Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám

1996. június 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Ötezer diák több mint százezer címkét gyűjtött Sorsolt a Sütév Lezárult a Sütév Rt új nye­reményjátéka, melyet a ta­vasszal hirdetett meg a cég Nyaraljunk a Sütévvel cím­mel. A kenyércímke-gyűjtő akció eredményét tegnap saj­tótájékoztatón hozták nyilvá­nosságra a szervezők. Garbera István marketingigaz­gató elmondta: eredményes volt a verseny, a megye 234 ok­tatási intézményének küldték el a felhívást, közülük 47 iskola 256 osztálya vett részt a játék­ban. Száznegyven alsótagoza­tos osztály 2884 tanulója, és 116 felsős és középiskolai osz­tály 2487 tanulója gyűjtötte a Sütév-kenyerek címkéjét. Má­jus 31-re, a verseny lezárásának napjára 127 ezer 205 darab címke „hiányzott” a kenyerek­ről. Az alsótagozatosok fődíját, egy budapesti kirándulást a Vi­dámparkba a nagyatádi Bárdos Lajos Általános Iskola 4.B osz­tálya nyerte; 4429 címkét gyűj­töttek, segítő tanáruk Kocsis Akosné és Czebeiné Acs Zsuzsa volt. A második helyezett a lengyeltóti általános iskola l.B osztálya lett, Gazdagné Fulner Judit vezetésével, harmadik a balatonszárszói József Attila Általános Iskola 1. osztálya Kapuváriné Mikei Ilona és Vígh Magdolna vezetésével. A felsősök versenyében az osztálykirándulást szintén nagyatádiak nyerték: a 2. számú általános iskola 5.B osz­tálya 7486 címkét gyűjtött. Ko­vács Ferencné és Potapov Vale- rijné segítette őket. A második helyet a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 5.A osztálya szerezte meg, patro­náló tanáruk Kulcsár Attila és Sántha Lászlóné volt, harmadik a kaposvári gyakorló iskola 5.C osztálya lett dr. Toperczer Ist­vánná és Gulyás Gabriella ve­zetésével. A két első helyezett osztály osztályfőnöke, Kocsis Ákosné és Kovács Ferencné egyhetes olaszországi nyaraláson vehet részt. Az iskolák közötti sorsolá­son egy számítógép talált gaz­dára, ezt a kaposvári Bárczi Gusztáv Általános Iskola nyerte. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Gyékényes kérdése Az idén hatodszor nyújtotta be az illetékes tárcaközi bizottság­hoz a szennyvízhálózat megépítésére vonatkozó pályázatát a gyékényesi önkormányzat. Igénye nem kevesebb, mint 400 mil­lió forint. Az idén hatodszor esik gondolkozóba az illetékes tárcaközi bizottság; a tornyosuló pályamunkák sokaságának és az elosz­tandó támogatásnak az aránytalansága mély barázdákat ejt homlokán. Hja, kérem, az eszkimó az sok, a fóka meg dehogy, nyugtatja lelkiismeretét — valljuk meg, valahol jogosan — a tárcaközi. Aztán oszt-szoroz. És oszt. Gyékényes kitartó önkormányzatának pályázata eddig ötször részesült kedvezőtlen megítéltetésben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a községben élőknek a szippantós megoldást kell favori­zálniuk — hogy, hogy nem, ezt az utóbbi időben mind keve­sebbszer teszik —, hanem azt is, hogy a kristálytiszta vizéről elhíresült kavicsbányatavat, közismerten a Kotrót az elszeny- nyeződés veszélyezteti. Sokak véleménye és egy korábbi víz­minta tanúsága szerint a tó vize már most sem a régi, és ennek nem biztos, hogy örül a 380, részint osztrák meg német víkend- ház- és telektulajdonos, meg a strandolnivágyók tömege. Azt már ne is nagyon feszegessük, hogy dicsőségére válik-e a nem­rég felavatott Duna-Dráva Nemzeti Parknak, ha a területén ennyire megoldatlan a természetvédelem? Magyaros dilemma ez: megelőzhető a bajság, de ára van. Nem lenne fura, ugye, ha mondjuk 2010-ben arról írhatnánk: illetékes tárcaközi bizottság alakul, hogy elmélyedjen a gyéké­nyesi Kotró megmentésének sokmilliárd forintos megoldásán. Már jóelőre adódik a tanulság: mennyivel egyszerűbb, és nem utolsósorban olcsóbb lenne a csatornahálózatot most megépí­teni!, (persze, ez vagy negyven kilométernyi kerékpárút árába is belekerülne.) Az ügyet akár befektetésként is kezelhetnék: ha az ingatlanok tartják az árukat, az üdülőövezet pedig a jó hírét, az nemcsak Gyékényesnek, hanem Somogynak sem rossz. Kérdés: egy kis község, kis regionális érdekeivel, messze a tárca közétől, nyom-e eleget a latban? Vagy a szennyvízkérdés megint, hatodszor is olyan lesz, mint a befőtt: elteszik jövőre. Kaposvár közlekedésének zavartalanságáért, a nagyobb biztonságért Kamerák a csomópontban Kaposváron megkezdték azoknak a kameráknak a föl­szerelését, amelyek főként a közlekedés rendjét szolgálják. Dr. Király Ferenc városi rendőrkapitány elmondta: el­sősorban a legfontosabb köz­lekedési csomópontokat figye­lik majd, és számos pénzinté­zetnek — pénzkiadó automa­tának — is nagyobb biztonsá­got jelent ez a technikai fel­szerelés. Amit a kamera lát, azt a rendőrségi ügyelet is. A beru­házás legfontosabb célja a közlekedés zavartalanságának biztosítása. Az ügyeletén tehát — a közvetlen rendőri jelenlét nélkül — azonnal értesülnek egyebek között a balesetekről, a közlekedési lámpák meghi­básodásáról, a torlódásokról, tehát arról, hogy mihamarább rendőri intézkedés, illet­ve irányítás szükséges. A ka­merákat olyan helyekre telepí­tik, hogy a fontos, nagy for­galmú útvonalakat figyelhes­sék, másrészt pedig azokat az utcarészeket, ahol sok üzlet, intézmény van. A beruházást a városi ön- kormányzat mellett több olyan pénzintézet finanszírozza, amelynek a kamerák védelmet is jelentenek. Az önkormány­Szerelik a kamerát a Honvéd utcában is fotó: király j. Béla zat által meghirdetett kivitele­zési pályázatot a zalaegerszegi Za-Véd Kft nyerte, és munka­társai Kaposvár több pontján már megkezdték a kamerák fölszerelését. T. R. Területfejlesztési konferencia Somogy főszereplésével Megvalósítható cél kell /Folytatás az 1. oldalról) A konferencia tulajdonkép­pen egyfajta nyitánya az ápri­lisban elfogadott és június 6- án hatályba lépett területfej­lesztési törvénynek, ponto­sabban az abban megfogal­mazott feladatoknak és az ér­demi munkának. A szervezők azt akarták elérni, hogy a kormányszakértői, illetve az illetékes minisztériumok ta­lálkozzanak a napokban megalakuló megyei terület- fejlesztési tanácsok vezetői­vel, és alakuljon ki köztük olyan együttműködés, amely biztosíthatja a folyamatos kommunikációt. — A jó kezdet fél siker — mondta dr. Kolber István, Somogy megye közgyűlésé­nek elnöke. Az ő vezetésével készült el az a tanulmány is, amit minden résztvevő kéz­hez kap. A „Területfejlesztési kézikönyv” elnevezésű kiad­vány tulajdonképpen útmu­tató a megyei területfejlesz­tési tanácsok részére ahhoz: hogyan kell felállítani és mű­ködtetni az intézményrend­szert, milyen célokat lehet és kell kitűzni, s ezekhez honnét lehet pénzt szerezni. Erről beszélt egyébként Horn Gyula is, amikor meg­nyitójában kifejtette: az ál­lami igazgatás nehézkesen reagál a helyi fejlesztési kez­deményezésekre, és ezen vál­toztatni kell. Ugyanakkor a programok egy része nem eléggé konkrét, nem számol a realitásokkal, s nem egész térségek fejlesztésére tesz ja­vaslatot, pedig mindez alap- követelmény. A jó progra­moknak a kormány prioritást ad és a nemzetközi tárgyalá­sain is támogatást keres meg­valósíthatóságukhoz. A Phare-program forintban ki­fejezve milliárdos támogatást biztosít ezekre a célokra, a társult országok versenyez­nek a forrásokért. Kolber István a területfej­lesztés fókuszában álló me­gyei területfejlesztési taná­csok lehetőségeiről, munká­járól tartott előadást. Kifej­tette: mihamarabb el kell kezdeni összegyűjteni a megvalósítható programokat, ma ugyanis még nagyon ke­vés az életképes project. Márpedig a rendelkezésre álló pénzeket csak progra­mokhoz lehet igénybe venni. Bármilyen hihetetlen is, a te­rületfejlesztésre előirányzott 9,7 milliárd forint mellett még legalább 11 forrásból le­het támogatásokat igényelni, ha vannak megfelelő célok: Ezért a területfejlesztési ta­nácsoknak mihamarabb meg kell kezdeniük az érdemi munkát, bevonva ebbe az összes kapcsolódó megyei hivatalt, az önkormányzato­kat, kamarákat, munkaügyi hivatalokat, amelyek a saját támogatási keretükkel egye­dül nem sokra mennének, de így együtt már komoly célo­kat lennének képesek megva­lósítani. Varga Ottó Rendkívüli közgyűlés a ruhagyárban A kaposvári ruhagyárban rend­kívüli közgyűlést tartottak teg­nap, ahol egyebek között mó­dosították az alapszabályt. A megbeszélést követő igazgató- sági ülésen elfogadták az idei munkatervet, és áttekintették a gyár májusi termelési eredmé­nyeit. A tanácskozáson tájékoz­tató hangzott el azzal kapcso­latban, hogy egy fővárosi pénz­ügyi cég reorganizációs prog­ramot készít a gyárról. Kisosz-elnökség a vállalkozásról A Kisosz újonnan megválasz­tott megyei elnöksége és fel­ügyelő bizottsága tegnap tar­totta ülését. Ezen részt vett a szervezet országos elnöke, társ­elnöke és főtitkára. A megbe­szélésen áttekintették a megyei egyesület és az Kisosz szövet­ség közötti munkakapcsolat to­vábbi szélesítésének lehetősé­gét, valamint szó esett az egyéni vállalkozásról szóló tör­vény módosításával kapcsola­tos elképzelésekről. A résztve­vők megvitatták a Kisosz és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapo­dás tervezetét, az aktuális adó­zási elképzeléseket. Jobb úton a barcsi Dráva-strandhoz Gépkocsik számára is könnyen megközelíthetővé válik a barcsi Dráva-szabadstrand. Arra ugyan nincs pénz, hogy a föl- desút burkolatot kapjon, de a szezon idejére legalábbis kie­gyengetik a meglehetősen rossz állapotú utat. A szabadstrand területére wécékonténereket is kihelyeztet az önkormányzat, és vízimentő is vigyázza majd a biztonságos fürdőzést. Nagyatádiak a tapasztalatcserén Három napos tapasztalatcserén vettek részt A horvátországi Gyurgyevácon a nagyatádi Ri- nya-Dombó menti Vízgazdál­kodási Társulás szakemberei. A két vízgazdálkodási társulat között 14 éve áll fenn a kapcso­lat, melynek keretében most az atádiak tanulmányozták Istria és a helyi víztározó vízellátását. Szabadidejük nagy részét Ra- bacban töltötték el. Betörtek a háziorvosi rendelőbe Ismeretlen tettes után nyomoz­nak a barcsi rendőrök. A betörő a rendelőintézetbe hatolt be, ahol az egyik háziorvosi ren­delő számítógépét szétszerelte, és egyebek mellett elvitte a le­mezmeghajtót, memóriaegysé­get, valamint egy hagyományos higanyos vérnyomásmérőt. Az elmélet próbája - Neves vendégek a táborozóknál Hétszínvirág a Balatonnál Csődeljárás Nágocson (Folytatás az 1. oldalról)- A képviselő-testület kedd esti ülésén úgy döntött, hogy kérjük a csődeljárás lefolytatását a megyei bíróságtól - mondta er­ről dr. Pap Imre polgármester.- Adósságunk a kamatokkal együtt már jóval meghaladja a kétszázmillió forintot. A cég­közlönyben való megjelenés után pénzügyi gondnokot ne­veznek ki, s kimondják szám­lánkra a moratóriumot. Az alapvető feladatok ellátását azonban biztosítani kell.- Már hozzáláttunk a leltáro­záshoz, az önkormányzat va­gyonának felméréséhez mondta tegnap Bajkó László nágocsi jegyző. - Megkezdtük a válságköltségvetés összeállí­tását is. (Krutek) Irigylésre méltó az utolsó ta­nítási hét a marcali Hétszínvi­rág Általános Iskola mintegy száz diákja számára. A nyolc­vanöt százalékban cigány származású tanulókat oktató intézmény június 10-étől a fonyódligeti gyermektáborba költözött ki, ahol az eltérő magyar és cigány kultúra ta­nulmányozása a cél. Fehér Katalin táborvezető­vel, Orosz Lajos iskolaigazga­tóval és Ló'rincz Zsuzsa peda­gógussal a „Gyökerek” össze­foglaló névre hallgató tábori programról beszélgettünk. Az ötlet előzményéről elmond­ták: korábban egy pályázati anyagot készítettek az iskola tanárai. Az abban leírtak gyakorlati próbája zajlik itt, a Balaton partján, s az irodalmi, törté­nelmi, földrajzi, néprajzi és képzőművészeti ismereteken túl toleranciáról, egymás érté­keinek felfedezéséről szólnak a foglalkozásokon. — A szerdai cigánynapra olyan neves vendégeket hív­tunk, akik példaértékűek le­hetnek a gyermekeink szá­mára: Choli Daróczi József költőt, a Marcali Cigányegyüt­test és Orsós Annát, a Gandhi gimnázium tanárát — mondta a táborvezető. — Hosszadalmas előké­szítő munka árán valósulha­tott meg ez az öt nap — mondta Lőrincz Zsuzsa. — Nem csak a pénzt volt nehéz előteremteni — ebben sokat segítettek az önkormányzatok és a fenntartó, a megyei köz­gyűlés —, de a diákokat is fel kellett készíteni az útra. Leg­többjük az iskolát kivéve éle­tében először most jár a faluja határán túl. Honfoglaláskori térképek és mezítlábasán vihorászó kamaszok; a Csodaszarvas mondája és hajókirándulás Badacsonyba. Tábortűznél kántált regék a kalandozó ma­gyarok ezeréves cselekedetei­ről és cigányvirtus a táncház esi forgatagában. Továbbgon­dolásra érdemes kezdeménye­zés, amely hétszínvirághoz méltóan sokoldalú a nevelés­ben és humánus a kisebbségek iránt. Csíky K. Erika „ Vitorlására ” a tóparton a marcali gyerekeknek fotó: kun

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom