Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-28 / 150. szám

1996. június 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A kincstár ismét utalja az állami támogatást Patthelyzet Őrtilosban Őrtilos ebben a hónapban megkapta esedékes állami támogatását, mivel a költ­ségvetés elkészültével a Pénzügyminisztérium felol­dotta a korábbi, zárolásra vonatkozó határozatát. Amint azt Migics Sándorné, a Tákisz államháztartási irodá­jának megbízott vezetője el­mondta: a település ezzel mintegy 960 ezer forinttal lett gazdagabb. A múlt hónapban megvont 700 forintos norma­tívát az év hátra lévő részében elosztva kapja meg Őrtilos. Ezzel ugyanakkor még koránt sincs minden rendben a tele­pülésen. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal veze­tője, dr. Németh Jenő kérdé­sünkre elmondta, személye­sen vett részt a testület leg­utóbbi ülésén. A képviselők előtt kifejtette, hogy — az eleddig megtett minden létező kísérlet meghiúsulása után — két utat lát az önkormányzat törvényes működésének visz- szaállítására. Az egyik az, hogy a képviselőtestület fel­oszlatja magát, és a törvény­ben előírt módon időközi vá­lasztást írnak ki a településen, a másik pedig az, hogy a tes­tület kezdeményezi a bírósá­gon a Navracsics József pol­gármester felelősségre voná­sát, tisztségétől való megfosz­tását. A hivatalvezető szerint ezúttal a képviselők ugyan hajlottak arra, hogy valame­lyik lépést megtegyék, erre azonban egyelőre mégsem került sor. Időközben az Állami Számvevőszék igyekszik el­érni, hogy Navracsics József átadja mindazokat az iratokat, amelyek alapján az önkor­mányzat múlt évi gazdálko­dását kivizsgálhatnák. A pol­gármester ugyanis — beteg­ségére hivatkozva — a mai napig nem adta át az ÁSZ- vizsgálathoz szükséges do­kumentumokat. Dr. Hegedűs György, a számvevőszék so­mogyi kollégiumvezetője el­mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pol­gármester valamiképpen ele­get tegyen az iratok átadására vonatkozó kötelezettségének, aminek megtagadása, a vizs­gálat akadályozása bűncse­lekménynek minősül. Levél­ben, telefonon tartják a kap­csolatot Navracsics Józseffel, aki eddig az ígért határidőre nem adta át a dokumentumo­kat. Egyelőre tehát minden vonalon a patthelyzet jellemzi az őrtilosi állapotokat. Amelyben egy cseppnyi könnyebbség, hogy ha jelen­tős késéssel is, de azért meg­született a település ez évi költségvetése, ami megnyi­totta a kincstári forrást. A te­lepülés működése enélkül ugyanis elképzelhetetlen lett volna. (Balassa) A térségfejlesztés jelentős munkaadó lehetne A vállalkozás kényszere Új orvosi rendelőt, könyvtárat és nagytermet épít Porrog Faluhoz szabott faluház A kivitelezéssel október végére készülnek el FOTÓ: török anett Dél-Somogyban a vállalko­zások között nem kevés a kényszervállalkozás. Sok munkanélküli— megunva a hiábavaló álláskeresést — próbálja meg maga megte­remteni a munkahelyét. — A legtöbb esetben ez nem jön be — mondja Kocsis Ti­bor, a barcsi vállalkozási iroda vezetője. — Ezeknek a vállalkozásoknak a zöme csakhamar csődbe jut, aztán a kényszervállalkozó vagy pro­filt vált, vagy hagyja az egé­szet és visszamegy munka- nélkülinek. Egyik-másik szinte havonta kénytelen pro­filt váltani. A kudarcnak több oka is van. Vagy azon buknak meg, hogy nem kapnak hitelt, vagy — ami még rosszabb — kap­nak, de nem tudják kigazdál­kodni. Sokuk azt sem tudja az elején, hogy mit kell tennie, ha vállalkozni akar. Vidéken a legtöbben belemenekülnek a mezőgazdasági vállalko­zásba. Ez azonban legföljebb a minimális megélhetést biz­tosíthatja, vagy még azt sem. Barcson a horvát bevásárlótu­rizmusnak köszönhetően né­mileg jobb a helyzet. Az irodavezető elmondta: a térség nagyobb cégeinek széthullását, meggyöngülését nem tudják ellensúlyozni a sokasodó kisvállalkozások sem, képtelenek fölszívni a több száz munkanélkülit. Úgy látja: ennek megoldásában is jelentősége lehet a város fej­lesztési koncepciójának. — Ha csak egy része meg­valósul az elképzeléseknek, már az rengeteget jelent — mondja. — Egy elkerülő út építése például legalább két évre kenyeret adna a térség szakképzetlen állástalanjai­nak. N. L. Kevés kellemesebb tehertétel létezik egy kistelepülés életé­ben, mint amikor kinövi a fa­luházát, ezért bővítenie kell. Ezzel a lakosságmegtartó erőt is tükröző „problémával” számolnak le a nyáron Por- rogon, ahol a minap megkez­dődött a falu házának tataro­zása és bővítése. A mintegy 7-7,5 millió forintos beruhá­zás során megduplázzák az épület alapterületét. Horváth Zsolt polgármester el­mondta: évekkel ezelőtt született meg a fejlesztés gondolata, ami­kor is a faluházban lévő orvosi rendelőnek a nagyatádi tisztior­vosi szolgálat csak ideiglenesen adott engedélyt, így felmerült a bővítés igénye. Ezzel párhuza­mosan, különösen a jeles porrogi borversenyeken beigazolódott, hogy a falu kinőtte a nagytermet. A mostani beruházás során az alsó szinten alakítanak ki egy minden alapvető igénynek meg­felelő orvosi rendelőt, valamint egy könyvtárat, a felső szinten pedig a mintegy 250 férőhelyes nagyterem és a színpad, vala­mint egy büfé és a vizesblokkok Az iskolaszék-adta lehetőség jelentette az ösztönzést a Nagyváthy Oktatás-Nevelési Alapítvány létrehozására. Péterfai Ferenc iskolaszéki el­nök az intézet volt növendéke traktorosból lett tanárember. Szombathelyen növényter­mesztést, állattenyésztést ta­nult, gépjárműoktató lett, két évig Kaposváron a pedagógiát tanulmányozta, majd a Gödöl­lői Tanárképző Intézetben szer­zett diplomát. Ezért is szívügye a továbbtanulók segítése. Szakállas sakál, ha választ, csak áll. S e nóta dacára spe­nót a szakálla - ordítják, ahogy a torkukon kifér. Az persze véletlen, hogy épp az iskola talán legtávolabbi pont­ján kapnak helyet általában. — Egyik memóriajátékunk ez a szakállas mondóka, amelyet kü­lönböző hangerővel kell el­mondaniuk a gyerekeknek — mondta Szilágyi Jánosné peda­gógus. — Persze nagyon élve­zik. Minden gyerek szeret ját­szani; erre építjük a drámape­dagógiai nevelést. Negyedik éve működik a kap helyet. A meglévő, csaknem száz éves ház bővítésének terveit a zákányi Profil Kft jegyzi, és ez a cég lett a kivitelező is. A költ­ségekre, az orvosi rendelő kiala­kítására az önkormányzat pályá­— Mindig azon gondolkod­tam, hogyan lehetne segíteni a jó képességű de szegény tanu­lókon. Szeretném támogatni azokat, akik nem tudják befi­zetni az ebédjüket — mondta. Először egykori diáktársai­hoz fordult, aztán azok a vállal­kozók következtek, akik a vá- rosnyi iskolacentrum kivitele­zői voltak. Októberben kezdte az alapítvány létrehozását. A saját befizetése volt az első. A bejegyzéshez szükséges száz­ezer forint hamar összejött. Nem kevesebb, mint egymillió barcsi Arany János iskolában drámatagozat. A gyerekek lel­kesen fogtak bele, és azóta — bátran mondhatjuk — a lelke­sedésük csak nőtt. — Ez az osztály különösen játékos, és nagyon kreatív. Te­hetségük révén rengeteg a si­kerélményük — dicsérte tanít­ványait a tanárnő. A tanévet most befejezett ötödikes gyere­kek az iskola első drámatagoza­tosai. — Sok műsorunkhoz együtt találjuk ki a szerepeket, a szö­vegeket és párbeszédeket. így volt ez a tavalyi Sziporka gyermek ki-mit-tud?-on is, ahol zatot adott be a népjóléti tárcá­hoz, ahonnan 3,5 millió forintra számít a polgármester. Ennek 70 százalékát az épületre, a fennma­radó részét a falu főterének te­reprendezésére fordítanák. B. T. forintot tervez. A szakoktatók szívesebben, többet adnak. A közelmúltban érkezett ado­mány aláírása csak ennyi: a 91- ben végzett IV. B osztály. Csurgón több mint fél évszá­zados hagyománya van a me­zőgazdasági szakoktatásnak. Péterfai Ferenc szeretettel em­lékezik egykori igazgatójára, Dicenty Ernőre, tanáraira: Hu­szár Endrére és Németh Jó­zsefre, azaz a szakma és a gyermek szeretetére nevelte. Most úgy érzi, rajta a sor: Lesz kiknek mit továbbadni. H. J. arany oklevelet kaptunk — mondta Kiss Nóra. — Persze itt nem is az oklevelek a legfonto­sabbak, hanem az, hogy nincs lámpalázam, ha szerepelni kell. Régebben dadogtam is, de a be­szédem itt rengeteget javult. Mint kiderült, ennek ellenére tavaly már aranyérmet nyert a mesemondóversenyen. — A drámatagozat sokat se­gített az irodalomtanulásban is — mondta Kuzma Gábor. — Nemcsak arra gondolok, hogy könnyebben tanulunk verset, de másképpen is olvassuk az iro­dalmi alkotásokat. Jobban át- érezzük őket. N. L. Gárdony és Tamási összekötő útja Összekötő utat építenek Drávagárdony és Drávata- mási között, amivel leg­alább öt kilométert nyernek az egyik településről a má­sikra utazók. A beruházás tervei elkészültek, és a TO­TÓ milliós költségnek az öt­ven százaléka is rendelkezé­sére áll a két községnek. 6500 éves leletek Istvándinál Furcsa cserepekre bukkan­tak nemrég a barcsi földhi­vatal munkatársai földkimé­rés közben Istvándi határá­ban. Értesítették a Dráva Múzeumot, miután Rózsás Márton restaurátor megálla­pította, hogy a lelőhelyen a koraneolitikus starcevo kul­túra mintegy 6500 éves lele­tei találhatók. Ez a második lelőhely e területen, s fontos adatokkal gyarapítja Belső- Somogy régészeti múltját. Cantemus női kar Ópusztaszeren Eredményes időszak áll a csurgói Cantemus női kar mögött. A hét végén sikerrel szerepeltek Szegeden a pe­dagógus kórusok országos fesztiválján, ahol a mille- centenáriumi ünnepségek­nek is részesei lehettek. A csurgói női kar tagjai ez al­kalomból jártak Ópuszta­szeren is, ahol megtekintet­ték a Feszty-körképet. Ingatlanok a számítógépen A földhivatali szolgáltatást tárgyalta a csurgói képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén. A kárpótlás, a vagyon­nevesítés révén 2T376 ingat­lan van már a térségben. Az év végére befejeződik a számítógépes feldolgozás, azt követően minden infor­máció praktikusan, gyorsan lekérhetővé válik. Addig az önkormányzat átvállalja a működési költségeket, nem kér terembérleti díjat. A jövő mezőgazdászaiért Szerepjáték az iskolában Búcsú a katedrától Dráva-parti apartman Természetvédelmi házat avattak a héten Duna-Dráva Nemzeti Park egyik leg­szebb részén Drávatamási- ban. Az épületet, amelyet pihenőházként és irodaként kívánnak használni, a pécsi környezetvédelmi igazgató­ság vásárolta meg. A felújí­tást az önkormányzat köz­hasznú munkásai végezték. A természetvédők szándéka szerint pihenőház lesz az épület, a helybeliek azonban csak találgatnak: vajon ki fog itt pihenni? A kiránduló turisták feje fölé kerül majd fedél, vagy csak a környe­zetvédelmi igazgatóság dol­gozóinak jár a jól végzett munka után a pihenő. N. L. Több mint három évtizede lépett katedrára két fiatal pe­dagógus Lakócsán, illetve Szentborbáson. Életük meg­határozó pillanata volt ez. Az és a közelmúlt is: csaknem 35 évi szolgálat után elköszön­tek: Bödő Istvánná és Popo- vics Emil nyugdíjba vonult.- 1963 augusztusától tanítot­tam magyar-történelem tan­tárgyakat a lakócsai általános iskolában - emlékezett vissza Bödő Istvánná. - Ez volt az egyetlen munkahelyem. Meg­szerettem a falut, az itt élő embereket, s a táj szépségével sohasem tudtam betelni. Ti­zennégy évig voltam a kultúr­otthon igazgatója, a hagyo­mányőrző Dráva-együttessel jártuk az országot, sok helyen megfordultunk. De még ma is szívesen emlékszem vissza az 1976-os zágrábi Smotra nem­zetközi folklór fesztiválra, ahol tizenhat ország képvisel­tette magát. Egyik legkedve­sebb élményem volt, azért is, mert a Lisinszki koncertte­remben előadott műsorunkról még lemezfelvétel is készült. A fesztivál zászlaját még ma is őrzöm. Bödő Istvánné sokat foglal­kozott a település néprajzával, 1972-ig megírta a falu történe­tét is, emellett rendszeresen publikál(t) újságokban.- Tantestületünk nagyon jó közösség - mondta. - Mi jó­ban, rosszban együtt voltunk. Pályafutásom során több volt tanítványommal dolgoztam együtt. Nagy élmény ez... A sok közül különösen büszke vagyok Romolicz Margitra, iskolánk jelenlegi igazgató­jára, aki nagy türelemmel és hozzáértéssel irányítja az in­tézmény munkáját. Leginkább azonban a gyerekzsivaj fog hi­ányozni, mert egykori diák­jaim azért rendszeresen meglá­togatnak. Egyébként mindig Madách szavai éltettek: „Az élet remény, küzdelem és bu­kás, sírig tartó nagy versenyfu­tás / Keresni örökké a jót, a szépet, ez az élet”. Soha életében nem unatko­zott, mert nem volt ideje. Az Ormánságért Alapítvány tu­risztikai tanfolyamot indít a közeljövőben a drávafoki Fo­dor kúriában. Szeretné ezt el­végezni és a falusi turizmuson belül hasznosítani az ott szer­zett ismereteket. Bemutatná a turistáknak ezt a csodálatos drávai vidéket, megismertetné őket a helyi népszokásokkal. Szabadidejében még gyógy­növényeket gyűjt és kézimun­kázik. Popovics Emil is búcsúzott a katedrától. Első munkahelye a szentborbási általános iskola volt; 1971-ben Tótújfaluba he­lyezték át, de az 197T—75-ÖS tanévet már Lakócsán kezdte meg és ott is fejezte be.- Kifejezetten örülök annak, hogy sokat tettem a cigányság felemelkedéséért, elvállaltam az analfabéta-tanfolyam bein­dítását - mondta. - Akik ezt sikeresen elvégezték, azok megtanultak írni, olvasni. El­indítottuk a dolgozók esti isko­láját, ezzel lehetőséget terem­tettünk arra, hogy akik nem végezték el a 6-8. osztályt, felnőtt fejjel befejezzék azt. Büszke vagyok a kultúra terén kifejtett munkámra. Többed- magammal életre hívtuk a 25 éves Dráva-együttest. Mun­kám után nem maradt el az el­ismerés sem. Végtelenül jól­esett, amikor a Kiváló Tanító kitüntetéssel jutalmaztak.- E hivatáson kívül mást el sem tudtam képzelni magam­nak: ha még egyszer kezde­ném, újra ezt választanám. Annál felemelőbb érzés nincs, mint gyerekek között lenni.- Mit mondana a pályavá­lasztóknak?- Az legyen csak pedagó­gus, akinek kötélidegrend­szere és végtelen türelme van.- Mivel tölti nyugdíjas éveit?- Szentborbás történetét szeretném feldolgozni, a kü­lönböző helyi ragadványnevek eredetét kutatni. Ezen kívül horvát-nyelvű szövegfordítá­sokat is szívesen vállalok. Gamos Andrienn

Next

/
Oldalképek
Tartalom