Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

1996. május 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A Podravka érdeklődik, talán üzemet is telepít a városba Öregedni kezd Nagyatád Eltűnt 1200 fiatal; a 60 éven felüliek száma évről évre nő - állapította meg a nagyatádi képviselő-testület keddi ülé­sén, ahol egyebek közt a szoci­ális gondoskodást is tárgyalta. A 15-17 évesek száma három évvel ezelőtt még megközelítet­te a 2000-ret; ma 713-an van­nak. Elköltöztek a katonacsalá­dok s velük a gyerekek is. A 14 év alattiak száma 2400-ről 2200- ra csökkent, s a 60 éven felüliek aránya már 17 százalék. A fiata­lok városából hovatovább az öregek városa lesz. Hogy milyen kilátásokkal, azt nehéz megjó­solni; a munkanélküliség 762 embert érint. A szociális bizott­ságának elnöke, dr. Seffer Tibor kimutatása szerint három év alatt négyszeresére nőtt a jöve­delempótló támogatást kapók száma. Nekik tavaly csaknem 17 millió forintot fizettek ki. Négy­szeresére nőtt az átmeneti se­gélyben részesülők száma is. A szociális ügyintézők túlterhel­tek, újabb szakemberekre volna szükség. Ennek ellenére a kép­viselők nem értenek egyet új dolgozók felvételével; létszám­átcsoportosítást szorgalmaznak. A foglalkoztatási gondokat csak újabb munkahelyek terem­tésével lehet megoldani - erről is szó volt a testületi ülésen. El­hangzott, hogy a marcali székhe­lyű Industrie Elektrik kft bőví­teni akarja telepét. Ormai István polgármester elmondta, hogy hétfőn Gara István alpolgármes­terrel Kaproncán a Podravkánál járt: ajánlatot tettek a horvát konsaemek itteni üzem létesíté­sére. Keresik a kapcsolatot más foglalkoztatókkal is. A város szeretne elfogadható feltételeket teremteni a vállalkozásoknak. Ezt szolgálja az a koncepció is, amelyet szintén most fogadtak el a nem bérlakás jellegű ingatla­nok értékesítésére. Nagy Jenő Kisdiákok a sziágyi fák között, a természetért Kinyitott az erdei iskola Hatmillió forintért újította fel a Sefag Rt a sziágyi erdőben levő erdészházát, amelyben tegnap erdei iskolát nyitottak. Ez több kisdiáknak teremt lehetőséget a természet megismerésére. Az erdei iskolában május ' 1-jétől szeptember 30-ig tart a „tanév”. A környékbeli, de a távoli isko­lák diákjainak a rendes tanévben 2-3 napos programokat kínál­nak, nyáron pedig egyhetes, il­letve tíznapos túrákra várják őket. Az első vendégek ma ér­keznek a sziágyi erdőbe a nagy­atádi gimnáziumból, vasárnaptól pedig a lábodi iskolások tanul­nak itt. Készül egy tanösvény is. Olyan hat kilométeres útvonalat jelölnek ki, ahol a diákok köz­vetlenül is megtanulhatják a dél­somogyi növény- és állatvilág jellegzetességeit. Az erdei iskola mellett a lábodi gyerekek 1100 csemete elültetésével új erdő­részt hoztak létre, ahol a legkü­lönbözőbb itt honos fák találha­tók. Vállalták ezek ápolását is. Több mint félmillió forint támogatás - meg a takaró Somogyszob fél a hiteltől Hitelt akkor sem vesz föl a somogyszobi önkormányzat - mondta Friedrich József pol­gármester annak a vitának a kapcsán, amely mostanában lángolt föl a faluban. A törté­net ugyan a sportkörről szól, de nemcsak sportról van szó. A képviselő-testület a megyei első osztályban szereplő csapat­nak erre az évre 550 ezer forin­tot szavazott meg. Már most látni; nem lesz elég. Hogy tisz­tességgel befejezhessék a baj­noki szereplést, kellene még pénz, de a testületnek nincs. A helyzetet egy vállalkozó, Szántó Ferenc mentette meg azzal, hogy kétszázezer forint kamat­mentes kölcsönt adott a focis­táknak, s ennek visszafizetésért az önkormányzat kezeskedik. A polgármester szerint már eddig is intézményeik költség- vetéséből kellett elvonni 2,5 mil­lió forintot, hogy ne legyenek fi­zetési nehézségeik. Ha a sport­kör újabb támogatást kapna, jog­gal kérhetne az iskola meg az óvoda is. Pénz pedig nincs. El­készült a zárt rendszerű szenny­víztisztító, ehhez 8,6 millió fo­rint állami támogatást kaptak, de Bolhásnak és Szobnak is le kel­lett tenni 11,4 millió forintot. Ezért üres a pénztárcájuk. Más kérdés, hogy kiderült: a napi 130 köbméteres vízfogyasztás mel­lett még 20 köbméter szennyvíz sem keletkezik. így a rendszer nincs kihasználva. Újabb terhet pedig nem akar fölvállalni a tes­tület, ezért zárkózik el a hitel­től is. Szerintük egyszer meg kell tanulni, hogy csak addig szabad nyújtózkodniuk, amíg a takarójuk ér. Nagy Jenő Félmillió forintos fejlesztés az asztalosműhelyben Parasztbútor a kúriába- ’■:;:|í -í Új, stílusos tálalószekrényt szerelnek össze az asztalosüzemben FOTÓ: SIMON OTTÓNÉ- Ötszázezer forint érték­ben vásároltunk profilma- rókat az ajtó- és ablakgyár­táshoz - mondta Antal Jó­zsef. - Jelentősen nőtt a fa ára is: tavaly még 30-35 ezer forintért kaptam köb­méterét, ma tízezerrel drá­gábban jutok hozzá. A növekvő költségeket csak a megrendelések száma ellensú­lyozhatja. Hat segéddel és két tanuló­val dolgozik Antal József nagyatádi vállalkozó. Épület­asztalos-ipari munkákat, lak- berendezési tárgyakat készít kétszázötven négyzetméteres műhelyében. — Többnyire egyedi épü­letasztalos-ipari munkát kér­nek; ezért jön a legtöbb meg­rendelő — mondta a vállal­kozó. Hőszigetelt ajtókat, ab­lakokat, illetve tüzép-telepek- nek típusablakokat gyártunk. Ezenkívül konyhabútorokat, és tömblakásokba, családi há­zakba beépített szekrényeket. Legnagyobb munkájuk a nagyatádi menekülttábor vi­zesblokkjainak ablakgyártása volt. ők készítik egy visnyei kúria úgynevezett parasztbú­torait is.- A szárítás is költséges. Ezért állítok be most egy szá­ntóberendezést is; így nem lesz kiszolgáltatva az üzem a szállítóknak sem. A svéd au­tomata berendezés heti kapaci­tása egy köbméter fa, s ezt hat­hét nap alatt feldolgozzák. Az üzemben nyolcszemé­lyes öltözőt, vizesblokkot ala­kítottak ki. Szeretne egy irodát is, de valószínűleg ez marad utoljára. Az eredményes évzá­rás után - mint megtudtuk - tízszázalékos volt a bérfejlesz­tés. Három bejáró dolgozónak pedig a vállalkozó fizeti az útiköltségét is. (Németh) A gázberuházásra tartalékolt összeget is fölemészti a költségvetés Hiányzó pénz Lábodon Az idén 117 millió forintból gazdálkodik a lábodi önkor­mányzat. A gázberuházásra tartalékolt hatmillió forint még a korábbi igen takarékos gazdálkodás eredménye, pén­ze nagy részét azonban fel­emészti az idei költségvetés. — Rosszabb a helyzetünk most, költségvetési szempont­ból, de nem tragikus — mondta Lassú István polgármester. Tar­talékait még nem élte fel az ön- kormányzat, de a fejlesztésre félretett megtakarítást is kényte­len bevonni a működésbe. Ha megépítik a gázvezetéket és eh­hez nem lesz elég a költségve­tésben a program megvalósítá­sára szánt összeg, kétségbeej- tően nehézzé válik a következő év. A lábodi önkormányzat még az olyan egyszeri bevéte-, leket is feléli, amelyeket erede­tileg a gázberuházáshoz szük­séges megtakarításnak növelé­sére szánt. Pedig igen szigorú az intézményi gazdálkodás. Összesen ötmillió forint bevé­telre számít az önkormányzat a helyi adókból. Tavaly félévtől fizették a vállalkozók - az idén már egész évben - az iparűzési adót, s a telek- és az idegenfor­galmi adót is emelte a testület, meg a gépjárműadót. A helyi adók adják a költségvetés bevé­telének 4,2 százalékát. Ezért az emelés nem megoldás a finan­szírozási gondok enyhítésére. — Hárommillió forinttal csökkent, a múlt évihez képest, az állami támogatás is — mondta a polgármester. A költ­ségvetésünk fele jön az állam­kasszából, 25 millió forint a sa­ját bevételünk, és az átvett pénzeszközök adják a gazdál­kodáshoz szükséges összeg egynegyedét. Költségvetésünk biztos, de a tartalékainkat is be kell vonni a további működés kiadásaiba. (Németh) Beleg súlyos forintjai támogatásokra Költségvetésének majdnem egyharmadát támogatásra fordít­ja a belegi képviselő-testület: a 23 millió forintból szociális se­gélyekre 6,9 millió forintot ter­vezve. Beleg önkormányzata 15 közhasznú munkást foglalkoz­tat. Jelenleg 43 jövedelempót- lós szerepel a nyilvántartásában. Kiállítás, előadások a falu múltjáról Millecentenáriumi megemléke­zést szervez Somogyszobon a JEK kör; a 700 éves írásos em­lékekkel is rendelkező község múltját kiállításon, illetve elő­adásokon mutatja be. Szeretnék Somogyszobra hozni a mihály- falvi Szent György- szobrot is, ezt majd a faluban állítják föl. Technikusok képzése és szakmai oktatás A nagyatádi Szakképző Iskolá­ban az ősszel megkezdik a ke­reskedő technikusok képzését. Ez az oktatás ötéves; diákjaik­nak idegen nyelvet, jogi ismere­teket és számítógép-kezelést is tanítanak. A szakképző vezetői szerint így több esélyük lesz a végzősöknek elhelyezkedésre. Helyi buszjáratot szeretne a város A helyi járatú tömegközlekedés megindításának lehetőségéről tárgyalt a napokban Nagyatád polgármestere egy székesfe­hérvári céggel. A különböző városrészeket összekötő busz- közlekedés a tervek szerint az ősszel indulhat meg. A dél-so­mogyi városban eddig nem volt helyi járatú busz, bár évtize­dek óta tervezték az indítását. A Somber nyerte el a piactéri pályázatot A Somber nyerte el a nagyatádi piactér rendezési és beépítési tervének elkészítésére kiírt pá­lyázatot. Az önkormányzat vá­rosgazdálkodási és fejlesztési bizottsága május 9-én helyszíni bejárást tart a tervezőkkel, és kikérik a vásártéren már jelen levő vállalkozók véleményét is. Tanácselnökök és polgármesterek találkoztak Negyedszázad múltán a jövőről Jó néhány tanulsággal szol­gált a hét végi kerekasztal. Mindenekelőtt azzal: csak az egyéni és pártpolitikai érde­keket félretéve lehet tenni a városért. A lakossággal folyta­tott párbeszéd nélkül nem le­het városépítésről beszélni, s nem lehet olyan lakóhelyet formálni, ahol mindenki ott­hon érzi magák Nagyatád várossá nyilvánításá­nak 25. évfordulója alkalmat adott arra is, hogy egy asztalhoz ültessék a város egykori tanács­elnökeit és polgármestereit. Örömmel jött a meghívásra Hamvas János, Uitz Fe- renczné, Czipóth Dezső, a há­rom egymást követő tanácsel­nök és Varga Vince, az 1990-94-es évek polgármes­tere, Ormai István, a város első embere. Az egykori városveze­tők nem tagadták, hogy voltak kudarcaik is. Többségük egyet­értett abban, hogy az 1990-94 közötti négy év a város mélyre­pülése volt. Mintha semmi sem történt volna. Varga Vince, az akkori polgármester ezzel nem ért egyet. Sőt, kifogásolta, hogy utódja hétvégi ünnepi beszédé­ben sem méltatta érdemeiket. Tény és való, hogy törés követ­kezett be akkor Nagyatád fejlő­désében. A pártpolitikai érde­kek csatározásának a város látta a kárát. Varga Vince valószínű­leg már nem emlékszik megvá­lasztásának minden részletére, s arra sem, amit akkor a tudósító­nak mondott, hogy miért vál­lalta el a polgármesterséget. Végtére is az a fontos, hogy sorsdöntő időben vállalta a köz- szereplést, s ez önmagában is tiszteletre méltó. Az viszont vi­tathatatlan, hogy az érdemként felemlített kollégium bővítésről mára kiderült: fölösleges volt. A szennyvízelhelyezés megoldása - amit az elődök kezdtek el -, szükségszerűnek bizonyult, s a képviselő-testület helyesen dön­tött, amikor nem odázta el a munka folytatását. Más, kézzel fogható eredményt viszont nem lát a nagyatádi polgár. S nem láthatott a kulisszák mögé sem, így nem tudhatta, hogy miért hagyták elveszni az egykori honvédségi létesítményeket. Ha belegondolunk, kevés városi vezetőnek adatott meg a lehető­ség: úgy köszönjön el, hogy számot is ad addig végzett munkájáról. Ezért is volt fontos a hét végi beszélgetés, üdvöz­lendő a kereszténydemokraták és a Nagyatádért Egyesület vá­rosvédőinek kezdeményezése. Kár, hogy kevesen jöttek el a szakmunkásképző intézet aulá­jába. Hiányoztak az adott idő­szakok közszereplői: a tanács­tagok és a képviselők. Talán a helyi tévé képernyője előtt megnézik, hogy miként véle­kedtek munkájukról az érintet­tek, s elgondolkodnak az el­múlt negyedszázad tanulsá­gain. Nagy Jenő Millecentenáriumi verseny, kiállítás a Bárdos iskolában Huba győzött, Árpád előtt Többfordulós versenyt ren­deztek a honfoglalásról a nagyatádi Bárdos Lajos álta­lános iskolában. A kétnapos rendezvényhez az iskola tánccsoportjainak gálamű­sora és az énekkar fellépése is kapcsolódott. Háromszázötven tanuló vett részt a különböző rendezvé­nyeken - tudtuk meg Fellegi Bálint igazgatótól. A megem­lékezés egy közös, ünnepi tör­ténelmi és irodalomórával kezdődött. A magyar nép ere­detéről, őseink hiedelemvilá­gáról kiselőadásokat tartottak a tanulók; verseket mondtak, s finnül is énekeltek. Az óra a honfoglalás eseményeinek fel­idézésével zárult.- Hét csapat, élükön hét „vezérrel” a régi katonai lőté­ren mutatta be, mit tud őseink vándorlásáról, letelepedéséről - mondta az igazgató. Nagy sikere volt az íjászversenynek, de kötelet is másztak a gyere­kek mocsár felett. Szoros küzdelem alakult ki. Az ötödik-hatodik osztályok között a 5.c Huba csapata lett az első, s a 6.c-s Árpád a má­sodik. A hetek-nyolcadikosok versenyében a Botond vezette 8/a-sok győztek, a 7/a-s Kund előtt. Rajzkiállítás is nyílt a Bár­dos iskola aulájában, Évfordu­lók - események címmel. A kisdiákok legjobb ötven mun­káját mutatják be. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom