Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-04 / 104. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. máj. 4., szombat / SZÍNES HÉTVÉGE ÚJ KÖNYVEK CHRISTINE NÖSTLINGER Fel a fejjel, anyukák A szerző utánozhatatlan derűvel ábrázolja a családi „bolondokházát”, amit csak egy asz- szony képes a türelmével normális lélekgyógyászattá szeli- díteni. (MKK-499 Ft) A világ országai Államokat és legfontosabb adataikat összegező zsebkönyv; több mint 230 térképpel mutatja be, 250 oldalon, a világ országait. Igen hasznos könyv, névmutatóval. (Topográf, 800 Ft) ADRIANA HUNTER Etikett A viselkedés jellemzi az embert, s ízlését is. A szerző Anglia ebt iskolájának tanára, a kulturált viselkedést alapvetően jellemző tudnivalókat foglalta össze. Szól a levélírástól, sok gyakorlati tudnivalóról. (Novella, 428 Ft) B. TAYLOR BRADFORD' Egy gazdag nő Négy nemzedék életének alakulását látjuk a trilógiában. Hőse Emma Harte cseléd egy angol főúri háznál. A fiatalúr elcsábítja; Emma bosszút esküszik, s rendkívüb szívóssággal végülis a világ egyik leggazdagabb asz- szony lesz. (MKK, 950 Ft) PIERS VITEBSKY A sámán Az angol antropológus húsz éve kutatja a civiüzációtól távoli törzseket. Gazdagon illusztrált könyvében a sámánizmus történetét, napjainkban is élő tevékenységét mutatja be Szibériától az Amasonas menti őserdőkig. Kulcskérdésekkel foglalkozik, mint a gyógyítás, a látomások. (Magyar Könyvklub - 850 Ft) Kitörés a határszélről Szászfalvi László: Az a legfontosabb, hogy a családok találják meg a számításaikat Szászfalvi László, Csurgó polgármestere fotó: török anett Csurgó Somogy egyik fiatal, egykor szépreményű városa, amelynek nem tett jót a határszélre vetettség, több intézmény, sok polgár hagyta el ebben a században. Elszigeltségébe nem nyugszik bele, a községi jegyek visszahúzó ereje ellenére keresi a kitörési pontokat. Szászfalvi László polgármestert erről kérdeztük. — Csurgó szép múltú kisváros. Én nem ringatom magam abban az álomban, hogy ezt a múltat vissza lehet hozni — mondta Szászfalvi László polgármester —, de hiszem, hogy a lényegét meg lehet, és meg is kell őrizni. A lényege a szellemi kisugárzó erő, amelyet egykor a gimnázium és a környezete jelentett. — Miként lehet egy egészséges polgárosodás alapjait megteremteni? — A magunkkal hozott értékek itt vannak, de a magunkkal hozott nyomorúságok is. Az elmaradottság is, mégpedig nemcsak materiális, például infrastrukturális vonatkozásban, hanem a szellemiségben, hozzáállásban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek mellett az egész ország állapotát is magunkon hordozzuk. Ezeket mindenképpen számításba kell venni, hogy egy megvalósítható jövőképet vázoljunk föl a csurgói polgárok elé. Áz infrastruktúra lakosság- megtartó erő lehet. Felmutatható, hogy megvalósult a telefonberuházás, és előrehaladott állapotban van a szeméttelep tervezése is. A szennyvízcsatornát talán a jövő évben sikerül tovább építeni. — A másik megtartóeró' az intézményrendszer lehet. — Csurgó ma is diákváros, nem kell szégyenkeznünk. Az intézményrendszert nyilván minőségi szinten kellene fejlesztenünk, mert csak akkor lehet ebben a városban szellemi erőcentrumot kialakítani. A harmadik kitörési pont a civil szféra lehet, mert én azt gondolom, hogy nem lehet egyoldalúan szemlélni egy közösség életét, mondván, majd megoldja a hivatal, majd megoldja az intézmény. — Az infrastruktúra fejlesztése, az intézmények minőségi működtetése pénzt kíván. Márpedig Csurgó sem áll valami jól; minden évben forráshiányos a város. — Átmeneti időszakban vagyunk, amikor nagyon nehéz egy karriert, egy családi jövőt vagy akár egy élethivatást fölépíteni. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy menekülünk, hanem az, hogy meg próbáljuk átmenteni értékeinket, és a megmaradást szolgálni. Ma vannak olyan települések, amelyek a saját erejükből, a saját lehetőségeikkel számolva egyszerűen nem tudják ellátni a törvény által kötelezően előírt feladatokat, legalábbis nem az ideális szinten. — Csurgó intézményekkel megvert, vagy velük megáldott város? — Én azt mondom, inkább maradjunk a másodiknál. — Az intézmények léte óriási tóke tudna lenni, ha elbírna velük a város. Polgár- mester úr az intézményösszevonás, ésszerűsítés híve volt annak idején. — Az ésszerűsítés a helyes kifejezés. Ez évben kényszerültünk először komolyabb beavatkozást alkalmazni, hogy valamelyest a költségvetési kereteken belül tudjuk tartani az intézményrendszer működtetését. A kényszerítő helyzet hatására az ésszerűsítés irányába kellett utat keresni. Erre kényszerít bennünket a Parlament és a külső körülmények egyaránt. De itt alapvető dolgokat kell tisztázni. A közoktatás például állami feladat, az egy más kérdés, hogy az állam erre azt mondta, hogy nem tudja hatékonyan felvállalni, ezt a szép feladatot az önkormányzatoknak kell elvégezni. Egy másik paragrafus szerint az államnak kellene biztosítani ehhez a megfelelő eszközöket. — Közösségi ház. Ez a város életében lassan fogalommá válik a körülötte lezajlott máig ható csatározások miatt. Visszamenve az időben, ha tehetné, ismét támogatná a beruházást? — Méginkább mellette lennék. Persze, az is lehetett volna megoldás, hogy az egyházi kártalanításból betömködjük a költségvetés hiányait, és akkor néhány évre megoldottuk volna a működést, ülhettünk volna a babéijainkon. De akkor pár év múlva halmozottan ugyanazzal néztünk volna szembe. 1405 óta, mióta ez a város város, nem volt még saját művelődési központja, ezért azt gondolom, hogy ki kellett használnunk a történelmi lehetőséget, ami az elmúlt 50 évben nem volt, és amire én a következő 20-30 évben sem látok reális lehetőséget. Szeretném hozzátenni, a beruházás továbbra is reálisan finanszírozható, szó sincs arról, hogy erre nincsen pénz. — A ház körül kialakult vita két részre szakította a testületet, és olyan helyzeteket eredményezett, amelyek hátráltatták, nehezítették a munkát. Nem volt ez túl nagy ár? — Nem szeretem a másik oldal kifejezést használni, de én szerintem az az oldal, amelyik ellenezte a beruházást, és bizonyos esetekben a leállítását javasolta, ugyanúgy a közösségi ház megépítését szeretné. Az alapvető célt szerintem egyik oldal sem kérdőjelezi meg, főleg most nem, hogy a beruházás már elindult. Azok az ellentétek, amelyekre utalt, szerintem feloldhatók, én ezen dolgozom, amit talán az is igazol, hogy sikerült költségvetést csinálni. — Optimizmusra adhat okot Csurgónak és környékének az a társulása, amely nemrég térségfejlesztő köz- alapítványt hozott létre. Mi ennek a lényege? — Ez a régió természetes térségként próbálja magát meghatározni. És fölismeri azt, amit a régiek már régen fölismertek, hogy összetartozunk. Ha pedig összetartozunk, abból következik hogy közösen próbálunk meg bizonyos célokat magunk elé tűzni, és ezek a célok azt szolgálják, hogy az itt élők megtalálják a számításukat, szeressenek itt élni, itt akarjanak ma-, radni, dolgozni és jövőt építeni. — Ennek egyik alapvető feltétele a munkahelyteremtés. Csurgón milyen tendenciák figyelhetők meg etéren? — Pozitívumokat lehet említeni, de csak azokhoz a kemény leépülésekhez képest, amelyeket az átmeneti időszak magával hozott. Sikerült néhány vállalkozást letelepíteni, például egy olasz óraszíjgyártó céget, ahol már több mint százan dolgoznak. Elindult a beruházás az Industrie Elektrik Kft által megvásárolt ingatlanon, ahol több száz munkahelyet szeretnének teremteni. Mindezek foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentősek, mert ma az a legfontosabb, hogy a családok találják meg a számításukat. Ezt követően lehet beszélni arról, hogy talán egyszer Csurgó is megtalálja a számítását. Balassa Tamás Koltai, színész vidéken Április 25. óta a kaposvári Szivárvány moziban Koltai Róbert Szamba című filmét vetítik, nagy sikerrel. A rendező-színészt kérdeztük filmjéről. — Mi volt az alaptörténet? — Volt egy közös barátunk, osztálytársunk Molnár Piroskával: Kiss István, aki 1979-ben halt meg; ő döntött úgy, hogy nem folytatja tovább. —A film a Színművészeti Főiskola utáni pár évről szól. Ilyen rossz az, ha valaki lekerül Pestről vidékre diploma után? — A filmben ők az ország egyik legrosszabb színházába kerültek. Miért lenne jó egy fiatalnak olyan helyen, ahol nem történnek nagy dolgok? A film drámai helyzete, hogy amikor már- már alakulna valami, otthagyják az ifjú Szambát. Ebbe bele kell pusztulni. — Hogyan választotta Tisza- újvárost a forgatáshoz? — Pogány Judittal volt egy fellépésünk a Tiszaújvárosi Ünnepi Napokon, a polgármesteri pedig megkérdezte miért nem ott csináljuk. bárhol ingyen forgathatunk. A Balaton-parti Rómeó- próbából Tisza-parti lett, a színházterem is megfelelt. Szó szót követett — Tiszaluc lett a falu. — Mennyi időt vett igénybe a forgatás? — Augusztus 1-jétől szeptember végéig és novemberben volt a pótnap, amikor a temetőjelentet forgattuk. Utána jött a vágás. — Mire a legbüszkébb a filmmel kapcsolatban? — Szerintem a legszebb jelenet, amikor az ifj. Szamba Ottó látja, hogy az apja még a börtönben is milyen szeretetet tud gerjeszteni maga körül. És amit a kis Ottó nem volt hajlandó úttörőruhában kimondani, azt most kimondja. Feloldja az apját. — Mi az, amit másképp csinált volna? — A Mágnás Miska rész nekem túl hosszú. Annyit változtatnék, hogy a felirat az elején tovább tartana, akkor a néző nem érezné, hogy már a filmet nézi. — Most a film előtérbe került a színházzal szemben ? — Én ugyanaz vagyok, aki voltam. Jelenleg is főállású színész, vidéken, ha a Sose halunk meg után nem is hívtak Kaposvárra. Veszprémben eljátszottam Az ügynök halálát, jelenleg pedig Bereményi Géza új darabjában szerepelek. Most együtt fogunk játszani Kém Andrissal a József Attila Színházban. Dénes Vanda Katolikus Fiúk, Férfiak! A magyar egyház egyik végvárából, Kaposvárról szólok hozzátok. A negyedik évét indítja az új dunántúli egyházmegye. Most ismét papokat toborzunk. Az eddigi, szép számmal jelentkezőnek a hivatás örömei mellett ígértünk több munkát és több szenvedést, mint mások. Szavunkat nem kellett visszavonnunk. Exupéry a II. világháború idején, a francia ellenállás összeomlásakor írta: „aki egy felépített székesegyházban vállal állást, az legyőzött, aki viszont egy felépítendő székesegyházat hordoz szívében, az győztes”. Fiatal Barátaim, a mi egyházmegyénk felépítendő... Nálunk nincsenek kényelmes állások, nem számíthattok nagy jövedelemre, gyors karrierre. Itt a bibliai ,jó pásztor” módjára utána kell mennünk az elveszetteknek és örülnünk kell a legkisebb eredménynek is. Hívlak benneteket, segítsetek egyházat építeni Somogybán, Zalában. Hívlak Jézus áldozatos szívű, modem papjának. Mire számíthattok? Először is alapos, gondos felkészülésre. Vár rátok sok-sok érdekes tanulni- való, amihez szakszerű támogatást kaptok. Naponta lesznek csendes, összeszedett imák, amelyekre bőségesen jut időtök. Lehetőség nyílik testetek rendszeres edzésére, jellemetek fejlesztésére, amihez segítséget nyújt a sportolási lehetőség és szigorú napirend. Amennyiben fejlődtök lélekben és gyarapodtok tudásban, öt év kiképzési idő után pappá szentelődtök. Van tehát időtök magatokat és egyházunkat kiismerni, mindenre felkészülni. Kérlek, június 17-ig küldjétek el, vagy legkésőbb a felvételire hozzatok magatokkal: 1. rövid életrajzot, 2. újonnan kiállított keresztelési és bérmálási igazolást, 3. az érettségi vizsgát bizonyító másolatot (ami utólag is rendezhető), 4. lelkivezetőtök vagy plébánostok ajánló sorait. A felvételi beszélgetés és az orvosi vizsgálat június 24-én, hétfőn délelőtt 1/2 11-kor kezdődik a püspökségen. Aki ez alkalomból szállást kér, vagy valami miatt csak később tud jelentkezni, az jelezze előre: Címünk: H - 7400 Kaposvár, Zárda u. 4. Tel.: (82)312-700. Kaposvár, 1996. május 5. Szeretettel várlak benneteket Balás Béla, püspök („Beton” atya) Kaposvári módi A hét végén Székesfehérváron rendezik meg a ruhaipari iskolák nto- dellbemutatójának második fordulóját. Négy ország versenyzői közt - pódiumra lépnek a kaposvári iparművészeti szakközépiskola diákjai is Zöld Diana kollekciójával. fotó: török f
