Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
1996. június 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Szülők, vállalkozók, öregdiákok adakoztak Jutáért jótékonykodtak A díszes konty és a fehér gyász már csak emlékeiben él Csököly nem hisz a csodákban A polgármester is magángazda fotó: kovács tibor Mindkét választáson indult, ám nem neki jutott a polgármesteri szék. Simon Endre betegsége miatt lemondott, s kiírták az időközi választást, amit fölényesen megnyert. Paizs Imrét, Csököly új polgármesterét arról kérdeztük: melyek a legégetőbb problémák az 1160 lelkes településen. — Szorgalmas a mi falunk, de a jelenlegi kényszerhelyzetben értékesítési gondokkal küszködnek a magángazdák — mondta a polgármester, aki családjával harminc hektárt művel s állatokat tart. — Régebben jó krumplitermő vidék volt, most főleg gabonát termelnek a csökölyiek, s többségük eperrel is foglalkozik. Nemcsak a gabona, hanem az állatpiacon is elég nyomottak az árak. Sok a munkanélküli; több mint ötven helybélinek nincs kenyere. Én azt szeretném, ha valamilyen üzem működne a faluban, ami legalább a munkanélküliek egy részét foglalkoztatná. Kevés erre az esély, s a várostól is messze vagyunk. Paizs Imre azt tervezi: a képviselőkkel együtt megpróbál vállalkozókkal tárgyalni. Azt mondja: nem nyugodhat bele a növekvő munkanélküliségbe. Tudja, mit jelent a munkahely hiánya. Egy évig ő is segélyen élt... A mezőgazdasággal foglalkozóknak fontosak a járható utak. A polgármester rendbe akarja tetetni a külső utakat, árkokat, és a belvízelvezetést is meg kell oldani. A költségvetés ugyan szűkös, de nem szorultak még hitelre. Az óvatos gazdálkodástól Csököly új első embere sem tágít. Csodákat ő sem tud tenni, s nem is ígérget. Azt viszont fájlalja, hogy az önkormányzat tulajdonában nincs olyan tartalékterület, amit ki tudnának osztani a cigányoknak. A faluban ugyanis sok cigánycsalád él, s mint mondják, azért lopnak, mert a szükség ráviszi őket. A polgármester szívesen parcellázna nekik földet, hogy gazdálkodjanak. Még embert is adna melléjük, hogy „megszokják a búzavetést”. Csökölyben egykor színesebb volt az élet. A szórakozást hiányolják a fiatalok, hiszen még mozi sem működik, csakúgy, mint sok kis településen. Az iskola ugyan megpróbálja magára vállalni a közművelődést, ám az kevés. Az amatőrszínjátszásról legfeljebb nosztalgiázni lehet. Úgy, mint a néphagyományokról, a fehér gyászról, ami szintén emlékké lett. A polgármester szerint a díszes csö- kölyi kontyokkal már csak fényképeken láthatnánk, pedig jó lenne egy kiállításra valót összegyűjteni eleik emlékeiből. Lőrincz Sándor Mindegyik önkormányzat védte a maga igazát Négy falu szövetsége A jutái Nagy István Általános Iskola névadójára rendezett ünnepség jótékonysági bállal zárult. A teremben az egykori tanítvány, Török József természetfotóiból nyílt kiállítás. Szülők, vállalkozók, öregdiákok adakoztak, hogy az intézmény udvarán mielőbb el tudják helyezni a különféle fejlesztő játékokat. Ennek a terveit Endréné Si- micz Mariann, az egyik szülő készítette el. A diákok nagy Az iskolanévadó ünnepségsorozatra jelent meg a hetesi Kalamáris. Összeállítói meglévő hagyományt folytatva indították útjára a diáklapot dr. Sütő' Zoltánné szerkesztésében. Azt tervezik: az ősztől rendszeresen megjelentetik az újságot, amelyben a diákélet eseményei tréfái is helyet kapnak. A különszámban a település, s annak iskolájának történetével ismerkedhetünk meg, és a Somssich család krónikájával. Megtudjuk: az első adatok hasznát veszik a természetes alapanyagú, állóképességet, ügyességet fejlesztő, többfunkciós játéknak. Az Egészséges Életmódért alapítvány javára is folyamatosan érkeztek az adományok; csaknem százezer forint értékben. Sz. Bayer Erzsébet kaposvári festőművész a névadóra festett Nagy István a röplap szövegét ismerteti a falu népével című nagy méretű képét ajánlotta fel az iskolának. L. S. 1263-ból valók, amikor IV. Béla király Herbold comesnek adományozta. A török kiűzése után a település a Jankovich, majd később a Somssich család birtokába került. 1830-ban tűzvész pusztított a faluban, s az egész Fő utcája leégett. Egykori és jelenlegi Hetesen tanítók és igazgatók rövid pályarajza is helyet kapott a vékony kiadványban, amely beszámol a sporteredményekről és a nagy sikerű alapítványi estről és bálról is. Hónapok óta tartó, éles vita zárult le Zselickislak, Zselic- szentpál, Simonfa és Bőszénfa között. A négy település szövetségéből Bőszénfa nemrégiben ki akart válni, mert méltá- nyosabb finanszírozási rendszert szeretett volna: aránytalannak tartotta a terhek megosztását a körjegyzőségben. A kompromisszumos megoldás megszületéséhez csak egy kis rugalmasságra volt szükség... — Mind a négy önkormányzat védte a maga igazát, s annak ellenére, hogy mindössze százezer forintról volt szó, késhegyig menő vitákat folytattunk — mondta Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. — Mi azt szerettük volna, hogy ha méltányosabb megosztásban járulna hozzá mind a négy település a közös terhiekhez. Számításaink szerint ugyanis a bevételek elosztása után Simonfán például 24 ezer forint jut egy lakosra, Bő- szénfán 19 ezer, bizonyos kiadásokhoz azonban azonos mértékben kellett hozzájárulni. A mostani megegyezés, úgy vélem, mindegyik önkormányzatnak kedvező: úgy döntöttünk, hogy szorosabbra fonjuk a kötelékeket, és anyagi lehetőségeink arányában segítjük egymást, arányosan osztjuk meg a feladatokat. Felmerült egy közös alap létrehozásának a gondolata is; ezt bármelyik település igénybe veheti, ha nehéz helyzetbe kerül. Dr. Szabó Sándomé körjegyző szerint mind a négy településnek hasznára válik, hogy rendeződött a helyzet, elmúlt a szétválás veszélye. — A képviselő-testületek megállapodtak abban, hogy Bőszénfa nehéz helyzetére való tekintettel átgondolják a finanszírozás rendszerét. A körjegyzőség működtetésénél ezután is marad nagyrészt a lé- lekszám-arányos hozzájárulás, de ezen felül Simonfa 0,5, Zselickislak 0,1 százalékkal, Zselicszentpál pedig 100 ezer forinttal többel járul hozzá a kiadáshoz. Érthetőek ezek a viták, hiszen az önkormányzatok is, a körjegyzőség is krízisköltségvetést készít, minden fillérre szükségük van. A települések azonban egy dologban valamennyien egyetértettek: ezer szállal kötődnek egymáshoz, és egymagukban nem tudnának boldogulni. (Jakab) Kaposhomok kilenc millió forintja A kaposhomoki képviselő-testület csak most fogadta el idei költségvetését. A csaknem 7 millió forint állami támogatáson kívül a falu még több mint 2 millió forint pénzmaradványnyal is rendelkezik, így az idén 9 millió 150 ezer forintból gazdálkodhat. Ebből az intézmények működtetésére 6,8 millió forintot szánnak, s a szociális célokra másfél millió forintot. Huszonöt új kicsi a kadarkúti oviban Eddig huszonöt kisgyereket írattak be a kadarkúti napköziotthonos óvodába, így az ősztől várhatóan 110 kicsi jár ide, négy csoportba. Kadarkúton az óvodába már évek óta csaknem ennyi gyermeket iratnak be. Műszaki vizsgára készülnek Simonfán Egy Kamaz teherautót és egy Uaz terepjárót készítenek föl műszaki vizsgára a Sefag Rt zselici erdészetének simonfai gépműhelyében. Rendszeresen ellenőrzik járműveik motorját, fékjeit; legutóbb egy MTZ traktort javítottak, illetve egy Koc- kums erdei szállítószerelvényt. Gyereknapi vigasság Böszénfán Gyermeknapi programot szervezett a bőszénfai önkormányzat. Az egésznapos rendezvényen volt táncverseny, kerékpáros ügyességi verseny, kötélhúzás, s még sokféle vidám, játékos erőpróbán mérték össze ügyességüket a kicsik. A jól sikerült program után a résztvevő több mint 80 gyereket ebéden látta vendégül az önkormányzat. A nagyobbakat este májusfa-ki- táncolásra és utcabálra várták. Falunapra készülő nagybajomiak A napokban érkezik meg nagybajomba a schortensi Sillenstede kórus, hogy koncertet adjanak a hét végi falunapon. A programok közt lesz még sör- fesztivál, kiállítás és utcabál is. Hetesi Kalamáris Elsők lettek az országos döntőben a közlekedési szakkör diákjai Bicajbajnok magyaratádiak A magyaratádi iskolások győztek a kerékpáros- és segédmo- torkerékpáros-verseny országos döntőjén. A miskolci fordulón húsz csapat 80 versenyzője vett részt. A közlekedési szakkör évek óta remek eredményt ér el. Soós Gábor két éve a nemzetközi fordulóba is bejutott, s a harmadik helyen végzett. A mostani országos döntőn csapatban nemcsak az aranyérmet szerezték meg a magyaratádiak, hanem jó néhány kü- löndíjat is. Kapinya Brigitta a lányok között egyéniben harmadik lett, Kristóf Zsuzsanna pedig a tizedik. Soós Gábort ezúttal is a legjobbnak ítélték kategóriájában, s társa, Gyarmathi Péter a harmadik. Eredménye alapján Soós Gábor, Gyarmathi Péter és Kapinya Brigitta tagja a magyar válogatottnak, amely szeptemberben indul a csehországi nemzetközi döntőn. A közlekedési szakkör vezetője, Nagy György matematika-fizika szakos tanár nyolc éve foglalkozik „gyerekeivel”. — Diákjaim szívvel-lélek- kel készültek a versenyre — mondta. — Ettől függetlenül azért mindannyi an izgultak: egy versenyen sok minden közbe jöhet. Csak eredmény- hirdetés után nyugodtunk meg. A döntő elméleti vizsgával kezdődött. Kresz-tudásukról adtak számot, s a kerékpározás legfontosabb feltételeiről. A szabályossági fordulót egy tornateremben tartották, és a szervezők ügyeltek arra, hogy a versenyzőknek ne legyen könnyű dolguk. Ügyességi számokat is beiktattak; ezen — egyebek között — közlekedési bójákat kerülgettek, s billenő pallón egyensúlyoztak. Az igazi kerékpáros maga szereli a gépét: a tanulók öt, előre beállított hibát is kijavítottak. Soós Gábor szerint a szabályossági verseny volt a legnehezebb. Kristóf Zsuzsanna a jobbra kanyarodásra összpontosított legjobban. Ha ráhajt a felezővonalra, könnyen lecsúszhattak volna a dobogóról. De remek eredményt értek el. Gyarmathi Péter a bóják közti szlalomozást mondta emlékezetesnek. Kapinya Brigitta pedig akkor vigyázott a legjobban, amikor öt karikát különböző pontra helyezett. Külön figyelt az időre is, hiA versenygyőztes magyaratádi csapat fotó: király j. Béla szén minden másodperc szá- gott. Tréfásan még annyit mított. Amikor azt kérdeztem mondott: a csapat felét meg- a felkészítő tanártól, lesz-e buktatja, hogy jövőre is ver- folytatása a sikersorozatnak, • senyezhessenek a mostani Nagy György csak mosoly- nyolcadikosok. (Harsányi) Bence-kemencék Bányáit Hat Bence-kemencét építenek a bányai üdülőfaluban. A kenyér- és húsfélék sütésére egyaránt alkalmas tűzhelyeket egy nagyszakácsi kőművesmester készíti. Kettőt a faluház mellett alakítanak ki, a többit magánházaknál, ahol később turisták fogadására rendezkednek be fotó: király j. Béla
