Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

1996. június 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A Matáv Rt vezetői már keresik a megoldást Segélyhívó nélkül Hibátlan gépekkel, az őszi árpával kezdi a szövetkezet Aratásra készülődik Fonó A fonói géptelepen a kombájnokat felkészítették fotó: király Aratásra készülnek a kisgya- láni Petőfi mezőgazdasági szövetekezet fonói géptele­pén; három nagy teljesítmé­nyű kombájnt készítettek föl. A szerelők ellenőrizték a motort, kicserélték a tönk­rement alkatrészeket. — Az aratásra mindkét John Deemek és Dominátornak hi­bátlan műszaki állapotban kell lennie, mert egyetlen órára sem állhat meg a munka — mondta Papp Ferenc, a gép­műhely dolgozója. A szövetkezet 538 hektáron kukoricát, 339 hektáron búzát, valamint árpát, repcét, napra­forgót termeszt. Az aratást az őszi árpával kezdik, és a búzá­val folytatják. A szakemberek felkészültek az embert próbáló munkára. Vörös Lajos év köz­ben anyagbeszerző, de három éve minden aratáskor a kom­bájnra ül. — Aki egyszer belekóstolt ebbe a munkába, nehezen tudja abbahagyni — mondta Vörös Lajos. — Reggel héttől este tízig is kint vagyunk a földön, ahol perzsel a forró­ság. Nekünk csak egy dolgunk van, hogy minél hamarabb vé­gezzünk az aratással. A meg­feszített munka négy-öt hétig tart. Erre az időre dupla adag ételt kapunk: szinte minden­nap pörköltet, rántott húst, és üdítőitalból is megiszunk négy-öt litert. A fizikai meg­próbáltatást csak kellő kondí­cióval lehet elviselni. Berényi Gyula társaival együtt a gépek műszaki álla­potáért felel. „Öreg róka”; az elmúlt húsz évben jó néhány aratása volt. Mint mondta, jó érzéssel tölt el mindenkit, amikor véget ér egy szezon. — A gépek állapota jó. S ha a legkisebb hibát észlelik, azonnal kijavítjuk. Fontos a gyorsaság, és véteni nem le­het, mert az nagy kárt okoz. (Harsányi) A somogysárdi epertermelők keveslik az átvételi árat Háborognak a gazdák Fehérvári Józsefné Lipótfán született. Azt mondta: ilyen még nem volt, hogy ennyire el lettek volna zárva a külvilág­tól. A helyi kis boltban ugyan van telefon, amin napközben hívhatják a mentőket, a rendőröket és a tűzoltókat. Amikor azonban bezár az üzlet, Bárdudvarnokra kell menniük, ha telefonálni akarnak. Ott van ugyanis a legközelebbi nyilvá­nos készülék. — Mi van akkor, ha éjjel rosszul lesz valamelyikünk? Hogy hívunk orvost, mentőt? — kérdezi kétségbeesve. — Itt zömmel öregek élnek, bárme­lyikünk meghalhat; ilyenkor a másodpercek is számítanak. A gyerekeinket sem értesíthetjük, hiszen nincs rá módunk. Van néhány fiatal család is, azoknál meg a gyerekekkel történhet valami baj. Nekik is kerékpárra kell ülniük éjjel, ha orvost akarnak. Nezdei Józsefné nem érti: miért kellett megszüntetni a bolt előtti segélyhívót. — Nekünk miért nem jár meg ugyanaz, mint bárki más­nak? Mi is emberek vagyunk. Jogunk van hozzá, hogy leg­alább akkor telefonáljunk, ha azonnali segélyre szorulunk. A betegség nem vár reggelig, amíg kinyitják a boltot. A lipótfaiak elmondták: be­jelentették már az önkormány­zatnak is, hogy ez az állapot tarthatatlan. Forintos László Havonta 15-20 ezer fehér­nemű készül a Hanza olasz­magyar kft nagyberki varro­dájában. Az üzemet három éve létesítették, jelenleg tizen­nyolc embernek ad munkát. — A modenai Molly cégnek gyártunk bérmunkában fehér­neműt — mondta Belányi Enikő varrodavezető. — Le­szabva szállítjuk Nagyberkibe az árut, itt csak összeállítjuk. Havonta kétszer érkezik a jó minőségű, olasz alapanyag, és szinte minden alkalommal új modelleket kapunk. Van úgy, hogy egyszerre tíz-tizenkét modell is fut a szalagon. A cég időszakos kollekciókkal dol­gozik, így mi fél évvel előbbre vagyunk: már az őszi-téli kol­lekciót készítjük. Az ősz fehérneműdivatja az örök fekete-fehér lesz, az új­donság csak annyi, hogy pe­polgármesternek fő is a feje emiatt, de ő is csak a Matávra hagyatkozhat. Ezt a bajt csak az tudja orvosolni. • Patona Győző, a Matáv Rt kaposvári távközlési centru­mának vezetője elmondta: ezeken a településeken a ma­nuális rendszer megszűnte mi­att kellett leszerelniük a se­gélykérő készülékeket. A táv­közlési törvény ötszáz lako­sonként egy nyilvános készü­lék telepítését írja elő, amit a Matáv Rt természetesen betart. Somogy sajátos szerkezete miatt akadnak olyan település- részek, ahol hatvan-hetven ember vagy még annál is keve­sebb lakik. Bárdudvarnokhoz például tizenegy település tar­tozik. Ennyi helyre — gazda­sági okok miatt — nem tudnak nyilvános fülkét elhelyezni. Akadnak olyan településré­szek, ahol nem is lennének biz­tonságban ezek a készülékek. Legföljebb addig, amíg a sze­relő el nem megy... Patona Győző hétfőn Pécsen tárgyalt a „külvilágtól elszakí­tott” településrészek sorsáról. A pécsi igazgatóság is egyetér­tett azzal: valamit tenni kell ez ügyben. Két héten belül szüle­tik döntés arról, hogy miként módon orvosolják a bajt. Vár­hatóan csak segélykérésre al­kalmas automata készülékeket helyeznek ki ezekre a telepü­lésrészekre. így éjszaka is mód lesz segítséget kérni az ott élőknek. Lőrincz Sándor pita, „tyúklábmintás” darabok is piacra kerülnek. Télen a harsányabb szín lesz a divat: meggypiros, bordó, kék és vajszínű fehérneműt ajánlanak a készítők. A cég háromféle kollekciót készít: a Véma olcsóbb, min­denki számára elérhető, a Molly már egy kicsit drágább, minőségi termék, az André Cháteau pedig igazi különle­gességnek számít. — Már nemcsak Olaszor­szágban lehet megtalálni eze­ket a termékeket: néhány hó­napja Magyarországon is megkezdtük az értékesítését. Öt ügynökünk van, akiktől mindhárom kollekció darabjait meg lehet rendelni, kinek-ki- nek a pénztárcája szerint. A nagyberki fehérneműket egyébként a hazai piacon is kedvezően fogadták. (Jakab) A somogysárdi termelők há­borognak; kevesellték az 50- 60 forintot az eperért. Bár május végén még ennél is kevesebbet, csak 30 forintot kaptak egy kilóért. Nincs szerencséjük a gazdák­nak az idén — tudtuk meg Szulimán Tibométól, a kapos­vári áfész somogysárdi felvá­sárlóüzletének vezetőjétől. Viszonylag későn kezdődött el a szezon, és továbbra is nyo­mottak az árak. — Mindenki bosszankodik, de hasztalanul. A termelők minden tőlük telhetőt megtet­tek. Rengeteget dolgoztak azért, hogy minél szebb le­gyen az áru, a termesztés so­rán jelentős költségeket köny­veltek el. Ráadásul a munka nem könnyű, az eper rendkí­vül kényes gyümölcs. A gaz­dák — a korábbi évekhez ha­sonlóan — bíztak a kaposvári, pesti kereskedőkben. Azok az idén is eljöttek, csakhogy egy­szerre nagy mennyiségű árut akartak vásárolni. A termelők többsége viszont csak néhány ládányit tudott egyszerre át­adni, így az áru nagy része hozzánk került. Az eperből, meggyből már nem lehet meggazdagodni. Ezt főképp azok tudják, akik al­kalmanként 20-25 kilót vittek a felvásárlóhoz. Az ár nem sokkal több, mint amennyit a nyolcvanas évek derekán ad­tak érte. A helyzet tavaly sem volt jobb: akkor legföljebb 60 forintot kaptak. így nem csoda, hogy az idén somogy- sárdon csak egy vagon epret vásárolnak föl, a korábbi 10- 15 helyett. Meggyből valami­vel többet, 2-3 vagonnal vesz­nek át, s ezt a móri szörp­üzembe szállítják. Az üzletve­zető szerint a meggyszezon még egy-két hét, utána a feke- teribizkét és málnát hozzák a környékbeli termelők. A somogysárdi felvásárló­üzletben a gyümölcs mellett nyulakat is átvesznek. A gaz­dák kéthetente jönnek, és az idén eddig több mint húsz má­zsa állatot adtak le — tudtuk meg a telepvezetőtől. A nyúl- tenyésztők kilónként 230 fo­rintot kaptak legutóbb. H. M. Gyarapodik a hetesi alapítványi vagyon Somssich Pongrác gróf és Somssich Katalin anyagilag is hozzájárult a hetesi Somssich Imre Általános Iskola és Óvoda Önfeledt Gyermekmosolyért alapítványa vagyonának gyara­pításához. A pénzbeli adomá­nyon kívül megígérték az is­kola névadóján, hogy küldenek alapanyagokat is a különfé­le kézművestevékenységekhez. Nagybajomi kapcsolat a klostári tűzoltókkal Együttműködési megállapodást írt alá a nagybajomi és a klostári önkormányzat tűzoltóegyesülete a bajomi fesztivál alkalmával; a rendezvénysorozaton ugyanis részt vettek a horvátországi Klostárból is érkeztek vendégek. A megállapodásban rögzítették kapcsolattartásuk részleteit is. Kilenc településen a közbiztonságért Somogyjád, Alsóbogát, Edde, Várda, Bodrog, Csombárd, He­tes, Juta és Osztopán alapít­ványt hozott létre a települések közbiztonságáért. A hét végén tartott kuratóriumi ülésen el­fogadták az 1995. évi beszámo­lót, és döntöttek a helyi önvé­delmi csoportok és a polgárőr­ségek anyagi támogatásáról is; ezt a pénzt felszerelésük pótlá­sára, kiegészítésére használhat­ják föl. A 30-40 tagú csoporto­kat nem csak a helyi önkor­mányzatok, hanem a települé­sek vállalkozói is támogatják. Elkészült a könyvtár Szentbalázson Hamarosan átadják az olvasók­nak az újonnan létesített szent- balázsi könyvtárat. Az önkor­mányzat négymillió forintos beruházással alakította ki a hat­van négyzetméteres olvasóter­met, a vizesblokkal és az iro­dákkal együtt. Az iskolai és a községi könyvtár a mostani könyvtár kötetein osztozik. A berendezéshez csaknem félmil­lió forint kellene még - ezt részben saját erőből, részben pedig pályázati pénzből szeret­né megoldani az önkormányzat. Olaszországi piacra dolgoznak a varrónők Meggypiros fehérneműk a nagyberki varrodából Kaposmérő is gondoskodik A fűtési támogatás helyett most általában gyógyszertámogatá­sért fordulnak az önkormány­zathoz a Kaposmérőben élők. Baumann Anitától, a polgár- mesteri hivatal igazgatási elő­adójától megtudtuk: ebben az évben több mint harmincán ke­resték fel a hivatalt ilyen ügyekben. Zömmel nyugdíja­sok és kisgyermekes családok kértek és kaptak támogatást, amit az átmeneti segélyezésre szánt összegből biztosítanak. Alkalmanként általában 3-4 ezer forintot fizetnek. Megsza­porodott a közgyógyellátási igazolványt igénylők száma is. A módosított rendelet lehetővé tette, hogy bővüljön a közgyó­gyellátási igazolvánnyal ren­delkezők száma. L. S. Aki dolgozni akar, az előbb-utóbb talál magának munkát Kétlaki lét Taszáron A taszári Sípos Ervin négy éve építkezik. A ház azonban úgy készül, mint a Luca széke. A négygyerekes férfi abban bízik: talán az év vé­gére már az új házban hajt­hatják álomra a fejüket. Csaknem két évtizedet húzott le a honvédségnél, aztán megvált munkahelyétől; egy marketingcégnél kereste a kenyerét, de jelenleg nem dolgozik. Felesége a fő ke­reső. Az amerikaiaknál dol­gozik a konyhán. Van úgy, hogy tizenhat órát is egyfoly­tában. Reggel hatra megy, és este tízkor úgy esik be az ágyba. Van úgy, hogy éj­szakai munkát is vállal. A telken előbb egy féltetős, kisebb házat építettek, hogy legyen hol lakniuk, míg ké­szül a másik. A pénzt viszont elvitte a kis ház, ezért jutott kevés a nagyra. A házigazda szerint egymillió forint kel­lene még, hogy be tudják fe­jezni a félbehagyott építke­zést. Kölcsönt nfem akarnak fölvenni, az eddigit is elég visszafizetniük. Tízezer fo­rint feletti a havi törlesztésük. Sipos Ervin optimista. Azt tartja: aki akar dolgozni, az előbb-utóbb talál magának munkát. A 10-20 ezer forint közötti fizetést is el kell fo­gadni, az is több a semminél. — Én nem mentem segé­lyért kuncsorogni a polgár- mesteri hivatalba, mint sokan mások — mondta Sipos Er­vin. — Itt, a faluban, de az országban is nagy a bizonyta­lanság. Mit tehetünk? Hin­nünk kell abban, hogy egy­szer jobb lesz. Amikor kimegy másfél holdas birtokára, azon töp­reng, milyen kenyérkereset után nézzen. Kukoricát kapál, eteti az állatokat, szedi a gyümölcsöt — harminc fája van —, s a holnapra gondol. Két gyereke már kiröpült — korán lett nagyapa —, kettő­ről azonban még neki kell gondoskodnia. (Lőrincz) Még egymillió forint kellene a házhoz fotó: kovács tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom