Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

1996. május 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Lekötött búzaszállítmányok, magas terményárak Kölest vetnek Bajomban Kölest és mohart vetnek ezekben a napokban a nagy- bajomi szövetkezetben. A madáreleségnek szánt nö­vényt 60 hektáron termesztik. A kukoricát már elvetették, 520 hektáron. 370 hektár napraforgó és 141 hektár silókukorica vetésével is végeztek - tudtuk meg Horváth Lászlótól, a nagybajomi mező- gazdasági szövetkezet elnökétől. Most a gyomirtás ad munkát 200 hektáron. A növények jól fej­lődnek; különösen a napraforgó és a kukorica. A késői tavasz miatt a búza a szokásosnál kicsit fejletlenebb. Ám ez várhatóan nem okoz kiesést. Az esős, me­leg napok segítik a növények fej­lődését, így kedvezőbb átlag­termést remélnek. — Mindent megteszünk, hogy jó termés legyen — mondta az elnök. — Nagy gon­dot fordítunk a növényvéde­lemre. A búzánál megjelent a ve­tésfehérítő, és az esős idő miatt a lisztharmat. Szerencsére, csak kisebb területet veszélyeztet. A nagybajomi szövetkezet őszi árpát, tátikáiét és búzát is termeszt. Kalászosokat 600 hek­táron vetettek; száz hektáron tá­tikáiét, s a legnagyobb területen, 415 hektáron búzát. Ebből csak­nem 24 millió foánt bevételt ter­veznek. Időben megkötötték a szerződéseket is. A búza nagy részét - 1500 tonnát - már lekö­tötte egy kaposváá cég, s ton­nánként 21 ezer foántot fizet érte, míg tavaly alig 9700 foán­tot kaptak. Az elnök szeánt a gabonapiacon meglódulnak az árak, a tőzsdei mutatók is ezt támasztják alá. (Harsányi) A friss zsurlótól az apa minden baja elszállt Iskolások erdőn, mezőn Húsz negyedikes kaposvári di­ákot látott vendégül a hét végén a Hét-rét alapítvány a bányai faluházban. Á Toldi általános iskola tanulói szívesen vették az invitálást, mert tavalyról kel­lemes emlékeik voltak a zselici dombok között megbújó kis fa­luról. Irk Ibolya, az alapítvány munkatársa természetismertető programokat szervezett a gye­rekeknek, biológust, botani­kust, vadászt, erdészt, horgászt hívott a táborba, s azok a kör­nyék növény- és állatvilágát mutatták be. Tatárvári Biankának nem volt újdonság az erdei barango­lás, mert családjával gyakran kirándul. A bemutatott fafajták sokféleségét, a gyönyörű leve­lek gyűjtését, a számtalan gyógynövény megismerését annál nagyobb élményként élte meg. Török Katalin az édesap­jára gondolt, amikor a zsurló gyógyító hatásáról hallott. E fássen szedett csokortól az apa minden baja elszáll majd, bár a gyermeki szeretet a gyógyfü- vek nélkül is varázserejű. Vas Éva, Farkas Daniella és Lábadi Ildikó a kullancs veszélyességét jegyezte meg. Szakértőén me­sélték, hogy milyen káros is a gyakorlat, mely szeánt zsírt vagy krémet kennek a bőrre ta­padt állatkára. Megjegyezték a legegyszerűbb gyógymódot: határozott mozdulattal kihúzni a bőrből a kullancsot. Örültek, hogy magukon nem kellett ki­próbálni a tanultakat, a rettegett kis állatot csak tanárnőjük nad­rágján szemlélhették meg. Az évvégi felmérők fáradt hajszájában jó volt futni a fáss levegőn, szalonnát sütni az esti tábortűznél, s bulizni lámpaol­tás után. (Izményi) Veszteséges évek után nyereséget remél a fürdő Több vendég Gunarason Megkezdődött a szezon a gu- narasi strandfürdőben. A me­legvizes és a gyerekmedencék után a hét végén a vízvissza- forgatós és a nagy úszóme­dencét is üzembe helyezik. Az eltelt egy hónap alatt többen keresték fel a fürdőt, mint ta­valy ilyenkor: 7678-an váltot­tak belépőjegyet. Az egész évben működő gyógyfürdő forgalma sem csökkent, mintegy 50 ezer ven­dégen 100 ezer kezelést végez­nek évente. Bőr Nagy Adóm igazgató elmondta: a vendégek között egyre több a külföldi, arányuk az idén 60-65 száza­lékra emelkedett. — Az idei szezonban — leg­jobb esetben — százhúszezer vendégre számítunk. Kénytele­nek voltunk harminc-harminc- két százalékkal emelni az ára­inkat. 1994-ben huszonegymillió foánt veszteségük volt. Az idei terv az, hogy a veszteséges évek után végre nyereségessé tegyék a fürdőt. (Jakab) Somssich Imre nevét veszi föl a hetesi általános iskola Négy falu diákjaiért Az iskolának a helyi kultúra legfontosabb hordozójává kell válnia, falai között a jövő nevelkedik. Amelyik fa­lunak van iskolája, az ko­moly szellemi értékkel is rendelkezik — véli Ádám László, Hetes polgármestere. Hetesen az elmúlt félévben megpezsdült az élet. A képvi­selő-testület elképzelései és az iskolában útjára induló neve­lési program szerencsésen ta­lálkoztak. — Gazdaságilag ez az év sem lesz könnyű, mert az ön- kormányzat kiadásai hatmillió forinttal többet mutatnak mint a tervezett bevételek. Nem pa­zarló gazdálkodás okozza, ha­nem a lehetetlen helyzet. He­tes központi szerepet tölt be a terület oktatásában, ide járnak a csombárdi, a jutái és a bod­rogi gyerekek is. Csombárddal megállapodást kötöttünk a kö­zös iskolafenntartásról. Adód­nak olyan feladatok, melyeket az önkormányzat képtelen sa­ját erőből megoldani, ezért a nevelési feladatok támogatá­sára, a tehetséggondozásra, a gyerekek jutalmazására létre­hoztuk Az önfeledt gyermek­mosolyért elnevezésű alapít­ványt. Szeretnénk, ha az is­kola lenne az a kohó, amely közösséggé olvasztja a hetesi- eket. Karsai Józsefné iskolaigaz­gató mára csaknem az egész falut megnyerte elképzelései­vel. Az első alapítványi napra hatvanhat támogatót találtak. A számítógéptől a kerti kis- traktoág sok hasznos eszközt adtak össze, mintegy egymil­lió foánt értékben, s mellé csaknem hétszázezer foántot. — Nem akartuk a szülőket terhelni, elég gondjuk van a megélhetéssel. Olyan cégeket ismertettünk meg a terveink­kel, amelyről úgy gondoltuk, a jó célt szívesen segítik. Támogatóink kétharmadának eddig semmi kötődése nem volt Heteshez. Természetesen nagy becsben tartjuk a Az egykori Somssich-házban működik az iskola FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA családok hozzájárulását is. Az intézményben az igazga­tónő nem engedelmesen isko­lába járó gyerekeket szeretne maga körül látni, hanem olya­nokat, akik tevékenyen töltik a napot. Az utóbbi hónapokban három színjátszócsoport és két tánccsoport alakult, a kötelező tantárgyak mellett tizenötféle tevékenységi körből lehet vá­lasztani a gyöngyfűzéstől a modellezésig. Ez utóbbit Pál László nyugdíjas tanítgatja, a repülők szeretete még katona­idejéből származik. Szívesen foglalkozik az érdeklődő fiata­lokkal. A nyersanyagot az ala­pítványtól kapják, a szerszá­mokat a fiúk vásárolták. Az iskola a Somssich család egykori házában működik. Karsai Józsefné fölvette a kapcsolatot a Belgiumban élő Somssich Pongráccal, s rajta keresztül még 14 családtaggal. Beleegyeznek, hogy az intéz­mény felvegye Somssich Imre gróf nevét, aki a millennium évében alapította az iskolát. A századik évfordulóra készülve egy padláson megtalálták az eredeti márványtáblát is. Sze­retnék újjávarázsolni az egy­kori angolparkot, melyről csak néhány képük van. Falujuk és a környező községek szellemi központjává kívánják tenni a hetesi általános iskolát. Izményi Éva Vizesek a kadarkúti pincék A kadarkúti Rákóczi utca alsó részén élők panaszolták: az őszi esőzések óta befolyik pincéikbe a talajvíz. A hóol­vadás tovább súlyosbította a helyzetet. Több helyen 10-30 cm-es víz áll a pincékben. A fűtési szezonban naponta, két­naponta szivattyúztak, mégis volt rá példa, hogy már a tűz- térben állt a víz. Neuhausz Zoltántól megtudtuk: húsz alá­írással egy levelet nyújtottak be a polgármesteá hivatalba, hogy a szakemberek mielőbb orvosolják gondjaikat. Verk- man József polgármester el­mondta: jó pár éve elhibázott döntés volt néhány telek ház­helynek való kiparcellázása, mivel a talaj nem megfelelő. Az önkormányzat mielőbb szeretne egy szakértői véle­ményt készíttetni, s anyagi le­hetőségeihez mérten mielőbb megoldani az éántettek prob­lémáját. (Lőrincz) Nagybajomi kórus Tekerőpatakon A nagybajomi vegyeskar is részt vett a tekerőpataki kórus- találkozón, ahol 13 kórus lépett fel. A bajomi kart a gyergyó- szárhegyi kórus hívta meg, és az erdélyi kistelepülésen is ad­tak egy koncertet. A vendég- szereplésre 25-en utaztak. Tizenöt új gyermek a göllei óvodában Szeptembertől várhatóan 15 új gyerek lesz a göllei óvodában. Az intézménybe jelenleg 73 ovis jár, ám közülük 22 az ősz­től már iskolások lesznek. Elő­reláthatóan a mostani három helyett csak két csoportot indí­tanak. A göllei gyerekeken kí­vül — egyebek között — fonói, büssüi és kisgyaláni apróságok is járnak az óvodába. Útfelújítás az újlaki reptér környékén Kaposújlakon befejezték a Dó­zsa György utca felújításának első szakaszát. A 61-es út és repülőtér közötti utcánál ká­tyúztak, kijavították a megron­gálódott alapot. A felújítással két hét alatt végeztek. Szolgáltató szervezet Dombóváron is Néhány hete megkezdte műkö­dését Dombóváron az óvodák, a családsegítő és a pedagógiai szakszolgálat mentálhigiénés gazdálkodási feladatait koordi­náló Integrált Önkormányzati Szervezet, valamint a Család- védelmi, Nevelési, Mentálhigi­énés Szolgálat. Szülők jótékonysági bálja Csökölyben Gyereknapot tartottak a hétvé­gén a csökölyi általános iskolá­ban. A diákok játékos verse­nyeken, vetélkedőkön vettek részt, s a szüleik is elkísérték őket a gazdag rendezvénysoro­zatra, amelynek végén tábortü­zet raktak. Vasárnap szülői bált rendeztek az iskola zsibongójá­ban. Az összegyűlt hatvanöt ezer foántos bevételt udvaá já­tékok vásárlására fordítják. A tornácos házat a virágok is szeretik FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A taszári asszony hetvenhat évesen is megpermetezi a szőlőt Kenyér és kapanyél Amikor kijártam a hat elemit, meg­fogtam a kapanyelet, és mentem dolgozni. Szüleim földművesek vol­tak, nem féltek a munkától. Én is hamar megtanultam: a földből, ha jól művelik — meg lehet élni. A taszáá Ferencz Emó'né emléke­zett régen tovatűnt gyerekkorára. A hetvenhat éves asszony úgy ismeri fa­luját, mint a tenyerét. Szülei hét hol­don gazdálkodtak. Ezen a vidéken — Ferenczné szerint — senkinek sem volt húsz holdnál többje. Zsíros szán­tók voltak a taszáá határban. S amikor férjét — akivel ötvenkilenc éve háza­sodtak össze — elvitték katonának, minden gond a fiatal feleség nyakába szakadt. Két lóval szántott, kaszált. Próbálta megmenteni a gazdaságot, míg párja Erdélyben, a Délvidéken vagy Oroszországban volt. A madár­testű asszony ottjártunkkor éppen a szőlőpermetezést fejezte be. Ez is rá várt, mert hites ura beteg. Miközben beszélgettünk, krumplis tésztát gyúrt. Az lesz az ebéd, salátával. — Kettőnk nyugdíja nem éá el a harmincezret — mondta. — Meg tu­dunk élni belőle, csak a gyógyszer ne volna olyan drága. Havonta több mint kétezer forintot hagyok a patikában, de ápálisban ennek a dupláját fizet­tem. Taszár múltjáról megtudom: ré­gebben itt is összetartóbbak voltak az emberek. És vallásosabbak is. Fe­renczné férje negyven évig volt temp­lomszolga, s így még inkább figye­lemmel kísérte: hogyan alakult az ér­tékrend, miként változott a falu lélek- száma, összetétele. — Az emberek negyven-ötven éve még összejártak, mert volt bennük szeretet — mondta Ferenczné. — Akkoában éjfélig is da­loltunk, beszélgettünk, mókáztunk. Mondja meg nekem, most hány gye­rek tudna elénekelni néhány szép népdalt? Ma már nem kell se rokon, se testvér. Csak az a ronda tévé. Ferenczék takaros tornácos háza Taszár egyik legszebb épülete. A há­zaspár építtette, s már 1941-ben vil­lannyal világítottak. Az utcafronti lá­bazaton néhány repedés. Az átvonuló IFOR-konvojok nyoma. — Majd megcsináltatjuk ezt is, így nem maradhat —* jegyzi meg az asz- szony. Lőrincz Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom