Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-17 / 115. szám
1996. május 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kastélyosdombón segítik a magukra hagyott gazdákat Tejcsamokot épít a falu Ha már a vállalkozók nem jönnek ki a falvakba, sőt az itt lévők is kivonulnak, az önkormányzatnak kell segítenie valahogy a magukra hagyott gazdákat. Persze egyetlen önkormányzatnak sincs elég pénze; de mint a kastélyosdombói példa mutatja, néha egy kis jószándék is elég. Vállalkozói szemléletű ön- kormányzat a kastélyosdombói. A a faluban a tejcsamokot és a darálót üzemelteti. Legelőjük van, amit csekély pénzért a helybeli gazdák használhatnak. Mindez nem került igazán sokba, mégis jelentős segítség a falubelieknek. *— A tejcsamok a szövetkezet tulajdonában van. Megszüntették volna már régen, ha az önkormányzat nem vállalja el az üzemeltetését. A Bara- nyatej a fölvásárló, és ez a kis falu évente átlagosan tízezer liter tejet ad le — mondja Nagy M. László polgármester. — Hasonló a helyzet a darálóval; a legelőnk pedig kárpótlási föld volt, amit megvásárolt az önkormányzat. A helybeli gazdák jelképes összegért bérelhetik. Ezenkívül már a második tenyészállatot vásárolja az önkormányzat, hogy ezzel is az állattartó gazdákat segítse. — Mindezen nem keresünk semmit, de segítjük a térségben élőknek. Az önkormányzat haszna az, hogy nem kell segélyt fizetni azoknak, akik így munkálkodva megállnak a saját lábukon. Persze ennek ellenére nálunk is, mint mindenütt, óriási tétele a költség- vetésnek a segélyezés, hiszen a faluban igen sok a munka- nélküli. A két kezemen meg tudnám számolni, kinek van munkahelye a faluban. Éppen ezért itt nincs helyi adó. A polgármester úgy véli, hogy a munkanélkülieket megadóztatni nem érdemes. Tisztességtelennek tartaná, hogy amit kifizetnének segélyként, azt a másik kezével visszavegye az önkormányzat. Azért sem érdemes helyi adóra gondolni, mert hiányzik az erős vállalkozói réteg; aki van, épphogy megél. A közeljövőben nagy beruházásba kezd az önkormányzat: saját tejcsarnokot és darálót szeretne létesíteni. Ezt építik meg hamarosan. Nagy László A barcsi gimnazista lányok és az országos döntő Vétlenül is vesztesek Minden évben döntősök voltak, és az idén minden eddiginél több esélyük volt a győzelemre. Ugyanakkor ez volt az utolsó lehetőségük is, mert jövőre már túlkorosak lesznek a középiskolások mezőnyében. Hét ezüst, két arany és egy bronzérem jelzi a barcsi gimnázium tomászlányainak eddigi sikersorozatát. Az idei verseny is jól alakult, az országos döntőig most is szerencsésen eljutottak. Legnagyobb elkeseredésükre azonban mégsem vehettek részt ezen: a csapat két tagjának éppen a versennyel egyidőben volt a felvételi alkalmassági vizsgája a pécsi orvostudományi egyetem gyógytornász szakán. Tuboly Hajnalka és Pálffi Katalin, valamint az edzőjük, Kovács Istvánná elmondta: mindent megmozgattak; megpróbáltak más időpontot kérni a felvételire, erre azonban nem adott lehetőséget az egyetem. — Akkor bánkódtunk csak igazán, amikor lezajlott a döntő, és megtudtuk, hogy az a debreceni csapat végzett az első helyen, amelyet eddig mindig megelőztünk — kesergett a pedagógus. Kovács Istvánná kiskoruk óta foglalkozik a lányokkal. — Meg is látszik az eredménye — büszkélkedik. — Az iskola legformásabb diákjai, és jó tanulók is. Tuboly Hajnalka kitűnő, és ezt egy kicsit a tornának is köszönheti, hiszen önfegyelemre nevelte. Meg kellett tanulnia jól beosztani az idejét az edzések miatt, és a szellemi fáradtságot legjobban fizikai munkával lehet kipihenni. A két lány alkalmasnak bizonyult a gyógytomászi pályára. Ez legalább vigasztaló. Tuboly Hajnalka elmondta, azért választották ezt a pályát, hogy kapcsolatban maradhassanak a tornával. — Szükség is van ránk — mondta. — Sok helyütt keresnek gyógytornászt, mert hiányszakma. Úgy látjuk mindketten, hogy biztos megélhetést ad majd, és ez nagyon fontos. N. L. Kitűnő eredménnyel végeztek a vízgazdálkodók versenyén Szerencsés barcsi diákok Maretics Zoltán és Somorjai Márk, akik már főiskolások A barcsi Dráva Völgye középiskola diákjai kitűnő eredménnyel végeztek a nemrég megrendezett országos szakmai versenyen. Somorjai Ákos a második, Maretics Zoltán pedig a negyedik, s ezzel felvételt nyertek a szakirányú főiskolára. Mindkettő a középiskola te- lepülés-vízgazdálkodó szakának végzőse. Teljesítményük értékét a „civilek” szemében csak növeli, hogy többünknek már annak behatárolása is komoly fejtörést okoz: mi a dolga egy település- vízgazdálkodónak. — Ezen néha nekünk is gondolkodnunk kell — mondta mosolyogva a két fiatalember, aztán mégiscsak beavattak: a település-vízgazdálkodónak a vízellátás és a csatornázás, valamint mindennek a működtetése a feladata. Beletartozik az ivóvíz- és szennyvíztisztítás, s tulajdonképpen minden, amíg a víz a folyótól a településig jut. Elmondták, mielőtt ide jelentkeztek, ők sem sokat tudtak minderről. — Én az erős angol nyelvi képzés miatt jöttem ide — mondta Somorjai Ákos. — Az vonzott, hogy itt több órában tanulhatok angol nyelvet, és nemcsak társalgási angolt, hanem a szakmai nyelvet is. Mint mondta, mindenképpen a nyelvtanulásban látja a boldogulása útját. Jól is halad ezen az úton: már középfokú nyelvvizsgája van angolból. Nem marad a szakmájában: Tatabányára, a modem üzleti tudományok főiskolájára szeretne bejutni, mivel ott magas óraszámban tanulhatna nyelveket. — Szívesen maradnék a FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ szakmámban, de jelenleg sajnos nem látok benne nagy jövőt — mondta. Maretics Zoltán sem különösen optimista, mikor a szakma kerül szóba, mégsem hagyja el ezt a pályát. — A víz szeretete meghatározó nekem, hiszen szinte a Dráván nőttem föl — mondta, mikor erről kérdeztem. A versenyről az volt a véleményük, hogy a legnehezebb az iskolai „selejtező” volt. — Sok az osztályunkban a jó képességű, felkészült diák. Szerencse is kellett, hogy épp mi jussunk tovább — mondta Zoltán. — A további fordulókon végig az volt az érzésem, hogy messze felkészültebbek vagyunk a legtöbb versenyzőnél. Ez itt a reklám helye, de ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy mennyire színvonalas az oktatás Barcson. N. L. Nyolcvanmillió forintos befektetés a növénytermesztésben Hattyúk a kukoricaföldön Aranyat érő májusi eső helyett Csurgó vidékén inkább az a szólás: „Esőt, rongyos szűrt nem kell kérni.” Tavaly sem kellett, most még kevésbé. Az ország legcsapadékosabb szögletében a májusi eső mennyisége meghaladta már a sokévi átlagot. Tanulságos lapozgatni a tíz éve elhunyt Medgyasszay Béla és a nemrég nyugdíjba vonult Horváth Lajos gimnáziumi tanárok időjárásról sok évtizeden át készített följegyzéseit. A csapadék az 1950/60-as évek 1000 milliméter fölötti értékeit sokáig meg sem közelítette, tavaly azonban már nem sok volt a htja. Menetrendszerűen, másna- ponta jön az égi áldás. Vajon áldás-e? A mélyebb részen, a Gyékényes felőli oldalon nagy víztükrök csillognak, de még a magasabb fekvésű somogycsi- csói határban is - a kukoricavetésre szánt földön - öt békésen úszkáló hattyút számoltak meg a traktorosok. Buncsák Sándor, a Zrínyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke ha nem is aranyban, tisztes bevételben reménykedik. A műtrágya, a növényvédő szer, az üzemanyag igen drága, s a vetőmag is. A háromezer hektáron 80 millió forintot kell befektetni a növénytermesztésbe.- Abban reménykedünk, majd a termésben visszatérül. Az őszi vetéskor száraz volt a föld, nehezen kelt ki a gabona, de mind szépen áttelelt - mondta az elnök. - A kései kitavaszodás ellenére elvetettük a kukorica 90 százalékát is. Bár öregek a gépeink, folyamatosan tudunk dolgozni velük. A termel vények ára is magasabb most, ez tart életben bennünket. Az alsó talajrétegekben őrzött csapadék a nyári szárazság esetére is biztató tartalék. Horváth József Drezdai kórusban csurgói diákok is Hat csurgói diák utazott Drezdába a keresztény fiatalok fesztiváljára: a Csokonai református gimnázium tanulói, akik a német nyelv tanulásában a legjobb eredményt érték el. A találkozó 28 és fél ezer résztvevője közül válogatott 1700 tagú kórusban a csurgóiak is énekelnek holnap - a zenei rendezvényen. Lezajlott az épület műszaki átadása Lezajlott Csurgón a hatlakásos ház műszaki átadása, így napokon belül kezdődhet a költözködés. A Nyárády utcai épület átadása sokat enyhít a város szolgálati lakásgondjain. Ide költözik az új körzeti s gyermekorvos is. Barcsi küldöttség a testvérvárosban Barcsi küldöttség utazott Fe- igli Ferenc polgármester vezetésével Sinsheimbe. Barcs testvérvárosa a szociális ellátásban s környezetvédelemben végzett munkájáért, kapcsolataiért kapott kitüntetést az Európa-tanácstól. Az alkalomra rendezett ünnepségre hívták meg a barcsiakat. Vastapsot érdemelt a rock-musical Iváncsits Tamás Damaszkusz című rockmusicaljét mutatták be a csurgói Eötvös iskola aulájában a pécsi hittudományi főiskola hallgatói. A Kanizsáról indult szerző műveit a fiatalok jól ismerik; ezúttal is Iváncsits énekelte a főszerepet. 300 résztvevő vastapsa köszönte meg az előadást. Lakócsai olajképek a kirendeltségen Fucskár József lakócsai amatőr festő munkáit mutatják be a barcsi munkaügyi kirendeltségen, ahol rendszeresek az ilyen kiállítások. Fucskár József jórészt tájképeket mutat be, a következő hó elejéig. Segít Babócsán 26 családnak Huszonhat cigánycsalád foghat mezőgazdasági tevékenységbe Babócsán, hogy javítsa megélhetését. Az induláshoz szükséges anyagi fedezetet a helyi etnikai szervezet segíti. Az Autonómia alapítványnál pályáztak ezzel a programmal, és pénzt is nyertek - tudtuk meg Orosházi Istvántól, a Babócsai Etnikai és Nemzetiségi Szervezet elnökétől. - Tavaly 13 családnak tudtunk lehetőséget teremteni, hogy megtermelje a burgonyát, zöldségfélét. Az idén kétszeresére nőtt az igénylők száma. A pályázaton nyert 200 ezer forint és a 100 ezer forint hitel elég lesz a vetőmagokra. A cigányszervezet azokat a családokat támogatja, amelyek maguk is igyekeznek, dolgoznak azért, hogy sorsuk jobb legyen. (Németh) Országos muzsikustalálkozón a szentgyörgyi iskolások Citera mézeskalácsból Sikerrel léptek föl a citera- zenekarok országos találkozóján a homokszentgyör- gyiek. Azért is emlékezetes, mert ez volt az első föllépésük, hiszen a zenekar alig két hónapja alakult. Nemrég hozta létre a helybeli nagy- családosok egyesülete. — Először léptek színpadra a gyerekeink, és mindjárt a fővárosban, nagy közönség előtt. Ennek ellenére népzenei műsoruk a zsűri véleménye szerint is színvonalas volt — mondta Tóth Györgyné, a zenekart alapító egyesület vezetője. — A rendezvény nagyságát jelzi, hogy 47 fellépő zenekar volt. A homokszentgyörgyi diákok az elismerés mellé egy mézeskalács citerát is kaptak. A nagycsaládosok egyesületének támogatásával most 10- 15 alsó tagozatos diák ismerkedik a citerával. Az egyesület igyekszik segíteni, de elegendő pénz híján egyelőre csak öt citerát tudtunk nekik vásárolni. Az egyesület támogatásával már jóval régebb óta működik a faluban pávakör is. Ezen az országos találkozón a pávakör is sikerrel mutatkozott be. Az iskolában pedig néptánckor működik. Mindebből látszik, hogy igencsak eleven a hagyományőrzés a faluban. Nagy László A homokszentgyörgyi citerazenekar, amely megalakulása után szép sikert ért el
