Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-28 / 123. szám
1996. május 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Erősítette kereskedelmi helyzetét a tahi áfész Társulás, rugalmasan Szívszorító sorsok - Egyre több anya és gyermek kér segítséget Biztos menedék Nágocson Közös ebéd az otthonban a gyermekekkel fotó: kőhalmi Terített asztal, körülötte asszonyok kicsi gyerekekkel. Mindenütt nyugalom és béke. Mindenütt, talán csak a szívekben nem... Nem szólnak, de szemük elmondhatatlan kínokról, tragikus sorsokról árulkodik — szenvedésről, ami végül ide sodorta őket. Szívszorító, ahogyan magukhoz vonják egyetlen kincsüket, azt puha, kicsi, erőt adó életet — a gyermeküket. Nágocson másfél éve adták át a Dunántúli Református Egyházkerület Árvácska anyagyermek otthonát, amely az ország egyetlen egyházi kezelésben levő menedékotthona. Nemcsak az anyák, hanem a megfogant életek védelmére hozták létre a reménytelen helyzetben levő, otthontalan anyák és gyermekeik számára. Tavaly több mint hatvanan kértek menedéket itt, de közülük csak tizenegyen teljesítették a feltételeket. — Az egyház segítségével, normatív támogatásból és adományokból tartjuk fenn — mondta Nagy Csabáné református lelkész, az otthon igazgatója. — Igyekszünk nyugodt, otthonos körülményeket teremteni: adományként szőnyeget, porcelán- és üvegárut, edényeket kaptunk. Az itt lakókat két szakképzett gondozónő segíti, és hetente többször védőnő vizsgálja meg a gyerekeket. Közös étkezések, beszélgetések... Valóban otthonos ez a hely, a családot mégsem pótolhatja. Akik hozzánk menekülnek, krízishelyzetben levő anyák, s másképp nem vállalhatnák gyermekük világra hozatalát. Legtöbbjük zárkózott, nehezen beszél a gondjairól. Jelenleg hat édesanya él gyermekével az otthonban. Tizennyolc-tizenkilenc évesek, némelyikük szinte még gyermek, és már a saját gyermekéről kell gondoskodnia. Kovács Aliz 19 éves, a kislánya, Laura tízhónapos. — Ragaszkodtam a kislányomhoz — mondja. — Amikor megszületett, mégis ott kellett hagynom a kórházban, mert nem vihettem haza: szégyellték a szüleim. Aztán elszöktem otthonról, elmentem a kislányomért. Először a peremartoni csecsemőotthonba kerültünk, azután ide. A szüléimét azóta sem láttam. Pedig jómódúak, tudnának segíteni. De most már nem is mennék haza. Csak az iskolát szeretném befejezni. Élelmiszeripariba jártam, talán még nem késő... Ä tizenkét hely — úgy tűnik — nagyon kevés: szükség lenne az épület bővítésére, újabb helyiségek kialakítására. A beruházás azonban 40-50 millió forintba kerülne, s ezt nehéz előteremteni. Svájci és magyar egyházi segítségre is számítanak, s talán hamarosan újabb tizenhárom otthontalan anyának tudnak menedéket adni Nágocson. Jakab Edit Harmincezer kiscsirkét már fölneveltek a bérelt istállóban Ácsai kényszervállalkozók Sikeresen tevékenykedik a tabi áfész; 346,2 millió forint az előző gazdasági év bevétele. Ez 2,4 százalékkal több, mint egy éve, s így adózás előtti eredménye 1,8 millió forint. A szövetkezet vagyona nőtt ez idő alatt - tudtuk meg Vendl József főkönyvelőtől. Munkájukra kedvezően hatott, hogy beléptek a Dália üzletláncba; folytatták a törzsvásárlási akciót, és kedvezőbb beszerzésekre volt lehetőségük.- A különféle szigorító intézkedések és a konkurencia megjelenése kedvezőtlenül hatott az üzletre - mondta a főkönyvelő. - Ennek ellenére bevételeink csaknem 95 százalékát a bolti kiskereskedelem hozta, és ez 326 millió forintot tett ki. Ez két százalékkal megA kapolyi Haladás mezőgazda- sági szövetkezet műanyagüzemében most varró- és jelzőcímkéket készítenek. Ez egy dolgozónak ad állandó munkát; évente így is több millió darab címkét állít elő. Régebben külIgazi horgászparadicsom a gerézdpusztai halastó. Környékbeli horgászok járnak oda, és ritkán mennek haza üres szákkal. — Három éve horgászom itt, de ritkán csalódtam eddig — mondta a törökkoppányi Nagy Lajos. ■— Bőven van ponty, amur, csuka és kárász. Most ugyan pontytilalom van, de, öt kárászt akasztottam. Munka- nélküli vagyok, bőven jut idő horgászásra. Van úgy, hogy csak néhány órára jövök ide, és teljesen kikapcsolódom. haladja az előző évit, de 1,1 százalékkal elmarad a tervtől. A tabi két ABC belépése a Dália üzletláncba javította a színvonalat. Kedvezőnek ítélték a vezetők azt is, hogy kapcsolódtak a Coop lánchoz. Betéti társaság működteti a ruházati és a cipőrészleget; egyik üzletüket átalakították mező- gazdasági áruk forgalmazására, az Otthon áruházban pedig bemutatótermet hoztak létre.- A társaságokban levő vagyonrészek jól működtek, hiszen valamennyi eredményes évet zárt. így értük el, hogy szövetkezetünk adózás előtti eredménye 1,8 millió forintot hozott - mondta Vendl József. Hozzátette azt is, hogy az áfész tevékenysége megfelelt a küldöttgyűlés által meghatározott követelményeknek. (Krutek) földre is szállítottak, néhány éve azonban már csak hazai cégeknek dolgoznak. Négy vállalattól kapnak rendszeresen megrendelést, egyebek között Kaposvárról és Nagykanizsáról, illetve egy ágyneműgyártó vállalattól. Legnagyobb fogásáról mesél; tavaly egy hétkilós amúrt sikerült kiemelnie. Az idén sem panaszkodhat: legalább tucatnyi kétkilós pontyot akasztott meg. Felszerelését nagy becsben tartja, hat botja van. Már nagyon váija, hogy lejárjon a ponty tilalom. — Nemcsak kifogni szeretem a halat - mondta -, hanem a belőle készített étkeket is. A pontyból lehet készíteni a legjobb halászlét, a kárászt pedig megsütjük. Ebben a tóban a halak nem zsírosak, nagyon finom az ízük. (Harsányi) A csirkékből épphogy csak megélünk. Sok munkát adnak, és bennünk van az állandó félelem a betegségtől. Ha felütné a fejét itt egy csirkevész, több hónapi munkánk menne veszendőbe — mondta Magyar Jószefné. A magyaratádi család Somo- gyacsán csirkeneveléssel foglalkozik. Egy éve bérlik a környékbeli szövetkezettől az istállót, amit azóta „belaktak”. — Ha nehezen is, de sikerült elsajátítani a szakma fortélyait — mondta Magyar József. — A csirkék rendkívül érzékenyek, széltől-hidegtől egyaránt óvni kell őket. Legutóbb nyolcezret neveltünk hét hétig. Kora hajnaltól késő estig állandóan velük foglalkoztunk. Szinte már nincs olyan perc, hogy ne a csirkékre gondolnánk. Korábban libákat neveltünk, de az rossz üzlet volt. Egy éve vettük az első szállítmány csirkét. Szerencsénk volt, időben eladtuk őket, tisztességesen fizettek érte, megvettük a következő szállítmányt. Eddig harmincezer csirkét neveltünk. — Az állattartáshoz szerencse is kell, nemcsak szakismeret — mondta Magyar Józsefié. — Amikor átvettük az első tételnyi csirkét, kicsit megijedtem. Nagy a kockázat, kicsi a haszon. Manapság nem lehet meggazdagodni a csirke nevelésből: a költségek elviszik a bevétel nagy részét. Ami megmarad, jóformán elmegy a megélhetésre. Drága a bérleti díj, a táp mázsája is négyezer forint. A hús kilójáért alig kapunk 140 forintot, pedig legalább 160 forint kellene ahhoz, hogy tisztességes hasznunk maradjon. A fűtésre is rengeteget költünk. Van egy remek olajkazánunk, de nem használjuk, olyan drága az olaj; helyette fával fűtjük az istállót. De nem panaszkodom, fontos, hogy van munkánk. Sok mindennel próbálkoztunk, a csirkékkel talán szerencsénk lesz. Kényszervállalkozók vagyunk, de megszerettük ezt a munkát. Huszonéves fia is szívesen dolgozik itt. Lakatos a szakmája, de környéken — mint mondta — nehéz elhelyezkedni. így nem maradt más választása, mint a családi vállalkozás. Felesége a kisgyerekkel otthon van; a gyes csak 12 ezer forint. Azzal, hogy segít apjá- nak-anyjának, megél a két család. Harsányi Miklós Tengődi kisdiákok kiránduláson Holnap kora reggel Budapestre indulnak a tengődi általános iskola diákjai. A 44 tanuló először a Nemzeti Múzeumot keresi föl, de meglátogatják a mezőgazda- sági és a közlekedési múzeumot is. A szülők ezer forintot fizettek a kirándulásért, s a diákönkormányzat is kétezer forinttal járult hozzá utazási költségeikhez. Nyolcvannyolcezerért egynyári virág Kétszáz négyzetméteren ültetett egynyári virágokat a tabi gazdasági műszaki ellátószervezet az utcákra és a parkokba, illetve a nyolc felújított virágtartókba. A 2300 tő virág, a kilenc fajta növény 88 ezer forintba került. Búzát termelnek 750 hektáron A tabi Béke mezőgazdasági szövetkezet 3300 hektár szántón gazdálkodik. Ebből a legnagyobb terület a búzáé: 750 hektár. Kukoricát 700 hektáron vetettek, napraforgót több mint 440, árpát pedig 333 hektáron. Öt falu vidám gyermeknapja A Somi Ifjúsági ^Tomaegylet bábonymegyeri, ságvári, nyitni és nagyberényi gyermekeket is meghívott a tegnap megtartott gyermeknapra. Ä mintegy nyolcvan résztvevő lepényevésben és zsákbanfutásban is összemérhette erejét, a legügyesebbek jutalma csokoládé és palacsinta volt. Tizenhétféle állást kínálnak Tabon Több állást is kínálnak most a megyei munkaügyi központ tabi kirendeltségén a munkanélkülieknek. Cukrászt, karbantartót, eladót, pultost, állatgondozót, kereskedelmi és biztosítási üzletkötőt, anyagellátási csoport- vezetőt keresnek, illetve villamosmérnököt, művezetőt,varrónőt, felszolgálót, konyhalányt, vámügyintézőt, C kategóriás gépkocsivezetőt, ácsot, épület- asztalost és motorfűrész-kezelőt. Jelzőcímkék Kapolyból Horgász a gerézdi tónál Nagy Lajos kárászt fogott a tóban fotó: kőhalmi Szilvia „Nem töprengtem a gondokon; mindig megoldottam őket” A derű orvossága 71 évesen is maga kapálja a kertjét fotó: kőhalmi Szilvia Törpi-lakban gyermeknap Bohócnak öltözött óvónők várták a kicsiket Tabon a gyereknapon. Mesével, játékkal töltötték az egész délelőttöt az óvodások. Az iskolások tánccal, a zeneiskola tabi rézfúvósai pedig zenével szórakoztatták őket. Színre léptek a kis óvodások is: ejtőernyős tornával és aerobikkal örvendeztették meg a szüleiket. Hetven épe alapította Tabon az óvodát a Szociális Missziós Társulat. Az évfordulóról kiállítás nyitásával emlékeztek meg; sok régi fotó mutatja be ünnepnapjaikat. A napközi otthonos óvodába 180 kisgyerek jár; 1300 négyzetméteren kilenc csoportban foglalkoznak velük. A hétvégi ünnepre hetek óta készültek, s ez is bizonyította: egy rendezvénynek milyen nagy szerepe van a gyerekek életében. Életemben még egy percet sem unatkoztam, nem volt rá időm: mindig azon törtem a fejemet, hogy hogyan lehetne egy kicsit többet adni a gyerekeimnek, egy kicsivel könnyebbé tenni az életünket — mondta özvegy Baranyai Istvánné Somogydöröcskén. Hetvenegy évesen is sugárzik belőle a derű és az életöröm. Mindennap hajnalban kel, estig dolgozik. Nevetve mondta: ennek nincs semmi titka, egyszerűen nem ért rá, hogy a gondokon töprengjen — csak arra, hogy megoldja azokat. — Korán megözvegyültem, valamiből fel kellett nevelnem a gyerekeimet. Nem volt más választásom: mindent megpróbáltam, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt. Nem volt pénzünk fagylaltra, megtanultam f&gylaltot főzni, hogy az én gyerekeim is ehessenek. Aztán olyan jól sikerült, hogy a falubeliek is hozzánk jöttek fagylaltozni. Meséli: harminc éve leszázalékolták, de még ma is megműveli a földjét.'A négyszáz négyszögöles kertben és a fóliasátorban mindig van tennivaló. A salátából, a paprikából, paradicsomból, uborkából el is ad, ezzel egészíti ki alacsony nyugdíját. Tizenegyezer forintból nem lehetne megélni... Hajnalban és estefelé a kertben dolgozik, „pihenésképpen” meg jóféle házi levestésztát készít. — Valamikor szereztem egy nyújtó- és szeletelőgépet, és elkezdtem tésztát csinálni. Egyre többen jöttek, hogy vásároljanak belőle. Még Németországba is viszik. Volt, amikor négy kilót is meggyúrtam egy nap; most már másfélkét kilónál többre nem futja az erőmből. Kilencven baromfit nevel, hogy mindig legyen a háznál friss tojás. A pirospaprikát is maga termeszti és őrli. Szinte soha, egy percre sem áll meg. Mondja: a családja iránti szeretet ad erőt mindehhez. — Hogy nézne ki, hogy a gyerekeimnek kelljen ennivalót hozni, ha meglátogatnak? Itt minden van. Amíg bírom, igyekszem segíteni nekik. A lányom, a fiam, öt unokám és a dédunokám jelenti az örömöt az életemben. Jakab Edit
