Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. április 10., szerda Fegyverkezik a Távol-Kelet A húsvéti hétvégén kitapinthatóan növekedett a feszültség a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben. A közelmúlt­beli kínai erőfitogtatás Tajvan szigete körül ugyancsak a tá­vol-keleti katonai szembenállásra hívta fel a figyelmet. Alapszerződésről az Országgyűlésben Románia újítani akar Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár tegnap a NATO brüs­szeli központjában átadta Gerbhardt Von Moltke politikai főtitkárhelyettesnek azt a rész­letes munkaokmányt, amelynek alapján mostantól kezdve - a tervek szerint decemberig - a majdani taggá válás előkészíté­sét célzó NATO-magyar kon­zultációsorozat zajlik majd. A csernobili katasztrófa tízéves évfordulója jegyében tegnap megkezdődött a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség konferenciája a bécsi Aust­ria Centerben. Felszólalásában Jevhen Marcsuk ukrán kor­mányfő megerősítette: Ukrajna 2000-ig leállítja a csernobili atomerőművet, ehhez azonban a Nyugat jelentős anyagi támo­gatása szükséges. A dél-koreai hadseregben módosították a tűzparancsra vonatkozó szabályokat. A had­sereg vezérkari főnökének uta­sítására ezentúl a katonáknak azonnal lőniük kell, ha észak­koreai katonák netáh átlépnék a két országot elválasztó demili­tarizált övezet déli határát. Michal Kováé szlovák államfő nem írta alá a büntető törvény- könyv március 26-ai módosítá­sát, s azt újratárgyalásra vissza­adta a parlamentnek. Az államfő megítélése szerint a módosított szlovák Btk. több cikke nem tesz eleget a demokratikus követel­ményeknek, sérti a szólássza­badsághoz, a szabad információ- áramláshoz és a gyülekezéshez való jogot. Bili Clinton amerikai elnök tudott arról, hogy Irán - az ENSZ-embargó ellenére - ti­tokban fegyvereket szállított a boszniai szerbekkel hadakozó bosnyák kormányerőknek - nyilatkozta egy washingtoni kormánytisztviselő. A neve el­hallgatását kérő illetékes sze­rint a Fehér Ház „a muzulmá­nok iránti rokonszenvből” hunyt szemet az ügy felett. Az orosz kommunisták lé­péseket tesznek a nyári elnök- választás elhalasztásának, il­letve az eredmény esetleges meghamisításának megakadá­lyozására. Ezt a párt elnökje­löltje, Gennagyij Zjuganov kö­zölte moszkvai sajtóértekezle­tén. Zjuganov arra panaszko­dott, hogy a központi sajtó, de különösen a televízió agyon­hallgatja kampányát. Tizenhárom izraeli sebesült meg az ország északi részén, amikor tegnap hajnalban a Hezbollah gerillái sorozatve­tőkkel lőtték Kirjat Smona vá­rosát és Galilea egy részét Dél- Libanonból. Válaszul izraeli részről vadászbombázókat ve­tettek be a dél-libanoni körze­tek ellen. Az 1,2 milliárd lakosú Kína, amelynek gazdasága látvá­nyos eredményeket könyvel­het el az utóbbi időben, kato­nai szempontból egyre fenye­getőbbé válik a térségben. A Föld legnépesebb orszá­gának hadseregében 4,1 mil­lióan szolgálnak, a hadiflotta 1150 hajójával három és fél­szer akkora, mint az amerikai (ha technikai fejlettségében nem is hasonlítható össze az­zal). Légiereje, rakétákkal fel­szerelt atom-tengeralattjárói képesek több ezer kilométer távolságra lévő célpontokat elérni; a birtokában lévő 350 atomrobbanófej pedig veszé­lyesen fenyegeti közelebbi és távolabbi szomszédait. A térség országai - Japánt is beleértve - tavaly 13 milli­árd dollárt költöttek katonai célokra. Tajvan, a Fülöp-szi- getek, Thaiföld költségvetésé­nek harmada, a dél-koreai bü­dzsé 59 százaléka megy fegy­verkezésre, elsősorban a kínai veszély, kisebb részben a helyi ellenségeskedések miatt. Szakértők szerint a távol-ke­leti fegyverkezés üteme a kö­vetkező években nem csök­ken, miközben Kína területi­leg és lélekszámban tovább gyarapodik. Hongkong, a világ egyik gazdasági központja 1997 jú­lius elsejével Peking fennha­tósága alá kerül, Makao por­tugál gyarmat pedig 1999-ben. Kína - amint a Tajvan kö­rüli hadgyakorlatok is megmu­tatták - nyíltan törekszik a szigetország bekebelezésére. Ha kell, akár minden áron is, amint azt Pekingben mostaná­ban hangoztatják. Ferenczy Europress Előfordulhat, hogy Bukarest új elgondolással áll elő a ro­mán-magyar alapszerződés tárgyalásának következő for­dulóján - mondta a román külügyminiszter. Teodor Melescanu, áttekintve az eddigi tárgyalási fordulók ered­ményeit, egy interjúban leszö­gezte: történt közeledés a felek között, de az 1201-es ET-ajánlás körüli problémákat nyitva hagy­ják. Szerinte az, ami a ma­gyar-szlovák alapszerződés rati­fikálása körül történt, Romániát igazolja. A román fél tavaly nyá­ron javasolta, az 1201-es ajánlást csakis egyértelmű magyarázó szöveg kíséretében érdemes a szerződésbe építeni. A magyar-szlovák alapszer­Kadhafi ismét a figyelem kö­zéppontjába került. Amerikai kémforrások szerint Líbia vegyi fegyvereket gyártó üzem építésébe kezdett. Elsőként a CNN számolt be a lí- biai elnök legújabb „mesterke­déséről”. Szakértők rögtön arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, hogy a vegyi fegyverek a terro­risták kezében ellenőrizhetetlen fenyegetést jelentenek a világra. Márpedig Líbia és a terroristák közötti kapcsolat - majdhogy­nem ténykérdés. Nemrég kiderült, hogy az USA Indiana államának rozs­mezői között, egy szigorúan vé­dett katonai raktárban 1300 tonna mérges gázt őriznek, fém­hordókban. Amerikában már nem gyártanak vegyi fegyvere­ket, ráadásul az 1993-as párizsi egyezmény értelmében a készle­Az özvegy, az orvos, a bará­tok és áz ellenfelek után meg­szólalt az, „aki” kilenc éven át mutatkozott a néhai francia államfő oldalán. Egy francia kiadó 50 ezer pél­dányban dobta piacra a labrador, Baltique „emlékiratait”: Csak ugatok, avagy Francois Mitter­rand titkai címmel. A szerző a fő hangsúlyt Mit­terrand környezetére hegyezi ki. Néhány titkot ugyan elárul, de lassan már nem marad mit el­mondani az egykori elnökről. Baltique világgá ugatja például, hogy miközben az elnök szabad­ződéssel több képviselő is fog­lalkozott tegnap az Országgyű­lésben. Csapody Miklós (MDF) aziránt érdeklődött a külügyi ál­lamtitkárnál, hogy ki és hogyan lesz képes betartatni a Szlováki­ával kötött alapszerződést. Szent- Iványi István szerint abból kell kiindulni, hogy a felek jóhisze­műen a betartásra törekednek. Amennyiben nézeteltérések támadnak, akkor egy vegyes bi­zottság felállításával megpróbál­ják majd feloldani a vitás kérdé­seket. Ha ez nem vezet megol­dásra, akkor mérlegelhetik a felek, hogy nemzetközi szerve­zetekhez forduljanak. Csapody Miklóst nem elégítette ki a vá­lasz, szerinte számos jel utal a szlovák fél jóhiszeműségének hiányára. S. A. tek megsemmisítését már rég meg kellett volna kezdeni. Saj­nos a dokumentum, amelyet 160 ország írt alá, nem lépett életbe, mert nem iktatta törvénybe leg­alább 60 ország az aláírók közül, többek között az USA és Orosz­ország sem. Jesse Helms, a szélsőségesen konzervatív republikánus szená­tor, a külügyi bizottság elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az oroszok semmisítsék meg a maguk 40 ezer tonnára becsült vegyifegyver-állományát. Moszkva vállalta, hogy kész­leteit 2005-ig felszámolja. Az új amerikai határidő 2004, ám ad­dig még némely technikai prob­lémával meg kell birkózni. Az eddigi megsemmisítési kísérle­tek alkalmával ugyanis a tökélet­len szűrés miatt el nem égett ve­szélyes méreganyagok kerültek a földi légkörbe. FEB gondolkodó hírében állt, ragasz­kodott hozzá, hogy Mazarine-t, házasságon kívüli lányát jó ba­rátja, a lille-i püspök, Vilnet ke­resztelje meg. Ugyancsak ő mű­ködött közre az első áldozásnál. Természetesen mindenki ta­lálgatja, melyik másik „nagy ku­tya” vethette papírra a története­ket. Egyelőre azonban nem sike­rült a szerző személyét kifür­készni. Baltique nem nyilatko­zik. Az özvegy különben sem kívánta megtartani a házban a fájó emlék jelképét, s így a lab­rador nyugdíjba vonult, a csend­őrség egyik Párizs melletti, ker­tes laktanyájában lakik. Líbia vegyi fegyverek gyártásába kezd? Mérges gázok világszerte Könyvet írt Mitterrand néhai kedvence Kis kutya a nagy kutyáról Spielberg filmje után megírta emlékiratait Schindler özvegye Tették, amit tenniük kellett „Mit tud Spielberg az én életemről?” - kérdi szinte csak önma­gától Emilie Schindler. Aztán meg is válaszolja az egyáltalán nem költői kérdést: „Semmit.” Igaz, a világ sem tud jóformán semmit Emilie Schindlerről, an­nak a nagyszerű és bátor férfiú­nak, Oskar Schindlemék. a fele­ségéről, akiről a világ egyik leg­sikeresebb rendezője, Steven Spielberg a Schindler listája című megrázó filmet forgatta. A matróna, Schindler 88 esztendős felesége most közzétette memo­árjait. A kötet Argentínában je­lent meg, ahol 1949 óta él. Az özvegy a filmben csak fel­tűnt Schindler oldalán - a férj volt a főszereplő, aki körül az egész sztori forgott. A rendező az egész - elejétől a végéig való­sághű, már-már dokumentum­szerű - filmet az auschwitzi ha­láltábor közelében működő né­met gyár igazgatója számára tar­totta fenn. „Sem Oskar, sem jómagam nem voltunk hősök” - hűtötte le a könyve bemutatójára össze­gyűlt újságírókat Frau Schindler. „Pusztán csak azt tettük, amit tennünk kellett. Amit tenni tud­tunk.” Az életveszélyben, az embertelenségben - tehetjük mi hozzá. „Ezért nem is ábrázoltam az emlékiratban hősként Oskart. Szerettem és gyűlöltem őt. Bár az ő oldalán éltem, mégis az ár­nyékában. Amikor meghalt, megpróbáltam elfelejtem.” Miután a háború véget ért, és elveszítette a gyárát, Oskar Schindler csaknem megbénult ennek tudatától. További élete csődtömeg: valóságos adósság­hegyet zúdított kettejükre, és az­zal hagyta magára asszonyát 1957-ben. Oskar Schindler Eu­rópába jött és soha nem tért visz- sza feleségéhez. Emilie asszony nem hibáz­tatja Spielberget, amiért csupán epizódszerepben villantotta fel személyét. „Kitűnő a film, még akkor is, ha nem a teljes igazsá­got vetíti elénk. De hát a rendező csak a forgatókönyvből dolgoz­hatott” - olvasható Schindlemé emlékirataiban, amelyek csehor­szági ifjúságától egészen az ön­ként választott argentínai emig­rációig ölelik fel az életét. A legrészletesebben természe­tesen életük meghatározó idő­szakát taglalja: a háborús éveket Krakkóban és Brünnlitzben, ahol Schindlemek 1200 zsidót sikerült megmentenie úgy, hogy munkát adott nekik a gyárában. Emilie Schindler életén a Spi- elberg-film mit sem változtatott, legfeljebb egy időre nem hagyta nyugton a sajtó. De igazságtalan sem akar lenni az ősz asszony: „A világ jobbik, felének az elis­merését közvetítette felénk a film, még akkor is, ha nem min­den történt úgy, ahogy az a film­ben látható.” Kulcsár László Emilie Schindler Erika Rosenberggel (a háttérben) közösen írta meg visszaemlékezéseit fotó: feb/reuter Budapesten a német védelmi miniszter A háromnapos magyarországi látoga­tásra érkezett Volker Rühét katonai tiszteletadással fogadta meghívója, Keleti György hon­védelmi miniszter. Rühe hangsúlyozta: a NATO bővítése eldöntött tény fotó: feb/reuter Jasszer Arafat rendőröket köszöntött A legfőbb palesztin vezető Gáza városá­ban egy terepjáróról üdvözölte azt a felsorakozott ezer palesztin rendőrt, akik most szerez­ték meg diplomájukat. A szemlét a frissen végzettek fogadása követte fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom