Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18 / 116. szám

SOMOGYI HÍRLAP

1996. máj. 18., szombat

ÚJ KÖNYVEK

RAINER M. JÁNOS

Nagy Imre

A mártír miniszterelnök politikai életrajzának első kötete, s az „ismeretlen” Nagy Imréről szól: a kaposvári ifjúról, a vörösgárdistáról, a szovjet emigránsról, az agrárpolitikusról - egészen addig, amíg 1953 júliusában először kerül a kormány élére. (1956-os intézet, 970 Ft)

KALLÓS ZOLTÁN

Ez az utazólevelem

A hetvenes években megjelent s könyvritkasággá vált Balladák könyve - a moldvai, gyimesi, mezőségi, kalotaszegi gyűjtések 250 új lejegyzéssel bővített folytatása. (Akadémiai, 1110 Ft)

EVELYN MARSH

Őrjítő szenvedély

Orvosi krimi. Egy drogelvonó intézetben játszóik, ahol a lelki- ismeretes gyógyítók mellett gátlástalan orvosok bűncselekményekbe hajszolják a kábítószerélvezőket. Izgalmas szerelmes regény. (Budakönyvek, 448 Ft)

PENELOPE ODY

Házi füveskönyv

Praktikus családi kalauz a medicinák alkalmazásához. Képes herbárium mutatja be a 60 legelterjedtebb gyógynövényt. Mintegy 90 hatékonyt szert ismerhetünk meg, recepteket, a pattanásokat eltüntető kenőcstől a fejfájást szüntető teáig. A képsorozatok szerint bárki elsajátíthatja a gyógykészítmények előállítását. (Magyar Könyvklub - 999 Ft)

47 év után elköszönt a Balaton Füszérttől Dévényi Zoltán

Jó szívvel, tisztességgel

Meghatottan búcsúztak a dolgozók Dévényi Zoltántól

— Tudomásul kell venni: az idő nem kegyelmez. 65 éves vagyok, és bár a Balaton Fü- szért a mindenem volt, úgy éreztem, eljött- az ideje a nyugdíjba vonulásnak — mondta tegnap Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért vezér- igazgatója, amikor elbúcsúzott munkatársaitól. Ez a búcsú azért nem végleges, hisz továbbra is tagja a részvénytársaság igazgatótanácsának, s mint utódja, Széles József mondta, a cég továbbra is számít szakértelmére, tapasztalatára és tanácsaira.

Dévényi Zoltán az utolsó, még dolgozó alapító tagja volt a füszértnek. 47 éve 1949-ben mint kereskedősegéd kezdett dolgozni. 25 évesen már fiókvezető volt, 30 évesen pedig megbízták a somogyi és a zalai cég összevonásával, majd az új cég vezetésével. Hogy így végigjárta a ranglétrát, az motiválta arra, hogy lehetőleg olyan munkatársak segítsék a

cég irányításában, akik a kereskedői munkát a gyakorlatban is hosszú ideig művelték. Nem túlzás: a Balaton Füszért tegnapig egyet jelentett Dévényi Zoltánnal. Még akkor is, ha egy jól képzett szakember- gárda ott állt mögötte és segítette minden terve megvalósításában. Hiszen többségük éppen Dévényi Zoltánnak és vesszőparipájának köszönheti hogy tanulhatott, képezhette magát és előrerukkolhatott a ranglétrán.

A Balaton Füszért — és erre joggal büszke a volt vezérigazgató — fennállása óta mindig nyereséges volt. Igaz, az 1992-es csúcs óta megjelent hatalmas konkurencia kicsit ezt megnyirbálta, de mint mindig ha erre volt szükség, meg tudott újulni a cég, és megtalálta azt az utat, ami a fennmaradást, mi több, a fejlődést elősegítette. Tavaly is 8 milliárd forint árbevételt értek el, és újabb szupermarketeket,

C+C raktáráruházakat adtak át, amiket gyorsan megszeretett a vásárlóközönség. így szerénytelenség nélkül mondhatta el búcsúzáskor Dévényi Zoltán: sikerei csúcsán, boldog és sikeres emberként megy nyugdíjba.

így érezték ezt a dolgozók is, akik meghatottan, itt-ott kicsit könnyezve búcsúztak el vezetőjüktől, aki azért még elmondta, hogy csak őket érte váratlanul a nyugdíjazás, ő már készült rá, és ezt meg is írta az igazgatóságnak. Széles József az új vezérigazgató a Balaton Füszért Alkotói díjával köszönte meg a 47 év áldozatos munkát.

— Most már mint „kívülálló” jártam végig az üzleteket, ahol eddig mindig arra figyeltem, mit lehetne javítani — mondta Dévényi Zoltán. — Most észrevettem a szépségüket is, és bevallom, egy kicsit büszke voltam.

Jogosan. Varga Ottó

1

Bolt záróra nélkül

Este kilenc óra van, a kaposvári Marlboro Non-Stop üzlet előtti

— reklámfényeket tükröző — járdán egy mediterrán város nyári hangulatát idézi a nyüzsgés. Fiatalok beszélgetnek, a parkoló zsúfolásig tele, az üzlet pedig teljes „gőzzel” működik. Polcain —- mintha most nyitott volna — katonás rendben az áru. Vásárlók hosszú sora jelzi, szeretik ezt a boltot.

— Másfél éve vezetem az üzletet. Este 11-től reggel 6-ig csak ablakon át szolgálunk ki; szeretnénk elkerülni az éjszakai „összetűzéseket” — mondja Morgos Zoltán üzletvezető. — Az elmúlt másfél évben többször betörtek a szomszédos újságpavilonba, a Meinl Csemegébe és a közeli pizzériába is.

Az éjszakai ügyeletes elsősorban a betörés ellen jelent védelmet, de feladata az éjszaka érkező áru átvétele, a polcok feltöltése, a takarítás, no meg a kiszolgálás is.

— Nálunk a friss áru létkérdés, a nap minden órájában ugyanazt a kínálatot nyújtjuk.

Morgos Zoltán 35 éves, alkalmazottainak zöme 30 év alatti, bár van 42 éves eladója is. A három műszak családos embereknek nem igazán jó. Felfogása: akkor kell adni a vevőnek árut, amikor keresi.

— Amíg nincs családom, szívesen vállalom a két műszakot (a harmadikban ugyanis mindig fiúk dolgoznak) — mondja Szabó Bernadett eladó és pénztáros. — A munkabeosztás pedig azért jó, mert egy fél napunk mindig szabad.

Horváth Tibor azt mondja:

— Szinte kizárólag itt vásárolok. Sokszor éjszaka is fölcsöngetem őket, és soha nem duzzogtak. A választékuk igen jó.

Kaposváron, a Füredi és a Sopron utca sarkon, az Éjjelnappal élelmiszerüzlet parkolójában este telt ház van: a nap közben dolgozók, éjszakai műszakba indulók rohama megkezdődött. A bolt önkiszolgáló, 24 órán át várja a vásárlókat, akiket emblémájukhoz hűen „boszorkányos” gyorsasággal és ügyességgel szolgálnak ki.

— Három éve nyitottunk, s bebizonyosodott: érdemes éjszaka is dolgozni. Este 10-től reggel 6-ig az egész napi forgalmunk 25 százaléka összejön — mondja Zolnai Sándor ügyvezető. — Sokan azt hiszik: éjszaka elsősorban szeszesitalért jönnek, ám gyakran előfordul, hogy éjjeli vevőink tojást és lisztet vásárolnak. Éjjel csak ketten dolgoznak, de az egész üzletet videokamerák figyelik.

— Az amerikaiak szállása közel van. Jelent ez változást?

— A tavalyi szintet tartjuk: az amerikaiak nem dobták föl különösebben a forgalmat.

A „boszorkányos” éjjel-nappali üzlet rendszeres vásárlóinak törzsvevői kártyát ad, ez 5 százalék kedvezményt jelent. Számítógépes nyilvántartásuk van a kártyatulajdonosokról: ha a vásárolt összeg eléri a 100 ezer forintot, egy százalékkal nő a kedvezmény, s minden további 100 ezernél még egy százalékkal.

Zolnai Sándor 32 éves, az Éjjel-nappal üzletében dolgozók valamennyien 40 év alattiak. Sok a fiatal. Tudatosan válogatta az alkalmazottait így, hiszen a fiatalok temperamentumosab- bak, és ami lényeges: nincs családjuk, tehát jobban bírják az éjszakai munkát.

Horváth Marianna 23 éves, és egy éve dolgozik a „boszorkányosban”. — Az éjszakai műszakban eddig nem volt semmi probléma, soha nem volt olyasmi, ami félelmet keltett volna bennem. Szeretek itt dolgozni, mert a vásárlók zöme fiatal. A legnagyobb forgalmat péntek és szombat éjszaka bonyolítjuk le, amikor a fiatalok bulizni, illetve hajnalban megszomjazva hazafelé mennek.

Vida József taxis egy átdolgozott éjszaka után tért be a „boszorkányosba”. Mindig itt vásárol, mert az áru friss, a portéka jó, a választék bőséges, a kiszolgálás kedves és udvarias.

Mindent itt veszek, mert szeretem ezt a boltot. Közben kosarába rakja a zsömlét és a tejet, a végigdolgozott éjszaka utáni délelőtti „vacsoráját”...

Tamási Rita

A szultáni magyar palotatiszttől az igaz barátságig

Isztambul legszebb negyedében újabban fényes fémtábla látható a közoktatásügyi minisztérium 18. századi nyomdaépületének falán. A népművelési főhatóság 1795 óta ma is itt nyomtat tankönyveket. Aki a keskeny utcácskán errefelé igyekszik felfelé a dombra, aligha mulasztja el a feltűnő tábla elolvasását. Törökül és angolul ezen azt tudatják, hogy az oszmán világbirodalomban magyar ember vezette be a könyvnyomtatást.

Ibráhim Müteferrikának hívták. Eredeti neve máig ismeretlen, soha senkinek nem árulta, nem is árulhatta el; szigorú szabály tiltotta, hogy a magas állásba jutott volt keresztények bárminemű kapcsolatot tartsanak fenn családjukkal, korábbi életük tanúival. Müteferrika tulajdonnévvé vált köznév, annyit jelent, hogy sok területen különleges szolgálatot teljesítő palotatiszt.

Török források szerint Ibráhim Kolozsvárott teológiát tanult. Csatlakozott Thököly Imre felkeléséhez, Ausztria ellen harcolt a szabadságért, majd a függetlenségi harc elbukása után a Fényes Portától menedéket kért. Isztambulban áttért az iszlám hitére, és diplomáciai szolgálatba állt. Nevsehirli Dámád Ibráhim pasa nagy- vezír, aki kegyeibe fogadta és felkarolta a tehetséges fiatalembert, azzal a kéréssel fordult III. Ahmed szultánhoz, hogy a sok tudományban és kézművességben jártas Müteferrika alapíthasson nyomdát. A szultán az

iszlárrt jegyében, a tudás és tudomány oszmán elismeréseképpen magáévá tette a nagyvezíri javaslatot. Ekkor még "hitvélelmeztetni" kellett Abdullah effendi sejhüliszlámmal, az otto- mán birodalom legfőbb muftijával. Abdullah az iszlám eszmevilág tisztaságának legmagasabb őreként fet- vát, vagyis hivatalos vallásjogi szak- véleményt és engedélyt bocsátott ki, s ebben az igaz hit szempontjából nem emelt kifogást. Sőt, a könyvnyomtatás meghonosítását áldásosnak nyilvánította az iszlámra nézve.

Müteferrika Fatik városrészben 1729-ben nyomtatta ki az első könyvét, ezt 1745-ig 17 könyv kiadása követte. Az egykori kolozsvári teológiatanuló, aki némely magyar forrás szerint nem a Thököly-felkelésben való részvétele miatt és a maga jószántából állt török oldalra, hanem egy erdélyi török betörés következtében rabként került Konstanti nápolyba és lett hitehagyott, kinyomtatott könyveiben széles témavilágot fogott át.

Megjelentetett természettudományi, különböző nyelvekkel foglalkozó, valamint földrajzi, történelmi és hadművészeti műveket.

Törökországban a magyarokat régtől fogva nemcsak barátnak, hanem testvérnek is tekintik, s erről a évek folyamán meggyőződhetett nagyon sok magyar látogató. Bozkurt Aran, a külügyminisztérium európai osztályának helyettes főigazgatója azonban úgy látja, hogy a a kelet-európai rendszerváltozás előtt a kölcsönös személyi forgalomban voltak akadályok, az emberek valódi közeledését mindkét oldalon hátráltatta politikai bizalmatlanság.

— Magyarország most Törökország Európa-politikájának egyik pillére — mondja. Azonos célokat követünk, társadalmi berendezkedésünk alapeleme a demokrácia, illetőleg az arra való törekvés. Évszázados érzelmi közelségüket is azzal egyenes arányban aknázhatjuk ki, ahogy mind inkább részévé válunk az európai családnak. Éppen a magyar néphez való nagy szívbéli közelségünket akarjuk megmutatni azzal, hogy részt veszünk a honfoglalás 1100. évfordulójának ünnepségein. A törökök is keresik gyökereiket, a kisiskolások mindig is elmélázva-álmodozva nézték azokat a földrajzi területeket, ahol törökök valaha megfordultak, ahonnan a törökök jöttek, vagy ahol ma is török rokonságú népek élnek.

Ma már azonban e helyek fel is kereshetők. Mind Arán, mind pedig Túrna Sezgin, az idegenforgalmi minisztérium főigazgató-helyettese sajnálkozik amiatt, hogy Magyarországról újabban jóval kevesebb turista érkezik. Törökországot 1991-ben még 164 ezer magyar kereste fel. Aztán meredeken csökkent a magyar turisták száma. 1993-ban 98 921, a rákövetkező évben már csak 28 213, majd 1995-ben 16 194 magyar jött. A jövőben szeretnének nagyobb hírverést csapni a törökországi turisztikai lehetőségeknek. így készülnek arra, hogy a keresztény, de a muszlim hívők is méltóképpen ünnepelhessék meg a kis-ázsiai szent helyeket felkeresve Jézus Krisztus születésének közelgő kétezredik évfordulóját. Ezért mindent megtesznek a vallási turizmus előmozdítására. Kitűnő ismertetőket adnak ki, sajnos idegenforgalmi irodájuk még nincs Budapesten, csak Bécsben.

A kapcsolatok szorosabbra fűzésében szintén igényes programokra készül a Török-Magyar Baráti Társaság, amely három esztendeje alakult.

Százhúszan vannak, s taglétszámukat nem is óhajtják bővíteni. Ide csak a kapcsolatápolás területén szerzett valódi érdemek alapján lehet bejutni. Elnöke dr. Anil Cecen professzor, aki irodájába szerény számú, de nagyszerű emberekből álló társaságot hívott össze, nagyon megtisztelve ezzel a magyarországi látogatót. Basta és Erkun professzorok tökéletes magyarsággal mesélik el, hogy Eötvös-kollégistaként hogyan ülték végig budapesti óvóhelyeken a légitámadásokat, s mikén érték meg a felszabadulást. Nagy fájdalmuk, hogy a két ország sajtója régen kölcsönösen sokkal többet foglalkozott a másik nép életével. A társaság magyar házat szeretne nyitni Törökországban, s minden úton-módon szeretné elmélyíteni a Magyarországról szóló ismereteket. A tagok közül sokan tudományos munkájukkal járulnak hozzá a Magyarországról és a kölcsönös történelmi kapcsolatokról szóló ismeretek bővítéséhez. Ezt szolgálta az a könyv is, amely nemrégiben jelent meg a társaság kiadásában Az oszmán-magyar kapcsolatok címmel dr. Hieran Yusufoglu tollából. E sorok íróját megajándékozták a könyv egy példányával.

Flesch István