Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

1996. június 18., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Másfél millió forint az önkormányzat forráshiánya Sok a tartozás Zicsben A zicsi önkormányzat 1,3 mil­lió forint megtakarítást ho­zott át a múlt évről 1996-ra, ám így is egymillió forinttal kevesebb pénzből gazdálkod­hat, mint tavaly. A költségve­tés másfél millió forint for­ráshiánnyal készült. Az anyagiak hiányára panasz­kodva dr. Szabó Teréz jegyző elmondta: a jogszabályváltozá­sok és az áremelkedések gon­dokat okoznak az önkormány­zatnak. Megnőtt a közgyógyel- látási igazolványra jogosultak száma, s ez sok pénzt visz el, a kiadása pedig sok munkával jár. A zicsi önkormányzat egyetlen célja az, hogy az isko­lát és óvodát magába foglaló in­tézményt zavartalanul működ­tesse, a polgármesteri hivatallal együtt. A gyerekek létszámát is figyelembe véve a következő tanévben mindenképpen lesz a községben alsótagozatos ösz- szevont oktatás. — Felújításra, esetleges fej­lesztésre mindössze néhány százezer forint jut csak — mondta a zicsi jegyző. — A la­kosságnak évek óta komoly okoz, hogy a földes Szabadság utcában esős időben, illetve té­len szinte lehetetlen a közleke­dés. Aszfaltozásra nincs pénze a falunak. Az önkormányzat megkereste a lehetőségét, hogy legalább murvaréteggel borít­sák az utat. Zicsben a nemrégiben tartott falugyűlésen elhangzott: janu­ártól hatályba lépett a lakossági kommunális adó. Ezt az adót azonban a víziközmű ez évi fi­zetésére való tekintettel csak 1997 januárjától kell fizetni. Beépített ingatlanonként két­ezer forintot, beépítetlen ingat­lanok esetében évente ezret. — Az önkormányzat dolgát nehezíti az is — tudtuk meg —, hogy a lakosság jelentős része tartozik a víziközmű díjával. Ennek összege több százezer forint. Mivel jelenleg a lakos­ság helyett az önkormányzat fi­zeti, nincs pénz egyéb fejlesz­tésre. Van olyan család is, ame­lyik már huszonöt-harmincezer forint tartozást halmozott föl. így lehet, hogy az önkormány­zat — a működés zavartalan­sága érdekében — hitel felvéte­lére kényszerül. (Krutek) Nagyobb figyelem a vízelvezetésre, a zöldterületekre Környezetvédelem Tabon A tabi képviselő-testület elfo­gadta a város környezetvé­delmi tervezetét. Úgy döntöt­tek: 1997. június 30-ig kiala­kítják a végleges programot. A tervezet számol a csapadék­víz- és a kommunális szenny­víz elvezetésének megoldásá­val, a hulladék kezelésével. Célul tűzi ki a zaj és légszeny- nyezés elleni védelmet, a helyi közlekedés szervezését épp­úgy, mint az ivóvízellátás, az energfa- és a zöldterület-gaz­dálkodás megoldásra váró fel­adatait. így egyebek között évente két alkalommal lomta­lanítási akciót szervez a város­ban, a lehetőségekhez képest folytatják a zárt csapadékvíz­elvezető csatornarendszer épí­tését, s tervezi a lakások 90 százalékának rákötését a szennyvízhálózatra. Kimondja a tervezet azt is, hogy szükség van a szeméttelep tulajdonjo­gának rendezésére, az össze­gyűjtött hulladék szelektálá­sára, illetve a feldolgozás vagy másodlagos hasznosítás lehe­tőségeinek felmérésére. Ezért kísérleti jelleggel bevezetik a szelektív szemétgyűjtést a Kossuth utcai lakótelepen. Igyekeznek megszüntetni a Kossuth utca és a városköz­pont forgalmi terhelését. A magasabban fekvő területek vízellátási gondjainak enyhíté­sére pedig új nyomászónát alakítanak ki. A Kis-Koppány patak völgyében megkezdett parkerdő kiépítését is folytat­ják, a város játszótereinek fel­újításával párhuzamosan. K. J. Kisdiákok rajztáborban Új ismeretekkel, élményekkel gazdagodnak ezekben a napok­ban a tabi általános iskolások: huszonnyolc résztvevővel meg­nyitották a nyári rajztábort. A szabadidő hasznos eltöltését is segítő egyhetes tehetséggon­dozó tábort negyedik alkalom­mal szervezte meg Tabon a vá­rosi művelődési központ. A képzőművészet iránt érdeklődő, a táborba önként jelentkezett di­ákok - mint hallottuk - az akva- rell és az olajfestészet mellett a művészeti értékek új oldalát is megismerik. A Bóka Dezső' fes­tőművész vezette táborban ugyanis a vizuális kultúra fej­lesztése mellett nagy szerepet kap a tájképfestészet - különös tekintettel Tab környékének a természeti szépségeire. K. J. Andocson felmondta állását dr. Karasszon Diána házior­vos, mert gyakori konfliktusa támadt a község polgármes- MIT SZÓL HOZZÁ? terével. Az orvosnő maradásáért aláírásgyűjtést kezdett a ________________________ f alu lakossága. (Hír a Somogyi Hírlapból) Andocs aláírást gyűjtött Németh Nándomé andocsi képviselő az Ady Endre utcá­ból: — Azért megy el Andocsról a doktornő, mert nem lehet együtt dolgozni a polgármes­terrel; ezt beszéli az egész falu. Amikor távozásának a híre eljutott hozzánk, képvise­lői beadványban kértük a pol­gármestert, hogy hívjon össze képviselő-testületi ülést a probléma megoldására. Az or­vosnőt a lakosság már meg­szerette, baj lenne, ha itt hagyna bennünket... Mészáros Lajos Bajcsy-Zsi- linszky utcai lakos: — Tudok róla, hogy alá­írásgyűjtés volt a doktornő maradása érdekében. Hozzám ugyan nem jutott el ez a papír, de ha megkapom, aláírtam volna. Ha valóban elmegy, akkor annak a lakosság látja majd a kárát. Bokor Jánosné Rákóczi ut­cai lakos véleménye: — A falu népe megszerette a fiatal doktornőt. A féljem szívbeteg, emiatt gyakran kér­jük a segítségét is. Mindig kedves volt, és segítőkész. Nem tudom, hogy a polgár­mesternek mi baja lehet vele. Az egész családunk az ittma- radására „szavazott”. Mátyók Tibor andocsi al­polgármester, Ady Endre utcai lakos: — A doktornőhöz mint szakemberhez ragaszkodnia kell a falunak. Tudom, hogy dr. .Karasszon Diánát megsze­rette a falu lakossága, és jó orvos; a praxisa folytatásával nincs semmi baj. A polgár- mester szerint azonban nincs írásba foglalva, hogy mikor teszi le az 1998 decemberé­nek végéig szükséges magán­orvosi vizsgát. Mikor megke­restem, az orvosnő azt mondta: távozására a pol­gármester személye miatt ke­rül sor... Kállai Imre, Németsűrű- puszta 22. szám alatti lakos: — Én is aláírtam azt az ívet, mert azt szeretném, ha a dok­tornő maradna. Állítólag Mé­száros József polgármester már hozzá is járult a távozásá­hoz. Tudja, az a gond nálunk, hogy választási ígéreteivel a polgármester lóvá tette a la­kosságot. Az ígéreteiből nem lett semmi. Krutek József Befejezik a héten a búza őrlését - Egyhónapos karbantartás Exportra 320 tonna liszt FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az utolsó pár száz mázsa tavalyi búza őrlését ellenőrzik a Háromszázhúsz tonna búza­liszt exportálására kapott engedélyt az idén agrárrend­tartási hivataltól a tabi ma­lom, ahol a hét közepén feje­zik be a tavalyi búza őrlését. Ezt követi a karbantartás, majd pedig július végétől az új búza feldolgozása. — Tavaly 910 tonna lisztet exportáltam — mondta Ko­vács László, a malom tulajdo­nosa. — Az idén a malom napi 300 mázsa búza őrlésére al­kalmas kapacitását figyelembe véve 320 tonna liszt exportjára kaptam engedélyt. Ezt egy hó­nap alatt előállíthatjuk. Az idén háromezer tonna búzát dolgozunk föl, bár a malom kapacitása az évi ötezer ton­nát is lehetővé tenne. Hogy kiváltja-e az export- engedélyt és maga értékesíti a lisztet vagy a korábbi évek kapcsolata alapján egy eszter­gomi exportáló kft-vel köt szerződést a kivitel lebonyolí­tásra, erről még nem döntött. Az agrárrendtartási hivatal engedélye idei búzára szól, így az értékesítésre a második fél­évben kerül sor. Tavaly a liszt nagy részét a FÁK-orszá- gokba, elsősorban Beloruszi­ába szállították a tabi malom­ból. Az idén is ez a fő exponá­lási irány. — A jó minőségű új búza felvásárlására szövetkezetekkel és egyéni gazdákkal kötöttünk előszerződést — mondta a ma­lomtulajdonos. — A felvásár­lási árat majd a piac határozza meg. A búza világpiaci ára az utóbbi időben erőteljesen nőtt, a gabonatőzsdén már 30 ezer forintot is kértek tonnánként. Valószínű, hogy húszezer fo­rint fölötti áfás áron tudok csak búzát venni, s ez augusztusban jelentősen befolyásolja majd a liszt árát is, vagyis elérheti a ki­lónkénti 50 forintos nagyke­reskedelmi árat. A liszt és az egyéb költségek emelkedése folytán drágul a a kenyér, s valószínűleg csökken a fogyasztása. Mindenki job­ban takarékoskodik a minden­napi betevő falattal. Krutek József Százezer forint kár három községnek Ismeretlen tettes ellen tett felje­lentést a torvaji polgármester, mivel ismét ellopták a sérsek- szőlős-torvaj-kisecsenyi víztá­rozó töltésre szolgáló napele­mét. A három falu kára százezer forint. A vezérlőberendezés mű­ködtetését most villamos hálózat kiépítésével kívánják megoldani. Bővítik a könyvtárt pályázati pénzből Százezer forintra nyújtott be pá­lyázatot az andocsi általános is­kola a Pro Renovanda alapít­ványhoz. Korábban egy másik pályázaton már nyert 30 ezer fo­rintot, s az iskolai-községi ösz- szevont könyvtár állományát kí­vánja bővíteni: a tanulóknak kö­telező irodalmi olvasmányokkal. A tűzoltóknak 25 ezer forint támogatás Megállapodást kötött a so- mogymeggyesi önkormányzat a tabi önkéntes tűzoltóegyesület­tel a feladatok ellátásáról. A meggyesi testület döntése alap­ján az idén 25 ezer forintot utal­tak át az egyesület számlájára. Az önkormányzat eddig is támo­gatta a tabi tűzoltókat, most ezt megállapodásban is rögzítették. Segíti a Béta-Roll a kisdiákokat A kaposvári Csíky Gergely Színházban jártak a bábonyme- gyeri iskola diákjai. A színházlá­togatás utazási költségeit 40 ezer forinttal támogatta a helyi Béta- Roll Hengergumizó Kft, s még az idén további 150 ezer forint­tal segíti az oktatási intézményt. Tanításhoz szükséges eszközö­ket vásárolnak ezen a pénzen. Törökkoppányban nyári táborozok A Reménység gyermeksegély- és rehabilitációs alapítvány a nyáron is megszervezi - korábbi kapcsolataira lapozva - Török­koppányban a csesztmei biblia- tábort. Június 23-tól augusztus 20-ig hat turnusban fogadják a falutól mintegy három kilomé­terre levő táborban a diákokat. Hitelből jut ötről hatra Somogymeggyesen is a kis szövetkezet Traktor pályázati pénzből — Százötven hektár a bérelt vetésterületünk — mondta Varga Sándor, a Somogy - meggyesi szövetkezet elnöke. — Nyolcvan hektáron gabo­nát, hetvenen pedig kukori­cát, napraforgót, valamint zabot termelünk. Tízmillió forinttal számol a so- mogymeggyesi szövetkezet be­vételi terve. A gazdaság vezetői azonban borúlátóak: nem a leg­jobbak a termés kilátásai - tud­tuk meg a szövetkezet elnökétől. A várható értékesítési árak azonban magasabbak lesznek a tervezettnél, így bíznak abban, hogy mégis képződhet néhány százezer forint nyereség. A somogymeggyesi Összefo­gás Földbérlő, Szolgáltató Me­zőgazdasági Szövetkezetét há­rom éve alakították a kapolyi Haladás szövetkezetből kivált tagok. Hat dolgozót foglalkoz­tatnak, és két alkalmazottat. Az elnök elmondta: náluk is nagy gond a pénztelenség. Emiatt nem tudták a kellő hatékony­ságú műtrágyát megadni a nö­vényeknek, s azok a vártnál gyengébbek. A másik gond, hogy nem végeztek az őszi mélyszántással, s tavasszal gyenge minőségű magágyba ve­tettek. — Szövetkezetünk a mikrohi- telpályázaton nyert pénzt kiegé­szítve vásárolt egy MTZ-552-es négykerék-meghajtású erőgépet — mondta Varga Sándor. — Most is van benn egy pályáza­tunk terménytároló építésére. Összesen 2,2 millió forintra ad­tuk be igényünket, de kérdéses, hogy kapunk-e és mennyit. Ha kedvezőtlen lesz a döntés, csak a régi terménytároló felújítását tudjuk elvégezni, újat nem lesz módunk építeni. Három erőgép segíti a mun­kákat a somogymeggyesi gazda­ságban. A gépek azonban öre­gek, valamennyi felújításra vagy cserére szorul. Leginkább mű­trágyaszóró, permetezőgép kel­lene. Mint mondták: az Össze­fogás is csak hitel igénybe véte­lével jut ötről a hatra. Jelenleg kétmillió forinttal tartozik; ezt a pénzt a növénytermesztés finan­szírozására vette föl. (Krutek) Szódával üdítő - és egyre néptelenebb kocsma Szorosadon Fizetésnapon fogy a sör Délidőben Szorosadon az ut­cán egyetlen lelket sem látni. Néhány férfi áll csak a kis te­lepülés központjában levő italbolt pultjánál: üdítőt fo­gyasztanak. Egy asztalnál isznak csak csapolt sört. Az önkormányzat épületében levő italboltot Szabó Józsefné bérli. Délelőtt tizenegytől este tízig tart nyitva. A a forgalom attól függ, mondta, hogy a he­lyi szövetkezet hogyan fizet dolgozóinak. — Ebédidőben vagyunk — mondta Schell Sándor, a gép­műhely szerelője. — Belép­tünk egy hideg hűsítőre; másra nem is igen futja. Havonta mindössze 15-16 ezer forintot viszek haza; ez nagyon kevés, ebből nem lehet ugrálni... Ezt mondja a többi szerelő is. Valamennyien szódával hí­gítva isszák a narancslevet. — Milyen a forgalom? — kérdeztem a kocsma vezetőjét. — Hónapról hónapra gyen­gébb. Szegényedik a nép, és ezt érez ni az italbolt forgal­mán is. Általában a tizedikéi fizetés után térnek be többen néhány korsó sörre, egypár fröccsre, esetleg üdítőre. — Megéri üzemeltetni a kocsmát? — Nincs más lehetőségem; 53 éves vagyok, nem tudok másutt elhelyezkedni. Hu­szonöt éve dolgozom ebben az italboltban, korábban a karádi áfész alkalmazottjaként. 1989- től vettem bérbe. A szövetke­zet is csak akkor adta már ki vállalkozásba, amikor neki már nem érte meg. A kocsma csak annyi pénzt hoz, hogy megéljünk belőle. Itt meg­gazdagodni száz év alatt sem lehet. Szabó Józsefné szerint a következő hetekben talán élénkül a forgalom. Nyáron több üdítő és sör fogy. Éröcs- csöt csak kevesen isznak. Van úgy, hogy mindössze 25 liter „folyékony kenyér” fogy, de fizetésnapon az ötvenliteres hordó is kevés. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom