Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-24 / 146. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. június 24., hétfő Berlinben pontifikáit misét a pápa. II. János Pál az egykori olimpiai stadionban több tízezer ember előtt beszélt, majd boldoggá avatott két néhai papot, akik szembeszálltak a nácikkal, és koncentrációs táborban haltak meg. fotó: feb/reuter A magyar kormányfő sajtótájékoztatója Firenzében Csatlakozásról nem volt szó A marhavész nyomán támadt politikai válság megoldásával a hétvégén lényegében simán lezajlott az Európai Unió állam- és kormányfőinek szokásos félévzáró csúcstalálkozója. Az első értékelések szerint az EU-csúcs egyetlen zavaró körülményét az jelentette, hogy a foglalkoztatás, a munkanélküliség problémáinak megoldására a résztvevő állam- és kormányfők semmilyen konkrét, pénzösszegben kifejezhető újabb megoldási javaslattal nem tudtak előállni. Közös záró sajtóértekezletükön ennek ellenére mind a vendéglátó olasz kormányfő, Romano Prodi, mind pedig Jacques Sanier európai bizottsági elnök „abszolút sikernek” minősítette a másfél napos firenzei találkozót. Az egyes javaslatok végrehajtásáról az év végi dublini csúcsnak kell majd jelentést tenni. Santer szerint több zsákutcában veszteglő témában sikerült végre továbblépni. Ilyen volt a hágai közös bűnüldöző szervezet, az Europol létrehozása, amely hamarosan megkezdheti működését. Az állam- és kormányfők Firenzében megerősítették a decemberi madridi EU-csúcs állásfoglalását arról, hogy 1997-ben még nem döntenek a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik fázisának bevezetéséről. Bár a csúcs résztvevői találkoztak a tagságra váró társult országok vezetőivel is, a tanácskozás a majdani bővítés kérdésével alig foglalkozott. A zárónyilatkozat csak két bekezdést szentel a kérdésnek. A magyar kormányfő az olasz városban mindenesetre elégedetten nyugtázta, hogy a csatlakozási tárgyalások legkésőbb 1997 végén, 1998 elején megkezdődhetnek. Horn Gyula a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon a nemzeti felkészülés folyamata kiegyensúlyozottan halad, a bizottsági kérdőívre adandó válaszokat Budapest legkésőbb július végéig eljuttatja Brüsszelbe. Az RMDSZ belső parlamentje két héttel későbbre, Kolozsvárra összehívott ülésére napolta el a döntést abban a kérdésben, indítson-e saját elnökjelöltet, illetve ki legyen az. Frunda György szenátor neve merült fel a leggyakrabban, de ellenzői közül sokan úgy vélték, körülötte nem alakulna ki az RMDSZ-en belül konszenzus, ezért Markó Béla szövetségi elnököt is javasolják. Radovan Karadzsics. a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt elnöke rövidesen lemond hivataláról, de megtartja pártelnöki tisztét. Értesülések szerint a boszniai szerb kormányt tíz napon belül átalakítják, s Aleksza Buha külügyminiszter lesz az új elnök. Kína lemondta Klaus Kinkel német külügyminiszter júliusra tervezett pekingi látogatását, mivel zokon vette, hogy a bonni parlament bíráló hangvételű határozatot fogadott el Ti- bettel kapcsolatban. A pekingi külügyminisztérium úgy nyilatkozott, „a jelenlegi légkör nem alkalmas a látogatásra”. Az Európai Unió esetleg javasolni fogja, hogy Butrosz Gálit a mostaninál rövidebb időszakra válasszák újra ENSZ-fő- titkárrá. Ezzel elhárulna a személyével kapcsolatos amerikai szembenállás, mivel az eddigi öt év helyett két, legfeljebb három évre választanák újra. Borisz Jelcin Baltyijszkban kijelentette, hogy az Oroszországhoz tartozó, de területileg azzal össze nem függő kali- nyingrádi terület kétségkívül orosz föld, amelynek támogatásra van szüksége. Az Orosz- országi Föderáció nyugati peremén tartózkodó elnök egyébként dicsérte a nemzetbiztonsági tanácsadóvá kinevezett Alekszandr Lebegy tábornokot. Nem támogatják a magyar kisebbség által szorgalmazott területi és politikai autonómiát a szerbiai demokratikus ellenzéki pártok. A Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO), a Szerbiai Polgári Szövetség (GSS) és a Demokrata Párt, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kerekasztalt tartottak Újvidéken a szerbiai kisebbségek helyzetéről. A szakadár baszk terrorszervezet, az ETA vasárnap éjféltől egyhetes tűzszünetet hirdetett. A szervezet szócsövének számító Egin című baszk napilap szerint az ETA július elsejéig azért nem hajt végre merényleteket, mert nyomást akar gyakorolni a spanyol kormányra, hogy válaszoljon a terrorszervezet egy éve tett tárgyalási ajánlatára. Egységes arab álláspontot alakítottak ki a közel-keleti békéről Feltételeket szabtak Izraelnek Záróközlemény kiadásával tegnap délután Kairóban véget ért az arab csúcsértekezlet. A dokumentum haladéktalan és átfogó béketárgyalásokra szólítja fel Izraelt, „a közel-keleti átfogó és igazságos béke” három feltételét fogalmazva meg. A feltételek között első helyen szerepel, hogy Izraelnek valamennyi elfoglalt palesztin területről ki kell vonulnia, beleértve Jeruzsálem arabok lakta részét is. „A palesztin nép jogosult az önrendelkezésre s arra, hogy független államot alapítson, melynek fővárosa az arabok lakta Jeruzsálem” - mondja ki a hivatalos közlemény. A Kairóban jelen lévő 21 arab ország állam-, illetve kormányfői a záródokumentumban egyetértettek abban is, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia a szíriai Golán-fennsík- ról, Dél-Libanonból, valamint a Bekaa-fennsíkról, a nemzetközileg elismert határok mögé. Az arab országok a békefolyamatban eddig tett lépéseik visszavonásával fenyegették meg Izraelt, ha a zsidó állam nem tartja tiszteletben a korábban vállalt kötelezettségek rá eső részét. A tanácskozást záró beszédében Hoszni Mubarak egyiptomi államfő Izraelt a tárgyalások komoly és feltétel nélküli folytatására szólította fel, és burkolt formában felhívta Törökországot, hogy lépjen vissza az Izraellel kötött katonai egyezménytől. Mubarak a térségben lévő minden nem arab államnak üzente, hogy ne avatkozzanak az arabok belső ügyeibe, és ne kössenek feszültséget okozó szerződéseket. Az arab vezetők megállapodtak, hogy jövőre Szíriában tartanak csúcsértekezletet - közölte újságírókkal Moamer el-Kadhafi líbiai vezető. Az arab csúcs záróközleményéről nyilatkozó David Lévi izraeli külügyminiszter vasárnap a rádióban kijelentette: „a kairói dokumentum egyes fejezetei első olvasásra súlyosnak tűnnek”. Száz házasságra harmincnyolc válás jut Ausztriában Könnyen mondanak nemet Tavaly száz házasságkötésre 38 válás jutott Ausztriában, míg egy évvel korábban még csupán 35. Ez 7,5 százalékos növekedés egyetlen év leforgása alatt. Fél évszázados negatív rekord dőlt meg a szomszédos országban 1995-ben: mindössze 42 744 pár mondott igent az anyakönyvvezető előtt, pedig a „sógoroknál” az esküvővel 1987 óta még úgynevezett házasodási prémium is jár. A válókedv tavaly Salzburg tartományban volt a legnagyobb: egy év alatt 11 százalékkal nőtt. Burgenlandban 8,1, Bécsben 9,2 százalékos az emelkedés, miközben a mélyen vallásos tiroliak körében - igaz, csak 0,8 százalékkal - csökkent. A tavaly felbontott osztrák házasságok átlagosan 8,3 évig tartottak. Különösen érdekes és szomorú tény, hogy a tavaly elvált osztrák házaspárok 9 százaléka túljutott az ezüstlakodalmán, a 25. házassági évfordulón, négy férfi és négy nő pedig az együttélés 40. esztendeje, az aranylakodalom után döntött úgy, hogy nem egymáshoz valók. A .váló férfiak átlagosan 39, a nők 36 évesek voltak, és minden harmadik-negyedik házastársnak ez volt a második házassága. Az osztrákok megegyezésre való törekvését (ez a politikában is tapasztalható) bizonyítja, hogy 86 százalékban közös elhatározással bontották fel a frigyet, a maradék esetekben általában a férfi hibájából. A házastársak különválásának 16 ezer kiskorú vesztese van: kétezren még nem töltötték be a három évet, 3450-en pedig még óvodás korúak. Papandreu örök búcsút intett. Hetvenhét éves korában szívelégtelenség következtében elhunyt Andreasz Papandreu volt görög miniszterelnök. A szocialista politikust otthonában érte a halál. fotó: feb/reuter Ügyeskedő kereskedők milliárdokat kerestek Jól fizet a magyar marha Nemcsak Magyarországon, másutt is vannak joghézagok. Németországban egészen a közelmúltig az adófizetők pénzéből mintegy húszmilliárd forintnak megfelelő összeget csapoltak le a szarvasmarha-kereskedők. Magyarországról, Cseh-, valamint Lengyelországból 545 ezer tenyész- és húsmarhát importáltak német kereskedők 1993 óta. Az olyan állat darabjáért, amely az Európai Unió országaiban kétezer márkát ér, 500-800 márkát fizettek. A Kelet-Európából származó jószágokat vámmentesen vagy szinte jelképes vám fejében lehet bevinni. Háromszáz márka külön prémium is üti az importőr markát, ha azok a valamikori NDK területén maradnak. Mindent összevetve: mintegy 1000- 1500 márka állami pénz vándorolt így szarvasmarhánként a kereskedők zsebébe. A marhákat azután négy-tíz hónapi hizlalás után „német termékként” exportálták. Bonn ezért újra fizet: minden kivitt állat után 1000-1300 márka exportprémiumot. Az állatokat a régi-új piacnak számító Libanonban adták el, évente mintegy százezret, onnan pedig az ENSZ-tilalmakkal sújtott Irakba vándorolt az áru. Bagdad jól és pontosan fizetett, így legalább négyezer márka nyereséget hoztak a közel-keleti diktatúrába exportált húsmarhák a kereskedőknek. Utolsó simítások a turisták pihenőkertjében fotó: feb/reuter Az atlantaiak már az olimpia utánra gondolnak Ne vesszenek kárba a milliárdok Az atlantaiak keveslik azt a három hetet, mely alatt az olimpiai rendezvények emelik majd városuk fényét. Úgy gondolják, hogy „felújított városuk” jövőjéről gondoskodniuk kell. A játékokhoz kapcsolódva közel kétmilliárd dollárral támogatják Atlanta fejlesztését. S mivel a pénz az üzletemberektől származik, ők diktálják a szabályokat - háttérbe szorítva az alkalmatlannak ítélt önkormányzatot. A városszépítők fő célul tűzték ki, hogy a New York-i Soho vagy a washingtoni Georgetown mintájára a belső kerületeket színvonalas lakó- és szórakoztatónegyeddé varázsolják. Az amerikai gyakorlat szerint ugyanis minél tehetősebb valaki, annál távolabb költözik a központból - így alakulnak ki a zöldövezeti peremvárosok, a maguk teljes ellátottságával, és a ,halott”, veszedelmes belvárosok. A tehetősebbek jószerivel be sem teszik a lábukat a lepusztult, bűnözőktől hemzsegő belső kerületekbe. Ez a veszély volt mostanáig Atlanta első számú problémája is. A város vezetői persze gyakran hangoztatják, hogy a statisztikák szerint a tényleges helyzet nem olyan rossz, de az emberek inkább a saját szemüknek hisznek. Illetve újabban nem hisznek a szemüknek a nagy csodálkozástól, mivel a vállalkozók, gazdasági vezetők a saját pénzükön életre hívták az A Force-nak elnevezett, 55 tagot számláló védelmi alakulatot. Sőt, lobbyzni kezdtek a városi tanácsnál annak érdekében, hogy hozzanak létre egy speciális bíróságot a tipikusan belvárosi, kisebb bűnesetek (pl. zsebtolvajlások) ügyeire. Az azonnali ítélkezés biztosan csökkentené a bűnözési kedvet. Azok az atlantaiak, akik megengedhetik maguknak, hogy pénzzel is támogassák városukat, már az olimpia utáni hétköznapokra gondolnak. Úgy vélik, nem szabad hagyni, hogy kárba vesszen az a sok milliárd, amit városukra, többek között a belváros felújítására, „lakhatóvá tételére” költöttek. *
