Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

1996. június 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Somogydöröcskei házak, több támogatással Fészekrakó falusiak — Szeretem ezt a vidéket; szép, és tiszta a levegője. Ezért is építkezem itt — mondta a 28 éves Lesniczky József Somogydöröcskén, a Keleti utcában. - Nagyobb te­lepüléseken, városban sem jobb a megélhetés. Lesniczky József Kaposvá­ron végzett mint szobafestő­mázoló, majd a szorosadi termelőszövetkezetben dol­gozott. Később Németor­szágban, az építőiparban. Két év után, februárban jött haza, hogy szülőfalujában „fészket rakjon”. Egy régi, romos épü­letet vásárolt meg. Az önkor­mányzat minden letelepedő fiatalt támogat 150 ezer forint vissza nem térítendő segély- lyel, s így belevágott az épít­kezésbe. — Egyetlen kikötés van csak az építkezéssel kapcso­latban — mondta Lesniczky József. — A falu műemlék jellegű épületein nem lehet változtatni. Olyan külsejűre kell építeni az újat is, mint a régi házakat. A homlokzat­minták, ajtók és ablakok is hasonlóak lesznek. Elkészült a tetőszerkezet is, már csak a válaszfalak és szakipari munkák vannak hátra. Ha elkészül, legalább négymillió forintot ér a 21 méter hosszú épület. Múth János is új lakást épít. A somogydöröcskei képvi­selő-testület tagja is asztmája miatt választotta a tiszta leve­gőjű falut. Egy éve kezdte az építkezést, s mára már beva­kolták a házat, kész a köz­ponti fűtés is. — Őszre szeretnénk beköl­tözni — mondta a 26 éves fia­talember. — Rengeteg munka és szülői segítség eredménye, hogy idáig jutottunk. Hitelt nem vettünk föl, csak a két gyermek utáni szociális tá­mogatást igényeltük. Az épí­téshez szükséges falazóanyag és a gerendák kikerültek két régi ház bontási anyagából, de így is milliókba kerül a négy­szobás ház, amíg elkészül. A több mint száz négyzet- méter alapterületű családi házba négyen költöznek majd: az önkormányzatnál dolgozó falugondnok férj, a gyesen levő óvónő feleség és a két kisgyerek. A kis Somogydöröcske így — még ha lassan is, de azért fiatalodik. (Krutek) Drága a hús, zöldségféle - Mi kerül az asztalra? Három ebéd Torvajon Sok családnak gond a meg­élhetés. Egyre drágább a hús, a zöldségféle, a gyü­mölcs, az ételkészítéshez szükséges alapanyag. Mit esznek az emberek? Torva­jon erről érdeklődtünk: mi kerül hétköznap a falusi ember asztalára. — Nálunk krumplileves és rizses hurka a mai menü — mondta Kozár Józsefné, a Kossuth Lajos utca 35. számú ház előtt. — Tele a hűtőláda, lehet válogatni. Disznókat vágtunk, s barom­fit is. Emellett rendszeresen van kelt és kifőtt tészta. Amit a család megkíván, azt főzök. A kertben megterem a zöldség, ezért rendszeresen van főzelék is az asztalon. Néha még régi falusi ételeket is készítek: tegnap például meggyes kukoricaprószát sü­töttem. Tudja milyen egész­séges? Attól nincs baja az epének, és nem is hízik el az ember. Uner Józsefné Pefőfi utcai lakos azt mondta: nyugdíjas ő is, a férje is, de azért rendsze­resen jut ebédre hús. Igaz, so­kat dolgoznak ezért: disznót, baromfit tartanak. — Hálisten, nem nélkülö­zünk — mondta Léner Jó­zsefné. — A mai ebéd húsle­ves lesz sertéspörkölttel és nokedlival, aztán forgácsfán­kot is sütök. Igyekszem válto­zatos ebédet készíteni. Szeret­jük a tésztaféléket is, de ritka az a nap, hogy valamilyen húsétel ne kerülne az asztalra. Szeretjük a különféle pogá­csákat, a bablevest, a krump­lifőzeléket, a töltött káposztát. Vad Imréné, Dolenka utca 6. szám alatti lakos is arról beszélt, hogy náluk is gyakori a húsétel. Disznót, baromfit és nyulat is tartanak. Rend­szeresen süt palacsintát, főz mákos és túrós tésztát, papri­káskrumplit is ebédre. Be­szélgetésünk napján gyü­mölcslevest készített, máso­diknak pedig sárgaborsó-fő­zeléket sült hússal. — Ha csak az árakat néz­zük, nagyon sokba kerül az ebéd — mondta Vad Imréné. — Faluhelyen azonban az emberek szeretik a gyomru­kat, és erre áldoznak is. Krutek József Űj minőségbiztosítási rendszert vezetnek be a Béta Roll Rt-nél Növelik az exportot A legújabb műszerekkel végzik a minőségellenőrzést az üzemben fotó: czene attila Száznyolcvanmillió forint be­vétel elérését tűzte ki célul erre az évre a bábonymegyeri Béta-Roll Hengergumizó Részvénytársaság. Ebből má­jusra már elért több mint hetvenmillió forintot. Ennyi bevételt tavaly hat hónap alatt érték el, s így a mostani forgalom időarányosan megfe­lel az idei tervnek — tudtuk meg Gál Tamás vezérigazgató­tól. — Múlt évi létszámunkat nyolccal növeltük, hogy megfe­leljünk a piaci igényeknek — mondta a vezérigazgató. — A nagyobb létszámmal, illetve a tervezett minőségbiztosítási rendszer bevezetésével való­színűleg megfelelünk a piaci keresletnek. Az új rendszer- Heten társultunk mint a gazdaság és erdőbirtokosság tagjai. 250 méter fát termel­tünk ki a télen - mondta Vendl József, a bedegkéri Egyetértés szövetkezet kőművese. Két motorfűrésszel és öt összera- kóval dolgoztunk. A fakitermelés folytán, mint mondta, valamennyiüknek nyolc méter fa jutott. — Elegendő'lesz az télire? — Dehogy. Eszi a szenet, fát a vegyes tüzelésű kazán; sokat fogyaszt, ha meleget akarunk. Még így is, hogy a fát nem kell megvenni. A motorfűrészhez is drága az üzemanyag, állandóan emelik a benzin és az olaj árát. Ne higgye, hogy ingyen van a kitermelt fa... — Mennyi idő alatt vágta össze a télire valót? előkészítő munkáit már év ele­jén megkezdtük, így az ISO 9002-es elfogadása novemberre várható. A vállalatok csak kifogásta­lan minőségű termékekkel le­hetnek versenyképesek a pia­con. S mint a vezérigazgató el­mondta, szükségük van minő­sítő bizonyítványra; ha megsze­rezik a tanúsítványt, az jó aján­lólevél lesz újabb piacok meg­szerzésénél is. — Társaságunkat egy angol cég segíti — hangsúlyozta Gál Tamás. — Igyekszünk nyitni a középkelet-európai országok felé; ezekben ugyanis jobban elfogadják ezt a minősítést, mint német területen. A bábonymegyeri részvény- társaság az idén húszmillió fo­rintot költ fejlesztésre. Ebből — Jó két hét alatt összefűré­szeltem, aztán lassan hasogat­tam. Három hét alatt végeztem vele, de nem vágtam állandóan. A kitermelt mellé még három métert vettem, ezt is össze kell majd vágni. — Jószágot tart-e? — Faluhelyen ez alapvető do­log. Most is 120 csirkét nevel­tünk. S vannak kacsák, disznók is. Két anyakocát, 12 süldőt meg három hízót tartok az ólban. Évente nyolc-tíz hízót leadok, négyet pedig levágunk. Két fiam van; Pesten élnek, kell nekik is a hús... így mindig három család­ról kell gondoskodnom. — Megéri hizlalni a malacot? — Nem. Négyezer forintnál több egy mázsa koncentrátum, a hízót meg kilónként 120-130 forintért veszik; így nem lehet biztonságosan állatot tartani. tízmillió kell az épületek meg­vásárlása, a többit új gépek, be­rendezések vásárlására költik. Ezenkívül ötmillió forintot ter­veztek korszerűsítésre. Két fon­tos beruházást terveztek: üzembe állítanak egy nagyobb teljesítményű gumihengerszé­ket, valamint egy nyersgumi- szűrőt a minőségi munka segí­tésére. A piacon maradás érde­kében jelentős áremelést sem terveztek, mindössze 10-11 százalékos lesz a termékdíj­emelés, a forint leértékelésével párhuzamosan. A Béta-Roll 1200 vevővel tart üzleti kapcso­latot. A gumihengerek zömét hazai piacon értékesíti, de fo­lyamatosan növeli az exportot is. Ezt az év végére 10-15 szá­zalékra kívánják emelni. Krutek József — Akkor miért foglalkozik vele ? — Mert van egy hold búzám, egy hold árpa, meg két hold kukorica is. Ha nem tartanék ál­latokat, mit csinálnék a takar­mánnyal? — Milyen a megélhetés Be­de gkéren? — Nagyon nehéz. Öregszik a falu. Épp nemrég számoltam össze: tíz év múlva nem lesz itt lakos. Már most is sok az üres ház; a fiatalok szinte mind el­költöztek innen. Aki meg ide jön lakni, az már mind link em­ber. A képviselő-testületben is sokat foglalkozunk ezzel a gonddal. Csaknem ötven éve élek itt, szinte mindenkit isme­rek. A tanyákról meg a váro­sokból ide kerülők azt hitték: falun talán a még a kerítés is kolbászból van... (Krutek) Képviselők utaznak Németországba A tabi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén döntött: Det­tenhausen testvérváros pol­gármesterének meghívására Horváth Ferenc és Teleki Sándor utazik Németország­ba. Hans Joachim Raich a ki­bővített iskola átadására hív­ta meg a tabi képviselőket. Meggyesi kisdiákok az erdei táborban Egy hetet töltött Zánkán, er­dei táborban a somogymegy- gyesi kisiskola 22 tanulója két pedagógus vezetésével. A tanulás mellett a diákok szabadidejükben sokat túráz­tak, s megismerkedtek a kör­nyék nevezetességeivel is. 45 ezer tonna áru a tabi állomásról Negyvenötezer tonna áru szállítását tervezte erre az évre a tabi vasútállomás. Ed­dig azonban gyengébb volt a forgalom. Legnagyobb fuva- roztatója az erdészet, a gabo­naipar kapolyi keverőtelepe; a tabi állomásfőnökség arra számít, hogy itt is megélén­kül a forgalom aratás után. Törökkoppány ismét pályázik a pénzre Százezer forintra nyújtott be pályázatot a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Égész- séges Életmódért alapítvány­hoz a törökkoppányi önkor­mányzat. Ha elnyeri ezt, bő­vítik az óvoda felszerelését, sportszereket is vásárolnak. Félezer köbméter rönköt szállítottak Teljesítette májusi exportter­vét a Sefag Rt bábonyme­gyeri rakodóállomása: fél­ezer köbméter rostfát szállí­tott Olaszországba. A bel­földi feldolgozóknak Csur­góra, Barcsra, Hosszúhe- ténybe 270 köbméter tölgy- és cserrönköt küldtek, de még mintegy száz köbméter a szállításban a lemaradás. Szükség van az állattartásra, bár falun sincs kolbászból a kerítés Társulásban Bedegkéren Csárdát nyitott Bonnyapusztán Csárdát álmodott Bonnyapusz- tára egy körmendi vállalkozó. Alföldi formájút, x-lábú aszta­lokkal, paprika- és fokhagyma­füzérekkel, karikás ostorral.- Megtetszett ez a vidék. Nagy az átmenőforgalom, ez adta az ötletet — mondta Ko­vács László, az útmenti Kop­pány csárda tulajdonosa. Három és fél hold területtel vették meg a régi házat, s be­rendezésével elképzeléseik sze­rint teremtettek hangulatot.- Egyévi kemény munkával építettük föl, saját tőkéből, több millió forintért. Nyolcvan­nyolcvanöt vendég fogadását teszi lehetővé - mondta Kovács Lászlóné, a tulajdonos felesége. - A konyhai kapacitást is ennek megfelelően terveztük. K. J. Fotókiállítás az óvodában A tabi önkormányzati óvoda hetvenéves történetét be­mutató kiállítást sokan megtekintették, köztük azok a szülők is, akik szívesen gondolnak vissza a gyermekintézményben töltött évekre. Képünkön: Horváth Katalin, Zsiga Annamária és Szabó Gergely a középső csoportból - a kiállításon fotó: czene attila 35 millió forintért fejleszt az Űj Élet szövetkezet Traktort vesznek Nágocson Beruházásra 22 millió forintot fordítanak az idén Nágocson: gépeket vásárol a szövetkezet. Az Új Élet 180 millió forint be­vétellel 12 milliós nyereséget ért el, s így 35 millió forintot költ fejlesztésre. Beruházásra fordítják két éve nyereségét - tudtuk meg Sas­vári Attilától, a szövetkezet el­nökétől. Elmondta: egyebek között két nagy teljesítményű traktort, ekéket, napraforgó adaptert vesznek. A nágocsi szövetkezet építkezésbe is kez­dett: átalakítják a szárítóüzem fűtésrendszerét. Eddig olajat használtak, most áttértek a gázra; a munka zömét már el­végezték, s júliusra átadják az új rendszert. Hatmillió forintért alakítanak ki egy magtárt, s így hosszabb ideig tárolhatják a terményt. A szövetkezet elnöke el­mondta azt is: a legfontosabb tavaszi munkákkal végeztek. Az idén háromezer hektáron gazdálkodnak, s ezer hektáron termesztenek napraforgót és repcét. A nágocsi határban bú­zát, árpát, tritikálét, kukoricát termesztenek; megkötötték a terményszerződéseket is. Két somogyi cég vesz át tőlük 2500 tonna búzát; tonnájáért csak­nem 20 ezer forintot fizetnek. — A nágocsi szövetkezet 15 millió forint nyereséget, és 200 millió forint bevételt tervezett — mondta Sasvári Attila. — S mint a térség egyik nagy fog­lalkoztatója, az idén is 75 em­bernek ad munkát. (Harsányi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom