Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

1996. április 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Régi mesterek és cselekvésre késztető évek Krónikás képek a múltból Nagyatád históriája tele van színes történetekkel. Képek, régi használati tárgyak eleve­nítik föl ezeket az új várostör­téneti múzeumban. A tárlat érdekesség az ide látogatónak, múltidéző a helybelieknek. Az egyik tárlóban Kóczián Géza fotója. Az egykori gyógyszerész - a város díszpolgára - kilenc éve halott. Pedig mintha csak tegnap történt volna, hogy a népi gyógyászatról tartott előadáso­kat s kint sétált a húszéves múltú szobortelepen. Neki is megvol­tak a kedvenc szobrai. Jókat be­szélgetett Varga Géza Ferenc­cel, a szakállas dombóvárival, akinek egyik szobra itt, a tárlók között ugyancsak a múltat idézi. Én csak Cédrusnak nevezem, pedig van hivatalos címe is: Csontváry Kosztka Tiavadar és Samu Géza uraknak tisztelettel. Samu Géza is történelem már; fiatalon ment el, de munkáit, emlékét őrzi a város. Képek és a mesterség tárgyi emlékei idézik az 1860-ban alapított Benyák nyomdát, a Metz Rt históriáját, a hajdani lekvárfőzőt, amelyből később kinőtt a konzervgyár. A krónikákból az is kiderül: lehe­tett volna cukorgyára is Nagy­atádnak. T. Mérey Klára írja egyik tanulmányában, hogy a múlt század hetvenes éveiben szó volt a Hohenlohe-birtokon termesztett cukorrépára alapuló gyár építéséről. Az akkori atádi gazdák azonban féltek a vasút­tól, hogy a mozdony szikrája gabonatüzet okoz, a vonat zajá­tól elapad a tehenek teje... Ami a tüzet illeti, attól valóban tartani kellett, ezért már 1889-ben lét­rehozták az önkéntes tűzoltósá­got. Külön vitrinben mutatják be a korabeli tűzoltó eszközöket is. Nagyatád újkori történetét 1971-től számítják: akkor lett város a település. De csak papí­ron, hiszen a várossá nyilvánítás csak a kezdetét jelentette annak a fejlődésnek, amivel valóban várossá vált Nagyatád. A 70-es évek mindenkit cselekvésre késztettek - mondják a szemta­núk, s erről mesélnek az egyik tárló kiállítási tárgyai is. A nagyatádiak, máris magukénak érzik a múzeumot: a napokban érdeklődők sora fordult meg a formálódó kiállításnak helyet adó Mike-házban. Volt, aki régi tárgyakat hozott, más pedig új ötleteket. Holnap a nagyközön­ség előtt is megnyílik a múzeum kapuja. Nagy Jenő Több mint kétmillió forint a nagy beruházásra Beleg bővíti az óvodát Régi kívánsága teljesül a bele- gieknek: hamarosan megkezdik az óvoda bővítését. Az intéz­mény 25 apróságnak készült, az utóbbi néhány évben azonban több a kisgyerek. Naponta 29 apróság jár ide. Csécsei János polgármester elmondta: az óvo­da bővítését a nyáron kezdik, s egyúttal korszerűsítik a fűtését is, központi fűtésre térnek át.- A beruházás csaknem két­millió forintba kerül, de nagy szükség van rá - mondta a pol­gármester. - Egyre több az ap­róság Belegben, s fontos, hogy milyen körülmények között ne­velkednek. Ezért is meghatá­rozó az óvoda fejlesztése. Beleg 23 millió forintos költ­ségvetéséből még 400 ezer fo­rintot kiszorítanak a gyógyszer- tár tetőzetének felújítására is, az iskolába pedig számítógépet vásárolnak. Ez utóbbira 200 ezer forintot költenek. H. M. A legenaas cukrászmester félszáz éves, féltve őrzött titkai Filipovicsék tortája Három nemzedék a cukrászda konyhájában fotó: kelemen Néhai Filipovics János maga főzte és fagyasztotta darált jéggel a fagylaltját; aztán kétkerekű kiskocsiján házról házra járt vele. Utóbb kis üz­letet nyitott. Télen mézespu- szedlihoz kevert tésztát, sza­loncukrot gyártott; elővette a csokifigurák öntőmintáit. Éva lánya mesélte, hogy a cémagyári munkások versikét skandálva vonultak el mű­szakváltás után az ablaka alatt, karácsony tájékán: „Ha Fili­povics nem ad habkarikát...” A mester azonban mindig adott. A szegényeknek is. S legendássá vált Nagyatádon, ahol ötven esztendeje lett pol­gár. Filipovics János már el­ment. Mestersége azonban jó kezekbe került: két lánya, Éva és Mária, a veje, Szép László és aZ unokák keverik tovább a krémeket. A dédunoka csak élvezettel nyalja a fagylaltot. Torokfájással mégsem küsz­ködik. A Filipovics lányok négy házzal egymás mellett külön műhelyt üzemeltetnek, s ha kell egymásnak is segíte­nek. Filipovics Jánosné elége­detten szemléli műveiket; ő a főkóstoló. S ha valami nem tetszik neki, megmondja. Bár van, amin ő sem tud változ­tatni. Hajdanában 50 fillérért kínálták a fagylalt gombócát, s most 25 forint. Csakhogy ak­kor két forint volt egy liter tej és 50 fillér a tojás. Ötven éve, hogy ide nősült Nagykanizsáról Filipovics Já­nos cukrász, aki mesterségét Debrecenben, Balatonfüreden és Hévízen tanulta, a szakma nagyjaitól. S fél évszázada egy újabb céhes história kezdő­dött. Nagyatád két fagylalto- zójának főznek most Éilipo- vics-féle recept alapján napjá­ban 18-20 féle fagylaltot. Bár a csengettyűs tricikli kora le­járt, Szép László fabrikált egy hűtőpulttal ellátott fagylaltos- kocsit, amivel ott vannak a nagyatádi vásárokon és a fon­tosabb rendezvényeken. Szép Lászlónak könnyű dolga volt: műszaki szakember, s amikor munkanélküli lett, sógornője tanította meg a cukrászmester­ségre. Éva most a Filipovics família motorja. Előkereste apja régi receptjeit, s azok sze­rint süt mindenféle finomsá­got. Némelyik receptet többen is szerették volna megsze­rezni, de az családi titok. — Van-e Filipovics-féle torta? — kérdezzük. — Nincs — mondja. Aztán elgondolkodik —; de lesz! Mondom neki, hogy én egy igazi nagyatádi cukrászdát szeretnék látni, ahol tejszínha­bos kávé és százféle sütemény között válogatva olvashatnánk az újságot. Kár, hogy nincs ilyen. Filipovics János valaha csak segesdi telephelyre ka­pott iparengedélyt, mert a vá­rosban már volt két cukrász­család. Ma csak a Filipovics lányok dolgoznak. Éva mes­terségbeli tudásának elisme­rése: felajánlották neki a mes­tervizsga-bizottság alelnöki tisztét, Kandier Edit mellett. Nem vállalta. Azt mondja, sok a munka. Most egy emeletes születésnapi tortán dolgozik az egész család. Nagyatád szü­letésnapi tortáján, amelyre 25 szál gyertya ég holnap délben. Néhai Filipovics János cuk­rászmester az égi cukrászmű­hely ablakából alighanem elé­gedetten mosolyog. Nagy Jenő A város napja Atádon A várossá nyilvánítás 25. évfor­dulójára emlékezve Nagyatádon holnap tartják a város napját. Fél 10-től térzenét ad a kaposvári honvédzenekar, 10 órakor kato­nai tiszteletadással vonják fel a város zászlaját a polgármesteri hivatal előtt. Utána díszünnep­ség lesz a művelődési házban, ekkor adják át a város díszpol­gára kitüntetést. Délben nyit a városi múzeum; este diszkó és ingyen koncert várja a fiatalokat. Szombaton jubileumi sportnapot tartanak - színes vetélkedőkkel. Kutas telefonigénye Újabb telefonigénylők kapták meg a Matáv ígérete szerint a készülékeket Kutason, ahol száz állomást van bekapcsolva a kroszbar rendszerbe. A települé­sen 150-en várnak új készülékre. Az összeköttetést mikrohul­lámú átjátszóadó is segíti; eh­hez Segesden építik a tornyot. 