Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

1996. május 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kétmillió liter vizet szennyez egy liter olaj Hordóval védik a tavat Földvár kilenc településnek épít - Tehetségek gondozása Iskola 60 millió forintért Kieb Zoltán igazgató - a balatonföldvári általános iskola udvarán, óraközi szünetben Az általános iskoláknak anyagi gondjaik miatt két lehetőségük van. A gyako­ribb megoldás: leépítik nem kötelezően előírt feladatai­kat. Megszüntetik a tehetsé­geket gondozó szakköröket, a felzárkóztatást segítő kor­repetálásokat. Fizesse meg a szülő - ha van rá pénze - az iskola falain kí­vül, szakembereknek. A bala- tonföldváriak az előre mene­külést választották: pedagó­gust nem bocsátottak el, sőt angol nyelvtanárokat szerződ­tettek. A rendszerváltozáskor a te­lepülés korszerűtlen intéz­ményhálózatot örökölt; a leg­jobb tárgyi feltételei éppen az általános iskolának voltak. Az utóbbi hat évben az önkor­mányzat megteremtette az egészségügy, a művelődés, a zenei nevelés korszerű feltéte­leit, így az oktatás az elsőről az utolsó helyre szorult. Most azonban a helyi önkormányzat vállalta, hogy két év alatt mintegy 60 millió forintért felújítja az intézményt. A pe­dagógusok pedig megtervezik a jövő iskoláját, amelyet a ma­inál is több szülő választ majd gyermekének. — Háromszázhat diákunk közül csak 186 földvári — mondta Kieb Zoltán. — A többiek nyolc másik település­ről járnak ide. Sajnos, ország­szerte kevesebb az újszülött. Egy demográfiai felmérés sze­rint: ha nem lesz gazdasági föllendülés, alig lehet majd rendes létszámú osztályokat indítani. Földváron például negyvenen járnak az idén a két első osztályba, de mindössze 15 baba születik ebben az év­ben. A képviselő-testület, az iskolaszék és a tanári kar több alkalommal is tárgyalt a ten­nivalókról. Kiemelt felada­tuknak tartják a tehetségek gondozását; ezért ősztől ma­gyar nyelv és irodalomból, il­letve matematikából bevezetik a nívócsoportos oktatást. így a tehetségesek szárnyalhatnak, a gyengébb képességűek pedig szilárd alapokat szereznek. Már az elsősök is megismer­kedhetnek a német és az angol nyelvvel, később pedig heti nagyobb óraszámban, szako­sodva tanulják. Szakköri foglalkozásokon sajátítják el most a gyerekek a számítógépes ismereteket. Az iskola célja, hogy bevezessék — előbb a felső, majd az alsó tagozatban is — a számítás- technika tantárgyat. Kieb Zoltán elmondta azt is: szeretnék elérni, hogy kö­zépiskolákba továbbtanuló di­ákjaik a mainál is zökkenő­mentesebben tudjanak beil­leszkedni az ott folyó mun­kába. Ma sem panaszkodhatnak. Az idén 39 tanuló végez a 8. osztályban, s valamennyiüket felvették már középfokú in­tézménybe. Több mint egy- harmaduk gimnáziumba megy. Nem csoda: a készség- tárgyakat nem számítva tan­tárgyanként 3,3-4 az általános iskola tanulóinak átlaga. Czene Attila Új vasúti átjáró Máriafiirdön Az elhasznált sütőzsiradék 2. kategóriájú veszélyes hulla­dék. Törvény tiltja a vele való szennyezést, s bünteti, bár ennek az ellenőrzése még ugyancsak gverekcipőben jár. A Biofilter Környezetvédelmi Kft - amely a szolgáltatásért nem kér pénzt - tavaly a Bala­ton partján 120 tonna, vagyis mintegy 120 ezer liter elhasz­nált sütőzsírt gyűjtött össze. A legszolidabb becslések szerint is ennek többszöröse kerül a talajba, a vízbe. Egy liter étolaj kétezer liter víz oxigénfelvéte­lét gátolja, kétmillió liter vizet szennyez. Napi öt órás sütés esetén még nagyon gondos kezelés mellett is hetente kétszer kell a zsiradékot teljesen kicserélni. A túlhasznált olaj rákkeltő ve- gyületeket is tartalmaz, még takarmányozására sem hasz­nálható. A tilalmat azonban a közegészségügyi hatóság kép­telen betartatni. A Balatonhoz lassan megérkeznek a vendé­gek; nyitnak az éttermek, pe­csenye-, hal-, lángossütők. Ér­demes volna benézni egyik­másiknak a tartályába, meny­nyire fekete az olaj. Tény: amíg például Bécsben a két­millió lakos havonta 150 tonna használt zsiradékot ad le,' itt a — Hiszik vagy nem, de megtör­tént: hivatásos szúnyogszám­lálójárt nálunk. Igazolványt lo­bogtatva érdeklődött a vendé­gektől a napi csípések számáról es a védekezés módjáról. Nos, a szúnyogirtás biológiai változata roppant költségkímélő: mind­össze 24 órát kell csapkodni hozzá... Kínos, de tény: a naturista­életmód Balatonberényhez ra­gaszkodó külhoni törzsközön­sége gyakorlatilag végigvaka­rózza a békés kikapcsolódásra szánt nyarat. Dr. Lenkey Kata­lin a naturista kemping és strand vezetője szerint az apró vérszívók problémája csak egy a sok közül. A hat éve átadott létesítmény a marketingmun­kának köszönhetően ma már valamennyi európai utazási ka­talógusban szerepel, s éppen a nagy igénybevétel miatt alapo­san elhasználódott. A 80 száza­lékban külföldi turistákat fo­gadó kemping vezetője az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium válaszlevelét mutatja: a turisz­tikai főosztálytól strandrekonst­rukció címén kétmillió forintot nyertek, a felújítás teljes költ­tízmillió magyar csak 12 ton­nát. A többit használják - s ki­öntik. A használt zsiradék gyűjté­sét az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat támogatja. A Biofilter Kft in­gyen biztosítja 30-60 literes, jól zárható gyűjtőedények cse­réjét. Babócsay Károly, a cég balatoni képviselője nem tit­kolja: megpróbálják üzletté változtatni a komoly veszély- forrást. A használt zsiradék még mindig kiváló adalék­anyag a festékgyártásban, a mosószerek, útburkolat készí­tésénél. A begyűjtött anyagot aztán tárolóban ülepítik; a szennyezőanyagot szemétége­tőben semmisítik meg, ton­nánként 16 ezer forintért. A tisztított olajat aztán a vegy­ipar használja föl. A Balaton partján mintegy 400 üzlettel van szerződése a cégnek. A számítógépes nyil­vántartás meglepő képet fest egy terület vendéglátásának a színvonaláról. Pontosabban ar­ról: hol ehetünk biztonságosan. Hasznos volna mielőbb szi­gorúbb szankciókkal büntetni a kormányrendelet be nem tar­tóit. Ennek megfogalmazása az országgyűlési képviselők dolga. Egyébként a gyűjtő cég­gel még a parlament konyhája sem kötött szerződést. (Czene) sége azonban megközelíti a hatmillió forintot. A hiányzó összeget a fenntartó herényi önkormányzat adja. A tavalyi szezont 11 millió forint nettó bevétellel zárta a kemping. Vezetője kevésbé op­timista az idei nyarat illetően. Mint mondja: náluk nem lehet az utcáról beeső vendégre szá­mítani. A naturista-üdülőpara­dicsom á visszatérő kuncsaf­tokból él. Egy magdeburgi vendég már a május 15-i nyi­táskor a kapu előtt toporgott. — Komplex szolgáltatás várja a sátorral és lakókocsival érkezőket — mondta dr. Len­key Katalin. — Mivel a Balaton a négylábúaknak tabu, még ku­tyafürdető medencét is építet­tünk. Ha gazdi kifizeti azt a napi 400 forintot, legalább le­gyen egy hely, ahol kánikulá­ban is kutya-jói érezhetik ma­gukat az ebek. A tarifák 20 százalékkal emelkedtek. Ez érvényes az egyszeri strandbelépőre, a bér­letre és a kempingdíjakra is. A nyugati turista ebből szinte alig érez valamit. Csíky K. Erika Igen sok gondot okozott, hogy Balatonmária központi strand­jait csak egyetlen úton köze­líthették meg az autósok. Gyakran a 7-es útig ért a fel­torlódott kocsik sora, s csak araszolva lehetett átjutni a vasúti átjárón. Itt ugyanis a fénysorompó gyakorta jelez ti­losat, hiszen csúcsszezonban napi 38 személy- és 8 teher­vonat halad át. Mától azonban újabb út segíti az áthaladást, mert elkészült a mintegy 20 millió forintos beruházás. Az új út építését a hónap közepén kezdték meg a Csa­tornapart utcában, a zalaeger­szegi Strabag kivitelezésében. Mint Zalay Artúr, az építkezés művezetője elmondta: a 80 méter hosszú, kilenc méter széles és külön gyalogjárdával ellátott úton haladóknak a vasúti síneken való biztonsá­gos áthaladását itt is fényso­rompóval biztosítják. Mária- fürdőn készülhetnek az ava­tásra: tegnapra az útépítők elkészültek a munkával. (Kun) Emlékoszlopot állít Kereki lakossága Második világháborús em­lékmű avatására készülnek Ke- rekiben; az oszlopra rávésik az elesettek nevét. A mintegy százötvenezer forintba kerülő beruházásra a pénz felét ada­kozásból gyűjtötték össze, fe­lét pedig az önkormányzat állja. Új egyenruhában a Siokom dolgozói Egyenruhát vásárolt a Siokom Kommunális Szolgáltató Rész­vénytársaság a közterületen dol­gozó száz szakemberének. Ver­senyeztetés után a simontomyai Farkas Bt varrta 5600 forintért a Siokom feliratos munkaruhákat. Szárad 160 platán Földváron Balatonföldváron a vasút mel­letti védett platánok túlnyomó többsége az idén nem hajtott rügyet. Mintegy két kilométer hosszan szárad a fasor. A szak­emberek talajmintát vesznek a hajszálgyökereknél, hogy meg­állapítsák: mérgezés vagy eset­leg más okozza-e a pusztulást. Sok millió forint kára van a vá­rosnak: 160 beteg fáról van szó. Limlomot gyűjtöttek Pusztaszemesen Pusztaszemesen limlom-akciót szerveztek. A helybéliek egy nap alatt kihordták fölösleges kacatjaikat az út szélére, s az összegyűjtött lomot a balaton­földvári gamesz szállíttatta el. Összegyűjtik az Apeh ötezer forintját Az Apeh ötezer forint bírságot szabott ki a zamárdi SOS Rádiós Segélykérő Alapítványra, mert nem vallotta be azt, hogy nincs bevétele. A siófoki kft, amely évek évek óta ingyen végzi az alapítvány könyvelését, mulasz­tást követett el, mert „a költség- vetéssel szembeni kötelezettsé­gek és juttatás” ügyében nem tett adóbevallást. Az alapítvány vezetője most azt tervezi, hogy a figyelmeztetés nélkül kirótt bír­ság miatt elvi okokból perselye- zést, gyűjtést végez a tóparton. Szúnyogszámláló járt a naturistastrandon Csípős herényi szezonnyitó Tízévesek vallanak Balatonszabadiról Buckák és békahangverseny Balatonszabadi általános iskolájában Az én falum címmel ki­állítást rendeztek a tanárok és a diákok. Sudárné Balázs Va­léria tanítónő és 4. osztályos tanítványai egy emlékkönyvet is összeállított, amelyben vallanak saját élményeikről. Költők és írók a Balatonról A Balatonnak nincs hétköz­napja. A Somogy folyóirat új száma Egryt idézve a tó ün­nepi arcát mutatja fel. Bodosi György, Fodor András, Ta- káts Gyula, Simon Ottó vers­sel jelentkezik, s a tóhoz fű­ződőkapcsolatáról vall Illyés, Keresztury Dezső'. Az iro­dalmi, művészeti folyóirat tanulmányai a tóvidék fontos eseményeivel, személyisége­ivel foglalkoznak. A Phoenix megújulásáról olvashatunk, s a régi Keszthelyről. Doku­mentumokat közöl; Krúdy, Takáts Gyula, Várkonyi Nán­dor elfeledett írását. S a kép­zőművészeti tárgyú írások: Varga Imre szobrászművész jegyzete, Würtz Adám vallo­mása. A Szemle rovat is a táj íróinak műveit mutatja be. Nyári Leila: - Szeretném, hogy ne legyen a Táncsics utca kavi­csos és buckás. Tíz éve lakom itt, és nem szeretnék elköltözni. Azt akarom, hogy a gyerekeim itt nőjenek fel. Fenyvesi Viktória: - Az én falumban sok kicsiny játszótér, ABC, kis kocsma és rengeteg ház van. Vannak nagy házak is. Nem híres falu, én mégis büszke vagyok rá. Potó Gábor: szeretek a fa­lumban élni. Nem jön-megy sok autó. Jókat szoktam ját­szani. Sudárné Balázs Valéria ta­nító: - Életemből csak néhány évet töltöttem távol a falumtól. Abban a házban születtem, ahol ma is élek. Megszokott, isme­rős itt minden. A harang ha­rangja, a szomszédok, a tavaszi békahangverseny. Szeretem az itteni nyugalmat. Az emberek egymás iránti érdeklődését, fi­gyelmességét. Boldogan élek a szülőfalumban. Berkes Nóra: - Szüleim jól tették, hogy itt építkeztek, mert sokkal békésebb, nyugalma­sabb, mint egy város. Az én kis falum a városhoz képest olyan, akár csak hat ember élne itt. Annyiból áll a családom. Ha ezt a kis települést lenézik én szo­morú leszek - én mindig felné­zek rá. Hajmási Norbert: - Én úgy szeretném az én falumat, ha biztonságosabb lenne, és nem járna annyi kutya az utcán. Gó'sy Ivett: nyáron nagyon sok külföldi jár ide nyaralni, mert szép csöndes. Sok kedves ember él itt. Batiz Eszter: - Falumat a legszebb lakóhelynek tartom a világon. Én szeretnék rajta újí­tani, például: előttünk a járda ne legyen göröngyös. Télen az a jó a faluban, hogy jó csúszós minden. Nyáron pedig az, hogy közel van a Balaton, és lehet pancsolni. (Czene) Fürödnek már a Balatonban A siófoki nagyst­randra tegnap csaknem 250 belépőjegyet váltottak a láto­gatók. A legtöbben még csak a napfürdőznek, a bátrabbak azonban bemerészkedtek a vízbe is. fotó: czene attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom