó turisták kedvenc közlekedési eszköze, a bala- tonfenyvesi kisvasút. Hogy a kirándulók a karbantartás alatt se maradjanak kisvonat nélkül, a nagycenki kis- vasút-múzeum kölcsönzött a fenyvesieknek egy gőz­mozdonyt. A kisgőzös jó he­lyettese lesz a réginek, ame­lyet most a MAV-műhely- ben reparálnak újjá. Hívatlan vendégek a vései pincékben Hívatlan vendégek töltötték a június 27-re virradó éjsza­kát a vései Rigó-hegyen és Nemesdéden a Cserháti sző­lőhegyen. Az éjszakai láto­gatók három-három pincét törtek fel. Az okozott kár 800 forinttól 54 ezer forintig terjed. Egyik pincéből hor­dóstól együtt vitték el a bort, ezen kívül többek közt per­metezőgépet és egyéb hasz­nálati cikket loptak. Evezős táborban az andocsiak Kétnapos evezőstáborba utazott tegnap az andocsi ál­talános iskola felső tagoza­tának negyven tanulója Szentendre szigetére. A tá­borozás során — az oktatók segítségével — az evezés alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődő tanulók. Összeférhetetlenség Memyén A fővárosi Legfelsőbb Bíró­ság megváltoztatta a megyei bíróság korábbi első- és má­sodfokú határozatát a mer- nyei önkormányzat és a te­lepülés egykori polgármes­tere, Horváth István peré­ben. A község képviselőtes­tülete 1994 decemberében összeférhetetlenséget állapí­tott meg a főállású telepü­lésvezetés, és Horváth Ist­ván vállalkozói tevékeny­sége között, ezért megszün­tette a munkaviszonyt. A fővárosi jogerős döntés sze­rint a képviselőtestület sza­bályosan járt el. A falvak felsorakoztak a barcsi fejlesztési program mellé Társulás a fejlődésért Döcögő közigazgatás Dr. Kara Pál: A Belügyminisztérium nem akar kényszertársulásokat Tavaly kevesebb szarvast lőttek le megyénkben Vadászok a törvényükről A tavaly végzett munkáról, valamint az új vadászati törvényről esett szó a So­mogy megyei vadászok szö­vetségének tegnapi, kapos­vári választmányi ülésén. A szövetség az egyesületként működő vadásztársaságok szervezete. 35 vadászati jogot bérlő, és 37 bérkilövő társaság tagsági viszonyán keresztül 2671 vadász tartozik a szövet­séghez. A vadgazdálkodással kapcsolatban a szövetség me­gyei elnöke elmondta: tavaly kevesebb szarvast, őzet, récét és ludat lőttek le. Egyedül az elejtett vaddisznók száma nőtt: a korábbi 2187 helyett 2615 lőt­tek le. Dr. Diviánszki János beszámolt grról is, hogy enyhén mérséklődött a külföldi vadá­szok érdeklődése. A szakember szerint nőttek a megélhetési költségek is, ami tovább drágítja az amúgy sem éppen olcsó vadászatot. Példát említve elmondta: ha valaki egy hétre elmegy vadászni, és elejt egy 7-8 kilogrammos tró­feát, a kaland 6-7 ezer márkába kerülhet. Komoly esély van arra, hogy az idén még keve­sebb osztrák, német vagy olasz vendég jön. A fiatal nyugati vadászok közül sokan a szom­szédos Szlovákiába vagy in­kább egzotikus túrára mennek. Egy afrikai szafari, vagy egy alaszkai medvevadászat ugyanis nem sokkal drágább, mint egy 1-2 hetes magyaror­szági tartózkodás. Diviánszki János elmondta azt is: a parlament elfogadta az új vadászati törvényt, ami jelen­tős feladatot ró a társaságokra. A jogszabály ugyan jövő már­ciusban lép hatályba, ám már az idén ki kell alakítani az új te­rület határokat. Fontos tény: földtulajdonhoz kötődik majd hazánkban a vadászati jog, de a vad továbbra is állami tulajdon marad. A szakember fontos dá­tumokat is közölt: júliusban megkezdik a vadászterületek határainak meghúzását, ami jövő februárban válik végle­gessé. A hatályba lépő törvény számos ponton kapcsolódik az EU előírásaihoz. (Harsányi) Gondnokságba rendezik a gazdálkodást Az értékeit védi Fonyód A fonyódi képviselő-testület rendeletet alkotott a város épí­tészeti értékeinek védelmére. Az alapot az a rendkívül körül­tekintő felmérés adta, amely feltérképezte a város helyi vé­delemre érdemes középületeit és magánházait. A szakembe­rek 81 szép házat találtak. Az önkormányzat anyagilag is tá­mogatja azokat a magánszemé­lyeket, akik a helyi védelem alatt álló ingatlanaikat, felújít­ják, szépítik. A képviselőket nem csak a közoktatási törvény adta felada­tok késztették a város közokta­tásának ésszerű átalakítására. Francsics Zoltán polgármester elmondta, hogy már korábban elhatározták az intézményeik átvilágítását és a gazdálkodás ésszerűsítését. A testület most az általános iskola tanuló és napközis csoportjait egyaránt egyel csökkentette. Ezzel a pe­dagógusok létszáma csökken négy fővel. Sikerült számukra is elfogadható, mégis takarékos megoldást találni: hárman kor­kedvezményes nyugdíjba men­nek, egyikük végkielégítéssel távozik. Állami támogatásért is pályáznak a többletköltségekre. Mivel fokozatosan csökken a gyermeklétszám, a következő két évben további négy peda­gógus álláshely szűnik meg. Bezáiják a város egyik óvodá­ját is, mert a másikban kisebb átalakításokkal szeptemberre újabb csoport létrehozásával meg tudják oldani a gyermekek elhelyezését. A bölcsődében nem vezették be a gondozási dí­jat, viszont az intézmény férő­helyeinek számát 20 főben ha­tározták meg. Pontosan ennyi az intézmény kihasználtsága. Ráadásul több olyan gyermeket gondoztak itt, akiknek óvodai elhelyezése is indokolt. Az óvoda fenntartásához pedig ál­lami támogatást kap az önkor­mányzat, míg a bölcsődéhez nem. Várhatóan még idén gondnokságot hoznak létre a kulturális és oktatási, valamint az egészségügyi és szociális in­tézmények gazdálkodásának in­tézésére, amit karbantartó rész­leggel egészítenek ki. Az egy­séges szervezettel több létszám felszabadul az intézményekben és hatékonyabban koordinálhat­ják a gazdálkodást. G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom