Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. június 20., csütörtök Bukarestben véget ért szer­dán a román-magyar szakértői tárgyalások újabb fordulója. A megbeszéléseken a felek egyez­tették az elfogadásra váró do­kumentumok szövegét, és tisz­tázták a vitatott fogalmakat, ám néhány kérdésben fennmaradtak az eddigi nézetkülönbségek. A magyar katolikus egyház vezetői szerint Horn Gyula mi­niszterelnök időt akar húzni ja­vaslatával, hogy az egyház ál­lítsa össze azon elkobzott ingat­lanjainak listáját, amelyek ese­tében pénzbeli kártérítést sze­retne kapni - írta szerdán az Avvenire című olasz napilap. Az újság szerint az egyháztól egykor elvett javak értéke mintegy 1 milliárd dollár. Harmincnégy ország képvi­selői, köztük két köztársasági elnök, több kormányfő, külügy- és nemzetvédelmi miniszter, valamint a NATO vezetői vesznek részt a lengyel fővá­rosban szerdán megkezdődött nemzetközi biztonsági értekez­leten. A politikusok - köztük Kovács László külügy- és Ke­leti György védelmi miniszter - az európai biztonság aktuális kérdéseit tekintik át. Václav Klans cseh miniszter- elnök szerda reggel a prágai közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában úgy véleke­dett, hogy várhatóan még a hét végén összeáll az új cseh kormány. Merényletet követtek el teg­nap hajnalban Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sportalapít­vány volt elnöke ellen, aki je­lenleg a Nemzeti Hitelbank igazgatóságának élén áll. Az ismeretlen tettes előbb hasba lőtte a gépkocsijában tartóz­kodó Fjodorovot, majd késsel támadt rá. Az üzletembert sú­lyos sérülésekkel szállították kórházba. Nagy-Britannia szerdán elfo­gadta a brüsszeli állatorvosi bi­zottság ajánlását, és bejelen­tette: fölemeli a hazai szarvas­marha-állományt sújtó járvány visszaszorítása végett elrendelt kényszervágás kvótáját. Ez azt jelenti, hogy húszezerrel több marhát küldenek vágóhídra. Bérsztrájk bénította meg a dél-koreai gépkocsiipar nagy részét. Szöul az utóbbi évek legnagyobb munkabeszünteté­sével találhatja szemben ma­gát, ha az autóipari szakszer­vezetek akciójához mások is csatlakoznak. Pokolgép robbant szerdán Baszkföld fővárosában, San Sebastianban. A szerkezet a vállalkozókat tömörítő AGIDA szervezet garázsában lépett működésbe: egy gépkocsive­zető súlyosan megsérült. Kelet-Ukrajna tíz városában szociológiai felmérést végeztek a társadalom állapotáról. Ennek tanúsága szerint a megkérdezet­teknek közel a fele úgy véleke­dett, hogy nyomorban él. A Harkovi Állami Egyetem szo­ciológusai által végzett közvé­lemény-kutatás szerint 49 szá­zalékuk érezte úgy, hogy nyo­morog, vagyis, hogy fizetésé­ből a mindennapi megélhetésre sem futja. A hattyú legyőzte a varjút Jelcin helyett Csernomirgyin utazik a hetek csúcstalálkozójára Oroszország új politikai ígérete, Alekszandr Lebegy mintegy 15 százalékot ért el az elnökválasztáson. A rá adott csaknem 11 millió szavazat is bizonyítja, hogy mind több orosz áhíto­zik keménykezű, határozott vezető után. A volt tábornokot katonásan nyílt szavú, sokszor talán túl­ságosan is egyszerűen fogal­mazó emberként ismerik hon­fitársai. Már hat évvel ezelőtt odamondogatott a kommu­nista párt utolsó kongresszu­sán, amikor a szovjet rendszert ostorozta: „A hatalom a vele­jéig korhadt, rothad az egész rendszer.” Most, hogy Borisz Jelcin elnök a biztonsági tanács tit­kárává és nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, a 46 éves Lebegy bebizonyíthatja^ mennyire tud megbirkózni az országot fenyegető társadalmi és politikai feszültségekkel, amelyek szerinte akár katonai konfliktust is kiválthatnak. Megfigyelők számára nem kétséges, hogy a bokszerképű nyugalmazott tábornok, aki­nek neve hattyút jelent, köz­reműködött Gracsov, magya­rul a varjú menesztésében. Lebegy ugyanis, aki Moldá­viában vezényelte a 14. orosz hadsereget, éppen a védelmi miniszter, Gracsov utasítására szerelt le. Lebegy azonban nem érte be annyival, hogy Jelcin útilapot kötött Gracsov talpára. Azzal vádolta meg a minisztert, hogy belekevere­dett egy puccskísérletbe. Grú­zia védelmi minisztere, Var- diko Nadibaidze - aki melles­leg a keresztapja - állítólag, megpróbálta rávenni Gracso- vot: lázítsa fel a hadsereg egyes alakulatait. Az orosz törvényhozás alsóháza szer­dán két bizottságot bízott meg az ügy tisztázásával. Az elnökválasztás második fordulója miatt Borisz Jelcin helyett Viktor Csernomirgyin kormányfő vesz részt Lyon­ban a világ hét legfejlettebb ál­lamának hónap végén tartandó csúcstalálkozóján. Újjáépítik a mostari hidat A bosnyák-horvát háborúban lerombolt régi kőhíd hely­reállítása kedden kezdődött meg. A munkálatok költségeit az e célra megnyitott különleges pénzalapból fedezik. fotó: feb/reuter A számítógépes világhálózat és a nemzetállamok viadala Jogi zűrzavar az Internet körül Régi felismerés: globális veszélyek csakis nemzetközi össze­fogással háríthatok el. Betegségek, szegénység, környezet- szennyezés, háborúk, írástudatlanság, terror és megannyi baj nem kezelhetők csupán nemzeti eszközökkel. A versenyfutás az informáto­rok és az információvételt til­tok között a rádiós műsor­szórás feltalálásával kezdődött el. A zavaróadók kora azóta éppúgy lejárt, mint a hagyo­mányos postai küldemények cenzúrázása. Az új eszköz - az Internet és a többi számítógé­pes világhálózat - új helyzetet teremtett: ma már egyetlen ál­lam sem képes ellenőrizni a gyors információáramlást. A telefonkapcsolat még meg­akadályozható, de a műhol­dakról érkező jeleket nem le­het kiszűrni egyetlen ország felségteréből sem. Meg kell tanulni együtt élni napjaink, és még inkább a harmadik évez­red lehetőségeivel, a csaknem mindenre alkalmas számító- gépes hálózatokkal. Értők és hozzá nem értők késhegyig menő polémiát folytatnak: hogyan védhető meg a serdületlen ifjúság az ártó eszméktől és élmények­től, a fasiszta, terrorista esz­mevilágtól, a pornográfiától. De nincs rá törvény. Ami az egyik országban tiltott, az a másikban megengedett. Az Internet és a többi háló­zat jelképes csapját már régen nem lehet elzárni. Számító­gépre írt oldalak százmillióin zúdul át országhatárokon a in­formáció. És már nem csupán a leírt szöveg, hanem a hang és a videokép is. Az Interneten telefonálni. is lehet - fillére­kért. Jaj a telefontársaságok­nak! És jaj a kémelhárítóknak! Létezik már olyan számítógé­pes kódolóprogram, amely szerelmes levélbe, fociered­ményekbe csomagolja a legér­zékenyebb katonai titkokat. (Kulcsár) Hosszú műszak térhódítása Amerikában Egyre több tengerentúli válla­lat tér át az úgynevezett kom­pakt munkahétre. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozók egyhu­zamban 12 órát dolgoznak, be­leértve a hétvégéket is. A heti 41 órás, törvényes munkaidőt meghaladó teljesítményért öt­ven százalékkal magasabb bért kapnak, és a többletmun­kaidőt lecsúsztathatják, vagyis több hónapnyi szabadságuk van az évben. A munkavállalók számára előnyös lehet a több szabad­idő, sőt a nyújtott műszak el­fogadásával biztosíthatják munkahelyüket is. A cégek e munkabeosztással maximáli­san ki tudják használni a ter­melési eszközöket. Európai integrációnk össznemzeti érdek Kovács a bírálatokról Magyarország euroatlanti in­tegrációja össznemzeti érdek és ezen érdeknek azok árta­nak a legtöbbet, akik szembe akarják állítani egymással a Magyarországon és a határo­kon túl élő magyarok céljait - nyilatkozta a pozsonyi Prav­dában Kovács László kül­ügyminiszter. A politikus úgy vélekedett, hogy a Magyarok Világtalálko­zóján és az Országgyűlésben elhangzott külpolitikai bírála­tok mögött főként belpolitikai összefüggések húzódnak meg. A magyar kormány tartósan azt az álláspontot képviseli, amely szerint a jószomszédi vi­szony megteremtése egyaránt szolgálja a határokon belül és az azokon kívül élő magyarok érdekeit - hangsúlyozta a kül­ügyminiszter. A magyar-szlovák alapszer­ződésről szólva kifejtette: mind Budapestnek, mind Pozsony­nak arra kell összpontosítania, hogy a két országban élő nem­zetiségek számára biztosítsák az identitásuk megőrzéséhez, a kultúrájuk fejlődéséhez szük­séges feltételeket, valamint azt, hogy egyenjogú képviselethez jussanak a társadalmi és a poli­tikai életben. A miniszter meg­jegyezte: örömmel hallotta Mi­diül Kovác államelnöktől, hogy Szlovákiában hamarosan elké­szítik a kisebbségek nyelvhasz­nálatát szabályozó törvényt. A titokzatos Bormann 75 évesen halt meg Argentínában Martin Bormann, Hitler egy­kori jobbkeze 1975-ben halt meg Argentínában, nem pe­dig 1945-ben Berlinben - írta a Manana del Sur című ar­gentin napilap. Az újság közölte egy Ricardo Bauer névre kiállított uruguayi útlevél fénymásolatát. A lap meg nem nevezett, Argentíná­ban élő német származású in­formátora szerint az okmány Borihanné volt. A névtelenséghez ragasz­kodó személy azt állítja, hogy Bormann, aki a hivatalos válto­zat szerint 1945 májusában Berlinben lelte halálát az utolsó német állások elleni szovjet támadásokban, 75 éves korában májbetegségben hunyt el Ar­gentínában. Bár a nyugatnémet kormány 1977-ben bemutatta a Bor- mann-nak tulajdonított csont­vázat, a náci főtiszt hivatalos holttá nyilvánítását sokan két­kedve fogadták. Közéjük tarto­zik a német háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal is, aki szerint a Harmadik Biro­dalom második számú embere Dél-Amerikába menekült. Az útlevelet 1946. március 3-án állította ki Uruguay geno­vai konzulátusa. Az argentin lap cikke szerint Bormann előbb Chilében élt, majd 1973- ban költözött Argentínába. Klinkel támogatja Gálit Németország támogatja But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár újravá­lasztását, a világszervezet leg­főbb tisztségviselője pedig örömmel venné, ha Németor­szág mielőbb állandó tagja lenne az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának. Ez derült ki tegnap Klaus Kinkel német külügymi­niszter és az ENSZ-főtitkár szerdai bonni sajtóértekezletén. Gáli közölte, hogy 73 éves kora ellenére vállalni tudja a világ- szervezet vezetését. Az utódok fizetik vissza az adósságot Csődbe jutott Csalagút Építői számára pénzügyi cső­döt hozott a szárazföld és a brit szigetek között létesített Csalagút, ám az utasokat a piaci verseny mérséklődő árakkal kecsegteti. A csatorna alatti alagúton szá­guldó vonatok három óra alatt szállítják London belvárosából Párizs központjába az utazókat, autóikkal együtt. A hagyomá­nyos kompokkal ez jóval több időt vesz igénybe. Az ex­presszvonat, amely francia terü­leten háromszáz kilométeres sebességgel száguld, verseny- képes még a repülővel is. Nem csoda, hogy a Csalagút megnyi­tása óta a komptársaságok el­vesztették a forgalom 40 száza­lékát, a légiforgalomban pedig 25 százalékkal csökkent az uta­sok száma. A látványos siker ellenére az alagutat építő társaság tavaly óta csődben van, bankhitelei­nek még a kamatát sem tudja fizetni. Egyetlen reményük az, hogy az eredetileg 55 évre szóló, majd 65 évre meghosz- szabbított koncessziót további évtizedekkel terjeszthetik ki. így legalább az utódok re­ménykedhetnek abban, hogy visszafizetik az adósságokat. Az alagúton közlekedő vona­tokat a három érdekelt vasúttár­saság - a brit, a francia és a belga - üzemelteti, s nekik nin­csenek anyagi gondjaik. Annál is kevésbé, mivel ők mindjárt 99 évre kaptak koncessziót. A hajózási ipar sem adta fel a versenyt. Már az alagút építé­sével párhuzamosan megjelen­tek a katamarán típusú, két tör­zsű kompok. Focipálya méretű fedélzetükön 1500 utas és 375 autó fér el, s így is nyolcvan ki­lométeres sebességgel szelik a vizeket. FEB Kárpótlási jegyért ÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 18-tól június 27-ig A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. AJ ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom