Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-13 / 137. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. június 13., csütörtök AZ ARANYRÉSZVÉNYEN TÚL IS A kistulajdonosok érdekében A kisbefektető mindig bizalmatlan, hiszen részvényeinek jövedelmezőségére közvetlenül csak csekély hatást gyakorolhat. így van ez az az áram- szolgáltató vállalatok privatizációja során is, még akkor is, ha a kárpótlási jegyekért cserébe jelentős mennyiségű részvényt lehet jegyezni. A vállalkozás jövedelmezőségét természetesen több tényező határozza meg. Az áramszolgáltató társaságok esetében döntő jelentőségű az energiaár. Ennek emeléséről tavaly kormányhatározat született, s ez elméletileg mintegy nyolc százalék körüli nyereséget eredményez a társaságok számára. Hogy pontosan mennyit, az persze függ az rt. gazdálkodásától, beruházási politikájától, a stratégiai döntésektől, nem utolsó sorban attól, hogy a nyereség felosztása során mennyi osztalékot szavaznak meg. A közgyűlésben a többségi tulajdonos azonban szavazattöbbsége ellenére sem lehet diktátor. Az államnak még kis részvényhányad esetén is számos kérdésben elsőbbségi szavazatijoga, úgynevezett aranyrészvénye van, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben nélküle, akarata ellenére nem lehet határozatot hozni. Az aranyrészvényes felelőssége kiteljed arra is, hogy az általa eladott értékpapírok ne értéktelenedjenek el, arányos osztalékot hozzanak a kistulajdonosok számára. Az aranyrészvények fogadtatása azonban nem egyértelmű. Információink szerint az államnak ezt a tulajdonhányadánál nagyobb beleszólási jogát a cégbíróság a DÉMASZ esetében már bejegyezte, míg az ÉMASZ esetében kifogással élt az állami szavazatelsőbbségi azaz aranyrészvénynyel szemben, arra hivatkozva, hogy az ahhoz rendelt többletjogosítványok nem felelnek meg a társasági törvénynek. Az ÁPV Rt. a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, a döntés egyelőre várat magára. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél egyébként bíznak abban, hogy a jogvita nem lehet akadálya a privatizáció és a kárpótlási jegyek áramszolgáltatói részvényekre való cseréje sikeres befejezésének. Mint mondják, maguk is következetesen törekedtek arra, hogy az energia- szolgáltatók értékesítése során az úgynevezett tranzakciós szerződésekben sokoldalúan gondoskodjanak mind az állam, mind a fogyasztók, mind a részvényeket vásárló kisbefektetők jogos érdekeinek védelméről. Az áramszolgáltató társaságok tevékenységét, a rájuk vonatkozó törvények betartását a Magyar Energia- hivatal is felügyeü. Munkatársunknak elmondták, számukra nemcsak a fogyasztók, de a tulajdonosok és a kisbefektetők érdekeinek védelme is egyaránt fontos. Nem másról, mint a megbízható energia-ellátásról van szó, aminek feltétele az is, hogy a szolgáltatás tulajdonlása a kis- és nagybefektető számára egyaránt jövedelmező legyen. Erre ma mind a jogi szabályozás, mind a gazdasági környezet, s a kormányhatározatokban biztosított árképzési mechanizmus is lehetőséget ad. Érdemes-e tehát a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek áramszolgáltató részvényre cserélni papújaikat? A válasz, igen. Ahogy az elmúlt több mint száz esztendőben, elektromos áramra ezután is szükség lesz, s az energia egyre nagyobb kincs. Érdemes áramszolgáltató részvényt vásárolni azért is, mert a kárpótlási jegy mindaddig nem hozhat hasznot, amíg valóságos értékpapírrá nem válik. A kínálat pedig véges. ÍGÉRETES BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG Most ÉDÁSZ-részvények kárpótlási jegyért Az ÁPV Rt. ígéretéhez híven újabb részvénycsomagot kínál eladásra, mindenekelőtt a hazai és a határokon túl élő alanyi kárpótoltak részére. Mint ismeretes, eddig a DÉMÁSZ- és az ÉMÁSZ-részvé- nyeinek egy részét lehetett kárpótlási jegyre cserélni, most az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat részvényeinek 8 százalékát, 375.058 darab, egyenként tízezer forint névértékű törzsrészvényt kínálnak fel. Az ÁPV Rt. június 18-tól június 27- ig tartó akciója során az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek vehetik meg kárpótlási jegyeikért a részvénycsomag 41,4 százalékát, 155.058 részvényt. A határainkon túl élő kárpótoltak 75.000 részvényt, a csomag 20 százalékát jegyezhetik. A részvény- csomagból 13,3 százalék erejéig (50.000 részvény) részesülhetnek az önkormányzatok, ugyanilyen arányban a kárpótlási jeggyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezetek. A kárpótlási jegy-hasznosító társaságok számára 12 százalék, azaz 45.000 részvény áll rendelkezésre. A jegyzési időszakban 10.000 forint értékű kárpótlási jegyért 1 darab 10.000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény cserélhető. A részvénycsomag iránt óriási az érdeklődés, hiszen az ÉDÁSZ Rt. az ország legdinamikusabban fejlődő területén működik. Árbevételeinek nagy része ipari felhasználóktól származik. A céget a közelmúltban sikeresen privatizálták. Az új tulajdonos, a francia Electricité De France International SA (EDF), a társaság részvényeinek 47,55 százalékban birtokosa. Egyébként ugyanez a cég vásárolta meg a DÉMÁSZ Rt. tulajdonának 47,98 százalékát. A részvénycsere az eddigiekhez hasonlóan zajlik. Csakúgy, mint a DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ esetében, most is az OTP kétszáz kijelölt fiókjában lehet az igényeket bejelenteni. A jegyzés előtt részvényigénylési ívet kell kitölteni, akár az OTP- ben, akár otthon. A kitöltött részvényigénylési ív két példányos, a másodpéldány az igénylőnél marad, igazolja a bejelentett vételi szándékot. A részvényigénylés sorrendje ez esetben nem számít, az első vagy az utolsó napon bejelentett igényeket egyformán bírálják el. Az igény bejelentésekor a kárpótlási jegyet nem kell letétbe helyezni, csupán 400 forint adminisztrációs költséget fizetni. A jegyzési időszak után az igényeket az OTP Bróker összesíti. Amennyiben az egyes befektetői csoportok (belföldi alanyi kárpótoltak, külföldi alanyi kárpótoltak, mezőgazdasági szövetkezetek, önkormányzatok, kárpótlási jegy hasznosító társaságok) a rendelkezésükre álló részvénymennyiségen felül jegyeznek, ugyanakkor más csoportban az igénylés alatta marad a lehetőségeknek, a maradék részvény- mennyiséget átcsoportosíthatják. Túljegyzés esetén valamelyik csoporton belül a részvényeket az igénylések arányában osztják meg. A vásárolt jeggyel rendelkező belföldi magánszemélyek és intézmények azonban csak akkor juthatnak részvényhez, ha az alanyi kárpótoltak igényeinek maradéktalan kielégítése után még maradt cserélhető részvény. A részvényjegyzőket elbírálás után a forgalmazó levélben értesíti. A részvényigények elszámolására az alanyi kárpótoltak számára július 10. és júüus 19., a kedvezménnyel nem rendelkezők esetében július 31. és augusztus 9. között kerül sor. A befektetők igényléskor jelezhetik, hogy részvényeiket át akarják-e venni, vagy letétbe helyezik. A részvények átvételére három hét áll rendelkezésre. A külföldön élő alanyi kárpótoltak akár önmaguk, akár meghatalmazottjuk révén élhetnek a kárpótlási jegy részvényre cserélésének lehetőségével. Medgyessy óv a fellazítástól Reformok - fiskális és monetáris szigor mellett A jövő évi költségvetési irányelvek tervezete a GDP 2-3 százalékos növekedése mellett a belső felhasználás 1-2 százalékos bővülését, és a lakossági fogyasztás stagnálását jelzi előre. Ugyanakkor a központi fogyasztások 10 százalékos csökkenésével és a reálbérek szinten tartásával számol. A tervezetben szereplő 1,5-2 milliárd dollár fizetésimérleghiányt várhatóan fedezi majd a beáramló külföldi tőke. Mindezt Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondta el a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett gazdasági fórumon. A kormány célja, hogy a gazdasági fejlődést a vállalkozások belső hajtóerejére támaszkodva érje el, akár konfliktusok árán is. A pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy tárcája vállalkozásbarát politikát folytat, mivel a gazdaság liberalizációjára és az állam részvételének visszaszorítására törekszik. Az 1995 után elért eredmények hatására javultak ugyan az egyensúlyi mutatók, ám a stabilizáció még nem szilárd. A miniszter óva intett attól, hogy a javuló eredmények okozta hangulat a döntéshozókat a jövedelemelosztó politika fellazítása felé sodorja. Fennáll a veszélye annak is, hogy egyes körök a gazdaság élénkítését művi eszközökkel javasolják megoldani. A hivatalos gazdaságpolitika ezzel ellentétes, továbbra is a fiskális és monetáris szigor mellett kívánják a reformokat végrehajtani, és következetesen építeni a piacot. Medgyessy ezért nem támogat egyetlen olyan megállapodást sem a gazdasági élet szereplőivel, amely teljesítményekhez nem kötött ígérgetéseken alapul. Széles Gábor, a MGYOSZ elnöke elmondta, hogy egyetértenek a tervezett adómódosítással, ám úgy vélte, nehéz lesz az önkormányzatokkal megegyezni az adók nagyságáról. Tapasztalatuk szerint ugyanis az önkormányzatok jelentősen növelni kívánják a helyi adókat, így az iparűzési adót is, amely megsemmisítené a kormányzat által csökkentett adófizetési terhek kedvező hatását. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: nem lehet és nem is kívánják meghatározni, hogy az önkormányzatok mekkora adót vessenek ki, ám segíteni fognak nekik egy jobban működő rendszer kialakítása érdekében. A miniszter inkább azt kifogásolta, hogy az adók fejében az önkormányzatok ma még nem nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatást. Széles Gábor szerint a kormánynak bátrabban kellene lépnie az infláció és a kamatok csökkentése ügyében, hiszen a jegybank 12 milliárd dolláros devizatartaléka lehetővé tenné a kamatok mérséklését, ezzel az infláció visszafogását. Magyar kivitel az EU országaiba | Svédország 1,0%| [ Portugália 0,1% [Hollandia ~2J)fy [Luxemburg 0,1% [Olaszország 8,5%(teljest vy forgalom rV' ÍLBUS GRAFIKAJ Ausztria \ ] Belgium 10,1%| 2[5%| Németország 28,7% [ Magyar behozatal az EU országaiból H Dánia 0,4%| | Svédország 2,0% f 3 Spanyolország 1,0% | | Portugália 0,2% f [) Finnország 0,4%| | Hollandia 3,1%f '] Franciaország 4,0% | [Luxemburg 0,1%( d Nagy-Britannia 3,0% [ | Olaszország 7,9% [ Görögország 0,4% | Írország 0,1%| | Ausztria 10,8%| Belgium 2,5% | Németország 23,5%| Dánia 0,8% Spanyolország 1,4% | Finnország 1,4%~| Franciaország 3,9% | Nagy-Britannia 3,1 %| forgalom -yy ^61,5%-a.^ Görögország 0.3% | Írország 0,6% | A kukoricaárat rontja az eső A búza világpiaci ára a múlt héten - leszámítva a hét eleji rendkívüli áresést - tonnánként 7-10 dollárral csökkent. Az új termésű kukorica ára viszont meredeken ívelt felfelé. Az árnövekedést a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a nagy termőterületeken lehullott jelentős mennyiségű eső hátráltatta a kukorica vetését. Az ótermésű kukorica ára - a kisszámú eladónak és a folyamatos keresletnek köszönhetően - a múlt héten változatlanul stabil volt. A takarmányárpa piacán két üzlet köttetett: Japán 40 ezer, Szaúd-Arábia pedig 700 ezer tonna árpát vásárolt. Erősödött a szójadara piaca. A hűvös, csapadékos időjárás miatt az árak a korábbi szinten stabilizálódtak. Az Ag- rograin elemzői szerint amíg az amerikai termés alakulásáról biztos felmérést tudnak készíteni a szakemberek, addig az árak az elkövetkező időszakban is az időjárástól függően alakulnak. Jelenleg Rotterdamban, CIF-paritá- son, úszó árut tonnánként 278 dollárért lehet vásárolni. A halliszt piacán további árcsökkenés nem várható, mert július és augusztus hónapban Peruban halászati tilalom lesz. Wágner Katalin NYERESÉGET HOZHAT AZ EMASZ A szakértője a jegyzett papírok átvételére biztatnak Ma fejeződik be az OTP fiókjaiban az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat (ÉMASZ Rt.) részvényeinek cseréje kárpótlási jegyre. Mint a többi áramszolgáltató esetében, ez alkalommal is a társaság részvényeinek 8 százalékát lehet kárpótlási jegyre cserélni. A 244.033 darab részvényt érintő ÉMÁSZ- részvények kibocsátása esetében a hazai alanyi kárpótoltak 104.033, a határon túli társaik 50 ezer, az ön- kormányzatok,- a mezőgazdasági szövetkezetek és a kárpótlásijegyhasznosító társaságok 30-30 ezer részvény bejegyzésére kapnak lehetőséget. Bár végleges adatok még nincsenek, de a részvénycsomag iránt élénk az érdeklődés. Ez érthető is, hiszen a kárpótlási jeggyel rendelkezők papírjaikat szívesen cserélik olyan értékpapírra, amelyik egyrészt forgalomképes, másrészt a számítások szerint a jövőben nyereséget hozhat. Az ÉMÁSZ vezér- igazgatója, Bezerédi Antal szerint, erre minden esély megvan, hiszen területükön számos nagyvállalat található, az ország keleti része, a határon túli területek ígéretes fejlődés előtt állnak. Az ÉMÁSZ által értékesített energia mennyisége ugyan 1990 és 1994 között csökkent, tavaly viszont már több áramot adtak el, mint egy évvel korábban. Az mindenekelőtt az első számú fogyasztóvá előlépett BorsodChem vásárlásának köszönhető. A társaságnál ugyanakkor az elmúlt évek tőkehiánya következtében komoly hálózatfejlesztési elmaradás mutatkozik - ahogy ez a kibocsátási tájékoztatóban is szerepel. Ezért érthető, hogy az idén és a következő két évben a jelenleg 49 százalékban tulajdonos, de a jövő év végéig várhatóan többségi részesedést szerző szakmai befektető, a német RWE/EVS összesen 7,2 milliárd forintot tervez a cégre költeni. Ez a cég egyébként a Budapesti Elektromos Művekben és Mátrai Erőmű Rt.-ben is részesedést szerzett. Az utóbbi az ÉMÁSZ ellátási területén fekszik, ami hosszabb távon jelentősen növelheti a társaság lehetőségeit. A társaság már tavaly majdnem négyszeresére emelte az erőművektől közvetlenül vásárolt áram meny- nyiségét, ami így elérte az ÉMÁSZ által vásárolt összes villamos energia egynegyedét. Hosszabb távon persze valamennyi áramszolgáltató társaság jövedelmezősége a tarifarendszer átalakításának függvénye. Egy tavaly hozott kormányhatározat értelmében, az idén októberben esedékes áremelés után a jövő évtől a villanyáram díjának átlagosan nyolc százalékos tőkearányos eredményt kell biztosítania. A részvényjegyzők jelentős része az ÉMÁSZ működési területéről került ki, ami természetes is, hiszen azok az alanyi kárpótoltak, önkormányzatok, szövetkezetek, akik itt élnek, jobban figyelemmel tudják kísérni az áramszolgáltató működését, tehát több információval rendelkeznek a cég gazdálkodását illetően. A részvényjegyzők egy része azonban bizonytalan, hogy a már lejegyzett, de még át nem vett ÉMÁSZ-papírok mellett döntsön vagy próbálkozzon kárpótlási jegyért most forgalomba kerülő EDÁSZ-papírokat szerezni. Szakértők azonban arra intenek: a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok legyenek óvatosak. Egyrészt nem valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok jövedelmezősége a közeljövőben lényegesen eltér. Másrészt aki hazárdíroz, két szék közül könnyen a földre eshet. Amennyiben az ÉDÁSZ-rész- vényeket túljegyzik, s ez nagyon valószínű, alacsony lesz a kielégített- ségi szint. Tehát kevesebb befektetőnek jut részvény - közben lemaradnak a már lejegyzett ÉMÁSZ- részvényekről is. Kelendők a magyar bárányok Visszaesett a vágómarha iránti kereslet az országban az elmúlt hetekben, az árak is mintegy tíz-harminc százalékkal csökkentek. A hízóbika ára jelenleg kilogrammonként 150-190, a hízóüszőé 150-180, a növendékbikáé 160-240, a növendéküszőé 150-220, a selejt tehéné pedig 70-150 forint között mozog - írja a Földművelésügyi Minisztérium gyors- jelentése. A juhászotok többségében befejezték a nyírást. Néhány megyében - mint például Somogybán - a megszokottnál nagyobb az érdeklődés a jó minőségű és megfelelően előkészített gyapjú iránt. Az árak is e szerint alakulnak: minőségtől függően kilogrammonként 100-180 forintért kel el a gyapjú. A bárányok iránt viszont továbbra is élénk a kereslet, a felvásárlók elsősorban a kissú- lyú (12-16 kilogrammos) exportálható állatokat keresik. Az élőbárány felvásárlási ára változatlanul 500 forint kilónként. A brojlertermelésben az elmúlt hónapban további visz- szaesés tapasztalható. A csökkenés okát az ertekesítesi nehézségeknek, az exporttámogatás csökkenésének, valamint az alacsony jövedelmezőségnek tulajdonítják a termelők. Kritikus helyzetben vannak a méhészetek. A hirtelen beköszöntött tavasz virágba bontotta az akácot, de a méhek a késői peterakás miatt nem készültek fel a termelésre. Az öreg állomány már kipusztult, a családok jelentős része elnéptelenedett, így várhatóan minimális lesz az akác- és repcelegelőkön be- gyűjthető méz mennyisége. (Újvári) Taurus-privatizádó Zárt, egyfordulós pályázaton hirdeti meg az ÁPV Rt. a Taurus Rt. jegyzett tőkéje 90 százalékának megfelelő 1,604 milliárd forint névértékű részvénycsomagját. A befektetőknek nemcsak a részvénycsomagra kell készpénzes ajánlatot tenniük, hanem a társaság 8,255 milliárd forintnyi adósságállományának kivásárlására is. A pályázatra összesen két tucat befektetőt hívtak meg, közöttük a világ legjelentősebb abroncsgyártóit és pénzügyi cégeit. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 235,42 Görög drachma (100) 63,20 Német márka 99,73 Olasz líra (1000) 98,84 Osztrák schilling 14,17 USA-dollár 153,18
