Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-05 / 81. szám
1996. április 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A Solanum 800 hektáron tervezi az öntözéses termelést Krumpligondok Berzencén A burgonya okozza a legnagyobb gondot Berzencén. A Solanum kft 3500 tonna krumplit adott el a télen, de 700 tonna van még a raktárban. Az ár is csaknem 30 százalékkal kisebb a tavalyinál. — A túltermelés okozta ezt. Az étkezési burgonya kilója 20-25, a vetőé 40-50 forint között van — mondta Varga György, a Solanum Kft ügyvezető igazgatója. — A magángazdák többsége nem tudta időben eladni a krumplit, így nem képes megvásárolni a vetőburgonyát. A kft-nek még most is van 250 tonna vetőgumója; karla és asterix is, az étkezési fajtából pedig deziré és nikita. Ezt speciális hűtővagonban tartják — megfelelő körülmények között. Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy május végén emelkedik a krumpli ára. így később nagyobb mennyiségű árut tudnak piacra vinni. Egyes becslések szerint — mint Varga György mondta — kilónként 10 forinttal drágul az étkezési és a vetőburgonya. Burgonyát a gondok ellenére is ültetnek az idén, legalább 200 hektáron, s harminc tonnás termésátlaggal számolnak. A mezőgazdasági vállalkozás 1400 hektáron gazdálkodik. Ebből 200 hektáron napraforgót termesztenek, 150 hektáron repcét. Csemege kukoricát az idén is szállítanak Nagyatádra; a konzervgyárnak 350 hektáron termelik. Ez a Solanumnak 46 millió forintot jelent. Még dolgoznak az öntöző- berendezés kiépítésén, amelyet tavaly kezdtek összeszerelni. A gép segítségével 800 hektáron válik biztonságossá a termelés. Ez a beruházás több mint 15 millió forintba került. A kft vezetői szerint az idén 320 millió forint lesz a bevételük. Harsányi Miklós Támogatott tüzelés Tavaszi munkák előtt, nagyjavítás után Homokszentgyörgyön Felkészítették a gépeket A Rába traktort is felkészítették a tavaszi munkákra a gépműhelyben fotó: kőhalmi Szilvia Tavaly tizenhét család vette igénybe a háztartási tüzelőolaj-támogatást Csurgón. A fűtött légtér nagyságától függően ezek az igénylők legkevesebb ötezer, legfeljebb százhúszezer forintot vehettek át. Fűtéskorszerűsítésre a múlt évben két igénylő kapott pénzt az állami keretből. Az ezen címen adható tizennégyezer forint ugyan nem teszi lehetővé, hogy nagyobb beruházást kivitelezzenek, de vegyes- vagy széntüzelésű kályha beszerzésénél már komoly segítség lehet. Erre a célra ez évben csaknem ötszázötvenezer forintos keret áll rendelkezésre, amiből, mint megtudtuk, minden felmerülő igénynek eleget tudnak majd tenni. Annak érdekében, hogy minden érintett család idejében felkészülhessen az elkövetkező, őszi fűtési szezonra, és hogy a beérkező kérelmeket folyamatosan bírálhassák el az illetékesek, a csurgói önkormányzat képviselő-tes- tülete a népjóléti bizottság hatáskörébe utalta a kérelmek odaítélését. Homokszentgyörgyön felkészültek a tavaszi mezőgazda- sági munkákra. Elvégezték a traktorok felújítását: kicserélték a meghibásodott alkatrészeket. Láng István, a Szentgyörgy mezőgazdasági szövetkezet munkatársa elmondta: két Rába erőgépet, négy MTZ- traktort és két orosz gyártmáA csurgói Zrínyi Mezőgazdasági Szövetkezet 2,5 millió forintos eredménnyel zárta a múlt évet, pedig zárhatta volna akár 15 millióval is. A különbözetre az „alvilág tette rá a kezét”: a névértéken jegyzett kárpótlási jegyeket páncélszekrényből rabolták el tavaly májusban. A tettesek nem lettek meg. A szövetkezet, mivel úgy véli, jár neki, megpróbálja visszaszerezni vagyonát. — Az a kárunk már soha nem térül meg, hogy kimaradtunk a Somogyi Gabona magánosításából, pedig már készpénzünk is volt benne — mondta Buncsák Sándor elnök. A 170 dolgozót foglalkoztató szövetkezet 3000 hektár szántóval, 800 hektár gyeppel és mintegy 1000 hektár erdővel gazdálkodik. A jellegében hagyományosnak mondható növénytermesztési ágazatuk — búzát 750, silókukoricát 300, napraforgót 250, őszi árpát és repcét 200-200, tritikálét 180 hektáron termesztettek — tavaly nullára futotta ki magát. — Ezzel az ágazattal kissé hadilábon állunk ugyan, mégsem hagyhatunk föl vele — mondta az elnök. — A legnagyobb problémát a növényvédő szerek áremelkedése okozza, mert amíg két éve 10,5 millió forintot, a nyú mezőgazdasági berendezést készítettek föl a tavaszi munkákra. A szerelőknek sok idejük elment a műtrágyaszóró, az ekék és tárcsák rendbetételével, ellenőrzésével is. A gépek felkészítésével végeztek, így — ha olyan lesz a talaj -— megkezdhetik a munkát. A homokszentgyörgyi szömúlt évben 19 miihót költöttünk ugyanarra a mennyiségre. Ilyenkor két hónapon belül 50 millió forintot kell kifizetnünk vetőmagra, vegyszerre és műtrágyára. Az eredményesen működő állattenyésztési ágazat a tejtermelésre szakosodott tehenészeti telepekre épül: 1050 szarvasmarhát tartanak, ebből 450 a tehén. A hozam közepes, 4600 liter évente; a tejre a kanizsai tejiparral kötöttek szerződést, 34 forintos literenkénti áron. Boíjú- nevelő telepeik Csicsópusztán és Alsókban vannak, három növendéktelepük közül Csurgónagyvetkezet 800 hektárnyi területen gazdálkodik. Az ősszel már felszántottak 650 hektárt; 250 hektáron gabonát — rozsot és tritikálét — termesztenek, illetve kukoricát. Háromszáz hektáron majd silócirkot is vetnek, hogy legyen elegendő takarmány a szövetkezet teheneinek. (Harsányi) martonban bikákat, Avas- és Iskolapusztán üszőket tartanak. Nyereséges volt a réteslap- gyártó, valamint a keverőüzem is, ami 14 saját üzemeltetésű tápboltot lát el takarmánnyal. Jól ment az erdőgazdálkodás is, a szövetkezetnek nagy értékű tölgyesei és bükkösei vannak. Buncsák Sándor, összegezve az eddigieket, azt mondta: mivel született optimista, hisz a jövőben, és ezt a lendületes hitet igyekszik „átvinni” munkatársaiba is. — A szövetkezeti forma, úgy látjuk, életrevaló; ezt az idő is igazolja majd. Balassa Tamás Pályázat csatorna- hálózat bővítésére A korszerű szennyvíztelep 50 százalékos kihasználtsága és a magas csatornadíj sürgeti Csurgón a szennyvízhálózat bővítését. A tervek megvannak, de pénz híján az idén sem gondolhatnak a munkák megkezdésére. A 79 és fél millió forintos beruházáshoz - a jövő évi támogatásra - már benyújtotta pályázatát a város. Somogycsicsói lakástámogatás Idén is támogatja a letelepedőket a somogycsicsói ön- kormányzat. A lakáshoz jutást 200 ezer forinttal támogatják, de ebből a keretből adhatnak pénzt lakásfelújítási kérelmekre is. Lakás- fenntartási támogatásra ötvenezer forintot különített el az önkormányzati testület. Felújítási munkák Nagymartonban Ebben az évben, mintegy 7 millió forintos költségvetéséből felújítási munkákat is tervez a csurgónagymartoni önkormányzat. A ravatalozó tatarozása, tetőcseréje, valamint a csapadékelvezetés megoldása lenne különösen időszerű ebben az évben. Tavaly a testület a tejbegyűjtő épületét újíttatta föl. Telefon még az idén az igénylőknek Még ebben az évben telefonhoz jutnak azok a csurgói igénylők, akiknek az állomásait a tavalyi fejlesztés során nem kapcsolták be a rendszerbe. Az 1024-es csurgói automata központnak jelenleg még mintegy 70-80 vonalas szabad kapacitása van. A Matáv kaposvári centrumának tájékoztatása szerint jelenleg 170 körüli igénylő van Csurgón, ám ennek valószínűleg csak a fele tartja fenn igényét. A központ bővítését mindenesetre az idén nem tervezik. Előkerült a barcsi céhlevél A történészeknek rendkívül értékes dokumentumra talált rá a napokban a barcsi Dráva múzeum szakembergárdája. Az 1800-as években alakult barcsi vegyescéh úgynevezett mesterjog-levele eddig a legjelentősebb szerzeménye a múzeumnak. Rózsás Márton, a múzeum munkatársa elmondta: a céhlevél különösen jelentős, mert Somogybán a céhes kézműipar emlékanyaga nagyrészt szétszóródott, megsemmisült az idők során. A barcsi céhről a most talált levéllel együtt összesen két dokumentum van a múzeum birtokában. — Eddigi ismereteink szerint Barcson csak viszonylag későn, 1836-ban alakult vegyes céh. Az úgynevezett mesterjog-levél a barcsi céhre vonatkozóan sok új adatot szolgáltat. Ez teljesen kitöltött, ép, pecséttel is ellátott példány, míg a másik meglévő dokumentum hiányos töredék. A barcsi céhlevélre egy pécsi magángyűjtőnél találtak rá, és a napokban vásárolták meg a múzeum munkatársai. A dokumentum, valamint egy korábbi utalás alapján a szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy egyidőben két céh is működött Barcson. N. L. Több lábon áll a csurgói Zrínyi mezőgazdasági szövetkezet Borjúk, üszők öt telepen Két szarvasmarha, a csurgó-alsoki telepen fotó: török Egyre több az oktalan riasztás a dél-somogyi falvakban Lopják a tűzoltók pénzét Tűz van — mondja egy hang a telefonban. A telefonáló szabatosan magyarázza, mi ég, mit veszélyeztet; a tűzoltók minden kérdésére gyorsan, pontosan válaszol... Még le sem tette a kagylót, már felbőgtek a motorok, s indultak a hatalmas kocsik. A tűzoltók csak a falu határában kezdtek gyanakodni, s ez - átfésülve a települést - bizonyossággá vált: itt legföljebb a sparhelt tüzét olthatnák. A telefonhálózat bővítésével arányosan nőtt a hamis hívások száma Dél-Somogyban. A riadóztatás a korábbi évekének többszöröse — tudtuk meg Bázing György barcsi tűzoltóparancsnoktól. Legutóbb Darányba vonultak ki fölöslegesen a barcsi tűzoltók. A híváskor nem fogtak gyanút, mert a telefonáló részletesen leírta a körülményeket: S kiderült, a megnevezett utca nem is létezik. A legemlékezetesebb a drá- vaszentesi eset: szenteste riasztották a tűzoltókat, rendőröket és a mentőket egy nemlétező balesethez. — Ezt a telefonálót sikerült lefülelni — mondta a tűzoltóparancsnok. — Persze hiába, mert ilyen esetben a felelőségrevonás roppant nehézkes. Legtöbbször ugyanis fiatalkorú vagy ittas az, aki a tűzoltóság számlájára szórakozik. — Csak a helyszínen dől el, hogy vaklárma volt-e vagy valóságos tűz. Még ha gyanítjuk is, hogy beugratás, akkor is menni kell. Annyit tehetünk csak, hogy rákérdezünk a részletekre, de ez késlelteti az indulást... Sorra kötik be a falvakat a telefonhálózatba, és a 05 hívása ingyenes. Az állampolgárnak semmibe sem kerül — a tűzoltóknak annál többe. Sok ezer forint egy-egy beugratás költsége. Arról nem is beszélve, hogy közben másutt akár tragédia is történhet emiatt.* A telefonbekötésben hamarosan sorra kerül Lakócsa, Babócsa. A tűzoltók már előre félnek... Nagy László Rendezik a régi zsidótemetőt Rendbe teszik Csurgón a zsidótemetőt. Az önkormányzat közmunkásai már korábban kiirtották az elbuijánzott bozótot, s tavalytól a Zsidó Hitközségek Szövetségének anyagi támogatása folytán már van gondnoka is. A csurgói református gimnázium hatosztályos kisdiákjai vállalták, hogy rendszeresen gondját viselik a temetőkertnek; összegyűjtik a letört gallyakat, az ösz- szetört márványtáblákat is összeillesztik. Helytörténeti kutatómunkájuk részeként az elmúlt hetekben összeírták az eltemetettek nevét. Húsvét után az első szombaton az eddig gondozatlan terület tisztítását is megkezdik. S még ebben az évben megteremtik itt a kegyeleti parkhoz méltó körülményeket. (Horváth) Felújítás a a művelődési házban Ezekben a napokban festik az önkormányzat közmunkásai a csurgói Csokonai művelődési ház nagytermét és folyosóját. A belső tér felújítása azért is nagyon időszerű volt, mert itt is tartanak több bemutatót ápriüs 25-27. között, a XV. országos Csokonai diákszínjátszó-találkozón fotó: török anett
