Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-04 / 104. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1996. május 4., szombat SOMOGY Megyei közgyűlés május 28-án Somogy Megye Közgyűlése legközelebb május 28-án 9 órakor tartja következő ülését Kaposváron, a megyeházán. Megtárgyalja egyebek között a gyógypedagógiai helyzetről, a megye mező- gazdaságáról, a termelés szerkezetében bekövetkezett változásokról, a fejlődés lehetséges irányairól szóló előterjesztéseket. Várjuk az érdeklődő állampolgárokat. Összefogás a Balaton vízminőségéért Somogy, Veszprém és Zala megye közgyűlése együttes ülésen vitatta meg a Balaton ökológiai állapotát javító intézkedéseket, s elhatározták: évente értékelik a helyzetet. Az idén Zala a házigazda, de az összefogást célzó munkaülést az országos vezetők elfoglaltsága miatt őszre halasztották. A megyék a sürgető intézkedésekről addig is közvetlenül egyeztetnek. Somogyiak baráti köre Budapesten A Somogyiak Baráti Köre május 16-án délután öt órakor tartja idei I. közgyűlését Budapest, Alkotmány utca 20. szám alatt. A megyéből elszármazottak dr. Kanyar József tájékoztatóját hallgatják meg a millecentenáriumi év programjaiban való részvételről, majd a megyei és a kaposvári önkormányzati vezetők ismertetik terveiket. Megyeszépítő kör közös cselekvésre A megye napján a közgyűlés közös cselekvésre hívta Somogy polgárait: a térségek versenyében játjunk az élen. Ebben meghatározó a megye arculata, a települések rendezettsége. Megyeszépítő és Fejlesztő Kör alakítását kezdeményezzük; ennek előkészítő rendezvénye május 9- én, csütörtökön kilenc órakor lesz a megyeházán. Az érdeklődőket szívesen látjuk. Az egyensúly megtartása - fordulópont előtt a gazdálkodás Költségvetési gondok Somogy Megye Közgyűlése az 1996. évi költségvetés elfogadásakor célul tűzte ki a pénzügyi egyensúly megtartását, a bevételek növelését, az intézmények működőképességének biztosítását. Tudatában volt annak, hogy a megyéket továbbra is hátrányosan érintő központi szabályozás és a romló gazdasági helyzet következtében minden eddiginél nehezebb költségvetési év áll előttünk. Nehezíti a helyzetünket, hogy öt város intézményt adott át a megyei önkormányzatnak. Az előkészítéskor csaknem húsz fórumon - bizottságokban, KIÉT, intézményvezetői értekezleteken - vitattuk meg a költségvetés alapelveit, majd ennek részletes tervszámait. Több támogatás A viták során felvetődött támogatási igények egy részét figyelembe vettük- Több feladatra azonban nem tudtuk a szükséges forrást biztosítani. Ezek közé tartozik az intézmények áremelésekkel kapcsolatos kompenzációja, a beruházási, felújítási igények egy része. Ugyanakkor támogatta a a közalkalmazotti béremelést és az élelmezési norma rendezését. Az előbbire 20 millió forintot az élelmezési norma rendezésére 18,4 millió forintot terveztünk. Az előzőeken kívül az intézményeknek néhány elengedhetetlenül fontos célra 20 millió 750 ezer forintos többlet- támogatást biztosítottunk. A többlettámogatások ellenére intézményeink helyzetét úgy ítéljük meg, hogy az ellátás színvonalának romlását nem vagyunk képesek központi segítség nélkül megakadályozni, csupán lassítani. A jogszabályok változása következtében a (például tb-törvény) az év során tovább romlanak a működés feltételei. A bevétel növelésének lehetőségei rendkívül korlátozottak, ezért költségvetésünk alapkérdése, hogy a mintegy 400 millió forintos hiány kezelhető-e, és ha igen, milyen módon. A törvényi szabályozásból adódóan 1996-ban mintegy 150 millió forint hitelt vehetünk föl. Korlátozott bevétel A hiány további pótlására mintegy 260 millió forint értékű vagyonértékesítéssel számolunk. A tényleges vagyoncsökkenés 106 millió forint, mivel ezeknek a bevételeknek nagyobb részét felújításokra, beruházásokra fordítjuk. A vagyonértékesítés kisebb része a mobilizálható ingatlanok köréből (74,8 millió forint), nagyobb része a részvényértékesítésből (183 millió forint) származik. Az év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hiány pótlásának ez a formája rendkívül nehéz (az ingatlan- és részvény- piac rossz pozíciói folytán). A hitelfelvétel korlátozottsága, valamint a bizonytalan értékesítési lehetőségek miatt kialakítottuk a visszavonulás lehetőségét, a költségvetés több tételének zárolásával (például önként vállalt feladatok, intézményi kiadások 2 százalékos zárolása - mintegy 46 millió forintos összegben). Az operatív gazdálkodás során azonban további intézkedések is szükségesnek látszanak. Fejlesztések Önkormányzati fejlesztésekre az előző évivel megközelítőleg azonos pénzt (602 millió forintot) fordítunk. Fő célunk az előző években megkezdett beruházások befejezése, valamint a szükséges feladatok vállalása. Címzett támogatásból valósul meg a Kaposi Mór Megyei Kórház belgyógyászatának 950 millió forintos rekonstrukciója, melynek ez évi üteme 383 065 millió forint. Ezzel a beruházással kapcsolatosan az a problémánk, hogy a stabiüzációs intézkedések következményeként mintegy 250 millió forint hiány keletkezett. A hiány rendezésére a kormányhoz fordultunk. A közgyűlések költségvetést tárgyaló vitáinak egyik fő témája az önkéntes feladatok nagyságrendje, szerepe a megyei önkormányzat tevékenységében. Ez széles és sokrétű feladatkör, a különféle szervezetek támogatásától a millecentenáriumi rendezvényekig. Pénzügyi vonzata több tízmillió forint. Kilátásainkat összegezve megállapíthatjuk: minden eddiginél nehezebb gazdálkodási év áll előttünk, amely feladatként szabja meg az intézményi hálózat racionalizálását, a vagyonban rejlő lehetőségek kiaknázását, az eddiginél ésszerűbb gazdálkodást. Elengedhetetlennek látjuk az önkormányzati pénzügyi szabályozás módosítását is. Szentgróti József a pénzügyi főosztály vezetője Térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolása A munkaügyi bizottság A Somogy Megyei Közgyűlés 1995. január 17-én döntött a munkaügyi bizottság létrehozásáról. Megalakulását az indokolta, hogy az új önkormányzati törvény kötelező feladatként jelölte meg a megyei önkormányzatok részére a közreműködést a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában. Megalakulása óta a bizottság kettős feladatot lát el. Mint a közgyűlés bizottsága egyrészről a közgyűlési előterjesztéseket véleményezi és vitatja meg, másrészről szakértő testületként a megyei munkaügyet érintő kérdésekkel foglalkozik. Ez utóbbi tevékenységen belül a bizottság — a teljesség igénye nélkül — az elmúlt több mint egy évben a következő témákkal foglalkozott. — Fokozatosan figyelemmel kísérte a munkaügy megyei helyzetét, és javaslatokat tett az észlelt hiányosságok megszüntetésére. — Nagy sikerű tanácskozást szervezett a települési polgár- mesterek részére a „Közhasznú munkáról”. — Véleményezte és kiegészítette a Somogy Megyei Munkaügyi Központnak a Somogy megye foglalkoztatási helyzetéről címmel készített tájékoztatóját. — Nyolcvanezer forinttal járult hozzá a munkaügyi központ információs kiadványai megjelentetéséhez. — A munkaügyi bizottság tagjai révén — folyamatosan képviselte Somogy Megye Közgyűlését a megyei munkaügyi tanács önkormányzati oldalán. Az 1996-os tervek között szerepel többek között: pályázat kiírása kistérségi regionális társulások munkaügyi együttműködésének segítésére. Tapasztalatcserét is szervez a közhasznú foglalkoztatásról. — Támogatja az átképzési, oktatási programokat, munkaügyi tájékoztató kiadvány megjelenését, és közreműködik állásbörzék szervezésében. Dr. Vékony László bizottság titkára Egyesületet alakítottak a helyi tévések A megyében megközelíti a negyvenet a kábelen, illetve antennával sugárzó helyi televíziók száma. A városi ön- kormányzatok által létrehozott, technikailag jobban felszereltek mellett szép számmal továbbítanak műsorokat a lakossági összefogással létrehozott, többnyire egyesületi formában működő tv-stúdiók is. Szólódon, Osztopánban vagy - mondjuk - Kaposmérőben „élőben” láthatják a helyiek az önkormányzati ülésen történteket, esetleg az izgalmas focirangadót. A stúdiók közötti koordinációt már évekkel ezelőtt magára vállalta a megyei ön- kormányzat, s egy-egy, a Kapos Tv által összeállított - az előző hónap eseményeit ösz- szefoglaló, valamint játékfilmet tartalmazó - videókazetta küldésével is segítette. Tavaly ősszel a megyei ön- kormányzat elnöke találkozóra invitálta a helyi televíziók vezetőit. A résztvevők szorgalmazták, hogy az együttműködés öltsön szervezett formát, s az országos mintára egyesület alakítását kezdeményezték. A maguk közül választott előkészítő bizottság az ön- kormányzat segítségével szervezte meg az alakulást. Eljuttatták az alapszabálytervezetet a leendő tagoknak, majd a megyeházára összehívták az alakuló ülést. Vagy húsz helyi egyesület küldte el képviselőjét, s az új média- törvényben szereplő fogalmaknak megfelelve helyi műsorszóró szervezetek megyei egyesületének alakítását javasolták. Többen szóltak arról, hogy a környező községi stúdiók között már kialakult egy szűk körű szakmai együttműködés. Berecz Pál Kaposmérőből elmondta, hogy szakmailag segítik egymást somogyjádi vagy osztopáni kollégájával. Vörös István, a marcali stúdió vezetője pedig fontos eszközzel segítette a kaposváriakat. Az egyesülés erejét elsősorban a szakmai tapasztalatok átadásában, a képzési lehetőségekben, az információkhoz jutásban látták. No, és a bővülő reklámpiaci együttműködés sem utolsó. Elek Dezső (Szólád) szerint a helyi tévé „húzóágazat” á településen, rangot jelent szerepelni az adásaiban. Bánkúti Gyöngyi, a civil szervezeteket összefogó TESZ védőszárnyait ajánlotta fel az új egyesületnek. A tagdíjat egységesen évi 5000 forintban határozták meg, és soraikban szívesen látják a somogyi rádióstúdiókat is. Az egyesület elnökének Berecz Pált választották, a felügyelőbizottság vezetősávéi a csurgói Garai Lajost bízták meg. Dr. Novák Ferenc sajtóreferens Támogatás Somogyfajsznak A honfoglalás kori Somogy történetének különlegesen értékes szeletét tárta föl Stander Imre, somogyjádi nyugalmazott iskolaigazgató: a somogyfajszi erdőben egykor vastermelő kohók működtek. Amint arról a Somogyi Hírlap is beszámolt olvasóinak, a dunaújvárosi Dunafer Vasmű Részvény- társaság és a vasas szakma országos egyesületei felkarolták a kezdeményezést, és több somogyi önkormányzattal, civil szervezettel közösen alapítványt hoztak létre a 'történelmi emlékhely megvalósítása céljából. A somogyfajszi erdőben 8,5 méter magasra tervezett, nyolcszögletű épület alatt az ősi gyepvas-előállítást bemutató kohókhoz a közelmúltban ellátogatott dr. Kolber István, a közgyűlés elnöke és dr. Riez Ferenc főosztályvezető, s megbeszélést folytattak Stamler Imrével, a kuratórium titkárával. A somogyi Ópusztaszer kialakításához kiemelkedő segítséget nyújtott dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő, privatizációs miniszter. A megyei vezetés is rendkívül fontosnak tartja a ritka becses emlékhely építési munkáinak mielőbbi befejezését, a megye történelmi értékeinek új színfolttal való gyarapodását. Dr. Kolber István anyagi támogatást is ajánlott: elnöki keretének 10 százalékát utaltatja át: félmillió forintot - hogy a hazai és külföldi turisták már a nyári szezonban megcsodálhassák a somogyfajszi gyep vas-kohókat. N. F. Csigagyűjtemény, elnöki támogatással A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának természettudományi gyűjteménye az utóbbi évek során az egyre szűkülő anyagi források ellenére is szépen gyarapodott. Ez köszönhető volt elsősorban azoknak a kutatóprogramoknak, melyeket vagy az Akadémia, vagy a Környezetvédelmi Minisztérium támogatott. Az így létrejött gyűjteményi anyagokból két éve nyitotta meg állandó kiállítását Természeti örökségünk címen, amely azóta is nagy látogatásnak örvend. Somogy hazánknak természeti értékekben egyik leggazdagabb megyéje, ennek ellenére természettudományos gyűjtemény mégis csak néhány van magánszemélyek tulajdonában. A nyilvántartott és figyelemmel kísért gyűjtemények egyike egy csigagyűjtemény, amelynek anyagát Somogy megyében gyűjtötték. A gyűjtemény 5000 darabból áll, megközelítőleg 200 fajt tartalmaz, körülbelül 50 lelőhelyről. A gyűjtemény szakszerűen összeállított anyagáról már korábban két tudományos publikáció is született, s ez tovább növeli annak értékét. A gyűjtemény megvásárlására a megyei közgyűlés elnöke harmincezer forint támogatást nyújt, ezzel tovább bővül a múzeum értékes természettudományi anyaga. Százhatvan tag a munka- és tűzvédelmi társulásban Biztonság, gazdaságosan Öt éve annak, hogy megalakult a Somogy Megyei Önkormányzatok Munka- és Tűzvédelmi Társulása. A taglétszám azóta több mint háromszorosára nőtt. Jelenleg 160 tagja van a társulásnak: a települési önkormányzatok száma 90, az önálló önkormányzati intézményeké pedig 70. Az önkormányzatok és intézményeik jellemzően munkavédelmi, illetve tűzvédelmi szakképesítésű munkavállalóval nem rendelkeznek, erre törekedni - különösen ma - kimondottan gazdaságtalan is lenne. A szakfeladatok ellátása az átlagosnál kevésbé veszélyes munkahelyeken nem igényel mindennapi törődést, amikor időszerűvé válik, akkor viszont azt szakszerűen, határidőben és a legkisebb ráfordítással kell végrehajtani. Ezért a belső szakmai szabályzatok, utasítások elkészítését, a tűzvédelmi szakvizsgáztatás, veszélyes munkaeszközök és technológia munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát a társulás végzi el. Közösen vizsgáljuk ki az egy napon túl gyógyuló munkabaleseteket és az átfogó munkavédelmi ellenőrzéseket is együtt tartjuk. A társult tagok az egyéb, általában rutinszerűen ismétlődő teendőkhöz a szükséges nyomtatványmintákat megkapják. (Az alkalmassági orvosi vizsgálatok, az előzetes és ismétlődő oktatások, az egyéni védőeszközök juttatása, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok). A társult munkáltatók összesen mintegy 3200 munkavállalót foglalkoztatnak állandó jelleggel, közöttük súlyos munkabaleset — a társulás fennállása alatt — még nem fordult elő. Az egyéni védőeszközök beszerzése, illetve az időszakos biztonsági felülvizsgálatok — emelőberendezések, tűzoltókészülékek és tűzcsapok, villamos hajtású kéziszerszámok, villamos berendezések érintésvédelmének és tűzvédelmének szabványszerűsége, létesítmények villámvédelme — elvégeztetése adja a legtöbb teendőt. A szakmai „naprakészséghez” nagymértékben hozzájárul a megyei szakhatóságokkal való rendszeres munkakapcsolat. A többi megyében azonos vagy hasonló jellegű társulás nem működik, így a Somogy megyei gyakorlat egyedülálló. A köztisztviselők, közalkalmazottak egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munka végzését jól szolgálja. Bánhidi Tibor társulásvezető