Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

1996. május 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 13 Nyelvi túrán a tóparton Jeni Zsuzsanna balatonbog- lári német szakos pedagó­gus 45 bogiári, leilei és sió­foki diákot vitt Ausztriába nyelvi kirándulásra. Har­madszor szervezte meg a tanulmányi utat; első alka­lommal 20, most 29 bogiári szülő vállalta az útiköltsé­get. Segített az iskolai ala­pítvány, és a BB ellátta üdí­tővel az ifjú utazókat. Ezút­tal Bad Ischlben jártak, s egy hétig laktak Bécs gyer­meküdülőjében. Délelőt­tönként megismerték a kör­nyező tóvidéket, ellátogat­tak Salzburgba is, délutá­nonként a helyi gimnázium­ban tanultak. A gyerekek­nek nagyon tetszett az ottani pedagógusok stílusa. Azért is, mert kiküldték őket a vá­rosba, s mint riporterek gyűjtöttek témákat a közin­tézményekben vagy a segí­tőkész Bad Ischl-i polgárok körében. Ezeknek a nyelvi kirán­dulásoknak a haszna pati- kamérleg-pontossággal mérhető. A tanárnő el­mondta, hogy az első cso­portból hatan tettek alap­fokú német nyelvvizsgát 8. osztályos korukra. A me­gyei versenyeken pedig rendre az első tíz helyen szerepelnek diákjai, és az országos mezőnyben sem vallanak szégyent. Most is ketten várják a behívót az országos nyelvi vetélke­dőre. G. M. Szupersztár a színpadon A kaposvári Rock-Szín-Kör, a donneri Szent Kereszt templom ifjúsági csoportja nagy sikerrel mutatta be a Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera-adaptációt a szakszervezeti művelődési házban. A társulat ma újra színpadra lép; azt tervezik, hogy a megye több települé­sére is elviszik a produkciót. A bemutató előadáson Jézust Tiba Gábor alakította, Pilá­tus Balázs Erik, Heródes Szerecz Róbert volt. A rock­opera-adaptációt huszonné­gyen keltették életre. A rendező-koreográfusok Szerecz Róbert és Balázs Erik elmondták: csaknem félmillió forintba kerül az előadás, amelynek összegét adományokból akaiják előte­remteni. Terveikről annyit árultak el: legközelebb a Quo vadist szeretnék színpadra ál­lítani. (Lőrincz) Szicília feketén, fehéren Taormina, az egyik leghíresebb város. Görög színpad romjai, mögötte az Etna Szicília népe évszázadokig har­colt a görög, a karthágói, a ró­mai, az arab, a normann, a spa­nyol hódítókkal, akik érthető módon szerették volna megka­parintani a Földközi-tenger kö­zepét uraló gyöngyszemet. A katonákat sikerült kiebrudalni, de azok hátrahagyták kultúrá­jukat: még romjaiban is csodá­latos épületeiket, zenéjüket, kézműiparukat és szokásaikat. Az ékszerekkel is kicsinosított leányzóként tetszelgő, Ma­gyarország egynegyedét kitevő földdarabka gazdái mostanában mindenre hajlandóak, hogy meghódítsák a turisták. Arkhi­médész tanai a vendégvárók hadának segítenek a pénz szá­molásában, akik azonban az itt karddal leszúrt, világhírű ókori matematikus utolsó mondatát -„Ne zavarjátok a köreimet!” - még véletlenül sem emlegetik. Az országrészt kizsákmá­nyoló idegen hatalmak ellen szerveződött meg a hírhedt maffia; először a napóleoni há­borúkat követő zavaros hely­zetben játszott fontos szerepet. A nagybirtokosok bízták meg a titkos szövetség vezetőit, hogy ültetvényeiken tartsák fönn a rendet - rövid időn belül aztán kezükbe kaparintották Szicília gazdasági életét. Ma nyugalom honol a szigeten. A keresztapák a háttérbe húzódtak, egyre több fiatal választja a csendőrök egyenruháját a fekete öltöny és napszemüveg helyett. (Sokak szerint a maffia Magyaror­szágra költözött.) Tény: a turis­tákat nem bántják. Úgy gondol­ják: még mindig jobb, ha a tu­rista elkölti náluk a pénzét, mintha félelmében távol marad. Itália északi területein élnek a jobbmódúak. Lombardia és Toscana tartományokba költö­zött az ipar java. A filmgyártás is. A celluloidszalagok a déliek szerint hamis képet mutatnak róluk. Zsúfolt, ordítástól han­gos piac, teraszokra kiteregetett lepedők, kopár sziklák, gengsz­terek — szerintük nem ez, vagy nemcsak ez Szicília. Elegük van már abból, hogy tapossa őket az olasz csizma. A turiz­must mankónak használva pró­bálnak föltápászkodni a földről. Ügyesen csinálják. A Siótour Rt szakemberei vendégeket akarnak toborozni ennek a tájnak, ezért nemrég a szigeten jártak, hogy feltérké­pezzék a szállodákat, étterme­ket, közlekedési lehetőségeket. Óriási narancsültetvények, ope­raáriákat éneklő emberek, az ókori kultúrát idéző épületek között vezetett az útjuk. A fel­hők s tükrük, a tenger türkiz­kék, a házak és a sziklák fehé­rek. Mindenfelé sárgán, vörö­sen csalogatnak a virágok. Csak a nők öltöznek feketébe. Nem mintha szomorúak lennének! Olyanok, mint a görögök vol­tak; szeretnek álmodozni, min­den dolgukról nevetésre ingerlő monda szól. Fáznak, és a fekete szín őrzi a legjobban a meleget. Sokan vastag zoknit, pulóvert, kabátot húztak magukra, pedig a hőmérő higanyszála 28 Cel­sius fok magasra is felkúszott. Nemsokára lesz melegebb. Most még fáznak. Mint az Etna vulkán, amely 13 éve már, hogy 3340 méter magas hósip­kájába burkolózva szunyókál. A szicíliaiak azért mostaná­ban már fel-felgyűrik az inguj­jukat, nekivetkőznek. Az ötmil­lió lakos a fele a mezőgazda­ságból él és dolgozni kell; sze­désre érett a citrom, a narancs, a paradicsom. Minden szeme kincs — szegények errefelé az emberek. Az olasz kormány például a szigetre telepedő vál­lalatoknak adókedvezményt ad, s az országban egyedül itt nem kell fizetni az autópályák hasz­nálatáért. Van persze, amire a legkoldusabbnak is jut. Egy­szerű emberek adakozták össze valaha a templomokban trónoló színezüst oltárokat; van, amelynek a súlya meghaladja a 600 kilogrammot. A Palermo melletti, híres montrealei kolos­tor mozaikjait pedig 1800 kilo­gramm arannyal festették be. Temérdek, körömnyi kődarab­kát illesztettek díszítőelemmé, köztük alakokká (Jézus orra például az egyik képen több mint hatvan centiméteres), hogy hat méter széles, kilomé­ter hosszú szalagot lehetne be­lőlük kirakni. A vörösbor tüzes, az étek ki­váló errefelé. A szicíliai ha­gyományokhoz tartozik az is, hogy a vendéget jól megtraktál- ják. A legügyesebbek - cserébe - már ízlelgetik a magyar sza­vakat... Czene Attila Zsidó imakönyv új fordításban Sámuel imája címmel zsidó imakönyv jelent meg új magyar fordításban. A magyar-héber kiadvány 850 oldalon 300 sőt 2500 éves imákat és használati utasítást is tartalmaz. A könyv, mivel kiegészítő jegyzeteket közöl az imák eredetéről és szerzőiről, egy kultúrtörténeti antológiának is tekinthető. Naftali Kraus izraeli szer­kesztő elmondta: Magyaror­szágon a 20-as évek végén je­lentettek meg utoljára zsidó imakönyvet, így ma egyáltalán nem kapható, a fellelhető kiad­ványok nyelvezete pedig régi. A mai magyar nyelven megje­lent könyvre szükség van a templomi használatban, az alsó- és középfokú iskolákban, sőt a liturgikus témákkal fog­lalkozó felsőoktatási intézmé­nyekben. Szent Flórián A legendák változatosak. Florianusról, azaz Flórián­ról, a római katonáról kevés bizonyosat tudunk. Valóban élt, de nem tudjuk, hogy mikor született. Halálának időpontja viszont ismert: 304. május 4-e: Diocletianus császár keresztényüldözé­sének esett áldozatául. Egyes feljegyzések szerint magas rangú római katona volt. Már „nyugdíjazták”, amikor hírét vette, hogy egy­kori társait hitük miatt elfo­gatták. Bűnbocsánatot kérve önként ment a segítségükre a mai Ausztriában lévő Lorschba, de a helytartó meg sem hallgatta, hanem a nya­kába kötött nehéz kővel az Enns vizébe dobatta. Amikor a holttestét a víz partra ve­tette, egy asszony rátalált, és tisztességgel eltemette. Ké­sőbb kápolnát emeltek sírja fölé, majd ugyanitt az Ágos- ton-rendi szerzetesek alapítot­tak rendházat, ők gondozták ereklyéit, amelyek a hagyo­mány szerint később a pré- postságból Rómába kerültek. A krónikákban olvashatunk arról is, hogy Flórián erek­lyéit 1138-ban III. Lucius páp'a Kázmér lengyel király­nak és a krakkói püspöknek adományozta. Ezek után ért­hető, hogy miért lett Ausztria gyan került kapcsolatba Szent Flórián a tüzekkel. Eszerint erdőtűz pusztított a prépost- ság mellett: a lángok vészesen közeledtek az ottani falu felé. A parasztok végső elkesere­désükben a szerzetesekhez fordultak segítségért. A szer­zetesek vállukra vették Szent Flórián ereklyetartóját és el­indultak a lángok felé. Csoda történt: megfordult a szél­irány és a falu megmenekült... Szent Flórián nemcsak a tűzoltók védőszentje, hanem minden tüzes mesterséget folytatóé. A kérriényseprők ugyanúgy tisztelik, mint a ko­vácsok, a pékek vagy a tűzol­tók. Kevesen tudják, hogy hajdanában a serfőzők is hozzá fohászkodtak. Ennek bizonyítékai megtalálhatók a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban is. Az egykori római katona története az emberi helytállás­ról, a másokért való áldozat- vállalásról szól. Nem vélet­len, hogy napja a Magyar Tűzoltók Napja lett. Régen minden szentnek megvolt a maga ünnepnapja. Az újszü­löttet a kereszteléskor vala­melyik szentnek az oltalmába ajánlották, s annak a nevét ad­ták neki is. így lett a kisgye­rek ünnepe a védőszentjének a napja. A névnapot ezért haj­Szent Flórián nemcsak a tűzoltók, a serfőzők védőszentje is és Lengyelország patrónusa. De még mindig kérdés, hogy miként lett a tűzoltók védő- szentje. Azt tudjuk, hogy ha­lála után 500 évvel kezdett el­terjedni a Flórián- kultusz, amelyet jócskán megtűzdel­tek jámbor legendákkal. Mondták róla, hogy már ka­tona korában tűzvészt féke­zett meg, s a hozzá szóló fo­hászkodásokat pedig meg­hallgatta — csodákat tett. A Párizsban élő, Bozsóky Pál Gerő ferences páter hívta fel a figyelmet egy St. Flóriánban őrzött kódexre, amely olyan történetet ír le, amely sokak számára érthetővé teszi ho­danában szentenapjának hív­ták. Május 4-e. Szent Flórián vértanúhalálának a napja, így a Flóriánok névnapja is. S mert a Flórián nevet egyre kevesebb kisgyereknek adják, praktikus okokból a névnap­tárban a Flóriánok mellett fő helyre kerültek a Mónikák. Ezen a napon egyébként ve­lük együtt ünnepelnek még az Amáliák, Antóniák, Bulcsúk, Brúnók, Elmák, Florinák, Flórisok, Gothárdok, Kocsár- dok, Lászlók, Pelágiák, Pelá- giuszok, Szilvánák és Szilvá- nuszok is — mint azt olvas­hatjuk a teljes magyar név­naptárban. Nagy Jenő HÉTKÖZNAPI REJTÉLYEK Sokunknak eszébe jutott már, hogy milyen nagyszerű lenne, ha valaki összegyűjtené a vá­laszokat a mindennapi élet során tapasztalt rejtélyekre. A Pittsburghi Carnegie Könyvtár tudományos osztá­lyának munkatársai ezt tet­ték. Minden évben számos tárgykörben közel 100 ezer kérdést kapnak a nagyközön­ségtől. 395 ezer könyvvel, 425 ezer bekötött folyóirattal és kormányzati jelentések ezrei­vel felszerelve az osztály lét­rehozott egy irattárat, hogy gyorsan és megbízhatóan tud­jon felelni a kérdésekre. A Reader’s Digest Váloga­tás májusi számában néhány különleges kérdésre felel a Pittsburghi Camegie Könyvtár Tudományos Osztálya által összeállított cikk, Válaszok hétköznapi rejtélyekre címmel. Milyen gyakran pislogunk? Az emberi szem körülbelül öt másodpercenként pislog egyet. Mekkora eró't képes kifej­teni az emberi harapás? Az állkapocs izmai 25 kilopond erővel tudják összeszorítani a metszőfogakat és 90 kilopond- dal az őrlőfogakat. Meddig tart az étel meg­emésztése? A gyomor egy li­ternél is több élelmet tud tá­rolni, amit lassan, kettő-hat órán át adagol az emésztőtrak­tusba, de 12 óra is eltelhet, mi­előtt egy falat elér az ürítéshez. Hány hajszál van a fejen? Egy átlagos embernek 100 ezer. Miért szeretik a macskafé­lék a macskamentát? A macs­kamenta szaga valószínűleg izgalomba hozza a macskafé­léket, mert egy ransz-neptalac- ton nevű vegyületet tartalmaz, amely szexuális ingerként hat. Mennyi idő alatt szövi meg egy pók a hálóját? Az „átla­gos” pók 30-60 perc alatt. Hogyan találnak haza a postagalambok? Egy feltéte­lezés szerint szagtérkép alap­ján, a másik szerint a madár érzékeli a föld mágneses terét. Miért repülnek a ludak alakzatban? A szakemberek azt gyanítják, hogy így csök­kentik az utazáshoz szükséges energiát. Miből van a nap? Mekkor a hőmérséklete? Mikor fog ki­hunyni? A nap izzó gázokból áll. Középpontjában 15 millió, felszínén 5500 Celsius fok van. Körülbelül 5 milliárd év múlva a Nap az összes hidro­gént átalakítja héliummá, és vörös óriássá változik. Történtek-e fizikai változá­sok az űrhajósok testén az űr­ben? A Skylab űrlaboratórium asztronautái 3-5 centiméterrel lettek magasabbak, a derékmé­ret több centiméterrel csök­kent, a lábikra és a combok ke­rülete is kisebb lett. El fog tűnni a Niagara-víz- esés? A vízesés kialakulása óta 11 kilométerrel került hátrább. Ilyen ütemet feltételezve, a vízesés körülbelül 24 ezer év múlva tűnik. A kezünkön kívül van-e más szervünk, amelyiknél vagy a jobb, vagy a bal a jobb? A legtöbb ember a jobb sze­met, fület és lábat részesíti előnyben. Milyen színű kocsi a legbiz­tonságosabb? Egy tanulmány, amit a Mercedes-Benz készí­tett, azt mutatta, hogy a fehér, az élénksárga és a narancs- sárga a legbiztonságosabb. Mekkora súlyt bír el a jég egy befagyott tavon? A kuta­tók úgy becsülik, hogy a 15 centiméter vastag jég elbír egy embert. Melyik a Föld legkártéko­nyabb rovara? A sivatagi sáska talán a legpusztítóbb ro­var az ember szempontjából. Melyik a legelterjedtebb be­tegség? A legelterjedtebb fer­tőző betegség a nátha, a nem fertőző pedig a fogínygyulla­dás. >\ y 'y 'y raab karcher íy) déltüzép BRAMAC Alpesi tetőcserép vásár azonnali kiszolgálással több színben, csak 88 Ft/db+ÁRA áron Koposvár, Dombóvári út 4. Tel.: 82/316-233 Siófok, Szabadi út ipt. Tel.: 84/311-303 Nagyatád, Toronyi út ipt. Tel- 82/351-344 Marcali, Sport u. 2. Tel: 85/310-114 Botts, Dorónyi u. 24. Tel: 82/463-069 Bolatonboglór, Klapka u. 12. Tel: 85/350-648 Balatonfenyves, Közép u. 29. Tel - 85/363-922 Csurgó, Rákóczi u. 22. Tel - 82/471-044 (16995)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom