Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. április 9., kedd Barcsi diákok sikeres versenye A barcsi Deák Ferenc Általános iskolában is megrendezték a megyei angol tanulmányi ver­seny helyi fordulóját. Ä meg­mérettetésen a legsikeresebben Tóth Jácint, Lőrincz Levente és Fucskár András szerepelt. Jelentkezett a vevő a kivadári fürdőre Hosszú idő után - úgy tűnik - elkel a kivadári fürdő. A nagy­atádi önkormányzat most vizs­gálja az értékesítés lehetőségeit és feltételeit. Az önkormányzati tulajdonban lévő meleg vizű fürdőt jelenleg haltenyésztésre használja egy vállalkozó. Rocktörténeti kiállítás Kaposváron Rocktörténeti kiállítás szerve­zésén dolgozik a kaposvári Ze­nemesterek Klubja. A novem­berben megrendezendő kiállí­tásnak a MTESZ székház ad otthont. A Kaposvári Rocktör­téneti Kiállítás az e hónapban Budapesten megtartott Magyar Rocktörténeti Kiállítás rendez­vényének folytatása. A rende­zők a rock- és popzenéhez kö­tődő tárgyakat, korabeli hang­szereket és műszaki eszközö­ket, relikviákat mutatnak be. Véradónap Somogyszobon Rendszeresen adnak vért a so- mogyszobi vöröskeresztes alapszervezet tagjai. A leg­utóbbi véradónapon tizenkilen­cen jelentek meg, hogy felajánl­ják segítségüket. A helyi ön­kéntesektől a nagyatádi kórház véradóállomásának szakembe­rei vettek le a rászorulók ré­szére nyolc liter vért. Hálaadó mise gyermekénekkel 170 résztvevővel kezdődött meg tegnap este a siófoki Aranypart hotelben a Magyar Pax Romana Fórum kongresz- szusa. Ladocsai Gáspár püspök celebrált hálaadó misét, majd a helyi Vak Bottyán általános is­kola kórusa adott koncertet Németh Gábor vezényletével. Keresztvíz a Szentföldről Egy éve járt a Szentföldön dr. Kiss András esperes. A szom­bati nagymisén a Jordán folyó­ból hozott vízzel keresztelt meg három apróságot: Fazekas Ist­vánt, Németh Gergely Ferencet és Németh Csaba Józsefet. Még fél liter vize van abból a folyó­ból, amelyben Jézus a hiedelem szerint megmentette Keresztelő Szent Jánost. Ez — ismerve a falu születési adatait -— még néhány évig kitarthat. A Peer Gynt címszereplője Osztrovszkijt rendez Vihar készül a színházban Znamenák István a Csiky Gergely Színház színésze, rendezője fotó: török anett A múlt századi orosz dráma- irodalom kiválóságát, Alek- szandr Osztrovszkijt, így jel­lemzi egyik méltatója: „ nála mindig a szereplők mindegyi- Jcétől független, általános élet­helyzet áll az első helyen.” Munkássága egyik csúcs­pontja a Vihar című dráma, a zsarnokságban élő fiatalasz- szony, Katyerina tragédiája. A készülő előadásról két héttel a premier előtt Znamenák Ist­vánnal, a rendezővel beszél­gettünk. — Esténként Peer Gynt a színpadon, napközben meg a Vihar rendezője. Milyen fel­adatot jelent ez a metamorfó­zis? — Nagyon nehéz... Nem is gondoltam, hogy ennyire ne­héz lesz. Amikor korábban rendeztem, az amolyan nyu­galmi állapotot jelentett. Úgy érzem, nem vagyok eléggé koncentrált mindig a próbá­kon, mert amikor este a Peer Gyntöt játszom, szinte már annak a jegyében telik el a nap, nem lehet máshogy. Ak­kora szerep, olyan bonyolultan nehéz, hogy a délelőtti próbák végén már afelé terelődik a fi­gyelmem. Most szerencsére van egy hét, aztán a főpróba hete jön, az már a teljes kicsi­szolás. — Mennyire rendez más­ként a színész? — Én azt hiszem, talán nem úgy „működöm” mint általá­ban a rendezők. Színészként próbálok a társaimmal együtt dolgozni, több szabadságot engedek meg. Abból indulok ki inkább, amit látok. Keve­sebb találmányom van arra, hogy miként kell egy szemé­lyiséget megformálni, mint ál­talában a rendezőknek, akik jobban irányítják, befolyásol­ják a figurákat. Csak akkor szólok bele, ha nagyon félre­csúszik valami és nem illesz­kedik a darab egészébe. — Ismeretes, hogy Csehov műveiből tévéfilmet is forga­tott. Különös vonzalmat érez az orosz drámairodalom iránt? — Igen, nagyon vonzódom. S ebben nem is korábbi szín­házi élmények a meghatáro­zóak. Osztrovszkij Erdőjét én nem is láttam annakidején a Csiky Gergely Színházban. Inkább az a döntő, hogy van a szláv lélekben, a széles szívű emberekben valami fantaszti­kus szépség. — Am amilyen széles ez a lélek, olyan magasra csapnak az indulatok is... — Pontosan. Rendkívül nagy érzelmi amplitúdókban mozognak, legyen férfi vagy nő, gyermek vagy öreg. Cso­dálatos kultúrájuk van. Az orosz nyelvet átkoztuk persze, mert muszáj volt tanulni, én egy szót sem tudok jóformán ,tizenkét évnyi tanulás után. Mégis, milyen csodálatos hallgatni, amikor beszélik színpadon vagy filmen. S tra­gédia az, hogy ennek a csodá­latos kultúrájú népnek milyen a sorsa. Mi magyarok is pa­naszkodunk, hogy állandóan ver bennünket a sors, de ha erre a sorsra tekint az ember, akkor nincs is olyan sok okunk a panaszra. Mert még­iscsak megmaradtunk önálló gondolkodású, felvilágosult népnek... — Osztrovszkij múlt szá­zadi története, a Volga parti kisvárosban játszódó tragédia sokat árul el erről. Ön válasz­totta a darabot az évad prog­ramjába? — Igen, s azzal a szándék­kal, hogy megrendezzem. Ez a darab a demagógiáról fog szólni. Arról a demagógiáról, amire folyton hivatkozunk, ami megbénítja azokat az em­bereket akik megbróbálnak alóla szabadulni, gondolkodni és élni. Ez sokmindent jelent. Nem kizárólag politikai de­magógiára gondolok. Megha­tározó ez másként is az embe­rek életében, ha mindenki a sa­ját sorsára gondol. Én szeren­csés vagyok, mert a szüleim soha nem akarták rám eről­tetni az akaratukat, de vannak barátaim akik rettenetesen so­kat szenvedtek, szenvednek emiatt. Pedig a huszadik szá­zadban élünk és azt gondolná az ember, hogy mennyire fel­világosultak vagyunk. Ám ha arra gondolunk, hogy micsoda árulásokat követünk el egy­más ellen, csak azért mert a környezetünk nem tartja jónak amit éppen csinálunk, akkor bizony rá kell jönnünk, hogy sokszor megátalkodottan al­kalmazkodunk ahhoz, amit ránk diktálnak. Tehát arra tö­rekszünk az előadásban, hogy kifejezetten az emberekről szóljon a Vihar, arról, ahogy közük van egymáshoz... Min­denki aki részese a produkció­nak nagyon jól próbál, sokat segít nekem. Ezekben a na­pokban dől el sok dolog, eddig vázlatszerűen raktuk fel, amo­lyan színpadi „közlekedésren­dészet” volt, mostantól játsz- szuk el majd igazán... T. T. A nagy kivonulás kényszere és trükkje Babfőzelék tejszínhabbal A minap Kaposváron tartott Tájékozottság és együttmű­ködés című, művelődési kon­ferencia úgy illett a tavaszi fesztivál programjába, mint tejszínhab alá a babfőzelék. Mindkettő lehet kiváló a maga nemében, de együtt fel­adva nehezen fogyasztható. Ugyanis azok a somogyi szak­emberek akik okkal érdek­lődhettek volna a téma iránt jórészt rendezvényekkel vol­tak elfoglalva. A megyehatáron túli vendé­geknek, legfeljebb a szignál ju­tott a fesztiválhangulatból, ugyanis mire kifújták magukat a plenáris és szekcióviták után, addigra nagyrészt kifújt a Kos­suth téren a program egyik lég- látványosabbika, az V. Fúvós- zenekari Találkozó is. Mégis kellett, időszerű volt ez a konferencia. Gyanítom, hogy a „fesztiválkeretből” lehe­tett kiszorítani a rávalót. S ezzel máris a témánál vagyunk, mert bármily bölcsen, meggyőzően fogalmazta is sok hozzászóló, hogy nem minden gond pénz­kérdés, az anyagiak, a fenntar­tás, a ráfordítás, nem volt meg­kerülhető egyetlen művelődési szakterület esetében sem. Ugyanis tetszik-nem tetszik, a kiindulópont mégis az volt: a gondoskodó, s mindenbe bele­szóló állam szerepköre a rend­szerváltással megváltozott, mostmár nem szól bele és ki­vonul. Pontosabban: nem szól bele mindenbe és kivonul ahonnan csak lehet. Ez a fo­galmazás mintha lágyabb, ru­galmasabb lenne, ám mégis visszavonhatatlanul jelzi: ez alapvető, stratégiai kérdés. A konferencián megszólalók többnyire közeledő, okos kom- poromisszumot kereső hang­nemben azért kifonomítottak közös bölcsességgel néhány részletet. Nevezetesen: a fen­nen hangoztatott nyugati pél­dákkal szemben, a saját értéke­ink őrzése, gyarapítása dolgá­ban vannak sajátlagos, testre- szabott hazai megoldások is. Továbbá ott is ( mármint nyu­gaton) ha szorít a gazdasági ci­pellő, bizony keményen megha­tározzák, vagy újra meghatá­rozzák az állam feladatait, a művelődési alapintézmények, úgymint iskolák, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, műve­lődési otthonok fenntartását il­letően. Belátható, hogy az ál­lami támogatás nagy kivonulá­sának stratégiájára való hivatko­zás a mostani helyzetben inkább amolyan kényszerszülte trükk, mert a valódi indok az államház­tartás fenyegető csődje. Amely ha már nem lesz olyan fenye­gető, mint ez az 1997-es költ­ségvetés kapcsán óvatosan re­mélhető, akkor talán fékeződik, türelmesebbé válik a kivonulás - irama is. Ugyanis nem a régit sírják vissza. A konferencián szólók nem vitatva a tendenciát, beláthatóbb lépéseket reméltek. Mert a karcsúsítás, struktúravál­tás költségvetési csökkentései pazarláshoz is, értékek pazarlá­sához is vezethetnek. Marad tehát a kulturális in­tézmények számára a túlélés reménye, esélylatolgatása. Ma­rad annak a szóvátétele, hogy az önkormányzatok számára adott normatívák legyenek cél­irányosak. Marad vagy megte­remtődik, mint a tárca vezető tisztviselője elmondta, az úgy­nevezett hozzárendelő támoga­tás gyakorlata. Ami egyszerűen azt jelenti, hogy a kivonulás he­lyett, a központi támogatás oda teszi a maga egy forintját, ahol a helyi kezdeményezők, min­denekelőtt az önkormányzatok, is letették a magukét. Azért ez sem rossz, s főleg az nem lesz 'rossz, ha az ágazat hamarosan induló nagy áttekintő elemzé­séből kiderül, hogy néhány ön- kormányzattal szemben a köz­ponti támogatásnak nemhogy ösztönözni valója nincs, inkább adóssága van. Ügyanis Kapos­vár esetében, mint ezt már a nyitógondolatban a város pol­gármestere érzékeltette, s élve most az egyszerűsítő hasonlat­tal, kettő forintot tesz le a me­gyeszékhely, s jó ha ehhez öt­ven vagy harminc fillér rende­lődik hozzá. Ez a jogos hiányérzet is a ki­vonulásról szóló együttes gon­dolkodás hozadéka. Tröszt Tibor Gólyafesztivál Mesztegnyőn Első alkalommal szerveztek Gólyafesztivált Mesztegnyőn. Az öt napos rendezvénysorozat tegnap locsolkodással, tojásgu-' rítással, és a gólyafészkek meg­számlálásával kezdődött. A résztvevők lovaskocsival járták be Gadány, Hosszúvíz, Kelevíz és Mesztegnyő utcáit, és tizen­kilencet találtak. Még nem mindbe költözködtek vissza la­kói. Tavaszi programokat a ko­rábbi években is szerveztek er­refelé. Mivel jól működik a mesztegnyői Gólya Alapítvány, amely a fészkek és az élőhelyek megmentését, védelmét tekinti a feladatának, úgy döntöttek: e nemes cél köré csoportosítják programjaikat. 200 ezer forint­juk van; ebből finanszírozzák a természetet védő akcióikat. A pénzügyi szolgáltatások területén működő külföldi tulajdonú piacvezető nagyvállalat értékesítési tevékenységének bővítéséhez keres ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐKET Somogy megye területére. Amit várunk: * minimum középfokú végzettség jó kommunikációs készség határozott, megnyerő személyiség bármilyen értékesítési gyakorlat előny jogosítvány, személygépkocsi. Amit ajánlunk: ingyenes, folyamatos intenzív kiképzés színvonalas jövedelem gyors előrelépési lehetőség anyagi biztonság Ha mindez felkeltette az érdeklődősét, kérjük önéletrajzát a következő címre küldje be 1996. április 23-ig: 7401 Kaposvár, Pf.: 49 A borítékra írja rá: "ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐ" (14577) Autóbusz árán tanműhely Ortho-Trade Kft a gyógyászati segédeszközök boltja Receptre kiváltható és szabadáras termékek teljes választéka. Házi betegápolás segédeszközei: kádba helyezhető fürdetőszék, kapaszkodók, felfekvést akadályozó matracok, ülőgyűrűk. Járást segítő eszközök: botok, mankók, járókeretek, tolókocsik, gyógyharisnyák, lúdtalpbetétek, Sholl papucsok, cipők. Hasműtétek után: haskötők, derékövek, fűzők, boka, térd és könyökgumik. Anita márkájú emlőprotézisek nagy választékban. Kaposvár, Kossuth L. u. 1-9. (a Latinka-házban) (14693) A fonyódi Híradásipari és Kereskedelmi Szakközépis­kola 521. Számú Szakmun­kásképző Intézet egy autó­busz árából kívánja fejlesz­teni oktatástechnikai bázisát. A képviselő-testület zöld utat adott a tervnek: elad­hatja az iskola a járművet. Zádori János igazgató ugyanis igen gazdag progra­mot mutatott fel, amelyet in­tézménye így saját erőből képes megvalósítani. A fémipari tanműhely épí­tését már elkezdték. Ä fo­nyódi Varga and Schäfer Bt júniusra befejezi a munkát, s szeptembertől 30 diák ta­nulja itt gyakorlatokon az au­tószerelő, géplakatos és ház­tartási gépszerelő szakmát, valamint a víz-, villanyszere­léssel kapcsolatos ismerete­ket. A tetőtérben fémipari mérőlabort rendeznek be, ehhez már megvannak a szükséges szemléltető esz­közeik. A számítástechnikai oktatóterem gépeit is kicseré­lik. Korszerű berendezéseket vásárolnak a híradástechni­kai tanműhelybe és a keres­kedelmi oktatókabinetbe is. Kilenc-tízmillió forintos bevételre számít az iskola az autóbusz árából. Ebből a pénzből viszont oktatási ága­zatainak szinte minden terü­letét megújíthatja. A testület hozzájárulása nélkül nem. lenne ilyen jelentős gyarapo­dásra lehetősége, hiszen szakterületei igen pénzigé­nyesek. G. M. TELESCDMP ODGDDH - képviselet MATÁV - partner EGY ÉRTŐ KÉZBEN MINDEN, AMI NAPJAINKBAN A HATÉKONY MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELE: ■ EGYSÉGES INFORMATIKAI RENDSZER, MELYBEN A TÁ VOLSÁGOT IDŐVESZTESÉG NÉLKÜL HIDALHATJA ÁT- INTERNET-HOZZÁFÉRÉS TELECOM? Jó családhoz tartozunk ! Budapest, Tábor u. 5 Tel.: (1) 135-43-88 Pécs, Magyarürögi út 12. Tel.: (72) 33 66 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom