Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. június 1., szombat Sárdi Gyula, az egészségbiztosítási pénztár igazgatója válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire Nem az egészségbiztosító szorítja a nadrágszíjat Az egészségbiztosítással kap­csolatban sokféle vélemény fo­galmazódhat meg. Mindezt jól tükrözik azok a kérdések is, amelyeket olvasóink tettek fel tegnap a megyei egészségbizto­sítási pénztár igazgatójának. A válaszok most sem fértek el egy oldalon. A most nyitva hagyott kérdésekre hétfői lapszámunk­ban olvashatják a választ. Ak­kor derül ki az is, hogy ki az a három olvasónk, aki válasza mellé még ajándékot is kap: mégpedig egy-egy karórát. Telefon: 321-031 — Tavaly dolgoztam egy vállalkozónál szeptember 30- ig. A betegbiztosítási kártyám december 31-ig volt érvényes. Mivel nem dolgozom, a férjem munkahelyén megkérték az új kártyát decemberben, de nem kaptam meg. Januárban sze­mélyesen Kaposvárra utaztam, kaptam egy ideiglenes kártyát, ami márciusig volt érvényes. Ekkor újra leutaztam Kapos­várra, és egy június 30-ig ér­vényes ideiglenes kártyát kap­tam. Mikor lesz már rendes be­tegbiztosítási kártyám? ' — A tb-igazolványt a mun­káltatónak kell kérnie a megyei egészségbiztosítási pénztártól. Megvizsgáljuk, hogy ön után a munkáltató igényelte-e, ha igen, napokon belül kiküldjük. Amennyiben nem kérték, ezt mielőbb tegyék meg. Név nélkül — A Somogyi Hírlapban ar­ról írtak, hogy egyszeri 3000 forintos támogatásra számít­hatnak azok az idős emberek, akiknek a havi nyugdíja nem éri el a 17000 forintot. Mivel én 67 százalékos rokkant- nyugdíjas vagyok, és még nem vagyok idős, ez ránk is vonat­kozik-e, vagy csak az öregségi nyugdíjasokra? — A hírt magam is az újság­ban olvastam, bővebbet nem tudok a szabályozásról, véle­ményem szerint igen, önre is vonatkozik. 313-127 Budai Istvánná, Ka­posvár, Józsa u. 2. — Van két dédunokám, 8 és 10 évesek. Mindkettőnek fog- szabályozóra van szüksége. Azt mondják, hogy 5000 forint egy, de attól függ, hogy milyen kell. Ezt egy egyedül nevelő anya nem tudja megfizetni. Ez miért nem ingyenes, ha a gye­reknek szüksége van rá? A ív­ben mindig azt halljuk, hogy mindent tegyünk meg a jó fo­gakért. A valóságban nem ezt tapasztaljuk. — A fogszabályozó kezelés 18 éves kor alatt térítésmentes, ha a kezelést 16 éves kor előtt elkezdték. A fogszabályozó ké­szülék árához a népjóléti mi­niszter 11/1996. április 29. számú rendelete alapján 50 százalékos tb-támogatás jár. Név nélkül — A társadalombiztosítási igazolványokat milyen határ­idővel adják ki, tehát mennyi idő alatt tudják kiadni, illetve, az egészségbiztosítási pénztár milyen képzettséggel foglalkoz­tat embereket? A közeljövőben sor kerül-e létszámbővítésre? — A tb-igazolványok kia­dása nagyon sok gonddal jár, tekintettel arra, hogy Budapest­ről kell a taj-számokat meg­kérni. A technikai háttér sem megfelelő, ezért több hónapos csúszással tudjuk az igazolvá­nyokat kiadni. Jelenleg az év elején igényeiteket postázzuk. A kérdés második részére a vá­laszom: a munkakörtől függően határozzuk meg a szükséges képzettséget, ez legtöbb eset­ben középfokú (érettségi), míg egyes esetekben egyetemi, fő­iskolai végzettség szükséges. Létszámbővítésre kis számban, elsősorban az orvosi, gyógysze­részeti és az informatikai mun­katerületeken kerül sor. Nagy Jánosné, Balatonbog- lár, Móricz Zs. u. 9. — Férjemnek krónikus be­tegsége miatt állandóan gyógyszert kell szednie. A gyógyszerét most a háziorvos nem írhatja fel, csak Siófokon az erre a célra kijelölt orvos. Kérdésem: miért járatják le a háziorvost, hisz hiába van a kezében a klinikai zárójelen­tés, akkor sem írhatja fel a gyógyszert. Férjem súlyos mozgáskorlátozott, kétoldali csípőműtéten esett át. Kis­nyugdíjas lévén nem mindegy, hogy ilyen benzinárak mellett havonta kell neki Siófokra ko­csival menni, hogy a gyógysze­rét megkaphassa. Úgy gondo­lom, ez sokunk gondja. Kérem, hogy ezen változtassanak. — Ezt a megszorító rendel­kezést nem az egészségbizto­sító hozta, hanem a Népjóléti Minisztérium. Megváltoztatá­sára sincs joga az egészségbiz­tosítónak. Gondját megértem, továbbítani fogom kérését. Hoffné Gelencsér Mária, tele­fon: 310-285 — Felháborítónak tartom, hogy nagyon sok ember leszá- zalékoltatja magát, mert „sú­lyos beteg”, ugyanakkor to­vábbra is visszamegy ugyan­abba a munkakörbe dolgozni. Hát most vagy rokkant vagy nem rokkant? Ezt talán felül kellene vizsgálni. Mi Önnek erről a véleménye? — A munkaképesség-csök­kenésben szenvedő emberektől nem tagadnám meg a munká­hoz való jogot. A társadalom­nak hasznos tagjai, ha a meg­maradt munkaképességükkel saját maguknak, családjuknak tágabb értelemben a társada­lomnak hasznára vannak. Ter­mészetes, ha munkájukat válto­zatlanul teljes munkaidőben képesek elvégezni, akkor „jogi­lag” nem rokkantak, ebben az esetben a rokkantsági nyugdíj sem jár részükre. Kardos Ferencné, Kaposvár — Milyen biztosítást lehet majd kötni — kórházi vagy házi ápolásra gondolok —, és mennyiért? Ki kötheti ezt, il­letve ki kinek kötheti? — Külön biztosítást a nem biztosítottak köthetnek. Külön megállapodást lehet kötni a tb valamennyi ellátására, vagy szolgálati időre és egészség- ügyi szolgáltatásra, illetve szolgálati időre. A megállapo­dást az érintett személy köti, a megyei egészségbiztosítási pénztárral. A tb valamennyi el­látására kötött megállapodás esetén 7613 forint havonta, szolgálati időre és egészség- ügyi szolgáltatásra kötött meg­állapodásnál 6670 forint ha­vonta, míg szolgálati időre szóló megállapodásnál 4640 fo­rint havonta a fizetendő járulék. Friez Károlyné, Zamárdi, Jókai u. 4. — Az egészségbiztosítási kártyák kiadásával nagy gon­dok vannak. Nem túlzók, a kártyát a bejelentéstől szá­mítva több hónapos késéssel kapják meg a biztosítottak. Ez nemcsak a kezdeti átállás ne­hézségei voltak, hanem jelen­leg is így van. Ez akkor okoz nagy gondot, ha a biztosított megbetegszik, és legtöbbször gyerekről van szó. Tudom, hogy ideiglenes igazolást lehet kérni, de ennek a kifutási ideje is legalább egy hét, mire a jo­Sárdi Gyula, megyei igazgató gosulthoz jut. Ezek a gondok nem kizárólag önök miatt vannak, hisz a kártya távirá­nyítással érkezik. Mégis azt ja­vaslom: próbáljanak valami­lyen jobb megoldást találni, ami gyorsabbá, rugalmasabbá teszik a kártyák kiadását. Erre azért is buzdítom Önt, mert a Somogy Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár a megyék kö­zött szakmai téren előkelő he­lyet foglal el. Ezt csak fokozni lehet és kell is. Kívánok önnek és munkatársainak elsősorban nagyon jó egészséget, nagy munkabírást és kitartást, hogy sikerüljön a sok és nehéz, sok­szor hálás, néha hálátlan fel­adatok mellett kitalálni vala­milyen jó megoldást, ami le­egyszerűsítené és meggyorsí­taná a kártyák kiadását. Kívá­nom, hogy legyen erejük a to­vábbi társadalombiztosítási feladatok ellátására is. — A tb-igazolványok kiadá­sával kapcsolatos gondokat jól ismeri és köszönöm önnek, hogy megértő a problémák kissé lassú megoldásával szemben. Az eljárás gyorsítása mindennapos gondunk, sajnos, sok, főleg technikai nehézség­gel kell szembenéznünk. Bízom abban, hogy erőfeszítéseink be­látható időn belül eredménye­sek lesznek. Jó kívánságait munkatársaim és a magam ne­vében is megköszönöm. Névtelenül — Az új székház mekkora beruházás volt, és miért volt szükség ilyen kacsalábon forgó épületre? — A beruházás 400 millió forintba került. A székház épí­tése azért vált szükségessé, mert bérleményben dolgoztunk a volt OTI-rendelőintézet álla­mosítását követően. Itt a kor­szerű informatikai hálózat ki­alakítása és a megnövekedett apparátus elhelyezése nem volt megnyugtatóan megoldható. Telefon 312-101 — Mikor várható a kapós- , vári kórházban az ágyak leépí­tése? Miért bocsátanak el a kórházból ápolónőket és orvo­sokat? — A lakosság számához iga­zodó kórházi ágykapacitás le­kötését a törvény elfogadása után végezzük el. Jelenleg a törvénytervezet a parlament előtt van. Amennyiben keve­sebb kórházi ágy „üzemel”, magától értetődően kevesebb orvosra és ápoló személyzetre lesz szükség. Pál Gyula, telefon: 416-940 — 8700forintot kapok az 50 százalékra, előtte iparos vol­tam, és én még mindig tarto­zom társadalombiztosítással, 1544 forintot kell havonta fi­zetnem. Ez. mennyire egyeztet­hető össze azzal, hogy mások milliókat herdálnak el. — Megértem, hogy alacsony jövedelme miatt nehéz a tb-tar- tozás kifizetésé. A törlesztési idő további kiterjesztésével tudnék segíteni, ezért kérem, keressen meg, hogy ügyét pon­tosan megismerhessem. Koczkáné Bóka Julianna, te­lefon: 319-850 — Igazságosnak tartja-e a vállalkozók magas tb-járulé- kát? 50 éves vállalkozó vagyok, és úgy érzem, reményem sincs arra, hogy a magas tb-járulék ellenében megfelelő nyugdíjat kapjak. Nem alkotmány eile- nes-e a magas tb-járulék? — A járulék mértékét első­sorban a magas kiadások (nyugdíj, betegellátás, egész­ségügy stb.) szabják meg, tehát az ellátási rendszer csorbítása nélkül nem tudom elképzelni a jelentősebb járulékcsökkentést. A járulék mértéke nem alkot­mányellenes. Telefon: 315-439 — Adószámmal rendelkező, de nem egyéni vállalkozó nyugdíjas magánszemély által benyújtott számla összege után terheli-e a kifizetőt a 42 száza­lékos járulék? — Az egyéni vállalkozó já­rulékfizetése a vállalkozói iga­zolványhoz, és nem az adó­számhoz kötődik. Tehát ha nincs vállalkozói igazolványa, nem kell tb-járulékot fizetnie. Csere Jánosné, Balatonbog- lár, Zrínyi u. 72. — Egy el nem küldött le­vélre hivatkozva hajtottak be majdnem százezer forintnyi ál­lítólagos tartozást. Amikor bí­rósági eljárást kezdeményez­tünk, Önök kijelentették: ne ugráljunk, a hivatal dolgozói közül hárman igazolják a levél elküldését. Mit szól ehhez? — Konkrét ügye ismereteim szerint lezárult, iratanyaga irat­tárba került, nincs bíróság előtt. Munkatársaim által áhítottakat nekik kell igazolniuk, amit fel­tételezem, hogy tudnak is. Kollárovics Vendel Kapos­vár, Jókai u. 5/a. — Miért kell a gyógyszeré­szeknek két évig azt az igazo­lást megőrizni, amit a közgyó- gyigazolvány-várományosnak kell kiállítani az orvos által fel­írt gyógyszerekről, ha a beteg tajszámát minden esetben rög­zítik? Várható-e a közeljövő­ben, hogy a szakorvosokkal is köt biztosítást az OEP, vagy csak szöveg a szektorsemleges­ség? Személy szerint jónak tar­taná-e, ha az egészségbiztosí­tást illetően több biztosítás működne üzleti alapon, s nem­csak egy helyre lehetne befi­zetni kötelezően járulékot? Mi a véleménye arról, hogy kór­házaknál mai napig nem ké­pezi finanszírozás tárgyát az amortizáció, ezért egyre nehe­zebb helyzetbe kerül az a kór­ház, amely korszerű technikai eszközökkel igyekszik a bete­geket gyógyítani? Az egész­ségügy területén hozott jog­szabályokban mennyire veszik figyelembe szakembereik ja­vaslatát, mint monopolfinan­szírozók beleszólhatnak-e a jogszabályalkotásba vagy csak a végrehajtó szerep jut? — A gyógyszertárnak két évig kell megőrizni az orvos ál­tal kiadott igazolást, ezt (az 51/1996. április 10) kormány- rendelet 2 paragrafusának 2. bekezdése írja elő. A szakellá­tás privatizációja napirenden van, ennek első csírája az, hogy 1996. június 1-jétől fogorvosi magángyakorlatot folytató or­vossal vagy egészségügyi vál­lalkozással is közvetlenül fi­nanszírozási szerződést köthe­tünk. Egy időben több biztosító is működhet. Erre példa 1950 előtt bőven volt Magyarorszá­gon, de azt követően is a kis­ipari szövetkezeteknek külön biztosítójuk volt 1964-ig. Csak üzleti alapon nem szabadna vizsgálni az egyidejűleg több biztosító működését, mert eb­ben az esetben, úgy gondolom, hogy egyik biztosító sem akarná első helyen megoldani 2,3 millió nyugdíjas ellátását. A kötelező biztosításnak azonos járulékrendszere kellene, hogy legyen több biztosító esetén is. Ebben az esetben nem jelentene külön megtakarítást vagy előnyt valamely más biztosító­hoz való tartozás. Az egészség- biztosító a működést finanszí­rozza. Az amortizációt nem­csak a kórházaknál, hanem az egész egészségügyben nem fi­nanszírozzuk, elsősorban forrás hiányában. A jogszabály terve­zeteket rendszeresen megkap­juk előzetes véleményezésre. Javaslataink az elfogadott jog­szabályokban már ilyen rend­szerességgel nem találhatók meg. Tehát a jogalkotók sok más olyan szempontot is figye­lembe vesznek, amelyekre a mi szakembereink nem gondolhat­tak. Többnyire a végrehajtó fel­adat dominál munkánkban. Ferenc Lajosné, Igái — Április 15-e után a csa­ládi pótlék rendszerének meg­változtatásával hány család esett ki a jogosultsági korból, volt-e ennek egyáltalán ér­telme vagy csak megkevertük a port. Somogyi és országos ada­tokat szeretnék hallani. — Somogyi adatokat tudok mondani: kétezer családdal ke­vesebb utalásunk volt mint ko­rábban, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi család ki is esett a jogosultsági körből. Ugyanis több száz ügyféllel adatokat tisztázunk, levelezünk, ezért az ő jogosultságuk nem egyértel­műen kizárt, így kétezer csa­ládnál jóval kevesebb esik ki Somogybán a családipótlék-jo- gosultságból. Véleményem szerint a rendelkezést alkotók ettől nagyobb számban vártak „megtakarítást”. Horváthné, Lengyeltóti — Férjemet kisegítő család­tagként foglalkoztatom. Úgy tudom, munkaviszonya nem számít bele a nyugdíj éveibe. Történt-e ez irányban változás, és hogyan lehetne megoldani, hogy az évei ne vesszenek el. — Ön, mint egyéni vállal­kozó a férjét kisegítő család­tagként foglalkoztatja, akkor tb-járulékot kell fizetnie, ennek összege most 7613 forint ha­vonta. Eszerint a kisegítő csa­ládtagként eltöltött idő szolgá­lati időnek számít a nyugdíj szempontjából. Dr. Bárdos Éva 310-003 — A fogorvosoknak az új finanszírozási rendszerével, vállalkozóvá válásával kapcso­latban kérdezem: lesz-e terü­leti kötelezettségük és az együtt jár-e a betegeknek az ügyeleti időben való ellátásával is? A fogorvosi ügyelet a megyénk­ben megoldatlan. — Az új finanszírozási rend­szerben is lesz területi ellátási kötelezettsége a fogorvosnak, ami az ügyeletben való részvé­telével is együtt jár. A fogor­vosi ügyelet alapellátási fel­adat, az önkormányzat hatáskö­rébe tartozik. Marton József 422-287 — A külföldi kiküldetés na­pidíjából a költségként elszá­molható napi 10 dollár feletti rész után, amely szja-köteles jövedelemnek számít, kell-e 42,5 százalékos tb-járulékot fi­zetni? Ha igen, hol kerül ez szabályozásra. — A külföldre kiküldött munkavállaló után a belföldi munkáltató a munkaszerződés­ben rögzített itthoni bére után fizet járulékot. Nem képez tb- alapot a tartósan külföldön fog­lalkoztatott személy jogszabály szerinti devizaellátmánya, va­lamint a külföldön történő fog­lalkoztatásához kapcsolódó egyéb kiegészítő juttatások, ide értve a devizában fizetett pré­miumot is. A tíz dollár feletti juttatás nem járulékköteles. Horváth László, Balatonsza- badi — Magyarországon csak­úgy mint sok más országban, az orvosi és a kórházi ellátás ingyenes volt, most a tb-járu­lék az egekig ér. Miért kell mégis sok esetben a tb-szolgál- tatásért külön is fizetni? Ha önnek 14 ezer 50 forintból kel­lene megélni és az orvosa 7500 forint értékű gyógyszereket írna föl, mit venne: gyógyszert vagy élelmiszert? — Az orvosi és kórházi ellá­tás változatlanul ingyenes. A minőségében magasabb szintű ellátásért (hotelszolgáltatás) kell külön díjat fizetni. Megér­tem, hogy 14 ezer 50 forintból nehéz megélni, különösen, ha beteg is az ember. Nem tudom, mit cselekednék, ha ilyen hely­zetbe jutnék, remélem, a sors ettől megkímél. Egyúttal azt szeretném, ha másokkal sem fordulna ilyen elő. Megjegy­zem, hogy nehéz helyzetben levő, magas gyógyszerkiadás­sal szembenéző biztosítottnak a jogszabály meghatározott kör­ben közgyógyellátási igazol­ványt biztosít, de a megyei egészségbiztosítási pénztár is esetenként gyógyszersegéllyel tud nehéz helyzetén segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom