Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25 / 122. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. máj. 25., szombat ÚJ KÖNYVEK KALKUTTAI TERÉZ Az egyszerű ösvény A könyv maga is egyszerű; felépítése követi a mottójául szolgáló verset. Teréz anya bölcs tanácsai, a Szeretet missziója nővéreinek visszaemlékezései, és gyönyörű imák. (Szt. Gellért, 419 Ft) LÁSZLÓ GYULA Honfoglaló magyarok A híres régészprofesszor az 1100 éve a Kárpát-medencében megjelent elődeink életét tárja elénk. Könyvét ásatási leletek, műalkotás-fotók illusztrálják. (Corvina, 2800) SALMAN RUSHDIE Kelet, Nyugat Rushdie elbeszéléskötetében a Kelet és Nyugat világát vizsgálja; történelmüket, komikus és tragikus félreértéseiket, melyek elválasztják s összekötik. (Európa, 550 Ft) SZABÓ L.-FÜZESI ZS. Kicsi vagyok én A nagy költő híres, ismert gyermekverseit teszi közzé, köztük a Lóci óriás lesz-t, a népszerű grafikus illusztrációival, az óvodások örömére. (General P., 780 Ft) WALT DISNEY Aladdin A rajzfilm meséje sok zenével. A hagyományos mesekazettától az különbözteti meg, hogy az Aladdin Oscar- díjas dalai is hallhatók a kazettán. A mesét kiváló művészek mondják, s az eredeti párbeszédeket adja, sok zenével. (MC 57203 - 790 Ft) Cseresznyés rétes Gaudeamus-szal a maribori ebéden A Balatonról szólt a pápa Két magyar főpásztorral Balás Béla kaposvári megyéspüspök is részt vett II. János Pál pápa szlovéniai látogatásán. Mariborban hatvan egyházi méltóság ebédelt együtt a pápával. A kaposvári megyéspüspököt az ünnepi ebéd „szertartásáról” kérdeztük. — A két és fél órás pápai mise után — ebben mi is közreműködtünk, s a második olvasmány és az egyik egyetemes könyörgés magyarul hangzott el — visszavittek bennünket a maribori püspöki székházba — meséli Balás Béla. Egy u alakú asztalsornál foglaltunk helyet. Engem két magyar származású püspök közé ültettek. Tőlem jobbra Joakim Her- but skopjei püspök, balra pedig Jozef Smej maribori segédpüspök foglalt helyet. Amikor megjelent a Szentatya, mindenkivel kezet fogott; hozzám érve megkérdezte: honnan jöttem. Mondtam, hogy egy új, a kaposvári egyházmegye püspöke vagyok. „Á, Balaton!” — csillant fel a szeme, majd tovább ment. — Mi került az ünnepi asztalra? — Minden tányér mellett elegáns kártyán olvashattuk az étel- és italkínálatot. Négyféle bor közül választhattunk, az ebéd ötfogásos volt. Mielőtt hozzáfogtunk volna az evéshez, II. János Pál latinul mondott asztali áldást. Minden ételből keveset hoztak, de nagyon dekoratívan tálalták. Fehér, tejfölös levest, sült bárányhúst, májszeleteket szolgáltak fel az elegáns pincérek. Szinte szertartásos fegyelemmel, egyszerre tették asztalra a tálakat, s kínálták az italt. — Mit ivott a pápa ? — Teát, és kétujjnyi fehér bort. Az ételsort cseresznyés rétes zárta, de ezt már nem várta meg a Szentatya, mert pihenni indult. Amikor kifelé menet elhaladt mellettem, magyarul köszönt el. „Dicsértessék a Jézus Krisztust" — mondta, és becsukódott mögötte az ajtó. Ettől kezdve egy kicsit oldottabb lett a hangulat. Az egyik horvát püspök belekezdett az ismert ballagó énekbe, a Gaudeamus igi- turba, s mi mindannyian bekapcsolódtunk a közös éneklésbe. Lőrincz Sándor Szinetár Dóra akaratos gyerek volt A színésznő Rómeója Szüleim azt mondták: próbáljam meg mindig csak azt és addig csinálni, ameddig jólesik. Szerencsés vagyok, mert olyan környezetben nevelkedtem, hogy ez megadatott. Zongorázni is tanultam, de három év után abbahagytam. Lusta voltam, utáltam gyakorolni. Szinetár Dóra mondta ezt, amikor Kulka János koncertjének vendégeként érkezett Kaposvárra. Szülei révén sokat volt színházban, s nemcsak a nézőtéren, hanem a kulisszák mögül is tanúja lehetett: hogyan születnek az előadások. Tizenegy évesen játszotta a Rock Színházban a kis Coset- tet a Nyomorultak című musicalben. Gyerekkorában megtanulta: honnan kell bemenni a színpadra, mi a takarás, s mikor gerjed be a mikrofonja. Később Gavroche volt a Nyomorultakban, eljátszotta a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijét, az Anna Kareninában Kittyt és két éve megkapta a Mis Saigon címszerepét. Szolnokon a West Side Storyban, a Vízkeresztben bűvölte közönségét, az Operett Színházban pedig a Muzsika hangjában és a Valahol Európában című musicalben. Közben megjelent két nagylemeze. Az első platinalemez lett. — Nem gondoltam, hogy ekkora népszerűséggel jár a két lemez — jegyezte meg. Választanom kellett. A színház mellett döntöttem. Ezért nincs most új lemezem. — Nem mutogattak ujjal az osztálytársai? — Nagyszájú, akaratos gyerek voltam az általános iskolában, nem szerettem én sem a többieket. A gimnáziumba —f ahol magántanuló voltam — művészeti pályára készülők jártak, így velük sokkal jobban megértettem magam. — Kulkával milyen együtt játszani-énekelni? — Óriási élmény. Az Operett Színházban ismertem meg közelebbről. Megkért: legyek a koncert vendége. Az ÉSP zenekar remek dzsessz zenét játszik, ezért mondtam igent. Velük átélhetem: része vagyok a zenekarnak. — Egyszer azt nyilatkozta: nagyon szeretné eljátszani Júliát. Milyen az ideális Rómeó? — Nagyon félnék ettől a szereptől, mert a Shakespeare- történet nekem egy szent dolog, és igaz sztori. Magánemberként soha nem szerettem volna magamnak Rómeót, hiszen tragikus vég vár rá. Az én Rómeóm kedves, aranyos ember, s már rátaláltam. Lőcsei Jenő balett táncos a férjem, aki egyébként Seregi rendezésében eltáncolta már Rómeót. Lőrincz Sándor A hősökre emlékezve „A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden év május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a „hősök emlékünnepét” - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.” A magyar országgyűlés 1924 májusában alkotta meg a fenti törvényt. Előzménye 1871-ig nyúlik vissza. Már akkor törvényben rögzítették, hogy a nemzetnek a hősi halottai iránti háláját megfelelő formában fejezzék ki, és emléküket meg kell örökíteni. Az I. világháború véres évei, Galíciában, illetve a szerb és az olasz fronton hősiesen harcoló magyar katonák emlékének megörökítéséről az országgyűlés 1917-ben alkotott törvényt. „Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadra kelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességüket, a nemzet osztatlan hálás elismerésére váltak érdemesekké. őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.” A vereség, majd a trianoni trauma nem tette lehetővé a törvény végrehajtását. Az 1920-as évek elején azonban minden jelentősebb település emlékművet emelt hősi halottainak. 1924 után május utolsó vasárnapja valóságos népünnepéllyé vált. Ezen illett részt venni mindenkinek. Az 1930- as évekre Kaposváron is kialakult az ünnep rituáléja. A római katolikus, a református és az evangélikus templomban 9 órakor istentiszteleteket tartottak, majd megemlékezést a hősök temetőjében, 1932-től a színházkertben az emlékmű előtt. A polgármester falragaszokon hívta fel a város hazafias közönségét, hogy ezen jelenjenek meg. 1932-ben Boldizsár József kanonok a Jézus Szíve Egyházközség plébánosa akciót indított, hogy a pécsi és a to- ponári út találkozásánál épült templomot ezentúl a Hősök templomának nevezik, és az elesett somogyiak nevét véssék márványtáblára. Javaslatát támogatta Kaposvár hazafias lakossága. A Somogyi Újság írta 1932. szeptember 4-én: „A Hősök temploma a háború vérzivatarában elesett hazájukat szerető hősök emlékét hirdeti azoknak adózik”. A templom falán márványtáblákat helyeztek el, hogy megörökítsék az elesett katonák nevét. Pénzhiány miatt azonban csak egy tábla készült el. A következő években a templomtól indították a „hősi stafétát”, s a Fő utcán át a Kossuth szobrot megkerülve ért célba a vasútállomás előtt. 1942 májusában a belügyminiszter a II. világháború hősi halottai emlékének megörökítésére adott ki körrendeletét. „Az 1938. év óta folyó hadműveletekben új hősök áldozták fel életüket... Drága emléküket ugyanaz a hálás kegyelet övezi, mint az elmúlt világháború hőseinek emlékét, nevüknek pedig ott a helye az I. világháború hőseinek az emlékműveken megörökített nevei között”. A törvény ma is érvényes, lehetőséget teremtve arra, hogy tisztelegjünk halottaink emléke előtt. A XX. században kétmillió halottunkkal nem tudunk elszámolni... Emlékük ápolása erősítheti azt a reményt, hogy messze, idegenben nyugvó katonáink sírjára is kerül egy-egy szál virág. Mert valamennyi katona — akár győztes, akár legyőzött volt — hite szerint a hazáját védte. A halott ellenségnek megbocsátás, a meghalt katonának örök háborítatlanság jár. Az elmúlt években a társadalmi szervezetek kezdeményezésére többször is tartottak megemlékezést. Kaposváron a hősök temetőjének sírjait katonák és néhány lelkes kaposvári lakos gondozza. A katonásan sorakozó sírkeresztek, s rajtuk a név emlékeztetnek a hajdanvolt katonákra, az egykori ellenfelekre. A háborút idézik: az értelmetlen halált, a pusztulást. Amíg nem tudunk halotta- inkkal elszámolni, amíg a háborúkban elesettek végtisztességet nem kapnak, a túlélők között sem lehet igazi béke. A nemzet önbecsülésének, nemzettudatának fokmérője: hogyan őrzi katonahősei emlékét. S az átalakuló Európában a katonasíroknak már a megbékélés útjelzőinek kell lenniük. Puskás Béla Határon túli gyerekek a magyar „meseországban” Kárpátaljáról Földvárra „Laci bácsi, vigyen el engem Magyarba!”— kérlelték a gyerekek számtalanszor Atányi László budapesti tanárt, érdélyi gyermekotthonban tett látogatásai során. A gyermekekben ott Magyarország mindig is a meseország, tündérkert képzetét keltette. így indult — négy éve — a határon túli magyar gyerekek üdültetési akciója. Sok család jelentkezett, hogy szívesen látna vendégül gyerekeket. 1992 tavaszán érkezett meg az első csoport, s azóta kéthetenként folyamatosan jönnek. 1993 februárjában Kárpátaljáról is bekapcsolódtak az akcióba. Főleg a színmagyar, Beregszászi járásból érkeznek nehéz sorsú gyerekek, akiket — felekezetre való tekintet nélkül — a helyi plébánosok választanak. Jelenleg 46 kárpátaljai kisgyermeket lát vendégül Balatonföldvár; valamennyien a helyi általános iskolában tanulnak még két hétig. A diákokat egy-egy falu fogadja, s mióta sikerült a külföldi oktatási szervekkel is megállapodni, a nebulók tanév közben is utazhatnak, azzal a feltétellel, hogy itt is járnak iskolába. A szervezést a Szent Albert Misszió Alapítvány vállalta. Számlaszámúk a Magyar Hitelbanknál 10200878 31514279-70690000. Minden adományt köszönettel fogadnak. Schwartz Orsolya A honfoglalás emlékei A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a kaposvári Ipar- művészeti Szakközépiskola közös képző- és iparművészeti pályázatának anyagából nyílt kiállítás tegnap a MTESZ székházban. A pályázat nyerteseinek is ez alkalomból adták át a díjakat. A képzőművészeti kategória fődíját a székelyudvarhelyi képzőművészeti szakközépiskola, az iparművészeti és kézműves kategóriáét a miskolci Gábor Áron Műszaki Szakközépiskola nyerte. Első díjat kapott a kaposvári Tóth Zoltán, a nagykanizsai Béres Tamás, Ka- lamár Anita, Nagy Anita és Németh Tímea. Különdíjban részesült Kerti Károly kaposvári, Kovács Márk kecskeméti és Béres Kinga budapesti diák. Egy nemzetközi pályázaton 100 ezer forintot nyertek a kaposvári Madár utcai általános iskola rajzszakkörösei. A diákok részt vettek a városszépítők versenyén is, ahol egy 1. és 3. helyezést értek el, de a Tiszta, virágos Kaposvárért versenyen is kaptak díjat fotó: török Dóra már megtalálta Rómeóját