1100 fát ültetnek A honfoglalás millecentenári- uma alkalmával az országos fel­híváshoz csatlakozva 1100 fát és díszcserjét ültetnek a nagyatá­diak. A polgármesteri hivatal előtt hét fát ültetnek el - tölgyet, platánt, bükköt, kőrist, gyer­tyánt, hársat, juhart - a honfog­laló hét törzsre emlékeztetve. A többi facsemete, köztük olyan ritkaság, mint a csodafa, az ut­cákat, tereket díszíti. A Dráva rádió Atádon A 104,4 megaherzen sugárzó Dráva rádió a napokban képvi­seletet nyitott Nagyatádon a Hunyadi utcában. így lehetőség nyílt arra, hogy a dél-somogyi térségből még több információ juthasson el a hallgatókhoz. Nagyatád kimaradt a frek­venciaosztásból. Sem közép- hullámú, sem URH sávot nem jelöltek ki a térségben helyi rá­diózásra. A városban jó tíz éve igényelték már a helyi műsor- sugárzást, de a frekvenciamora­tórium miatt a terveket nem va­lósíthatták meg. A dél-somogyi fehér foltra figyeltek föl az 1993 augusztusa óta sugárzó Dráva rádió szerkesztői. Papúk- csúcsi új antennájuk révén So­mogy déli részén jó minőség­ben fogható a sztereóadás. A rádió kereskedelmi vállalkozás, ezért elsősorban jó üzleteket szeretnének kötni a térségben, de csak akkor tudják nyélbe ütni, ha nő a hallgatottságuk. Ludánné Söllei Ildikó, a rá­dió nagyatádi munkatársa el­mondta: rendszeresen jelent­keznek majd a térség híreivel, sporttudósításokkal, riportok­kal. Egy Nagyatád-napot már szerveztek a múlt héten. Hol­nap a város napjának esemé­nyeiről tudósítanak. N. J. Jubilál a Napsugár óvoda Nagyatád várossá válásának évében épült az Alkotmámy úti óvoda. Az intézmény ün­nepi eseménysorozattal emlé­kezett meg az évfordulóról. A nagyatádi óvodák közül első­ként vett föl nevet is: ezentúl a Napsugár-ba járnak a gyere­kek. — Együtt ünnepelünk a vá­rossal. Az óvodáról egy fotó- kiállítást is rendeztünk a mű­velődési házban — mondta Mohácsi Andrásáé vezető óvónő. — Találkozóra hívtuk régi óvodásainkat, és száztízen jöttek el. A záró ünnepségen Antal Józsefné óvónő beszélt az óvoda történetéről. Ormai István polgármester elismerő­leg szólt az óvodában végzett munkáról, s az óvodavezető­nek átadta a 25 éves Nagyatád emlékérmet és az önkormány­zat ajándékát. Fekete József, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója a két intézmény jó kapcsolatát hangsúlyozta, s bejelentette, hogy a Közoktatási Moderni­zációs Közalapítvány pályá­zatán az óvoda egymillió-há­romszázezer forintot nyert a környezeti nevelésért. El­hozta az óvodának Nagyatád és környéke dal- és mondó- kagyűjteményét, a Tarka rétet is. A kellemes hangulatról az óvodások, a Bárdos iskola di­ákjai gondoskodtak, és a ze­neiskola növendékei, színes műsorral. Az ünnepségen ad­ták át Pacskó Ferenc szob­rászművész Világfa című al­kotását. A rendezvénysorozat lebonyolítását hatvan szpon­zor segítette. (Németh) Kábelvédő csatornák Kábelvédő csatornákkal is bő­víti gyártmányainak sorát a se­gesdi Ferrokov kft, s ebből 70-80 millió forinttal több bevé­telre számítanak. A horganyzott kötőelemeken, építőipari állvá­nyokon kívül a kábelvédő csa­tornákhoz tartószerkezeteket is készítenek. Ezek nagy részét nyugati piacon értékesítik. Műsornapot vált a tv Új rendszerben sugározza műso­rait holnaptól a nagyatádi városi tévé. Ezentúl szerdán számol be az előző hét eseményeiről, s pén­tekenként ismétli a beszámoló­kat. Műsora 19 órakor kezdődik. Erdei utakon hobbilovasok Dél-Somogyban új hobbi ter­jed: a lovaglás. Néhány éve még megszólták, aki szabad­idejében lóra pattant. Ma egyre-másra nyílnak az istál­lók, jó néhánynak már saját lova is van Nagysallérban és Kaszóban. Szentán a nyárra lovastábort hirdetett egy né­met vállalkozó. Nem csoda, hogy van, aki a ló- és lovas­felszerelés árusítására alakí­totta át üzletét. A szakembe­rek szerint a lovas turizmus távlati lehetőségeket nyit. A dél-somogyi erdőrengeteg jó lehetőséget kínál a lovas út­vonalak kialakítására. Olyan településeket is bekapcsol­hatnak a turizmusba, ame­lyeket eddig még nem fedez­tek föl a kirándulók. N. J. A gyerekek jól tanulnak, a legnagyobb a Ghandi gimnáziumban Háromszobás boldogság Tizennégy évi kemény munka eredménye az ízlésesen berende­zett háromszobás családi ház, amit négy éve épített egy cigány- család Somogyszobon. Karcagi Sándor és felesége három gye­reket nevel, a legnagyobb már gimnáziumban tanul. — Minden külső segítség nél­kül építettük föl a házat — mondta Karcagi Sándorné. — Szentán laktunk, de a férjem munkahelye miatt közelebb kellett költöznünk Nagyatád­hoz. Itt, a Köztársaság utcában vettünk egy kis házat; később lebontottuk, és a helyére ezt építettük. Az atádi kórházban dolgoztam ápolónőként egy évig, majd a gyerekekkel eljöt­tem gyesre. Most éppen hiva­tásos anya vagyok. Mellette otthon is dolgoz­tak. Minden szezonban a málna adott elfoglaltságot, s kocákat tartottak. Évente két­szer malacoztatták őket, és ezeknek az árát is a házra köl­tötték. — A keveset is be lehet osz­tani, a sok is elfogy — mondta Karcagi Sándor. — Kocsmába nem hordom a pénzt. Havi 200-240 órát dolgozom gép­járműoktatóként, a munka után pedig itthon segítik. Hét végén fűrészelem föl a fát is, előre. Az ólban most is két anya­disznó van a szaporulatával. Két hízót is nevelnek. Mint mondták: ha nem lesz jó ára, inkább a fagyasztóba teszik, mert százötven forintért nem szabad eladni kilóját. A ház mögött az ezer négyszögöles birtokon szinte mindent meg­termelnek. Ami a plusz jöve­delemből megmaradt, abból mindig tellett valamire: auto­mata mosógépre, parabolaan­tennára. Két iskolás lányukra nagyon büszkék a szülők: mindkettő kitűnő tanuló. Szilvia első osz­tályos a Gandhi gimnázium­ban, Viola pedig ötödikbe jár a somogyszobi általánosban. Utána ő is Pécsre megy, a nő­vére után. Tamás még óvodába jár, a kiscsoportba. Németh István Nagy forgalom az atádi piacon Nagyatádon a vá­sárcsarnok melletti területen a hetente háromszor - kedden, csütörtökön és szombaton - tartott piac látogatóinak zöme Horvátországból érkezik. A kínálat színes: az edényektől a fehérneműig, a műszaki cikkekig szinte minden kapható. Aki megéhezik, annak sem kell messzire mennie, a piac területén több lakókocsiból mérik a pecsenyét. fotó: török anett

Next

/
Oldalképek
Tartalom