Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

1996. május 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A Harley-Davidson-sztori Május 31-ig összesen 12 Harley-Davidson motorról köz­lünk képet a Somogyi Hírlapban. Aki mind a tizenkét ké­pet összegyűjti és május 31-én beviszi Kaposváron a sétá­lóutcában nyíló Harley-Davidson márkaboltba, az cse­rébe egy Harley-Davidson-pólót kap ajándékba Békében és háborúban is sokkoló motor Brigitte Bardot, Elvis Presley, Sylvester Stallone és az ame­rikai hadsereg közös vonása, hogy ugyanannak a motor­márkának, az amerikai Harley Davidsonnak hódoltak. A márka hírét két magyar is öregbítette: oldalkocsis mo­torjukkal 170 ezer kilométe­res világkörüli utat tettek 1928 és 1937 között. A hőskor A híres amerikai motor törté­nete a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban kezdődött 1901-ben. A húszéves William Harley és a huszonegy éves Arthur Davidson deszkakam­rában próbálgatták a motorke­rékpár építés tudományát. A géptervezés volt a mániájuk és amíg az emberek többsége a megvalósítás előtt csak a váll­rándításig jutott, addig a két jóbarát a tettek mezejére lé­pett. Ebben segítségükre volt munkatársuk, aki sokat tudott az európai motorkerékpárok­ról. A német kolléga szakisme­reteivel, Harley bicikli ismere­tével és Davidson léghűtéses hajtómű tapasztalataival ki­tűnő trió alakult ki. Csekély anyagi lehetőségeik ellenére is eredményes lett együttműkö­désük. A csapat egy családi eskü­vőn egészült ki újabb megszál­lott, Arthur Davidson testvéré­vel. Walter műszerész-ismere­teit az első örömteli próbamo­torozás után azonnal felaján­lotta. A műhelyt egy barátjuk­tól kapták kölcsön. AJiosszú álmodozás, kudarc és kísérlet után 1903-ban szü­letett meg az első eredeti Har­ley-Davidson. Az egyhengeres 3 hüvelyk furatú és 3,5 hü­velyk löketű motor hosszú szíjjal hajtotta a hurokvázas jármű hátsó kerekét. Felszállás Az év egyébként is fontos köz­lekedési szempontból, hiszen néhány száz mérföldre keletre Millwaukee-tól, Michigan ál­lamban az autógyártás egyik nagy úttörője Henry Ford megalkotta az első A-Fordot és az észak-karolinai Kitty Hawk-ban felszállt a Wright testvérek repülőgépe. Az első Harley, a Fellow névhez hűen 62 ezer mérföldön át volt megbízható társa mindhárom tulajdonosának. A megrendelők előre fizet­tek. 1904-ben nyolc, 1905-ben már 16 motorkerékpárt gyár­tottak, amelyeket csendes szürkének becéztek. Talán a népnyelv hatására is, a Har- leyk színe hivatalosan is a szürke lett. A H-D Co. jó úton haladt a siker felé. 1906-ban már fel­avatták az első épületet a for- i galmas Juneau Avenau-n, ahol a fontosabb millwaukee-i iro­daházak emelkedtek. A 28x80 láb méretű csarnokot csak köl­csönökkel sikerült felépíteni. A hitelező madisoni rokont a későbbiekben csak Honey Uncleként, vagyis Édes Nagy­bácsiként emlegették. A gyártás ebben az évben már ötven darabra ugrott és az igények kielégítésére öt mun­kást keltett felvenni. Bill, Har­ley, Arthur és William David­son ott hagyták eredeti állásai­kat és már csak saját társasá­guknak szentelték munkáju­kat. Walter a következő szavak­kal emlékezett erre a kor­szakra: „Minden nap dolgoz­tunk, munkaidőnk hétköznap és vasárnap este tízig tartott”. (Folytatjuk) Családteremtő édes mostohák Régóta sürgetik a szakemberek a gyermek- és ifjúságvédelmi törvényt, melynek tervezetét most készítette el a népjóléti mi­nisztérium. Az országban mintegy 22 ezer gyermek él ma ál­lami gondozásban, s közel hatezer nevelőszülő vállal feladatot mellettük. Somogybán 1263 gyermekkel törődnek intézmé­nyesen, 50 százalékuk 300 nevelőszülőnél van elhelyezve. A tapasztalatok alapján ma már látható, hogy a fiatalok önálló életre való felkészítésé- bén sokkal hasznosabbak a családok, mint az intézmé­nyek. Ezért szorgalmazzák a nevelőszülői hálózat kiépíté­sét, melyben Somogy modell­ként is szolgál. A Pro Educati- one Sociale alapítvány több megyét segített anyagilag, ám csak Bács-Kiskunban és So­mogybán szervezték meg a nevelőszülők speciális szak­mai felkészítését. Kaposváron a napokban zárult az a tanfo­lyam, melyen 12 nevelőszülő kapott tanúsítványt. Dr. Orbán István, a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet igazgatója mondta, hogy évente 4 száza­lékkal nő a somogyi állami gondozottak száma, ám az év első hónapjaiban ez megtíz­szereződött. Ma a gyerekek je­lentős része anyagi okok miatt kerül intézetbe, s nem ritka, hogy testvérekről mondanak le a szülők. Az állami gondosko­dásra tehát továbbra is szükség lesz, ám a cél az, hogy a fiatal családban maradjon. A neve­lőszülőknél élő állami gondo­zottak tanulmányi eredménye sokkal jobb, mint intézeti tár­saiké, s közöttük évek óta nincs bűnözés. Gyakran olyan szorossá válnak a kötelékek, hogy nagykorúságuk után is ott maradnak a befogadóknál. A nagybajomi Kovács Pi­témé három sajátja mellett négy intézeti gyermeket nevel egyedül. A sokszor feltett mi­ért kérdésre azt válaszolja, mert az életben a gyerek je­lenti a jövőt, s ha nem törő­dünk vele, akkor nem érdemel­jük meg a jobb holnapot. Az első kisfiút kezdetben csak va­kációra vállalta, majd szinte természetes volt, hogy végleg náluk marad. — Kereskedő voltam, de egy betegség miatt abba kellett hagynom a munkát. Úgy érez­tem, önmagámnak is bizonyí­tani kell, hogy szükség van rám. Az én alkotásom ez a csa­lád, ahol nincs különbség édes és nevelt között. A 24 éves lá­nyom most államvizsgázik, közben egy kollégiumban ne­velő. Valamennyi gyerekem tanul, sok örömöt adnak. — Mire volt jó a tovább­képzés? — Megosztottuk egymással a gondjainkat, elmondtuk kéte­lyeinket, vívódásainkat is. Nagybajomban hagyománya van az állami gondozottakkal való törődésnek, az erre vál­lalkozókat már szoros barátság köti össze. Tavaly létrehoztuk a nevelőszülők klubját, ahol harmincnégyen jövünk össze havonta. Májusban közös ki­rándulást tervezünk. Somogybán egy gyerek ellá­tására ötezer forint gondozási díjat kapnak a nevelőszülők. Az összeg három éve változat­lan. Harangozó Tiborné dönté­sével tavaly kész tények elé ál­lította a családot: két lánya mellé egy harmadikat vitt a családba. A két és fél éves Ka­tával szinte az első találkozás­kor kiválasztották egymást. — Nekem is volt egy állami gondozott testvérem, akit húsz éves koromban veszítettem el, mikor visszakérték a szülők. Sokat harcoltam érte, nehezen nyugodtam bele. Talán ez a hi­ány munkált bennem, s nagyon örülök a döntésemnek. A lá­nyaim egy kedves, jó termé­szetű testvért kaptak, akinek mi nyújtjuk a biztonságot. A nevelőszülők nem a nehezen megfogható szépség és jóság szerint választják ki a gyere­keket. Ez nem piaci mustra. Igaz emberség vezeti az asz- szonyt, aki a fogyatékos kis­gyereknek nyújt kezet, vál­lalva sok-sok gondot. E család- teremtők elszántak a harcra is, melyet a külvilággal kell vív­niuk nevelt gyermekeik elfo­gadtatásáért. Izményi Éva A drávai vízlépcsőépítésről még nincs értesítés A nemzeti park haszna Dr. Szili Katalin: Az új törvény kilép az eddig jellemző rezervátum-szemléletből Két hónapja fogadta el a parla­ment a területfejlesztésről szóló törvényt, s a napokban meg­kezdődik a természetvédelem­ről szóló országgyűlési előter­jesztés vitája is. Az előbbi tör­vény végrehajtásának kidolgo­zása, az utóbbinak pedig az előkészítése ad munkát dr. Szili Katalinnak, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium politikai államtitká­rának. — Milyen érzéssel élte meg a Duna-Dráva Nemzeti Park avatását? — Erről elsőként az egyik bulvárlap megjegyzése jut eszembe. Három nemzeti park létrehozása szerepelt a terveink között: a Duna-Ipoly vidéki, a Balaton-felvidéki és az itteni. Azt írták valószínűleg azért lett az első a drávai, mert én a kör­nyékről, Pécsről kerültem a par­lamentbe szocialista képviselő­ként. Jót mosolyogtam rajta, hi­szen a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozására 1995. de­cember 31-ig házhatározat kö­telezett bennünket. S ha már a kötődésről van szó: én Barcson születtem, ott éltem tizenkét éves koromig. A döntéshez nem volt közöm, de nagyon büszke vagyok arra, hogy lehe­tőség van a természet további megőrzésére, az idegenforga­lom fejlesztésére. Ez csak Barcs hasznára válhat. — Ismét sokat hallani a drávai vízlépcsőről: a horvátok kijelentették, hogy szükségük van a vízi energiára, tehát megépítik az erőműveket. Mennyire ismeri az elképzelé­seket a kormány vagy a minisz­térium? — Tudomásom szerint sem a kormány, sem a minisztérium nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy megkezdődtek vagy a közeljövőben megkezdődné­nek az építkezések a Dráva túlsó partján. A határmenti víz­ügyi bizottság egyik ülésén az illetékes magyar parlamenti bi­zottsággal én is részt vettem. Ott szóba kerültek az elképze­lések: jelzés értékű információ­kat kaptunk. Ha végleges lesz a horvát fél elhatározása, ígérték minden környezeti hatásvizsgá­lati anyagot átadnak nekünk. Ebből a történetből nem lehet második Bős-Nagymaros ügy. — Barcs egykor számított a vízlépcsőkre, a tározók kínálta iparfejlesztés lehetőségére. Ma miben reménykedhetnek a barcsiak? — Feigli Ferenc polgármes­tertől tudom, hogy a térség ag­gasztó gondja a munkanélküli­ség. Úgy érzem, hogy az első Dr. Szili Katalin államtitkár segítséget a területfejlesztési törvénnyel megkapták. Térségi szemléletben gondolkodva, összefogva előre lehet lépni. Az országos területfejlesztési kon­cepció számol a körzettel. Nagy valószínűséggel Barcson a zá­honyihoz hasonló vállalkozási övezetet hoznak létre. Ez azért is fontos, mert így nem csak Barcs, hanem a környezetében lévő 30-40 település is dinami­kus fejlődésre számíthat. Esélyt adhat az Interreg-Phare prog­ram is. Az Európa Unió 10 mil­lió ECU-nek megfelelő 1,8 mil­liárd forint támogatást biztosít részünkre egy kísérlethez, amellyel tesztelni lehet terület- fejlesztési törvény által létreho­zott új szervezetek működését. A programban két nagy régió gazdaságfejlesztő elképzeléseit támogatják. Dr. Lamperth Mó­nika MSZP-s országgyűlési képviselővel együtt bízom ab­ban, hogy az egyik nagy régió a Dráva-mente lesz. Ehhez per­sze jó elképzeléseket kell cso­korba gyűjteni. — Többször említette, hogy Somogy az egyik legszebb me­gye, tele rejtett kincsekkel. A legértékesebb a Balaton, amelynek védelmét minden­képpen meg kell oldani. A fel­vidéken kívül a Balaton egésze nem élvezhetné a nemzeti par­kokat megillető védelmet? — Nem hiszem, hogy a nemzeti parkok jelentik a meg­oldást. Készül a természetvé­delmi törvény, amely remélhe­tőleg megakadályozza a vissza­fordíthatatlan döntéseket. Ha elfogadják, akkor a természet védelme kilép a rezervátum szemléletből, s minden védel­met fontossá nyilvánít. Ez pe­dig hozzájárulhat a Balaton megőrzéséhez is. Nagy Jenő otthon van a lakásban! a HÁZTARTÁSI TISZTÍTÓSZEREK EGYRE TÖBB HELYEN KAPHATÓK! ísS ÉJ Mindent íudf amit egy korszerű tiS2 Minden megtalálható a családban, ami a tiszta, illatos otthonhoz kell: LÉGFRISSÍTŐK S-féie illattal, ÜVEGTíSZTÍTÓK, tűzhelytisztítók, BÚTORÁPOLÓK, SZŐNYEG- ÉS KÁRPITTISZTÍTÓK, PADLÓÁPOLÓ, SÚROLÓSZER, TOALETT-TISZTÍTÓ, VÍZKŐOLDÓK (háztartási és citromsavas), VELÚRBŐR-ÁPOLÓK 5-féle színben, műbőrtisztító, SZÁRAZ FQLTTISZTITÓ, textilimpregnáló környezetkímélő, ugyanakkor rendkívül hatásosan tisztit • ára kedvező, arányban áll minőségével, hatásosságával 1 többféle praktikus kiszerelésben készül (aeroszolos, flakonos, pumpás) ' nem utolsósorban; magyar gyártó készíti magyar háziasszonyok számára Ili Megnyerheti éves tisztítószer-szükségletét! Hippolit nyereménysorsolás! Ha 1996. május 6-ától május 20-áig beküld 2 db - bármely, műanyag flakonos HIPPOLIT termék cím­kéjéből kivágott - vonalkódot a ME- DIKÉMIA Rt. címére (6701 Sze­ged, Pf. 506), sorsoláson vesz részt, melyen kisorsolunk 5 db 5000 Ft értékű komplett HIPPOLIT tisztí- izcrcsomagot. Sorsolás időpontja: 1996. május 24. A nyertesek nevét a Somogyi Hírlap 1996. május 30-ai számában közöljük. Figyelje a Kapos Rádió műsorát, ahol szintén nyerhet a HIPPOLIT-tal! otthon van a lakásban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom